Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-09 / 159. szám

6. oldal Gazdaság 1996. július 9., kedd AgrárHírek Piaci árak Budapesti nagybani piac (Nagykőrösi út): újburgonya 20-35 Ft/kg, fejeskáposzta 60, karfiol 70-100, korai sárga­répa (csokor) 15-35, korai fe­hérrépa (csokor) 20-45, vö­röshagyma 20-30, uborka 50- 90, zöldbab 80-120, zöld­borsó 70-100, paradicsom 70- 120, meggy 70-120, ősziba­rack 100-120, tojás 7-8 Ft/db. Allatvásárokról A bajai állatvásáron, az el­múlt hét végén, a nagy kínálat ellenére szinte semmit sem vettek meg. Ez tovább fo­kozza a gazdálkodó állattar­tók elkeseredését. (Hasonló volt a helyzet az ország más nagyobb állatvásárain is.) Vásárok ideje Körzetünkben legközelebb jú­lius 13-án, szombaton Báta- széken, majd július 14-én va­sárnap Szekszárdon és Dom­bóváron lesz országos kira­kodó és állatvásár. (Duna- földváron július 21-én, vasár­nap). Megyénkén kívül Baján 13-án, szombaton a Monos­tori úton, 14-én, vasárnap pe­dig Pécsen a Móra Ferenc utcai vásártéren lesz vásár. Elemi károkról Az ország legnagyobb agrár­megyéjében, Bács-Kiskun- ban, a gazdajegyzők és szak­értők bevonásával lezajlott szemlék, melyeket 15 telepü­lésen végeztek, katasztrofális helyzetet tükröznek. A szőlő- ültetvényekben, gyümölcsö­sökben, szántóföldeken, az erdőkben és a fóliasátrakban felmért pusztítás értéke több mint 600 millió forint. Az FM a károkról A viharos időjárás okozta ká­rok enyhítését a mezőgazda­ságban a szaktárca a lehető­ségek hiányára hivatkozva nem vállalhatja, nyilatkozta Kis Zoltán az FM politikai ál­lamtitkára. Ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra, hogy az FM az év elejétől támo­gatja a mezőgazdasági bizto­sítások megkötését, mégpedig úgy, hogy a költségek 30 szá­zalékát átvállalja. Ebből az alapból ezidáig csak 700 mil­lió forintot használtak fel, 300 millió forint tehát még a gaz­dák rendelkezésére áll, amennyiben biztosítani kíván­ják gazdaságukat. (Ez az ösz- szeg nem csoportosítható át kárenyhítésre.) Agrárkamarai hír A megyei Agrárkamara fel­hívja tagjai figyelmét, hogy azoknak, akik a Gemenc Ga­bona Rt. privatizálása céljából létrehozandó Délvidéki Me­zőgazdasági Termelők Be­szállító-Értékesítő Szövet­kezetének alapítására készí­tett . alapszabály tervezet és nyilatkozatot kézhez kapták, az alábbi helyeken és időpon­tokban tart az előkészítő bi­zottság tájékoztató ülést: jú­lius 11-én, 18 órakor Pak­son, polgármesteri hivatal­ban, július 16-án, 18-kor Szekszárd, TESZÖV szék­ház (földhivatal épülete), jú­lius 17-én, 18. ó. Bonyhád, polgárm. hivatal. Az alakuló közgyűlés jú­lius 26-án. 10 órakor lesz, Kakasdon a faluházban. Az okos ember más kárán tanul Gazdanapok voltak Gödöllőn Mint minden évben, az idén is megrendezték Gödöllőn a gaz­danapokat, melynek keretében búza, kukorica, burgonya, cu­korrépa, napraforgó parcellákat tanulmányozhattak az oda lá­togató érdeklődők. Bizonyára a távolság miatt Tolna megyéből csak kevesen utaztak Gödöllőre, de a tanulságokat így is sze­retnénk megosztani gazdálkodó olvasóinkkal. A részletekről Barabás Enikő, a gazdanapok szervezésével megbízott MMD iroda