Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-04 / 104. szám
1996. május 4., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Rejtett értékeink A tolnai tizes huszárok A kései feudalizmus hadszervezetében sokáig kitüntetett helyet foglalt el a mozgékony, merész, sokszor csatadöntő huszárság, amelynek a török időszakától egészen az I. világháborúig állt zeniten a szerencsecsillaga. A huszárok a magyar nemzet sajátos tulajdonságainak és szokásainak megfelelően lo- vasított, felfegyverzett és felöltöztetett lovaskatonák. A huszár szó eredetét nem ismerjük. Szalay László történész, s utána a több magyar író a huszár szót a húsz szóból származtatja, azt állítva, hogy e szó 1458 után keletkezett, akkor, amikor az Országgyűlés elrendelte, hogy húsz-húsz jobbágytelek után egy-egy lovas állittassék a király seregéhez. A köztudatban csak tizes huszárokként vagy tolnai ulá- nusokként élő császári és királyi 10. számú III. Frigyes Vilmos huszárezredet 1741- ben hozták létre magyar mágnások - ahogy azt Radnitzky Ede kapitánynak az alakulás 150. évfordulójára készült összeállításából megtudhatjuk - legyezgetvén ezzel saját hiúságukat, s könnyítvén a katonai téren mindig szorult helyzetben lévő Mária Terézia dolgán. Már az alakulásukat követő évben összemérték erejüket a porosz hadsereggel s azon keresztülgázolva Bmőig nyomultak, három év múlva a franciákat verték vissza a Rajna menti Nordheimnél. Báró Beleznai-huszárként 1746-ban a németalföldi ro- xoUxi csatában és Maastricht ostromában vettek részt. Báró Mórocz 1757-1759 között volt az ezred tulajdonosa, de ezalatt Prága felmentésénél, Sziléziában és Neisse ostromzárakor is jelen vannak a huszárok. Gróf Bethlen 1759-től tulajdonos s mindjárt az első évben nagy sikerrel, 539 fogoly ejtésével kezdődött ténykedése Günsbergnél. Hat fontosabb ütközetben jártak szerencsével, az utolsóban - a Bukovina névből ismert - báró Buccow vezetésével 1779-ben. Kilenc év múlva már báró B arcóé az ezred, ekkor tűnik föl Kienmayer százados, aki hat esztendő alatt harcol a törökök, franciák ellen, s vezérőrnaggyá lép elő, 1799-ben pedig tábornokká. A Szent Szövetség megalakulásakor kapják a porosz uralkodó nevét. A napóleoni háborúk után Rozsnyóba szállásolták az ezredet, 1831-től határőrök, a lengyel, majd később a magyar forradalomban nem vesznek részt. Az itáliai harcokba már 1859-ben bekapcsolódnak, Cavanánál, Magentánál, Solferionál számos embert és lovat veszítenek, de sok dicsőséget is szereznek, s ugyanez vonatkozik a porosz-osztrák háborúra is 1866-ban: a röchlitzi, sich- rowi, jicini, praski ütközetekben éppúgy ott voltak, mint a nevezetes königrätziben. Tolnai történetük nem sokkal ez után kezdődik, mert báró Sina jóvoltából a mezőváros kedvező feltételekkel ajánlhatott laktanyának való épületet, s így Szekszárdtól hódította el a katonaságot. (Hogy ennek mekkora jelentősége volt a helyi gazdaságban, jól mutatja, hogy Szek- szárd Gömbös Gyula puszta ígéretére, hogy katonaságot hoz a megyeszékhelyre, őt díszpolgárrá választotta 1932- ben). Tolnán új lovassági laktanyát is építettek, s bár a község gazdasági helyzetét nem javította túlságosan az ezred jelenléte, ugyancsak büszkék voltak rá. Csupán néhány eset árnyékolta be ittlétüket. Baleset'során 1883. január 9-én,fulladt a vízbe korcsolyázáskor ezred- beli tiszttársával