Tolnai Népújság, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-01-02 / 127. szám
1996. június 1., szombat Gyermekvilág 15. oldal A világ legnagyobb embere II. Mohamed szultán Bizánc bevétele utáni elbizakodottságában azt mondta: - Egy az Isten az égben, egy fejedelem uralkodjék a földön! Természetesen magára gondolt. Első lépésként ehhez Magyarországot kellett elfoglalnia. Hatalmas seregével 1456. június végére Nándorfehérvár alá, Magyarország déli kapujához érkezett, melynek Szilágyi Mihály volt a parancsnoka. Néhány napi előkészület után megkezdődött a vár módszeres ágyúzása. Egymás után omlottak le a falak, a magas tornyok, a bástyák. Hunyadi János az erősítést a Dunán álló török hajóhad szétverése után tudta bevinni a várba. Július 21- én újabb általános rohamot rendelt a szultán a vár elfoglalására. Többször fordult válságosra a védelem helyzete, de Hunyadinak mindig sikerült az ellenszert megtalálnia. Kapisztrán János itáliai minorita szerzetes keresztesei pedig kívülről segítettek. Másnap a keresztények kitörtek, egy katona mély, bár nem nagy sebet ejtett magának a szultánnak a combján, erre a törökök rendetlenül megfutottak Szófia felé. Nem sikerült II. Mohamed célja, aki nyíltan hirdette, hogy lova leendő istállója a római Szent Péter-székesegy- ház lesz. A nándorfehérvári diadal emlékét idézi minden délben a harangszó. Hunyadi azonban rövidesen meghalt. Egész Európa gyászolta. A pápa Krisztus bajnokának nevezte. Amikor Mohamed szultán meghallotta Hunyadi halálhírét, lehajtotta a fejét és sokáig hallgatott. Ezután ezt mondta: — Ellenségem volt, de fájlalom halálát, a világ legnagyobb emberét vesztette el benne.-bézséÉletüket is feláldozták Nándorfehérvár védői emberfeletti bátorsággal harcoltak a sokszoros török túlerő ellen. Jellemző volt, hogy életüket is habozás nélkül feláldozták a haza védelmében. A sok névtelen hős mellett néhányuk tettét is feljegyezte a történelem. A sokadik rohamkor Dugo- vics Titusz észrevette, hogy egy hatalmas termetű janicsár egy lófarkas lobogót akar kitűzni a vár fokára. A szultán ezért pasasjigot és kincseket ígért harcosainak. A vitéz katona, Du- govics, rávetette magát a janicsárra, s mikor észrevette, hogy az egész napi harc miatt elfáradt, és nem bír vele, zászlóstul együtt magával rántotta a mélységbe. A város kövezetén mindketten halálra zúzták magukat. Mátyás király. Dugó vies fiának, Bertalannak a Pozsony vármegyei Tejfalut adományozta e tettért. Nándorfehérvár Az iskola humora — Etelka, ha adok neked 16 szem diót, te pedig a felét a húgodnak adod, akkor neked mennyi marad? — Tizenegy. — Ugyan, Etelka, hát nem tudsz te számolni? — Én tudok számolni, de a húgom, az nem. — Józsika, hol találhatunk elefántokat? — Az elefántokat nem kell keresni, mert olyan nagyok, hogy sohasem vesznek el. Zolit kihívják a táblához, hogy oldja meg a táblára írt feladatot. Zoli nagyon sokáig gondolkodik, végül a tanár rászól: — Zolikám, igyekezz egy kicsit, mindjárt kicsöngetnek! — Hiszen éppen ezt várom! - válaszol Zoli. Magyarország első kormányzója A pesti országgyűlés nemessége 550 évvel ezelőtt, 1446. június 5-én Rákos mezejére vonult és Hunyadi János erdélyi vajdát egyhangúan kormányzóvá (gubernátorrá) választotta V. László kiskorúsága idejére. Tisztségét hét esztendeig töltötte be. Bonfini, Mátyás király történetírója azt írta, hogy a XV. században a nagy török veszedelem idején „egyetlen férfit termett a kor, aki felvette a török elleni harcot”. Ez a férfiú Hunyadi János volt, akit kortársai a „törökök egyetlen félelmének”, a visszaszorított hódítók pedig a „hadak villámának” neveztek. Származása és cselekedetei köré csodálatos történeteket szőttek magyar, román, szerb krónikások és mesemondók. Apja Vajk Vitéz volt, aki a Havasalföldről települt át magyar földre. Hű szolgálatai fejében 1409-ben kapta Zsig- mond királytól Hunyad (Vajdahunyad) várát, és a körülötte levő falvakat, érctelepeket, aranymosókat. Innen vette a család a Hunyadi nevet. Hunyadi János gyermekéveit Hunyad várában töltötte. Később elkerült apródszolgá- latra Lázárevics István szerb fejedelem udvarába. Szolgálatában nagy buzgalmat és bátorságot tanúsított. Egy alkalommal amikor a fejedelem kíséretében vadászaton voltak, hirtelen