Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-13-14 / 163. szám
10. oldal XII. Duna Menti Folklórfesztivál 1996. július 13., szombat I Húsz éves a bogyiszlói néptánccsoport Bebarangolva egész Európát A bogyiszlói néptáncegyüttes az ’50-es évek elején, a Mözsi Szabó István nevéhez fűződő csoport néhány tagjából alakult 1976-ban. Néhány éve hagyományőrző egyesületté váltak. A táncegyüttesben a nyugdíjasoktól az egészen fiatal korosztályig minden generáció képviselt. Az utánpótlás folyamatosan biztosított, hiszen a helyi általános iskolában órarend szerint oktatják a népi táncot. A bogyiszlói hagyományőrzők a húsz év alatt európai hírnévre tettek szert, Szicíliától Svédországig bejárták a kontinenst, idehaza részt vettek minden jelentősebb fesztiválon. Az utazások - még a rendszerváltás előtt - kitörést jelentettek a település számára, az együttes tagjai világot láttak, sok barátra leltek a fellépések során. A kétszeres kiváló együttes művészeti vezetője, az egyesület titkára Streer Tamásné, a népművészet mestere. Az egyesület elnöke Németh János. Hat tagú cigányzenekaruk az ország egyik legjobb - parasztzenét játszó - együttese. Ennek vezetője Orsós Kis János, a népművészet mestere. A bogyiszlói hagyományőrzők természetesen minden műsorszámukban a helyi szokásokat dolgozzák fel. Jelenlegi repertoárjukon hét műsorszám van, melyekben a három Bo- gyiszlón „honos” tánc, a lassú csárdás, a friss csárdás és az ug- rós szerepel. Idén októberben ünnepli az együttes 20. születésnapját, amely alkalomból külföldi és hazai együtteseket hívnak meg.-esTörök hódítás Bogyiszlón Ami nem sikerült a török birodalomnak hajdanán, azt a Duna Menti Folklórfesztiválon harmincöt török táncos és öt zenész néhány perc alatt megvalósította: meghódították Bogyiszlói Csütörtökön este a fesztivál keretében nemzetközi foklórműsort rendeztek az itteni művelődési házban, amelyen a házigazda Bogyiszlói Népi Együttes mellett az isztambuli Kurumu Folklórcsoport lépett fel. Tóth István, bogyiszlói polgármester a fellépés előtt fogadta a Kurumu vezetőit, akiknek elárulta, hogy Bogyiszló igazán sokat köszönhet az egykori „félholdas” birodalomnak, hiszen annak idején a török hódoltság elől sokan - különösen a szomszédos Tolnáról - menekültek Bogyiszlóra, a falu jelentősége és lakosainak száma ezidoben nőtt meg. A csütörtök esti fellépésen viszont nem ezért kapott vastapsot a török (és a bogyiszlói) együttes. Szabadi Mihály, aki a műsorvezető szerepét töltötte be Bogyiszlón, jelezte, hogy a Kurumuról szakmai berkekből is sok szépet hallott, és a törökök egyébként is a leglátványosabb, legnépszerűbb produkciókkal szoktak jelentkezni a fesztiválokon. Ezt Bogyiszlón is bizonyították, ráadásul egy különleges dob-show-t is bemutatott a török csoport. A házigazdák egy teljesen új műsort, a Mulatság a Révész kocsmában címűt is előadtak az otthoniaknak, ezen kívül a Pásztorjátékkal, a Tolnai szvittel és a Bogyiszlói táncokkal ragadtatták tapsra közönségüket, akik igen színvonalas produkciókat láthattak ezen az estén (is). -sHasznos és káros hagyományok Bogyiszló évszázadokon át létezett a Duna mentén, hol a folyó egyik, hol a másik partján - kezdi a bogyiszlói hagyományokkal kapcsolatos gondolatait Tóth István, Bogyiszló ifjú polgármestere. — A falu ezen sajátossága miatt többféle, kalocsai, sárközi, bajai hatás fedezhető fel néprajzában. A Duna szabályozásával aztán a korábban igen gazdag település földrajzilag és egyéb szempontokból is számkivetetté vált. A civilizáció - az elzártságból fakadóan - nehezebben tudta feltörni az itteni hagyományokat. Ez bizonyos szempontból jó. Ugyanakkor maradtak itt káros hagyományok is, ezek „őrzése” persze hátrányt okoz a falunak. A hagyományőrzést általában véve nagyon pozitív dolognak tartom. A jó és a rossz tradíciók eredője mindenképp pozitív. Fontos, hogy Bogyiszlón élő hagyományőrzésről van szó, tehát nem arról, hogy mondjuk valahova elrejtünk néhány sövényház makettet, és a pókok beszövik azokat. Sövényházak vonatkozásában vannak még tennivalóink, de olyan hagyományainkat, mint a népdal, népzene és tánc csak úgy lehet megőrizni, ha azokat élő személyek folyamatosan előadják. Ezt a tradíciót ápolja kiválóan a Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület. Az egyesülethez persze nem kötődhet mindenki, de a faluban szinte minden ős-bogyiszlói család őriz valamilyen hagyományt, a kereszteléstől a lakodalmakon át a halálig. Még mindig dívik például a lakodalom előtti vasárnapon a vőfélyes meghívás, ami más helyeken többnyire már nem létezik. Bogyiszlón a menyasszonytánc