Bissinger- Nippenburg Miksa gróf; máskor a gyakorlatozó huszárokat érte hasonló sors, ami a hírlapokban is nyomon követhető fölháborodást keltett. Két évvel az eset után, 1895. november 18-án a régi, rá három napra az új kaszárnya addig tűzbiztosnak hitt és épített szénatárolója gyulladt ki s égett le. Sokan az előbbi embertelen eset miatt gyújtogatásra, mások öngyulladásra gyanakodtak, de egyik sem bizonyítható. A nagy esetek mellett az már csak apróságnak számított, ha az ezred parancsnoka rendszeresen csupán császárának emlegette I. Ferenc Józsefet, királyaként nem, illetve Szent Istvánkor ugyanolyan hétköznapot tartott, mint máskor . . . Nem kis büszkeséggel emlegették ugyanakkor Mészáros Ervin főhadnagyot, aki szintén Tolnán szolgált, miközben a század első évtizedében magyar és osztrák tőrés kardvívó bajnok, később pedig olimpiai bajnok is lett. Kardja éppúgy fény lett, mint az I. világháborúban ottmaradt huszárezrede gombjai, amelyek az embertelen harcokban könnyű célpontok voltak. Dr. Töttó's Gábor Magyarisztán küldöttei Törökországban Sokat fáztak és áztak a Bartinások Nem volt kegyes az időjárás a szekszárdi Bartina gyermektáncosaihoz. Amikor elutaztak Magyarországról - jó két hete - éppen esett a hó. S miután kiszálltak az ankarai repülőtéren, legalább olyan hideg idő fogadta őket, mint amit itthon hagytak. Jóllehet Ankara Madrid magasságában található. — Az ankarai rádió és televízió fesztiválján mutatkoztunk be - idézte fel az eseményeket Matókné Kapási Júlia, az egyesület vezetője. — Mondhatni, a fél világ részt vett ezen a találkozón, venezuelai gyerekek éppen úgy felléptek, mint nigériai, macedón, üzbég vagy svéd néptáncosok. — Melyik képét mutatta a külföldi vendégeknek a török főváros? — Részben a szebbiket, hiszen Ankara szemlátomást dinamikusan fejlődik, egyik pillanatról a másikra lakótelepek nőnek ki a földből. A csúnyábbik arc viszont a legsiralmasabb magyarországi cigánytelephez hasonlít: a repülőtérről a központba vezető út két oldalán dülöngélő, ablak nélküli kalyibák százai sorakoznak. — A Bartina gyermektáncosai hol szálltak meg? — Mi jó helyen voltunk a külképviseleti negyed nagyon gazdag magániskolájának vendégeiként. A gyerekeket a szervezők jól szituált, értelmiségi családoknál helyezték el. — Nem lepődtek meg a bartinások a lefátyolozott asszonyok láttán? — Nem is emlékszem, hogy láttam volna csadoros nőt. A hagyományos kendőt persze sokan hordják, de majdnem ennyien semmit sem viselnek a fejükön. A férfiak pedig kifejezetten elegánsan, öltönyben, nyakkendőben közlekedtek. Nem érződik a fundamentalista iszlám befolyás. — Él-e a törökökben valamiféle rokonsági tudat a magyarok iránt? — Határozottan igen. Amikor közöltük, hogy Magyarisz- tánból érkeztünk, a törökök egyből barátságosakká, kedvessé váltak, elkezdtek mosolyogni. ' — A Bartina fellépésein is megmutatkozott a fokozott érdeklődés irántunk? — A sportcsarnokbeli gálaműsorokon igen, ám balszerencsénkre többször is szabadtéren kellett táncolnunk. Méghozzá rettenetesen rossz időben: a nemzetek felvonulását elmosta a jégeső, amikor felléptünk az emelvényre, elkezdett szakadni a hó, s előfordult, hogy a megfagyás határán kellett időnek előtte abbahagyni bemutatót. Úgyhogy értek bennünket - nem a rendezők, hanem az időjárás hibájából - kellemetlen élmények is Ankarában. -száLi