Tolnai Népújság, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-08-09 / 133. szám
1996. június 8., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Festőállvány és kereszt A szekszárdi Művészetek Hazában a hónap végéig látható Forster Jakab kiállítása 1000 év együttélés, avagy magyarok és németek a Kárpát-medencében címmel. Forster Jakab 12 éve fest. Tizenhat kiállítása volt, ebből hét Tolna megyében. Gyönki kötődését aligha szükséges magyarázni. Talán ezt jelzi a kiállításon a bejárat mellett megjelenített festmények elrendezése is. Keszőhidegkút, Varsád, Gyönk. Mellettük generációs fotók az ősökről. Dédszülők: Muth Henrik és felesége. Szegény emberek lehettek, erről a viselet árulkodik. A felvétel 1906-ban készült. A kiállítás Forster Jakab számára az eddigi legnagyobb. Keresztmetszet a kezdetektől napjainkig. 1984 őszén kezdett a fekete-fehér grafikák után színes pasztellképeket rajzolni. Ezek még sejtelmesek voltak. A művészek általában a konkrétumoktól indulnak, az abszt- rahálás felé. Talán a technikai tudás hiányában kezdte Forster Jakab az elvonatkoztatott dolgokkal munkálkodását? A festői felkészülés hiányában, de óriási belső, lelki szükségszerűségből. Homályos, kereső, sejtelmes, titkokat rejtő képek készülnek, szinte sorozatban. Egymáshoz feszülő, egymásnak ellentmondó gesztusok, a fák görcseiben. Forster Jakab ismeri egy-egy kép kompozí- ciós elveit és pontosan látja annak dramatikáját is. A feszültségek, az ellenpontok megjelenítése nem jelent gondot számára. A színek lelki hangulatának tükröződését is jelzik. A kiállítás címe „Ezer év együttélés”. Ezt valamikor Józan doktor jegyezte le és ennek igazával Forster Jakab sem száll szembe. A bajor Gizella királylány magyarországi jövetelét jelzi ez a szám. Az sem vitatható, hogy milyen kultúrát hozott magával és annak milyen következményei voltak. Ez az esztendő egy másik évfordulóra is emlékeztet. A németek, svábok kitelepítésének fél évszázadára. Szomorúbb dátum. Kérdés tolakodik: ma, 1996-ban tudunk-e, merünk-e szólni nyíltan igazan azokról az 50 évvel ezelőtti történésekről? Ki mit veszített? Ők-e a vesztesek, akik hazát cserélni kényszerültek? Ne itt és ne most adjunk erre választ! Figyeljünk Forster Jakab festményeire, rajzaira, ha munkálkodás közben látjuk őt, ne menjünk el közömbösen mellette, amikor műtermének használja a zsibongó, rohanó, zajos utcát. Hajoljunk biztató tekintetünkkel festőállványához! Érezzük a megváltás pillanatának rá nehezülő keresztjét! Decsi Kiss János Istentiszteletek Szekszárdon Római Katolikus Szentmisék: Szombat 17 Újváros, 18.30 Belváros. Vasárnap: 7.30 Újváros. 9.00 Belváros. 10.00 Újváros. 11.00 Belváros. 18.30 Belváros. Református Istentiszteletek: Vasárnap: 10.00-kor Kálvin tér (gyermekistentisztelet). 10.00 Kálvin tér, 18.00 Kálvin tér. Evangélikus Istentiszteletek: Vasárnap 9.30 német áhitat. Minden páros héten 9.30- kor német áhitat. Metodista Istentiszteletek: Vasárnap 10.00-kor Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). 17.30 Istentisztelet. Szerda 17.30 Bibliatanulmány, Szombat 16.00 ifjúsági bibliakör. Baptista Istentiszteletek: Dózsa György u. 1. Vasárnap 10.00-kor, Szerda 17.30. A SZAVAK „Ha a szavak ölni tudnának... ” olvasom egy cikkben. Nem értem, miért e „ha”?A szavak mindig tudtak ölni, és ma is tudnak, ma és örökké. Szívtam már lassú mérgüket, mely sápadtá teszi az arcot, nyú'tté az ideget. Tőr sem lehet gyilkosabb, hidegebb. Ismertem valakit, akit tizenhat évig gyötört egyetlen szóba rejtett méreg, kísért sírig, embereket, akik naponta féltek egymás szavától, a benne leselkedő haláltól. Ó a szavak - enyém, tied, övék - nagyon is tudnak ölni, tudnak, akarnak, és nem vehet rajtuk hatalmat csak Ő, az ő SZAVA. Mikor rajtam szavaknak rontása van, TE SZÓLJ EGY SZÓT, URAM! Füle Lajos Jó hír „Megteltek mind Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak". ApCsel. 