Tolnai Népújság, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-01-02 / 127. szám
16. oldal Hétvégi Magazin 1996. június 1., szombat Kétezer üstökös és aszteroid veszélyezteti a Földet A világűrben, mintegy kétezer üstökös és aszteroid (légkör nélküli égitest) pályája keresztezheti Földünkét. Ez világméretű természeti katasztrófát okozhat. A mai Csád területén, Afrikában például három nagyméretű kráter van, amelyek égitestek becsapódásából keletkeztek - 360 millió évvel ezelőtt. Jóval fiatalabb, ,„csak” 65 millió éves a mexikói Yu- katan félszigeten lévő, csaknem 300 km nagyságú Chic- xulub kráter. Irídiumot találtak benne, olyan fémet, amely a Föld kérgében alig fordul elő, a meteorokban viszont annál inkább. A becsapódás nyomán annyi kőzet, föld, por és gáz keletkezett, hogy hónapokra elsötétedett a légkör, egyfajta „hamis tél” alakult ki, annak minden természeti következményével. Amennyiben egy ilyen meteor átmérője több, mint egy km lenne, becsapódása következtében a Földet nem érné napfény, nem érlelődne a termés, éhínség keletkezne. Ha az égitest az óceánba csapódna, a szökőárak okoznának szörnyű károkat. Mindezek ismeretében döntött úgy az amerikai kormány, hogy megbízza a NASA, az Űrhajózási Hivatal szakembereit, vegyék számba mindazokat az égitesteket, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek a Földre. Az adott lehetőségek között azzal számolnak, hogy a következő évtizedben a mintegy kétezer égitest negyedét tudják pontosan meghatározni. A kérdésre, mit tesznek, ha azután valamelyikük pályája a Föld felé vezet, a válasz: atomerő nem alkalmazható, az egyetlen lehetőség, hogy egy űrhajó rakétáinak tolóerejével kíséreljék meg módosítani a veszélyes égitest pályáját. Meteor hozta az ősanyagot Amerikai kutatok feltételezik, hogy az élet alkotóelemei több milliárd évvel ezelőtt a világűrből, egy meteorit útján érkeztek a Földre anélkül, hogy az óriási robbanás, a magas hőmérséklet ártott volna azoknak. A most közzétett, új, eredeti elmélet azon alapul, hogy a számítások szerint két milliárd évvel ezelőtt a himalájai Mount Everest méreteihez hasonló meteorit Csapódott be Kanada mai Ontario tartományának területén. A becsapódásnál ezerszer több energia szabadult fel, mint amennyit a világ mai teljes atom-robbanóanyaga képvisel, a meteorit krátere hatvan kilométer hosszú, harminc kilometer széles. A kőzeteken a kutatók fekete réteget találtak, amely a mikroszkóp alatt egzotikus molekulák gyűjteményének bizonyult: az úgynevezett ful- lerenekről van szó, karbonatomok kerek fajtáiról, amelyek létezése csak 1985 óta ismert. Felfedezésükre akkor került sor, amikor tudósok a bolygók közötti tér porát próbálták laboratóriumi körülmények között előállítani. Az amerikai kutatók nézete szerint az Ontarióban talált fullerének legalább öt milliárd évesek, abból az ősanyagból valók, amelyből mintegy 4.5 milliárd évvel ezelőtt a naprendszer kialakult. FEB A járőrtárs - külföldi Sok bírálat éri a német rendőröket, mert könnyen eljár a kezük, ha külföldivel akad dolguk. Igaz, a statisztika szerint sok gondot is okoz némelyik vendég. Persze a német hatóságok, a rendőrök tisztában vannak vele, hogy nem minden külföldi bűnöző, miként a lengyelek is tudják, hogy nem minden rendőr üti őket. A minap Németországban folytatott kísérlet is hozzájárult e felismerés tudatosításához. Bonnban a „Civilkurázsi - SOS rasszizmus” szervezet aktivistáinak részvételével megalakult a „külföldiek és rendőrök közös munkacsoportja”. A kisváros kitűnő terep arra, hogy a helyi rendőrök együtt járőrözzenek a külföldiekkel, akik - elsősorban a vendégmunkások, a diákok, a menekült-státusért folyamodók - megismerkedhettek azokkal, akik rendszeresen ellenőrzik őket. Nincs könnyű dolga egyik félnek sem. Talán a gyakoribb „közös járőrözés” segít ler rombolni az előítéleteket. FEB Sean Connery és Denis Quaid a Dragonheart című új kalandfilm bemutatóján, Los An- geleS-ben. FOTÓ: FEB-Reuter Egy csipetnyi történelem Hotel a Fehér Háznál -180 év óta Honnan származnak a „lobbysták”? A Fehér Ház és a törvényhozás, a Capitolium kupolás palotája egyaránt kőhajításra van a hoteltől, amiben most kiállítás nyílt. Nem csoda. Az amerikai főváros legpatinásabb szállodája egy csipetnyi történelem. A Hotel Willadot nem véletlenül nevezik az elnökök szállodájának. Története száznyolcvan éve, pontosan 1816-ban kezdődött, másfél évtizeddel azután, hogy Washington az Egyesült Államok fővárosának minősítették. Akkoriban e fenemód demokratikus új fővárosnak pontosan 2464 szabad, tehát fehér lakosa volt, valamint 623 rabszolga lakott ott. Ebben az évben örökölte bizonyos John Tayloe azt a földdarabot, amin később a szálloda felépült. A fogadó menedzsere 1847-ben lett egy Henry Willard nevű 25 éves fiatalember, aki aztán testvérével, Edwin- nel együtt megvette a házat és elnevezte Willard City Hotelnek. Grant tábornok a polgár- háború alatt jórészt a Wil- lardban lakott, innen irányította az északi csapatokat. Annyira szerette a helyet, hogy később, elnökként ügyei egy részét az előcsarnokban (angolul: lobby) intézte. Akik éltek ezzel a lehetőséggel, azok lettek a lobbysták. Megbízatásukat mindmáig gyakorolják a világ minden országában, ők különböző érdekek, ügyek hivatásos képviselői, szószólói. FEB Ma is vannak amerikai „gyarmatok” Ahol sohasem nyugszik le a Nap Amikor az amerikai iskolásgyerekeket megkérdezik, hogy hazájukban hol kel fel először a Nap, legtöbbjük a keleti part államaira bök a térképen. Márpedig az „amerikai” nap elsőnek sokezer kilométer távolságra a kontinenstől, a Csendes-óceánban, Guam szigetén kel fel, amely szintén az Egyesült Államok része. Összesen négy millió ember él ezeken az amerikai kontinenstől távoleső tájakon. A valóságban egyfajta korszerű „gyarmatokról” van szó, amelyeket az anyaország használ, néha kihasznál. Jogaik korlátozottak, nincsenek döntésre jogosult képviselőik a washingtoni törvényhozásban, nem tudnak beleszólni sem a rájuk is vonatkozó törvények kialakításába, sem például az elnök megválasztásába. Igaz, e helyzetnek legalább ennyi előnye is van. Főként az, hogy a területek lakói nem fizetnek jövedelemadót az amerikai államnak, ugyanakkor a központi költségvetésből jelentős támogatásokban részesülnek. így nem volt véletlen, hogy a Karib-tengeri Puerto Rico sziget lakossága, miután sokan közülük évtizedek óta igényelték önálló államként való felvételüket az USA- ba, a népszavazáson többséggel az önállósulás ellen döntött. Hasonlóan nem fontos a szuverenitás az 1917- ben Dániától megvásárolt, ugyancsak karibiai Virgin szigeteknek, ahová a paradicsomi tájak mellett az adó- és vámmentesség vonzza a turisták millióit. Hasonló a helyzet a Mariana szigetekkel. Azok századokig a spanyol gyarmatbirodalom részei voltak, hogy azután japán és német uralom után 1947-ben jussanak amerikai fennhatóság alá. így most már az Egyesült Államokra áll az egykor a brit világbirodalomra használt mondás: ma Amerikában nem nyugszik le sohasem a Nap. FEB Diagnózis a festményekről Carlos H. Espinel arlingtoni orvos azoknak a betegségét diagnosztizálja, akiket híres festmények ábrázolnak. Legutóbb a firenzei Bran- cacci kápolna 15. századból származó freskóját vette szemügyre. A „Szent Péter meggyógyítja a beteget” elnevezésű freskón egy nyomorék ember látható, aki arra