Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-18-19 / 116. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1996. május 18., szombat Rejtett értékeink Kovács Endre, a paksi européer Szekszárdi utca a múzeumban Már három évvel ezelőtt elkezdődött annak'a kiállításnak a szervezése, melyet a hét közepétől tekinthetnek meg az érdeklődők Szekszárdon, a Wosinsky Mór Múzeumban. Az „Egy kisváros a század- fordulón” elnevezést viselő gyűjtemény nemcsak tartalmában, hanem formájában is igyekszik visszaadni a század- fordulós megyeszékhely hangulatát. A látogató, aki a múltba merülés szándékával járja végig a folyosói galériát, már az első lépéseknél egy szűk „utcában”, később, a séta befejeztével egy „téren” találja magát. Az utca és a tér természetesen képletesen értendő, hiszen a zsalus ablakú lakóházak, vagy éppen a patinás középületek nagyméretű fotók által tekintenek vissza az érdeklődőre. Dr. Glósz József, a kiállítás főszervezője elmondta, hogy valamennyi tárgyi emlék méltó kitüntetett figyelmünkre, személy szerint azonban a szakrális, azaz az egyházi jellegű anyag áll hozzá igazán közel. S bár új; az eddigi nézeteket netalán módosító adat nem került elő a tárlat rendezésének folyamatában, mégis, bátran kijelenthető: ilyen nagyszabású várostörténeti kiállításnak még sohasem adott otthont a megyeszékhely. -szá- Fotó: Bakó Jenő A polgári perek tovább tartanak Interjú dr. Soós Miklóssal a Tolna Megyei Bíróság elnökével Az állampolgár a bíróságok munkáját elsősorban annak alapján ítéli meg, hogy ügyében mennyi idő alatt születik döntés. Dr. Soós Miklóst, a megyei bíróság elnökét is elsősorban erről, illetve a bíróságok helyzetéről kérdeztük. Sokan arról álmodtunk, hogy egy napon ledől minden gát, amely ezeket a részben közös múltú, egymásra Szoruló nemzeteket elválasztja egymástól, megértik, hogy a történelem együttélésre rendelte őket, és ez ellen hasztalan lázadoznak” - /olvashatjuk a csonkán maradt, 1981-ben megjelent Kovács Endre-emlékiratban. Az olvasmánynak is élvezetes Korszakváltás című műből az is kiderül, Kovács Endre 1911. május 19-én született Pakson, s még neve is ide köti, hiszen apja Kovács-Sebestyén Endrétől kölcsönözte a keresztnevet fia számára; hiába halt meg a névvel már valaki a családból, „mit lehetett tenni, ha apámnak annyira imponált a Dunántúl nevezetes földesura és képviselője” (valójában ekkor Tolna vármegye alispánja). Az apa azonban hamarosan Pozsonyba kerül, 1914-ben Henrik Kiinger len- és jutaárugyá- rának hadimunkása, felesége, három gyérmeke követi. A legnagyobb nyomorban élnek éveken át, de az anya, aki mosással tartja fenn a családot, mindhárom gyermekét taníttatja. Endre gimnáziumba kerül s ráveti magát a könyvekre: heti három regényt olvas el, amiben persze még szép számmal vannak jelen a kor divatos detektív- történetei. Ekkor alapozza meg későbbi legendás nyelvtudását, a magyar, cseh, szlovák mellett megtanul latinul, franciául, németül, később lengyelül és oroszul. Mindez nem turista szinten értendő, hiszen filozófiát és pszichológiát éppúgy olvas és fordít, mint szépirodalmat, újságcikkeket vagy irodalomtörténetet. Egy véletlen, hastífusza miatt lekési az egyetemi beiratkozást, ezért újságírónak megy. Már gimnáziumi évei alatt is írt, az érettségi és az osztályozás elleni vezércikke a tanárok között nem aratott osztatlan sikert ... Mindössze tizennyolc éves, amikor Pozsonyban megjelenik Világének című verseskötete, amit elbeszélések, az újságban szociográfiai igényű riportok és önéletrajzi regény követnek. Katonáskodik, házitanító, majd egyetemista, rövid ideig a jogon, majd a bölcsészkaron. Közben felfigyel rá Balogh Edgár, a csehszlovákiai magyar irodalom vezéregyénisége, később Schöpflin Aladár, aki értő kritikával segíti pályáján. Barátságba kerül Gál Istvánnal, aki még bonyhádi diákként küldte Kovács Endre lapjának verseit, s aki 1931-ben, a Sarló-mozgalom nevezetes kongresszusán az egyetlen magyarországi küldött volt. Most Gál közli az ő írásait az általa szerkesztett Apollóban, amely a humanista értékek nevében szeretne ellenállni a német befolyásnak. Kovács Endrére felfigyel a Prágai Magyar Hírlap munkatársa, Darvas János (a színész, Darvas Iván apja), később a rádió magyar adásának szerkesztője, végül a pozsonyi, 1938-tól pedig az érsekújvári gimnázium tanára lesz, egyúttal a helyi lapot is szerkeszti. Amikor 1945-ben hazaköltözik, már hat önálló kötete igazolja, no meg egy 1944-es SS- elfogatóparancs, hogy „Hídszerepünket tudatosan vállaltuk.. ., azt a nemzedéket őszinte vágy hevítette, hátsó gondolatok nélkül szolgálta a szellemi közeledés ügyét”. Ezt 1945-től a Kelet-európai Tudományos Intézet csehszlovák referenseként, 1949-től az Akadémia munkatársaként, 1955-től osztályvezetőjeként teljesítette ki. Bem Józsefről szóló .művéért Kossuth-díjat kapott. Az irodalomtörténet és a történettudomány művelője (az utóbbiak doktora), aki a magyarság és Közép-Európa kapcsolatait sokszor úttörőként kutatta. Manapság akadnak, akik túlhaladottnak tartják, de ez szükségszerű, ráadásul az első lépéseket sokszor ő tette meg. S vajon mennyire korszerűtlen az igazság? Már 1964-ban megírta: „A nyugati történetírás mindeddig mostohán kezelte az egyes kelet-európai népek ideológiai fejlődésének kérdéseit, nemigen kereste azokat a szálakat, melyek Európa nyugati és keleti felét összekötötték”. Ma sincs másként... Kovács Endre azonban harminc megjelent kötetével, számtalan cikkével és tanulmányával szolgálta az egymásra utaltak közeledését. A hála furcsa formája, hogy sem szülőmegyéje, sem más nem állított neki emléket 1985. április 18-án, Budapesten bekövetkezett halála óta. Dr. Töttó's Gábor A minden évben elkészülő statisztikai adatok közül az alábbi számokat emeltük ki a rendelkezésünkre bocsátott táblázat alapján. Tavaly december végén, s azóta is az egyesületek és alapítványok bejegyzése naprakész. A cégbíróságon három hónapon belül zömmel elintézik az ügyeket. A Szekszárdi Városi Bírósághoz az elmúlt évben 2502 polgári peres eljárás érkezett, de januárban még folyamatban volt az előző évről közel ezer. Az új büntető ügyek száma 1115 volt, az év elején folyamatban volt még közel háromszáz. Az új gazdasági peres ügyek száma 429, folyamatban 177 volt. Mindehhez még hozzá kell számítani több, mint 4000 polgári gazdasági nemperes ügyeket, amelyek többsége fizetési meghagyás. Kis eltérésekkel a peres ügyek 18 százaléka húzódott el egy éven túl. A Bonyhádi Városi Bíróságnak új 399 polgári peres eljárás mellett 173 áthúzódóban kellett volna döntenie, de az ügyek 32,6 százaléka egy éven túl nem ért még véget, míg a közel háromszáz büntető ügyből egy sem volt ilyen. Ugyanez a helyzet Dombóvárott, Tamásiban és megyei