Tolnai Népújság, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-01-02 / 127. szám
1996. június 1., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Tolna megyei győztesek Lelkűkben lüktet a zene Szarvas Szilvia és Kelemen Viktória Kiállítás, rekonstrukció 1848-as évforduló Ozorán? Tizenhatodik éve folyik az ozorai vár rekonstrukciója. A jeles műemlék felújítása nyolcvan százalékban készült el, a munkák azonban akár évekig is elhúzódhatnak. Dr. Pintér János, a Mű- veló'dési és Közoktatási Minisztérium múzeumi főosztályának vezetőhelyettese - a helyszínre is ellátogatott országos múzeumigazgatói értekezlet résztvevőjeként - egy, a szabadságharc közelgő, százötvenéves évfordulója kapcsán megfogalmazódott tervről számolt be.- Van egy kezdeményezés arra, hogy az ozorai csata évfordulójára itt, Ozorán kellene egy nagyszabású kiállítást rendezni a szabadságharc emlékeiből, és akár lehetne az országos megemlékezés egyik színhelye is - mondtadr. Pintér János. - Tudomásom szerint még nincs döntés arról, hogy milyen formában lesz, nyilván a kerek jubileumhoz méltó ünneplésre kerülne sor, és én nagyon jó elképzelésnek tartom. Nekem úgy tűnik, hogy az ozorai események valahogy a második vonalba kerültek, hallunk a pákozdi csatáról, a tavaszi hadjáratról, nem hallgatja el senki az ozorai eseményeket, de nem kapja meg a jelentőségét. Erre most itt lenne az alkalom. Mi ott vagyunk illetékesek, hogy amennyiben ez a kiállítás létrejön, tudunk segíteni.- Anyagilag ...- Igen, de most csak ennyit tudok mondani, mert hogy jövőre milyen lehetősége lesz a tárcán belül a múzeumi osztálynak, azt nem tudni. A múzeumi osztály elsősorban pályázati úton tudja patronálni a szakmai feladatokat, és ha Ozora pályázik erre a kiállításra, komoly esélyük van arra, hogy nyerjenek is. De ki vagyok én, hogy megmondjam, mi lesz 1998- ban. . .- Ezt nyilván össze kellene kapcsolni a rekonstrukcióval.- Csak úgy lehet. A vár műszakilag, építészetileg nincs megfelelő állapotban, ennek meg kell előznie a kiállítás szervezését. Elsősorban a műemlékvédelmi hivataltól lehet várni és remélni a rekonstrukció befejezését, és természetesen más szponzoroktól, egyéb pályázatokból jöhetne össze a szükséges összeg. (tf) A Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség Dunaújvárosban rendezte a diszkó és a show tánc magyar bajnokságot. Mindkettőben a zomba-paradi- csompusztai Szarvas Szilvia lett országos bajnok, míg a zombai Kelemen Viktória 11. helyezést ért el discó táncban. Szarvas Szilvia a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem másodéves testnevelés szakos tanulója: — Szekszárdon, a úttörőházban művészi tornával kezdtem, hat éven keresztül az alapokat Ambrus Pétemétől tanultam. Aztán a művészi tornából tánc lett, jazz-balett következett, majd amikor megalakult a Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség és ismertté váltak a követelmények, akkor kezdtem el célirányosan foglalkozni a disco- és showtánccal. Az első eredményemet 16 évesen az ifjúsági korcsoportban értem el, amikor kétszeres magyar bajnok lettem. Pécsen is vannak tánccsoportok, de az enyémtől eltérő műfajban, így önállóan képezem magam. A show táncban én készítem a koreográfiát, de discó- ban improvizálni kell, mert nem tudni, hogy milyen zenére kell táncolni. Ha megfog a zene hangulata, akkor lesz a legjobb. Ez a bajnokságon bejött. — Hogy kerültél az országos bajnokságra? — A szövetség