vár, hogy a pápa meggyógyítsa őt. A freskót Masaccio készítette 1426-ban. A férfi guggol, sorvadt lábai behajlítva V betűt formáznak, jobb keze éles szögben áll el a csuklójától. Espinel diagnózisa szerint a férfi gyermekbénulásban szenved, egy olyan betegségben, amelyet csak 1880-ban, négy és fél évszázaddal a freskó keletkezése után isméitek meg, mint fertőző betegséget. A művészeti analízis és az orvosi diagnózis hasonló kapcsolatában Espinel tavaly Caravaggio „Alvó Cu- pido”-ját vizsgálta meg. A képen látható személy szerinte ifjú kori reumatikus arthritisben szenvedett. A betegséget a művész három évszázaddal előbb ábrázolta mint azt az orvosi tankönyvekben leírták volna. Jön a repülő csészealj A repülő csészealj belátható időn belül a sci-fi világából bevonulhat a légiközlekedésbe. Legalábbis ezt ígéri egy amerikai és egy orosz kutató, akik New York-ban lapostányér formájú repülőn dolgoznak, amely egyszer majd huszonötszörös hang- sebességgel száguldhat a Föld felett, vagy a világűrben. A repülőt nem hagyományos rakétaturbinák hajtják majd, hanem mikrohullámok. Ezek olyan magas hőmérsékletet idéznek elő, amelynél a levegő molekulái plazmává alakulnak. Gigászi szívóhatás alakul ki, amely óriási sebességgel szinte magával szippantja a repülőt. A páratlan sebesség azt jelenti, hogy a repülő csészealj például 15 perc alatt juthat Frankfurtból New York-ba, míg Ausztráliába már teljes 48 percig tart egy út. A fel- illetve leszállásához nincs - nem lesz - szüksége hosszú kifutópályára. Chuck Berry, az élő rocklegenda adott koncertet Brnoban. A jobboldali Polgári Demokrata Szövetség őt is bevetette a fiatal szavazók megnyerésére. fotó: FEB-Reuter Tanári segítség, telefonon A házi feladattal és iskolai problémákkal küszködő gyerekeknek próbál segíteni egy párizsi kezdeményezés. A Tuteur Plus nevű szervezet tanári segélytelefont alakított ki olyan diákok, számára, akik gyengén tanulnak. Képzett pedagógusok hívják fel őket naponta telefonon, megkérdezik, miként alakult a mai nap az iskolában, segítenek a házi feladat megoldásában, konkrét kérdésekre igyekeznek választ adni. Megpróbálják a gyereket rávezetni, miként szervezze meg egy-egy napját, miként tanulhat meg tanulni. Elsősorban olyan gyerekek kapnak ilyen segítséget, akiknek a szülei egész nap dolgoznak, és a mama sem tud délutánonként otthon lenni. így keletkezett a vízözön? Egy bécsi és egy brit tudós szerint üstökös-részek földi becsapódása okozta a bibliai özönvizet. Alexander Tollmann osztrák geológus szerint a jégkorszak vége felé a Föld egy üstökös darabjaival ütközött. A következmény: földrengés, szökőár, tűzvész. Az égbolt élsötétült, a megváltozott éghajlatban kipusztult az élővilág nagy része, köztük a mamutok és más óriásállatok. Az elmélet két gyakorlati bizonyítékra támaszkodik. Az egyik, hogy a 10 ezer éves üledékekben tömegesen található megolvadt kőzet, s annak megoszlása arra mutat, hogy a Föld hét pontján csapódtak be az égitest óriási darabjai. A másik geológiai érv, bogy a tízezer évvel ezelőttről származó megszenesedett fákban erős az oxigén radioaktivitása. Ez Tollman szerint annak következménye, hogy a természeti katasztrófa érintette az ózon-réteget, s így az átlagosnál sokkal behatóbb sugárzás érte a világűrből a Földet. Közvetett bizonyítékként felhasználhatók a különböző civilizációk, vallások egybevágó szájhagyományai, majd feljegyzései is a történelemelőtti özönvízről s annak következményeiről. Miközben Tollmann professzor elméletét szakkörökben sokan vitatják, most bejelentették, hogy tőle függetlenül Victor Clubé oxfordi aszt- rofizikus kutatásai során lényegében hasonló eredményekre jutott. ♦