2,4. A különféle nyelvek, a más nyelv. Mindenki megdöbbent a pünkösdi gyülekezetben, mindenki a maga nyelvén hallotta az apostolokat beszélni. Miben rejlett ennek a közérthetőségnek a titka? Ezeknek a nyelveknek a másságában. Ez a nyelv nem a világ urainak nyelve volt, akiknek lesték, lesik minden szavát, mert így talán részesülhetnek az asztalukról lehulló morzsákból. Nem a bölcsek nyelve ez, akik a számukra megismerhető világ egy szeletével birkóznak és ebből próbálnak a világ teljes megismerésére következtetni. Nem a politikusok nyelve ez, akik egy szavukkal döntenek emberek, népek sorsáról, a háborúk kirobbanásáról. Addig nem tapasztalt jelenség volt ez, hiszen a sok náció egységes lett egy pillanat alatt, mindenki megértette őket és a megértés megváltoztatta a környezetüket, hiszen rádöbbentek jelentőségére. Már nem volt fontos számukra a hatalmasok, a bölcsek nyelve, mert az „új” nyelv sokkal alkalmasabb a kapcsolatteremtésre és fenntartásra, mint a „régiek”. Tartalmasabb, kifejezőbb, mert ez a nyelv Isten nyelve. Ma úgy tűnik, mintha elfelejtettük volna ezt a nyelvet. Életünket a HÍR uralja és nagy az ereje. Hatása alatt elfelejtjük megtanítani a gyermekeket a beszédre, mert nem tudunk kiesni a hír bűvköréből, munka után még a híradó, a szappan- operák sterilizált hírei jönnek és így telik minden nap. A hatalmasok nyelve merő hazugság, képmutatás lett és a mai emberközpontú világban a rangsor első helyén az „én” áll, a legutolsón pedig a „másik ember”. Jó lenne megtanulni a már megkapott másik nyelvet és használni, hiszen életünk csak vele lehet teljes és értelmes. Ehhez kell segítségül hívni Isten Szentleikét. Johann Gyula Rejtett értékeink Az első szőlőrekonstrukció A XX. század végének mező- gazdasági termelői egyre-másra találkoznak olyan kártevőkkel, amelyekkel meg kell küzdeniük, de ez a múlt századi filoxérához képest szinte gyerekjáték: akkoriban először fordult elő ilyesmi, s ez mindenkit felkészületlenül ért. Az országgyűlés még 1876. júniusában törvényt hozott arról, hogy a Pancsován felfedezett fi- loxéra (szőlőgyökértetű) által fertőzött növényzetet ki kell irtani. Ehhez kísértetiesen hasonlított tíz év múlva Szekszárd hasonló rendelkezése. Mindez mégsem tudta megakadályozni a falánk és rendkívül szapora rovart abban, hogy ne lepje el néhány év alatt egész Tolna megye területét, ne fenyegesse tízezrek létalapját. Büszkék lehetünk rá, hogy korabeli elődeink nemcsak helyesen ismerték föl a veszély jelentőségét, hanem idejekorán tenni is akartak. Országos fölhívásra már 1881-ben megalakult a helyi fi- loxéra bizottság, de öt évig csak a kérdést tanulmányozta. Ezután azonban a kiváló, később országos hírű szakembert, dr. Roboz Zoltánt kérte fel a filoxérabiztosi teendők ellátására s ezzel egyidejűleg megszervezte községenként a figyelőszolgálatot. Hamarosan az akkor még kimunkálat- lan védekezés minden jelentős formáját kipróbálták: szénkéne- gezték a régi, értékes szőlőterületeket, ami anyagi hátteret adott, megkezdték szerte a megyében az oltványtelepek létesítését, ami a jövő útját jelentette, s végül - ahol erre a homokos talaj alkalmas volt - szőlők telepítését szorgalmazták, ami például Pakson százaknak jelentett új megélhetési lehetőséget. A filoxérabiztos a helyi felügyelőkkel összefogva végigjárta a megye teljes területét, Nits István központi szőlőtelep-veze- tővel, későbbi helyettes-filoxé- rabiztossal együtt több ezer bemutatót tartott, szőlőkezelési és oltási tanfolyamot szervezett. Miközben az állam alig tudott segíteni a szőlőtulajdonosokon, a