révén több versenyen is részt vettünk már Vikivel együtt. Egyéni versenyzőként a hagyományos, illetve az akrobatikus discóban indultam. A tánchoz fontos a megfelelő hangulat, amikor kimegyek a színpadra, már bennem kell lüktessen a zene. A produkciónak sugároznia kell, hogy imádom azt csinálni. — A további terveid? — A továbbiakat meghatározzák az anyagiak is. A szüléink pénztárcája is véges, de munkánkhoz nagyon sok segítséget kaptunk eddig is a helyi polgármesteri hivataltól, a takarékszövetkezettől és a téesztől. Mielőtt ilyen jó eredményeket értem el, testnevelő tanár akartam lenni, de ezek után egyre inkább úgy érzem, folytatni kell a táncot. Szeretnék a nyáron edzőtáborba menni, s nemcsak a discótáncban, hanem a show- ban is legalább ilyen eredményeket elérni. Merész álmokat nem szövögetek, de mindenképpen folytatni akarom. Annál is inkább, mert a magyar válogatott első tagjává avanzsáltam a bajnoki cím elnyerésével. A világbajnokságot novemberben rendezik Magyarországon, de reméljük, addig is lesz még lehetőség bizonyítani. A zombai Kelemen Viktória a szüleivel él. A szekszárdi Garay gimnázium levelező' tagozatán harmadéves, emellett az EKHO Autóbuszközlekedési Gmk-nál dolgozik. — Szarvas Szilvia - aki jó barátnőm is - biztatására hét éve kezdtem el táncolni. Előtte sportoltam ugyan, de nem tanultam művészi tornát és táncmúlttal sem rendelkezem. A gyermekek háza tánccsoportjában több formációban szerepeltem, az országos bajnokságon mind a két kategóriában indultam. Most egyéni versenyzőként táncolok. Egyéniként sokkal nagyobb akaraterőre, kitartásra van szükségem. Abból a szempontból viszont könnyebb, hogy senki nem szabja meg mit csináljak, senki nem szól bele a koreográfiámba, azt táncolok, amit akarok. A versenyeket a szövetség jóvoltából, amelynek egy éve én is tagja vagyok, ismertem. Számomra a legnagyobb sikerélménynek számít, hogy mindkét kategóriában all. helyen végeztem. —- Hogyan értékeled a teljesítményedet? Elégedett vagy-e? — Lehettem volna jobb is, mert a színpadon való szereplés nekem még nem megy lámpaláz nélkül. Még érződik a rutin hiánya. Biztos vagyok abban, hogy nem azt nyújtottam a versenyen, mint amit ki tudok hozni magamból. Elégedett vagyok, mert merész dolog volt a részemről az év legnagyobb, legerősebb versenyén kezdőként szerepelni. Nem is gondoltam át, hogy ez magas mérce lehet nekem. Várni nem vártam tőle semmit, gyakorlásnak indult. De valahol el kell kezdeni. — További terveid? — Le szeretnék érettségizni, a munkahelyemen dolgozni, s nyelvet tanulni. Törekszem arra, hogy minél többet kihozzak magamból, de nekem a tánc nem életcélt, inkább örömet jelent, s szeretném mindenkivel megszerettetni. Abbahagyni nem lehet, mert ha egyszer belekóstol valaki, nem szabadul tőle. - péteri Rejtett értékeink A Sálköz című folyóirat „Ünnepi esemény írónak és olvasónak egyaránt, amikor a Sárköz első számával az első Tolna megyei irodalmi folyóiratot vesszük kezünkbe. Egy folyóirat megjelenés mindig jelentős, mert egy város vagy megye irodalmi életéről tudósít rendszeresen és ezen túl bekapcsolódik az egész ország irodalmi életébe is. A Sárköz megjelenését ez mellett méltán avatja ünnepi eseménnyé az, hogy Tolna megye első irodalmi folyóirata”. E szavakkal indította útjára Szendy Pál a szekszárdi párt vb első titkára azt a folyóiratot, amelynek kézirata 1956 májusában érkezett nyomdába, majd hamarosan napvilágot is látott nyolcszáz