munkatársa számolt be. — Búza-, kukorica-, burgo­nyaparcellák, viruló és derékig gyomos cukorrépa, hervadozó és zöldellő napraforgó sorako­zott egymás mellett az Agrártu­dományi Egyetem Növényter­mesztési Intézetének kísérleti te­rületén. Fajtabemutatót, gyomir­tási és agrotechnikai kísérleteket láthattak az érdeklődők az egye­tem mögötti néhány hektáros szántóföldön. Menyhért Zoltán, a Növény- termesztési Intézet igazgatója megnyitójában hangsúlyozta, hogy a fő cél a tájba illő faj- és fajtakombinációk bemutatása,' különböző agrotechnikai eljárá­sok, növényvédő szerek teszte­lése a helyi időjárási és talajvi­szonyok között. Optimális eset­ben minden tájegységre külön kutatási centrum kellene, hogy legyen, ahol a helyi viszonyok között láthatnák a gazdák a rossz döntések és a jól elvégzett munka eredményét. Okos ember a más kárán tanul, mondta Menyhért professzor, ide jöhet­nek a termelők okulni a hibákból és ellesni a bevált módszert. A vetéskísérletekben egymás mellett láthattunk túl korán és túl későn elvetett kukoricapar­cellákat. Az elhamarkodott ve­tést megsínyli a növény, az egyenetlen kukoricatáblában sok volt a tőhiány is, de az össz­kép még sem volt elkeserítő. A szakemberek tanácsa, hogy ha valami miatt muszáj idő előtt vetnünk, akkor feltétlen válasz­szunk jó minőségű vetőmagot, aminek ismerjük az úgynevezett „cold test” értékét, vagyis azt, hogy a vetőmag mennyire csírá­zóképes hidegben. A késői ta­lajba kerülés még sokkal komo­lyabb nyomokat hagy. Jó közelí­téssel igaz, hogy minden nap ké­sedelem a vetésidőben 1 száza­lékos terméskiesést okoz. Szintén kukoricával állították be a rendkívül látványos tő- számkísérletet A körben elve­tett növények hektáronkénti tő­száma a kör kerületén csak 47.000, míg legbelül akár 700.000 is lehet. Mivel ék alakban különböző fajtákat ve­tettek el, azt is látni lehetett, hogy az egyes fajták hogyan reagáltak az egyre növekvő tő­számra, mikor alakul ki vízhi­ány. A gazdák így kézzel fog- hatóan megtapasztalhatták, hogy az adott fajtának mennyi az optimális a tőszáma az idei időjárási viszonyok között, és mindez felhívja a figyelmet a vetőgép táblánkénti beállításá­nak fontosságára. A növényvédelmi kísérlete­ket Máté András, a növényter­mesztési intézet vezetője ele­mezte: Cukorrépában a Proponit kombinációval kezelt, a Goltix- es és a kapált kontroll egyaránt megfelelő állapotú volt, gondot inkább a kelés utáni gyomirtás jelentett. Általában ami a gyo­mot kiirtja, az a cukorrépát is megviseli, kivétel a Safari-Be­tanál kombináció. A burgonyá­ban a kelést követő Titus+Sen- cor-os kezelés hozott nagyon jó eredményt. A búza a kivétel, ami erősíti a szabályt, itt a keze­letlen kontrollparcella is csak kevésbé fertőzött volt. A leg­tisztább búzaállományt egyéb­ként a Granstar+Banvel 480 S adta, de a Mecomom is megfe­lelőnek bizonyult. A gyomirtó szer használata során elkövetett hibák hatásait is bemutatták a szakemberek. A 2-3-szoros túladagolás egyes szereknél a kultúrnövény elsár- gulásához vezetett, másoknál semmi negatív hatást nem ta­pasztaltak, ennek ellenére a szakemberek azt javasolták, hogy az ilyen hibát