egy farkas tűnt fel. — Jankó - szólt a fejedelem az apródra -, támadj rá a farkasra! De a vad ebben a pillanatban a folyóba ugrott. Jankó is lovával utána úsztatott, és a túlparton sem hagyta abba az ordas üldözését. Végül elfogta, megölte, és a lenyúzott bőrét a fejedelem elé vitte. — Te fiú, még nagy hatalomra juthatsz, ha ilyen kitartó vagy! - dicsérte meg a fejedelem. Később Zsigmond király udvarába került, itt is előbb apród volt, majd udvari vitéz lett. 1430-ban a király kíséretében Itáliába indult, ahonnan csak két év múlva tért vissza. Itt megismerkedett a hadviselés fejlettebb módszereivel. Néhány évre rá pedig Csehországba került, ahol a husziták harci szervezetét ismerte meg. Amikor kiéleződött a török veszély, Hunyadi Jánost a déli határ mentére rendelték. A török felett aratott győzelmeiért előbb a Szörényi bánságot kapta jutalmul és bárói rangot, majd a király kinevezte erdélyi vajdának, temesi ispánnak, és nándorfehérvári főkapitánynak is. 1456-ban világraszóló győzelmet aratott Nándorfehérvárnál a török felett, s ezzel 70 évre elhárította az ország felől a török veszedelmet. Batár Zsolt A sakkjáték rövid története A Szekszárdi Gyermekek Háza nyári szaktábori ajánlatának kiadványát lapozva feltűnik a sok mozgásos program között egy helyhez kötött is, a sakktábor. A magyar sakkozók mindig a világ élvonalába tartoztak, mégis keveset tudunk e sport, művészet és tudomány történetéből. A valószínűleg indiai eredetű sakkot a IV-VI. században Perzsiában már ismerték. Mai nevét is itt kapta, a perzsa uralkodók neve ugyanis sah. A hagyomány szerint feltalálója annyira megörvendeztette vele uralkodóját, hogy bármit kérhetett a sahtól. Könnyelmű ígéret volt ez. A feltaláló - látszólag szerényen - csak annyit kért, hogy a sakktábla 64 mezőjére helyezzenek számára árpaszemeket, mégpedig úgy, hogy az első mezőre 1 szemet, a másodikra 2 szemet, és minden továbbira az előző mezőn lévő ároaszemek kétszerese jusson. így aztán all. mezőre már 1024 árpaszemet kellett volna helyezni. Ha a sort végigvinnénk, kiderülne, hogy a sakk megalkotója gyakorlatilag teljesíthetetlen értéket kért uralkodójától. Ezt a történetet tekintik a sakkjáték kimeríthetetlenül gazdag kombinációs lehetőségei szimbólumának. Amikor 1492-ben a spanyol Izabella királynő csapatai visszafoglalták Granadát az araboktól, a spanyolok kedvükre tanulmányozhatták a híres arab sakkozók munkáit. Ettől kezdve indult el a sakk világhódító újtára. Előbb azonban kicsit modernizálni kellett, mert a játék a mainál hosszadalmasabb, körülményesebb volt, s így kibontakozása is lelassult. Néhány évvel később, Damiano portugál gyógyszerész Rómában megjelent könyve már az új szabályokat írta le. Ezt a művet nem várt siker fogadta. Amíg a XVI. század a spanyol sakkozóknak kedvezett, a XVII. században az olaszok diadalmaskodtak. A XVIII. században a királyi, fejedelmi udvarokból a sakk áttevődik a kávéházakba, s egyre terjed: a francia, az angol és a német játékosok állnak az élre. A Café de la Régence a mai napig a legkiválóbb francia játékosok otthona.-bézséFöldrajzi szótár Sok földrajzi névnek a hangzása költői, de jelentése annál prózaibb. Ki hinné például, hogy Weimar „puha mocsarat”, az Alhambra pedig „vörös várat” jelent? Az alábbiakban ismert európai földrajzi nevek szótárát olvashatjátok: Aachen Forrásváros Balkán Erdős Basel Királyvár Bordeaux Halászat Brit Tarka Capri Kecskesziget Carrara Kőbánya Castilia Várföld Don Folyó Dnyeper Folyó Donyec Kisfolyó Ferrara Vasbány Firenze Virágváros Göteborg Gótvár Halle Sóvár Karintia Határ Kárpátok Hegyek Malmö Homoksziget Manchester Sziklavár Mallorca Nagy sziget Österreich Keleti ország Reykjavik Füstöböl Riviera Part Salamis A béke helye Thermopyle Melegkapu Ural Ov Az európai „fordítás” után most következzék a földrajzi világszótár: Addis Abeba Újvirág Altáj Arany Anatólia Napkelte Bábel Isten kapuja Bagdag Isten ajándéka Baleárok Hajító-szigetek Chicago Büdösmocsár Costa Rica Gazdag part Detroit Szűk, szoros Dominica Vasárnap Equador Egyenlítő Eufrates Széles folyó Himalája A hó hazája Izland Jégföld Kanári-szigetek Kutyaszigetek Niagara Vízi mennyország Pamir A világ teteje Peking Északi főváros Rio de Janeiro Január folyó Tigris