példányban. A maga nemében, irodalmi folyóiratként - nem számítva az alkalmi és elvetélt próbálkozásokat - valóban első volt, de a korabeli viszonyokhoz képest szinte nem is viselte magán a kezdet gyermeteg hibáit. A szerkesztőség név szerint ugyan nem jelent meg a kiadási adatok között, de azzal, hogy jelezték: „a Babits Mihály Irodalmi Társaság folyóirata”, minden helybeli tollforgató tudhatta, hányadán álljon vele. A Babits Mihály Társaság az előző évben alakult s már névválasztása is valóságos kis forradalmat jelentett: addig Babits - noha egykor Rákosi Mátyás tanára is volt, vagy talán éppen ezért - a legmellőzöttebb írók között is hátul kullogott megbecsülésben, de főleg kiadásban és olvasottságban. Ez utóbbi aligha volt érvényes a Szekszárdon összegyűlt és felnövekedett tanár- és újságírógárdára, hiszen ők már Lete- nyei György kultúrházigaz- gató és Csányi László MTI- tudósító vezetésével 1954. december 17-én emléktáblát helyeztek el a költő szülőházán. Az addig Szekszárdon is alig méltatott Babits neve egyszerre jelentett humanista irányt, míves igényességet, ami különben a korabeli pártos irányművekre aligha volt jellemző. Más oldalról tekintve a társaság megjelent és sikeres évkönyve és a Sárköz létrehozása világosan jelezte, hogy 1954 után a vidéken is megindult az átalakulás, mutatkoznak a szellemi pezsgés szerény jelei. Mindez együtt valóban eseménnyé avatta a folyóirat megjelenését. Az első szám tartalmával is felért a feladathoz, mert Antal László Bav ha min minit menni-m T.iltvvtif. foi.vóiimi a bitsról, Bodonyi Ferenc Bartókról, Hadnagy Albert megyénk szabadságharcos nép- költészeti hagyományairól közölt hosszabb írást, Miszlai István és György, Sió Sándor, Bay Endre, Buny Géza verseket, Csányi László, Letenyei György szépprózát jelentetett meg. Volt külön Hagyomány- és Könyvekről-rovata, de a 27 géppapír nagyságú szövegoldal után négy oldal hirdetés is akadt benne. Ritka kivételnek számított az az írás, amelyet így kezdtek: „Ismeretes Lenin elvtársnak az a megállapítása. ..” A folyóirat a maga nemében kedvelt és sikeres lett: második számát már 1200 példányban nyomták, szerzői gárdája újabb nevekkel gyarapodott, s az alkotók között éppúgy találunk ekkor kezdő néprajzost, később kultusz- minisztert (Andrásfalvy Bertalan), mint napjainkra fogalommá lett neveket (Hadnagy Albert, Moldován Vilma, Fábry Zoltán). A megjelent három szám közül az első kettő még az októberi változások előtt jutott az olvasó kezébe, a harmadik - jelzésében igen, de terjedelmében nem - összevont szám egyben az utolsó is lett: 1957- ben a kedv is elmehetett, főleg, ha nem illett a folyóirat arculata az MSZMP irányzatába .. . Mindenesetre az a 36 szerző, akik között több határainkon túl élő magyar, sőt szlovák, és három nő is akadt, sokáig lehetett büszke arra, hogy írásával jelen volt egy úttörő kezdeményezés hasábjain. Sajnos, még több idő telt el addig, amíg - a vegyes tartalmú Művelődés című időszaki folyóiratot nem számítva - újra irodalmi-művészeti lap láthatott napvilágot az alkalmi antológiaként megindult Dunatáj nevével. Ma, amikor az egykori alkotók közül csupán néhányan vannak az élők sorában, illő lenne emlékeiket rögzíteni - az utókornak. Dr. Töttó's Gábor / Állandó istentiszteletek Szekszárdon Római katolikus szentmisék, szombat: 17-kor Újváros, 18.30-kor Belváros. Vasárnap: 7.30-kor Újváros, 9-kor Belváros, 10-kor Újváros, 11-kor Belváros, 