el kell ke­rülni, bármilyen „gyöngéd” is a gyomirtó szer. A csávázási kísérletekben is modellezték a kisgazdaságban előforduló hibákat, megoldást kerestek azok kiküszöbölésére. Máté András elmondása szerint sok helyen betonkeverővel végzik a vetőmag kezelését, így az elosztás egyenetlen, egyes szemek akár ötszörös adagú vegyszert is kapnak. Ennek ha­tása általában nem az, hogy a növény nem kel ki, hanem az állomány egyenetlen, esetleg ritka lesz, a gazda pedig nem ta­lálja az okot. A karboxil tar­talmú csávázószerek kiválónak bizonyultak az egyenetlen csá­vázási és a túl mély vetést mo­dellező kísérletekben is. Ami­kor egyes magoknak 10 cm mélyről kellett felküzdeniük magukat, akkor a gyökér növe­kedését serkentő karboxil sokat segített. A Buvisild és a Biosild szerek az egyenletesen csává­zott és egyenletes vetésmély­ségű parcellákon adtak jó eredményt. Házikerti praktikák A csalán haszna Kár ezt az értékes ásványi anyagokat, növényi serken­tőanyagokat tartalmazó gyomnövényt veszendőbe hagyni. Kaszálékát érdemes megszárítani és tavaszig szellős zsákban a padláson vagy száraz kamrában tá­rolni. Kora tavasszal, amikor a hőmérséklet a 20 fokot köze­líti, a szárítmányból 10 liter esővízbe 25-30 dekagram­mot, műanyag vagy zomán- cos edénybe szórva, napra ál­lítva, naponta két-háromszor alaposan felkeverve tíz-ti- zenkét nap alatt kiváló er­jesztett trágyát kapunk. (Az erjesztő edény fedhető le­gyen.) Ez öt-hatszoros hígí­tásban a tavaszi vetemények közé öntözve, szórva és be­kapálva kiváló hatással van a zöldségfélék fejlődésére és betegségekkel szembeni el­lenállóképességére. Ugyanez két-három napon át áztatva, leszűrve, hígítás nélkül ki­váló permetezőszer a korai levéltetvek ellen. Az erjesztés közben kelet­kező kellemetlen szagot a kereskedelemben kapható alganit hozzáadásával mér­sékelhetjük. Szakái L. A Dombóvári Malom Kft. étkezési búzát vásárol napi reális áron, folyamatos átvétellel, készpénz fizetéssel. Érdeklődni lehet: Dombóvár, Kórház u. 4-6. Telefon: 74/465-241 és 74/466-665 APE H-üze many agár ak Jú­lius másodikától a magánsze­mélyeknek új árakon kell el­számolniuk az üzemanyagot. Az EN-91 ólmozatlan motor­benzin literje 116,60, az ESZ-95 ólmozatlan motorben­zin 119,70, az ESZ-98 ólmo­zatlan motorbenziné pedig 127,60 forint. Az AB-98 ólmo­zott szuperbenzin 126,30 forint. A 0,2 normál gázolajért literen­ként 103,90, az AROL-2T mo­torolajért 123,80 forintot kell fizetni. Az APEH közlése sze­rint az, aki így számolja el a hajtóanyagot, nem köteles számlát beszerezni róla. Tender a recski bányára. Két nemzetközileg elismert au- ditáló cég rövidesen elkészíti a Recski Ércbánya Rt. vagyonér­tékelését, s várhatóan augusztus végén kiírják a vállalat újabb értékesítési tenderét. Az ércbá­nyáról rövidesen kiadvány is napvilágot lát, amely bemutatja a mélyszinti bányanyitás fej­lesztési koncepcióját. Dunántúli a túljegyzés. Té­ves információ alapján írtunk tegnapi lapunkban az áram- szolgáltatók részvénycseréjé­ről. A kárpótlásijegy-tulajdo- nosok - az általunk közreadot­tal ellentétben - nem az Észak­magyarországi, hanem az Észak-dunántúli