első fokon. Pakson az elmúlt évben egyetlen büntetőügy befejezése húzódott egy éven túlra. Dombóvárott a több, mint 750 új és a 100 áthúzódó polgári peres eljárásoknak is csak 7,3 százaléka tartott egy évnél tovább, ami mindössze 11 ügyet jelent. Pakson összesen mintegy ezer polgári peres eljárást tárgyaltak. Az egy éven túl született ítéletek aránya 14,7 százalék volt az elmúlt évben. A munkaügyi bíróságon 526 ügyet fejeztek be tavaly, egy éven túl döntöttek 17,7 százalékos arányban. Megyei első fokon a polgári peres és gazdasági peres eljárások közül is négy-négy ítélet született meg az érkezéstől számított egy éven túl. A felszámolási eljárások 54 százaléka tart egy évnél tovább. — Milyen kommentárokat fűz a számokhoz a megyei bíróság elnöke? — A számok tükrében nem állunk rosszul, de ez még nem ok arra, hogy elégedettek legyünk. Már tettem is intézkedéseket, például bíró átirányításával, hogy azokon a területeken, ahol a gondok mutatkoztak, javuljon az ítélkezés időszerűsége. Anélkül, hogy másokat minősítenék, hiszen a helyzetük merőben más lehet, van olyan bíróság, ahol az ügyek 38 százaléka nem zárul le egy éven belül. A megyei első fokú ügyek, és a fellebbviteli tanácsok időszerűsége minden ügyszakban kiválónak ítélhető. A szekszárdi városi bíróság helyzete, mint központi bíróságé sajátos. Ügyeik száma és aránya messze meghaladja a többit. Egy kis. bíróságon, ahol például ketten foglalkoznak polgári ügyekkel komoly gondot okoz, ha az egyik betegség, vagy szülés miatt kiesik. A fel- számolási eljárásoknak meg a természetéből adódik, hogy hosszabb ideig tartanak. — Milyennek ítéli meg a megye bíróságainak helyzetét általában? — A Tolna megyei bíróságok engedélyezett bírói létszáma 55, s ez a folyamatban lévő kinevezésekkel együtt, nagyjából rendben is van. Új helyzetet jelent, ha időközben a jogalkotás változása folytán lehetővé válik a szabálysértési ügyek bírósági felülvizsgálata. Akkor ez a létszám nyilván nem lesz elég. Arról sem mondanék többet, hogy Tolna megyében is elfogy őszre az évi költségvetés dologi kiadásokra fordítható része. A szekszárdi épületekben a tárgyalóterünk is kevés, a jelenleginél több tárgyalást képtelenség kitűzni. — Készült országos felmérés a két évnél is tovább húzódó ügyekről, mint ahogy a lapokban erről már szó esett. — A megyei bíróságok jelentése alapján a helyi bíróságokra vonatkozóan készült a felmérés, s érintett 169 289 folyamatban lévő ügyet, ebből 12 499 a két éven túli ügyek száma, ami 7,38 százalékos arány. / Tolna megye helyi bíróságai 2214 ügyet tárgyaltak tavaly, ebből 43 húzódott két évnél tovább, ami 1,94 arányt jelent, amivel az országban harmadiknegyedik helyen vagyunk. Van ahol ez az arány 15 százalékot tesz ki. — Milyen okokat tártak fel? — Az összesített megállapítások Tolna megyére is igazak lehetnek, s rávilágítanak arra is, hogy milyen körülmények hatnak a bíróságok mindennapi munkájára. A bírósági szervezeten kívüli okok között szerepel a korszerűtlen eljárásjog, ennek megváltoztatása a jogalkotás feladata. A tényállást és jogi megítélést illetően, ezelőtt sosem látott bonyolultságú ügyek kerülnek a bíróságok elé. Az állampolgárok együttműködési hajlandóságának számottevő romlásáról beszélhetünk, ez vonatkozik a felekre, a vádlottakra, tanúkra és szakértőkre egyaránt, ami késedelmekben, mulasztásokban, és