18.30-kor Belváros. Református istentiszteletek, vasárnap: 10-kor (gyermek istentisztelet) Kálvin tér. 10-kor, 18-kor Kálvin tér. Evangélikus istentisztelet, vasárnap: 10-kor Luther tér. Metodista istentiszteletek, vasárnap: 10-kor (gyermek istentisztelet) 17.30-kor istentisztelet (Munkácsy u. 1.) Szerda: 17.30 Bibliatanulmány. Szombat: 16-kor ifjúsági bibliaóra. Baptista istentiszteletek, vasárnap: 10-kor, szerda: 17.30- kor (Dózsa Gy. u. 1.) Hosszabbítod meg! Hanyatlik a nap már, az árnyékok nőnek... Urunk, hosszabbítsd meg kegyelmi idó'det! Nézd: a kapun kívül hányán ácsorognak! Száma sincs talán a végtelen soroknak. A vén Európa s a többi világrész évezredek óta Téged keres, Rád néz. Hiszen azt ígérted, sok hely van még ott Nálad, hadd mentse meg ókét is a bűnbánati Füle Lajos Ezer éves az oktatás Bátaszéken az általános iskola kulturális bemutatójával kezdődött a magyar iskola 1000 éves fennállása alkalmából szervezett kétnapos rendezvénysorozat tegnap. Ma dr. Say István, a megyei önkormányzat hivatalának főosztályvezetője nyitja meg „A bátaszéki oktatási intézmények története” című kiállítást. A pedagógus napra, illetve az ezer éves évforduló tiszteletére „Bátaszék oktatásának nyolc és fél évszázada” címmel kiadvány jelent meg. E kiadvány bemutatójára a kiállítás megnyitását követően kerül sor. Az ünnepi hangverseny 18 órakor kezdődik, majd 19 órakor kopjaavatás lesz a gimnáziumnál. (pt) „A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” Gál. 5.22-23. Pál apostol szavai visszautalnak pünkösd ünnepére, a Szentlélek kitöltetésére. Pünkösd jelentőségét egyetlen szóval értelmezi: Gyümölcs. Fontos eleme a táplálkozásnak. Ha jól belegondolunk, táplálékunk minden eleme valamilyen formája a gyümölcsnek. Létünk fenntartásáról, megfelelő működésének biztosítójáról mond valamit az apostol, amikor a gyümölcsről szól. Az is nyilvánvaló, hogy e szót jelképesen értelmezi, amikor a Lélekről, egyben pedig Pünkösdről elmondja, hogy az életünk fennmaradásával és megfelelő működésének biztosításával függ össze. Ha a mindennapi kenyérhez a gabonatáblákon érlelődő sok Jó hír milliárdnyi gabonaszemre van szükség, hogy a testi táplálék- további gyümölcsök sokaságával együtt betölthesse funkcióját - úgy nem elegendő egy-egy szemernyi kis szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás sem, hogy kellően jó kondícióban tartsa emberek tömegeiben lelkűk erejét,lendületét, kreativitását. A Lélek gyümölcse, a lelki táplálék iránti hatalmas igény kielégítése Pünkösd, a Szentlélek ldáradása. Ezrek és ezrek - Péter apostol pünkösdi prédikációját követően háromezren - a megszülető anyaszentegyház tagjaiként lelki értelemben Isten gyümölcstermő „kertjévé” váltak.- Jelenünk és múltunk történelme bizonyítja, hogy hat a Pünkösd Leikétől idegen, gonosz lélek is, melynek gyümölcse szeretet helyett gyűlölet, öröm helyett káröröm, békétlenség, türelmetlenség, szívtelenség, gonoszság, hűtlenség, vadság, féktelenség. A lelki majd testi kondíció leromlásához, a kreativitás lepusztulásához, lelketlenség- hez sodródhatnak a Pünkösd Lelkének gyümölcsei nélkül élők tömegei. Lelkileg-testileg ott vagyunk-e a Szentlélek hatása alatt, a Lélek gyümölcseit termők gyülekezetében, „kertjében”? Készen vagyunk-e az emberhez igazán méltó fennmaradáshoz, harmonikus együttműködéshez szükséges „táperőhöz” sok-sok szemernyi Lélekgyümölccsel hozzá- járulhi? Szilvássy Géza református lelkész