megye önerőből heroikus és sikeres küzdelmet vívott: a 100 négyszögölenként kirótt egy krajcáros filoxéraadóból alapot létesített, ingyenesen osztott alapvesszőket és oltványokat, a tanfolyamok résztvevőitől nemcsak nem kért térítést, hanem a legjobbaknak jutalmat, a többieknek napidíjat adott. Ösztönzésül meghirdette és éveken át működtette a rekonstruált szőlők jutalmazását is, mégpedig külön kategóriában az oltvánnyal újjátelepítetteket, az európai vesszőkkel szénkénege- zésre plántáltakat, külön a kisebb és nagyobb szőlőbirtokosokat. A bírálat és értékelés nyilvános volt, a korabeli gazdák legkiválóbbjainak neve megjelent a helyi újságokban is. Ne hallgassuk el azt sem, hogy ugyanekkor Eger és Tokaj borvidéke, de a többi filoxéralepett szőlővidék is inkább hitt a meg nem érkező csodában, az állami támogatásban, gazdáit és értelmiségét nem tudta eredményesen mozgósítani. Tolna vármegye húsz évi kemény küzdelem után örömmel tudatta egy szerény kis hírecské- ben, hogy 1906. júniusától beszünteti a rekonstruált szőlőterületek jutalmazását, helyette a minőségi borok díjazását lépteti életbe. Könnyen tehette már ekkor, mert a világkiállításon is dicsőséggel szerepeltek a bátaapáti és szekszárdi borok, a szőlőterület elérte, sőt meghaladta a régi szintet területben. Külön szót érdemel, hogy minőségben, tudatosságban gyökeres fordulat következett be. A kezdetben idegenkedve fogadott szénkénege- zést, permetezést megismerték, megszokták, feladatait fölvették a rendszeres teendők közé. A szőlőbirtok tőkés átalakulása a legéletképesebbek kiemelkedésével, de a hagyományos családi gazdaságok viszonylagos megóvásával is végbement, csupán a piac kiszolgáltatottsága ellen nem tudtak tenni. Az egykori országos sajtó és a legújabb szakirodalom - megyebeli gazdáinknál és szakembereinknél jobban - értékelte a sikeresen, hazánkban elsőként végrehajtott újjáalakítást. Ha voltak is örök kétkedők, akik esküdtek a régi módira, az új formák diadalmaskodtak - megelőlegezve a ma szőlő- és borkultúráját. Dr. Töttó's Gábor a kupakkal! Rakja ki a nyereményét! Gyűjtsön össze 6 db kupakot bármelyik Amstel sörről (Beer, Pils. Bock vagy (»old)! Minden kupakban egy-egy Kéthetente számjegyet talál 0-tól 9-ig. Bakja ki belőlük a lehető leg- - ,JL:'-Jf nagyobb hatjegyű számot! Ennyi forintnyi takarékbetét- \ „X ^ v könyv (bruttó összeg) lesz a nyereménye, ha a hat kupakot beküldi a játék címére és a szerencse is Önnek kedvez a soron következő kétheti sorsoláson. Figyelem! Nyereményét könnyűszerrel meg is duplázhatja. Olvassa el a keretben lévő szabályokat! Ön akkor is nyerhet, ha a kéthetenkénti sorsoláso I kon szerencséje. A minden beküldő között fődíjként kisorsolt takarék- betétkönyv értéke bruttó 3.000.000 forintról indul, s a játék alatt kéthetente emelkedik, a kétheti nyeremények értékétől függően. A födij aktuális összegéről a rádióreklámok tájékoztatnak. Minden újabb érvényes küldeménnyel növeli nyerési esélyét, de egy borítékba csak hat kupakot tehet. Ha a nyertes kupakok között mind a négyféle Amstel sör (Beer, Pils, Boek és Gold) kupakja megtalálható, nyereménye megduplázódik, így akár bruttó 2.000.000 Ft értékű betétkön) vet is nyerhet. Kétheti sorsolások Időpontok: • június 19.. július A-» július 17., július 31.. augusztus 14. Nyeremények sorsolásonként: • I db takarékbetétkönyv a kisorsolt kupakoknak megfelelő bruttó értékben 200 db kétszemélyes belépő az Amstel Charlie Koncertre Beérkezési határidő: az adott sorsolás előtti nap Időpont: • 1990. augusztus 17. Kisstadion. Amstel Charlie Koncert főd íj: • I db, legalább bruttó 3.000.000 Ft értékű takarékbetétkönyv Beérkezési határidő: 1996. augusztus 1 (’Imiink: ..Amstel - Le AMSTEL Élvezze mindig mértékkel!