Áramszolgál­tató cserére felajánlott rész­vénycsomagját jegyezték túl. Az MNB hivatalos -valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 239,19 Görög drachma ( 100) 64,14 Német márka 100,63 Olasz líra (1000) 100,35 Osztrák schilling 14,30 Spanyol peseta (100) 119,70 USA-dollár 153,90 A multik újabb beruházásai válhatok Növekszik a kivitel, csökken n behozatal, jön a töke Kivitelünk az év első öt hónapjában elérte az 5 milliárd dol­lárt, ami 5,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ugyanebben az időszakban az import 6,2 milliárd dollár volt, 3,3 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A külkereske­delmi áruforgalom egyenlege 1,2 milliárd dollár hiányt mu­tat, 0,5 milliárddal kevesebbet, mint tavaly. Berényi Lajos, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján a január 1. és június 1. közötti időszak mérlegét megvonva elmondta, hogy exportunk 72 százaléka a fejlett országokba, 24 száza­léka a volt szocialista álla­mokba, a többi a fejlődő or­szágokba irányult. A kivitel 48 százalékát te­szik ki feldolgozott termékek, 27 százalékát gépek, 16 száza­lékát élelmiszerek, a többi nyersanyag és energiahor­dozó. A bérmunkaexport öt hónap alatt csaknem 1,4 milliárd dol­lár értékű volt, 28 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A bérmunkának az exporton belüli részaránya egy év alatt 24-ről 27 száza­lékra emelkedett. Az import csaknem 70 szá­zaléka a fejlett országokból, 24 százaléka a volt szocialista partnerektől és 6 százaléka a fejlődő országokból érkezett. Nőtt a bérmunkaexporthoz be­szállított anyagok mennyi­sége, s az átlagosnál hidegebb tél miatt az egy évvel ezelőtti­hez képest 35 millió dollárral nagyobb összegért hoztunk be energiahordozókat. Az im­portnak mindössze 5 száza­léka élelmiszer és élvezeti cikk, 49 százaléka feldolgo­zott tennék. A többi nyers­anyag, energiahordozó és gépi berendezés. A turizmus január-áprilisi devizabevétele 500 millió dol­lárt tett ki, 29 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. Az idegen- forgalom egyenlege 195 millió dollárral javította a fizetési mérleget. Az év első négy hónapjában 514 millió dollár értékű kül­földi tőke áramlott a magyar gazdaságba. A tárca becslése szerint az első fél évben mint­egy 900 millió dollár működő­töké érkezett az országba. A kedvező mérleg még javulhat, mert a nagy multinacionális cégek további beruházásokat terveznek. Korkép a zöldség- és gyümölcsárakról (Múlt heti összesítés) Kecskemét Miskolc Szeged Szombat­hely Nyíregy­háza Debrecen Budapest nagybani Újburgonya 20- 60 25- 40 30- 45 35- 50 36- 99 20- 60 18- 30 Fejes káposzta Karfiol 40- 80 70-130 60-120 80-150 35- 70 45-120 100-120 150-Í60 80-110 99-180 50-100 40-100 80-100 90-110 Vöröshagyma 30- 50 30- 60 25- 40 36- 50 40- 75 30- 60 20- 30 Uborka 40-120 30-100 35- 80 90-148 50-150 40-100 30- 60 Zöldbab Zöldborsó 50-120 80-150 40- 80 50-120 60-110 140-170 80-150 90-150 70- 90 70-110 40-100 60-100 60- 80 100-100 Paradicsom 50—140 80-180 80-150 130-160 12Ö-30Ö 'Av80"~t60 100-150 Alma 50-160 40-180 250-260 50- 80 40-200 70-100 Kajszibarack őszibarack 70-120 80-150 220-250 