folyó Nyíl-folyó Vaduz Kellemesvölgy Otthoni történetek Peti és Tibi vadnyugati filmet néznek a tévében. Nem is veszik észre, hogy üzemzavar miatt füstölögni kezd a készülék. — Nem látjátok, hogy füstöl a tévé? - szalad be hozzájuk Peti nővére. — Ugyan már! - feleli legnagyobb lelki nyugalommal Peti. — Biztosam füstjeleket adnak egymásnak az indiánok. — Na, Jancsika, mondd meg szépen, mit kérsz a születésnapodra? - kérdezi apuka. — Szeretnék megnézni egy videófilmet, de olyan filmet akarok, amihez még túl kicsi vagyok... Furcsaságok az állatok világából A narvál a cetek családjába tartozó, hat méteres víziemlős. A hím szájnyílása fölött egyetlen, néha több mint két és fél méter hosszú, tengelye körül spirálisan elcsavarodott agyarat visel, ami úszás közben tőrként mered előre. A középkorban, amikor még nem ismerték ezt a tengeri állatot, s eljutott egy-egy narválagyar Európába, ezt a csodálatos mesebeli paripa, az unikomis (egyszarvú) szarvának tartották és gyógyerőt tulajdonítottak neki. Az ebből készült gyógyszerért arannyal fizettek. Egyébként ez a látszólag félelmetes fegyver a valóságban nem sokat ér: a mereven előreszegezett tőrrel gazdája nemigen tud mit kezdeni, amikor a ragadozó kardszárnyú delfinek (gyilkos orkák) megtámadják a narválnyájat és valóságos vérfürdőt rendeznek közöttük. Létezik Dél-Amerikában egy olyan lepkefaj, a kék bogárlepke, amelyik a lábával kóstolgatja az ételt. A rovar bedugja lábát a „tesztelni” kívánt folyadékba, s ha az érzékelői jelzik, hogy a kiválasztott táplálék ízletes, szívókájával nyomban fogyasztani kezdi. Létezik-e hátrafelé röpülő madár? Igen, mégpedig a kolibri. E parányi, csodálatos madárka hátrafelé is tud röpülni. Egyébként a kolibrik a legkisebbek az összes madárfaj közül, inkább rovarokra hasonlít. Egy picurka kolibri súlya alig két gramm, ám 130 kilométeres sebességgel tud repülni, miközben másodpercenként 80-szor csap a szárnyával. A kolibri hússzor annyi oxigént fogyaszt, mint a - hozzá viszonyítva óriási - veréb, ezért percenként háromszáz alkalommal vesz levegőt. A mélytengeri horgászhalak hátúszójának első sugara a faj fejlődése során afféle „horgászbottá” nyúlt meg. A bot végén világító fénycsali van, aminek ide-oda mozgatásával csalják közel a kíváncsi halacskákat, majd nagy szájukkal villámgyorsan bekapják őket. Giskra megtérése Történetek Mátyás királyról Mátyás királlyá választása után erős kézzel ragadta meg az ország gyeplőjét, nem sokáig tűrte a cseh urak kóborlásait, akik a Felvidéket háborgatták. A kisebb urak ellen erős sereget küldött, és a sereg élére Szapo- lyai Imrét, az ország kincstartóját állította. A kóborlók fejedelme, a híres Giskra vezér ellen maga a király akart fellépni. Szapolyai Imre először Sáros várát hódította meg, azután Bi- csét, Szepesi és Késmárkot vette be. Visszanyerte a felvidéki kastélyokat is, kit fizetéssel, kit feladással. Erre Giskra magától belátta, hogy Mátyás ellen semmit se tehet. Ezért hosszú levelet írt a királynak. Ebben elmondta, hogy ő Mátyás királyságát Isten dolgának tartja, ezért nem is akar győzedelmes jobbja ellen tusakodni, inkább kezébe adja minden várát és erősségét. Mátyás király nagyon megörült Giskra levelének. Mindjárt követeket küldött hozzá, és kérte, adja azoknak a kezébe a várakat és erősségeket. A követek pedig hiteles levelet adtak Giskrának, és annak védelme alatt elvezették Mátyáshoz. A király vidám arccal fogadta Giskrát, és azt mondta neki: — Tudd meg, hogy engemet jótétekkel soha le nem győzöl. Mert rútság, ha a királyt legyőzik viadalokon, de sokkal nagyobb rútság, ha legyőzik őket jótételekkel. Nyilván van előttem a te emberséged és hűséged, ezért nem bocsátlak el, hogy más embernek szolgálj. Azt akarom, hogy énnekem szolgálj, olyan emberséggel és hűséggel, ahogy meghalt László királynak szolgáltál. Minthogy jószágomat, váraimat minden ostromlás és munka nélkül megadtad, ezért Sólymos és Lippa legyen a tiéd, ennek felette megajándékozlak huszonötezer arannyal. Amikor ezt Giskra vezér meghallotta, sírva fakadt, és így szólt: — Felséges uram! Mi dolog ez? Én inkább büntetést érdemelnék, s nem ilyen ajándékozást. Mármost örökké való hű szolgálatomat ígérem és fogadom meg felségednek. (Heltai Gáspár nyomán)