általában népviseletben zajlik. Még a lakodalomnál maradva, itt átlagos a 4-500 fős lagzi. (Ez a falu ugyanis az elzártság miatt belteijes terület, olyan széleskörűek a rokoni szálak, hogy „muszáj” meghívni nagyon sok embert.) A szüreti mulatságokon pedig - amikor jó értelemben véve elengedik magukat a bogyiszlóiak - előjönnek a régi, tradicionális helyi nóták. Mindezek ellenére a hétköznapokból egyre jobban szám- űződik a hagyomány. Ugyanakkor jó érzés, hogy egy kazal szakszerű megrakását, vagy egy kocsi széna megfelelő lekötését még jómagam is meg tudom csinálni. Bár valószínűleg mi vagyunk az utolsó mohikánok ilyen tekintetben. -htEzt a tudósítást a Duna- gyöngye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és az EXIMPO Kft. - Paprikamalom jóvoltából valamennyi bogyiszlói család olvashatja. Köszönjük! A falu határának képe a gazdák munkáját dicséri Svédek, görögök a zombai falunapon Reggeltől reggelig tartó falunappal kapcsolódik Zomba a folklórfesztivál programjához. Testvérvárosuk, Orosháza delegációja is meghívást kapott ez alkalomból. Mint ismeretes, a várost hajdanán a Zombáról elszármazott evangélikusok alapították, s a hivatalos testvérkapcsolatok létrejötte előtt is visszajártak a szülőfaluba. Az orosháziak delegációját Volencsik Zsolt alpolgármester vezeti, tagjai Szalai Ferenc, rendőrkapitány és Cece Lajos, a vízitársulat vezetője. Az újkori hagyományok közé tartozik a nyári határszemle. Tegnap délelőtt a vendégek, dr. Solymosi József, a körzet országgyűlési képviselője, 80-90 gazda, Szulimán Ferenc polgármester, és a falu más vezetői, valamint Bea József, a megyei Földművelési Hivatal vezetője járta körül a falu határát. A teljes terület, ahol a zombaiak gazdálkodnak 5-6 ezer hektár. A határszemlén az Agrárkamarát Barsi Mihály, és Kővári László képviselte. A helyi gazdakör finanszírozta a munkaebédet, ahol értékelték a gazdálkodás eddigi eredményeit, megállapítva, hogy az őszi kalászosok, a kukorica és az ipari növények biztató képet mutatnak, jó termést ígérnek. A szakszerű növényvédelem is a zombai gazdák hozzáértését, szorgalmát, hitét dicséri, ösz- szegezte a polgármester az elhangzott véleményeket. Délután a színes felvonulás három helyszínről indult a falu központjába. A csoportok - köztük egy svéd, és egy görög hagyományőrző együttes - az indulás helyszínén is rövid műsort rögtönöztek. Este hét órakor a művelődési házban adtak színes és nagy sikerű műsort a vendégek, valamint a házigazdák, a zombai Margaréta asszonykórus, a gyermek magyar és német nemzetiségi tánccsoport, s természetesen a felnőtt zombai táncosok. A műsor zárásaként a polgármester a hagyományőrző együttesről készült fotóval díszített fatányért adott át, a közös fellépés emlékére. A vacsorát táncház követte. A zombai hagyományőrző együttes egy csoportjának menettánca fotó: gottvald károly Vendégeink Fehér Jánosné családjával Sátoraljaújhelyről érkezett. Félje népművelő, kapcsolatban állnak a néptánccal, így szereztek tudomást a fesztivál létezéséről. A szervezőirodán keresztül kaptak szállást, az árakkal meg vannak elégedve. Jónak tartják a gazdag program-kínálatot és az sem zavaija őket, ha egyik városból a másikba kell utazgatniuk. Vannak együttesek, például a Nyírség együttes, melyek műsorát biztosan megtekintik. Szándékaik szerint vasárnap délig a szekszárdi Búcsúzásig maradnak. Ambarus Gyula Sepsiszentgyörgyről érkezett a fesztiválra. Egyszer volt már résztevevője a rendezvénynek, akkor moldovai csángó viseleteket mutatott be és árusított. Ezúttal Bonfig Ágnes meghívására érkezett egy együttes énekeseként. Nagyon sokoldalúnak találja a Duna Menti Folklórfesztivált, mert itt egy helyen számos külföldi és hazai tánccsoport, zenekar találkozik. A szervezéssel nagyon meg van elégedve, a szállásról és ellátásról a többi fellépőtől is csak pozitív véleményeket hallott. Szekszárdot leginkább azért szereti, mert egy csendes, nyugodt város. Nagyon jól érzi magát és biztos abban, hogy ha lehetőségei engedik, jövőre is ellátogat Szekszárdra. Javier Zea Peruból érkezett Magyarországra másfél évvel ezelőtt. Székesfehérváron él és egy Dél-amerikai zenéket játszó zenekar tagja. A szervezők meghívására jött Szekszárdra, ahol részben saját, részben barátai által készített jellegzetes perui ékszereket árusít. A forgalma nem túl nagy, de nem is ez számít, az a fontos, hogy jól érzi magát. Sok európai országban járt, de hazánk tetszik neki a legjobban az itteniek vendégszeretete miatt. Elmondta, hogy a szervezést nagyon jónak találja, amint megérkezett megkapott mindent, amire szüksége volt. 1 f i i I «