120-200 100-220 100-150 60-150 60-200 80-200 160-250 80-200 60-200 90-200 Málna 160-300 150-260 liliÄÄII 200-260 200-280 200-280 200-250 Cseresznye 60-180­110-150­190-200 60-200 100-120 Meggy 40-130 — 50-140 150—200 80-200 60-170 110-130 Tojás 7,0-11,0 6,0-11,0 7,0-8,0 6,0-11,0 6,0-11,0 6,5-10,0 5,9-9,2 Egyszerűsített privatizáció - kétmilliárd bevétel Menedzserfordulóban 34 cég Az egyszerűsített privatizáció első listáján meghirdetett cé­gek közül 34 került az úgyne­vezett menedzserfordulóba, 12-nél már meg is vásárolhat­ják a meghirdetett üzletrészt. Az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. a 12 cég eladá­sából 850-950 millió forint be­vételre számít - attól függően, hogy a vevők élnek-e a vételár egy összegben való kifizetése esetén igénybe vehető 10 száza­lékos kedvezménnyel. Ragáts Imrétől, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgató-helyettesé­től megtudtuk, hogy az első jegyzéken meghirdetett 71 cég­ből 37-re érkezett elfogadható ajánlat, amiből mintegy 2 mil­liárd forintos bevétele keletke­zett az ÁPV Rt.-nek. A menedzserfordulóban még 20 cégnél jelezte a vezetés, hogy a meghirdetett limitár 80 százalékáért megvásárolná a felajánlott üzletrészt, kettőre egyelőre nincs jelentkező. Ahol a vezetők, illetve a dol­gozók nem élnek a vásárlás le­hetőségével, a menedzsment­nek kell kiírnia és lebonyolíta­nia az új pályázatot. Huszon­négy céget kell így eladni az első jegyzékről. A menedzserforduló már a második jegyzéknél is megkez­dődött: a listára felvett 47 cég­ből 29 társaság vezetésének, il­letve dolgozóinak kell nyilat­kozniuk arról, hogy megvásá­rolj ák-e cégüket. A törvény szerint az ÁPV Rt.-nek az év végéig teljesen le kell zárnia az egyszerűsített privatizációt - erősítette meg az igazgatóhelyettes. Riadalom a növényvédő szerek piacán A gyártók futnak a pénzük után Váratlanul érte a hazai nö- vényvédőszer-gyártó és -szál­lító cégeket a hír, hogy a ha­zai növénytermelést integráló egyik legnagyobb vállalat, a szekszárdi székhelyű KSZE fizetésképtelenné vált. A KSZE tulajdonában lévő Ag- roker Rt. a növényvédőszer- piac forgalmának mintegy 12- 13 százalékát mondhatja magá­énak. Partnereivel, a gyártó és szállító multinacionális cégek­kel az idén több mint 1 milliárd forint értékben kötött szállítási szerződéseket, s azok a szoká­sos halasztott, 30-240 napos fi­zetési feltétel mellett meg is kezdték a szerek szállítását. Mígnem kiderült, hogy a KSZE nem tud fizetni. Lantos Péter, a Rhone-Pou- lenc-Agro Borsod Kft. vezér- igazgatója tegnap sajtótájékoz­tatón elmondta: cége és a többi érintett vállalat sikertelenül próbálta zálogjogát érvényesí­teni. Most perre viszik a dolgot, mert az ügynek, megítélésük szerint, több jogsértő mozza­nata van. A multik feltehetően kiheve­rik majd a KSZE csődjének kö­vetkezményeit. Kérdés azon­ban, hogy a kispénzű gazdák 14-15 milliárdos növényvédő- szer-felhasználását kik és mi­lyen módon fogják finanszí­rozni? Mert eddig a gyártóktól a KSZE közvetítésével, a banki kamatoknál jóval kedvezőbb hitelfeltételekkel juthattak hoz­zá a készítményekhez. U. G.

Next

/
Thumbnails
Contents