távolmaradásokban nyilvánul meg. Komoly problémát jelent minden területen a szakértők túlterheltsége. A jogi képviselet szakszerűsége is hozzájárulhat az időszerűség javulásához. A bírói kart illetően három dolgot említenék meg. Betegség, pályaelhagyás, szülés miatt előfordul, hogy a negyedikötödik bíró hozza meg az ítéletet első fokon. A másik tény pedig az, hogy a kétezres bírói kar ötven százalékának öt évnél kevesebb a gyakorlata. Ki kell mondani, hogy létezik felkészületlenség, és statisztikai szemlélet is, melynek során a bírák az egyszerűbb ügyeket előbbre veszik, nem tartják be az érkezési sorrendet. — A közvélemény úgy tartja, hogy enyhék az ítéletek. — Általában, egyes kiemelt bűncselekmények esetében, vagy éppen aktuál-jellegű, a fekete gazdasághoz tartozó témákban? — Pontosan ezekben, hiszen ezek a büntetőügyek szerepelnek elsősorban a sajtóban. — Mivel ezek az ítéletek a Büntető Törvénykönyvben meghatározott tételek között vannak, sommás lenne kimondani, hogy általában enyhék. Ha a jelenlegi büntetéskiszabás, a büntetőtételekhez képest igen enyhének tűnik, akkor azon kell elgondolkodni, hogy a törvényi büntetési tételek - egyes bűn- cselekmények vonatkozásában - a büntetéskiszabási célokat megfelelően szolgálják-e? Ha nem, akkor a büntetési tételeket kell felemelni. Ezt szükségképpen követi a büntetéskiszabás szigorodása. Véleményem szerint, valóban enyhének tűnik a büntetéskiszabási gyakorlat. — Szerencsére nem gyakran fordul elő, hogy emberölésért első fokon elítéltet szabadon engedjenek, mert a sopronkőhidai börtön, illetve a Győr- Sopron Moson Megyei Bíróság nem tud a szekszárdi előzetes letartóztatásról. — Nem ismerem a büntetésvégrehajtás belső vizsgálatát. Azt tudom, hogy a Tolna Megyei Bíróságról a szükséges értesítőt kellő időben leadták. Ha az minden akadály nélkül eljut a sopronkőhidai büntetés-végrehajtási intézetbe, akkor ez nem fordulhat elő. Nem vagyok abban a helyzetben, s jogosult sem, hogy az el nem jutott értesítő miatt valakit elmarasztaljak, de meggyőződésem szerint személyi felelősségről lehet szó. Ihárosi Ibolya Fekete Istvánról Dombóvárott Házimúzeum és előadás Bodó Imre nem csak arról közismert Dombóváron, hogy bár nem helyi születésű, mégis ragaszkodik a városhoz, hanem arról is, hogy ő rendezte be a város jelenleg egyetlen, múzeumi jelleggel működő ingatlanát, a Fekete István emlékszobát. ,A híres íróhoz hasonlóan göllei születésű Bodó Imre nagy sikerű előadást tartott Dombóváron az ifjúsági regényeiről, a természet szerete- téről és hű leírásáról ismert szerzőről a helyi vöröskeresztes aktivistáknak, akik nem csak nagy figyelemmel, hanem tapssal is jutalmazták őt. Mint az előadás után kiderült, a hallgatók soraiban egy idős hölgy - ellentétben a Fekete István hagyatékát is őrző előadóval - személyesen is ismerte a Vük, a Kele, a Bogáncs, a Lutra című regények íróját, akinek köszönhetően nemzedékek számára felejthetetlenné vált Matula bácsi is. A Fekete István és a szülőföld, illetve a Fekete István emlékszoba, Dombóvár című kiadványok szerzője rögzíteni fogja a hölgy Fekete Istvánhoz kötődő személyes emlékeit, s változatlanul várja az érdeklődőket házimúzeumába, az íróhoz „címzett” emlékszobába. Ezt a múzeumot a Dombóvár, Hóvirág utca 25. szám alatt hétköznap 16 órától, szombaton és vasárnap pedig 10-től 18 óráig látogathatják az érdeklődők.