Bartina-felvonulás Ankarában Nemzetközi bukovinai konferencia, Völgységi résztvevőkkel A lengyeleknél az egykori hazáról A litván határhoz közel fekvő lengyel kisváros, Sejny adott otthont a nemzetközi Bukovina konferenciának, melyen képviseltette magát a bonyhádi székhelyű Székely Szövetség is. A Fábián Gergely elnök, Csíki Béla alelnök és Rudolf László kutató alkotta delegáció április 20-án repült Varsóba, ahol egy éjszakát a Magyar Intézet vendégházában töltöttek. Másnap indultak tovább a konferencia színhelyére, a hozzájuk csatlakozó Engelmayer Ákos volt magyar nagykövettel együtt. A tudományos tanácskozás a Sejnyben székelő „Határvidék Alapítvány” szervezésében jött létre, és meghívták rá minden egykor és jelenleg is Bukovinában élő népcsoport képviselőjét. A magyarok megjelenése külön színfoltja volt a rendezvénynek, hisz - mint a helyszínen kiderült - több nemzetközi fesztivál szervezői már évek óta eredménytelenül próbáltak az egykori bukovinai székelyek nyomára bukkanni. A konferencián lengyel, magyar, német, román és ukrán előadók foglalkoztak Bukovina múltjával és jelenével. A tanácskozást filmvetítések, kiállítások és koncertek színesítették. A magyar esten Engelmayer Ákos tartott előadást a bukovinai székelyek történelméről, hangsúlyozva a magyar, székely és bukovinai székely fogalmak közti különbséget. Fábián Gergely beszámolójában végigkísérte a bukovinai székelyek életét a bácskai meneküléstől napjainkig. Rudolf László családfakutató programja ezúttal is nagy sikert aratott, hisz a konferencia szakemberei ilyennel még nem találkoztak. Az is felkeltette a kutatók érdeklődését, hogy a Rekordok Könyvébe bekerült program nagyon sok lengyel és német vonatkozású adatot tartalmaz. A találkozón mód nyílt az ismerkedésre is, a hagyományos lengyel-magyar barátság elmélyítésére. Egy bukovinai székely együttest meg is hívtak a Jastrowieben megrendezésre kerülő nemzetközi folklór fesztiválra. Új lehetőségek mutatkoznak a kutatások területén is, hisz Rudolf László meghívást kapott a Csernovici Egyetemre - amelynek igen gazdag bukovinai anyaga van - valamint a Radautzi Földhivatalba, ahol az egykori magyar falvak összeírásait őrzik. Piers Vitebsky: A sámán \ BÖLCSESSÉG » HIT ♦ MÍTOSZ PIERS VITEBSKY fi SÁMÁN Msgyar KínyvRiub • Hellxon Kixdó Dr. Piers Vitebsky angol antropológus húsz éve folytat kutatómunkát a törzsi Indiában, Srí Lankán és Szibériában. Gazdagon illusztrált kötetében a sámánizmus történetét és a sámánok napjainkban is élő tevékenységét mutatja be a hófödte Szibériától az Amazonas menti őserdőkig. Látomások, misztikus beavatás, hallucinogén hatású növények felhasználása teszi sámánná azt az embert, aki közvetítőnek vállalkozik az élők világa és a szellemek között... A világ egyik legkiválóbb szakértőjének munkája olyan kulcskérdésekkel foglalkozik, mint a gyógyítás, a látomások, a világkép, a sámán dobja és a szellemi egészség. Az író feltárja a téma szellemi és pszichológiai vonatkozásait, és vizsgálja a sámánizmusnak a modern nyugati kultúrához való viszonyát. Penelope Ody Házi füveskönyv Praktikus családi kalauz a gyógynövények otthoni alkalmazásához, Fényképes herbárium mutatja be a 60 legelterjedtebb gyógynövényt, továbbá gyakorlati tanácsokat ad a herbák termesztéséhez, begyűjtéséhez és szárításához. Több mint 80 hatékony és veszélytelen szert ismerhetünk meg az egyszerűen elkészíthető receptek alapján, a pattanásokat eltüntető kenőcstől a fejfájást csillapító teáig. Lépésről lépésre mutatja be a teakeverék egész sorának elkészítését. A képsorozatok alapján bárki elsajátíthatja a különféle gyógynövénykészítmények előállítási módszereit, a szirupoktól és forrázatoktól a kenőcsökig és lemosókig. Istentiszteletek Szekszárdon Római Katolikus Szentmisék: Szombat 17.30 Újváros. 18.30 Belváros. Vasárnap 7.30 Újváros. 8.00 Belváros. 10.00 Újváros. 11.00 Belváros. 18.30 Belváros. Református Istentiszteletek: Vasárnap 10.00 Kálvin tér (gyermekistentisztelet). 10.00 Kálvin tér, 18.00 Kálvin tér. Evangélikus Istentiszteletek: Vasárnap 10.00 Luther tér. Metodista Istentiszteletek: Vasárnap 10.00 Munkácsy 1. (gyermekistentisztelet). 17.30 istentisztelet. Szerda 17.30 Bibliatanulmány. Szombat 16.00 ifjúsági bibliaóra. Baptista Istentiszteletek: Dózsa György u. 1. Vasárnap 10.00, Szerda 17.30. KERESZT Visszük... Mindenki mást, mindenki másként de - a magáét. Az átháríthatatlan, a megkönnyithetetlent, az el nem dobhatót. Súlya alatt roskad a váll, süpped a föld, mélyül az ösvény. Nem szállhatunk, ahogy a léggömb, nem sodorhat tova a szél, földhöz kötöz, sorshoz kötöz, terhével óv, terhével áld meg. Füle Lajos „Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a Világba: én őértük odaszentelem magamat, hogy ők is meg- szentelődjenek az igazsággal". Jn. 17, 18-19. A társadalom sok olyan kérdést intéz az egyházhoz, melyekre válaszolni kell: a börtönből szabadulok utógondozása terén, a halmozottan sérültek problémáinál, a tudományos-ismeretterjesztés területén. Reakcióink alapján sorolnak be minket a társadalom többi szervezete közé. Nagy kérdés tehát, hogy mi az, amit hozunk a világnak, mi az, amit képviselnünk kell az embernek között? Világjobbító programot? Hiszen a világ, az ország hemzseg a jobbító tanfolyamoktól. Mélyebben akarsz gondolkodni és ott megoldani a problémáidat? Olyan hatalmat akarsz elérni Jó hír az emberek felett, hogy az embereken segítve, számodra is később anyagi előnyt jelentsen? Ha van pénzed mindegyiket kipróbálhatod. De hol van az a világot meghódító mély gondolkodás, mely az emberiség problémáiban segítséget ad, hol van az a hatalom, mely uralva az embereket segít nekik? Vagy talán ezek a lehetőségek éppen a „többi ember ellen” vannak? Álljunk velük egy sorba a „világjobbító programunkkal?” Talán egy jobb morál, erkölcs az, amivel nekünk meg kell jobbítani ezt az erkölcseit éppen elfelejtett társadalmat? Hiszen a hírközlő eszközök előszeretettel emelik ki, ha az egyházakban valami „mindenki érdeklődésére számot tartó ügy” történik. Nap mint nap az egyházban is meg kell tapasztalnunk, hogy Jézus bizony a bűnös emberekért jött. Talán a mi szerepünk az, hogy kielégítsük az emberek természetes romantikus érzéseit, hogy tár- gyiasítsuk az idealizált vágyképeket? Hiszen templomaink áhítata, légköre, az istentiszteletek felépítése segíthet ebben, főleg ha tanításunkkal is ilyen elképzelhetetlen, elérhetetlen képeket állítunk az emberek elé. Nem. A mi küldetésünk nem rólunk szól, hanem arról, aki elküldött minket, akinek az igaz szolgálata szentelhet csak meg bennünket és csak az ő ereje szabadíthat meg minket a bűntől és minden gonosztól. Ő pedig Jézus Krisztus. Johann Gyula evangélikus lelkész )