Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-20-21 / 93. szám

10. oldal ZSARUMAGAZIN 1996. április 20., szombat Rejtett értékeink Híres-neves Sobri Jóska A XlX.század első felében alig­hanem egyetlen Tolna megyei kapcsolattá személy lett világhírű: Sobri Jóska. Az már más kérdés, hogy bizonyosan szívesen le­mondott volna Tolna megyei kapcsolatáról, hiszen néhány tár­sán kívül csupán halála köti ide. Élete kezdetéről sok és bizony­talan adat kering. Egyesek szerint endrédi kovács fia, mások úgy tudták ugodi kanászgyerek, em­legetik a lengyelországi Czestos- howát szülő- vagy munkahely­ként, 1809-et születési évként. Ez utóbbinak ellentmond, hogy halá­lakor 23-24 évesnek mondták. Csak az biztos, hogy 1836 táján híresült el, neve azóta forog köz­szájon. Két évvel előbb még a zirci tömlöc „vendégszeretetét élvezte”, ami azért nem túlzás, mert vármegyei közrabból a bör­tönőr és felesége kedvencévé, pecsenyeforgató legénnyé lett. A szabadságot ennél mégis többre értékelte s egyik társával megug­rott, szökött katonákból, futóbe­tyárokból, kalandvágyókból és számkivetettekből csapatot szer­vezett. Ilyen társadalmon kívüli elemek akkoriban szép számmal akadtak, s Eötvös Károly, Sobri életírója úgy látja: „akkori társa­dalmunkban mégis nagy rokon- szenvet keltettek föl maguk iránt s felfogásunk minden szigorú­sága dacára is a mi részvétünket is megszerezték. Ennek okát ak­kori törvényeink és intézménye­ink borzasztóságában kell ke­resni”. A jobbágyokkal szembeni önkény és embertelenség még fokozottabban érvényesült a ka­tonaságnál és a vármegyék töm- löceiben, a megszégyenítés, testi bántalmazás mindennapos volt, s az ifjabb nemzedék ezt nehezen tűrte. A Sobri-banda hol egy szám­adójuhászt, hol egy tiszttartót ra­bolt ki, főleg Vas, Győr és Sop­ron vármegyében, s az utóbbi ka­tonaságot is kért ellene. Miután kiszorították innét, Veszprém, Fejér, Komárom és Somogy me­gye lett Sobrikék működési terü­lete, de hites tanúk mesélték el, miként rabolta ki az egri érseket. .. Igaz volt-e vagy sem, esetleg valaki csak Sobri nevével garáz­dálkodott, ma már kideríthetet­len. Később sokan tették ezt, egyiküket Krúdy Gyula nagyapja fogta el, jóval az igazi Sobri felté­telezett halála után. Mindaddig sikertelen volt a banda utáni hajsza, amíg az alve­zér, vagy más szerint maga Sobri ki nem rabolta Hunkár Antalt, az 1809-es utolsó nemesi felkelés vitéz ezredesét, későbbi ’48-as főispánt és Kossuth hű követőjét. A szolgagyőri kastélyt 1836. de­cember 8-án körülvették, a cse­lédséget lefegyverezték, Hunkár­nak pisztolyt szegeztek, pénzét, ezüstjét, puskáját, de még fele­sége gyűrűit is elvitték, őt magát a többiekkel a pincébe zárták, ahonnét csak fél nap múlva sza­badult. Akkor aztán a nádorhoz, majd a királyhoz vágtatott, akik panaszára vérdíjat tűztek ki Sob- riékre, sőt a II. Schwarzenberg ulánus ezredet is kivezényelték elfogásukra. Az adatok szerint egy ma is élő somogyi költő szépapja adta fel őket, megtudván, hogy éppen a lápafői erdőben rejtőznek. A megfogyatkozott, mindössze hét fős csapat a Magyarád patak völ­gyében órákig ellenállt, Sobri paj­tásai megfutamodtak, mire a ve­zér a rátámadó Beust Edmund báró ulánuskapitányra fogta fegyverét, de hirtelen mozdulattal mégis magát lőtte szíven. Egy­szer tapadt vér a kezeihez, de az is a sajátja volt. Sokan vitatták, valóban Sobri Jóska volt-e az életunt rabló, tudni vélték, hogy előbb német földre, onnan Amerikába ment, még az 1850-es években is hites tanúk vallották, hogy New York­ban él. Itthon 1837, február 16-i halála után fél évvel metszetes újságlap jelent meg, többen fel­dolgozták idealizált alakját nép­színműnek (Szigligeti Éde, Fe­kete Gábor, Vahot Imre), szüle­tett francia dráma, Jókai Mór Névtelen vár című regényében Sátán Laci alakját mintázta róla. Emellett a nép ajkán mindig az maradt, ami volt: afféle igazság­tévő, jószívű, közülük való sze­génylegény, akiről népdalok és balladák egyaránt szólnak, a ponyvákról nem is beszélve. Talán meglepő, de még az 1990-es években is követi egy rendőr Sobri Jóskát, igaz, sokkal szelídebben: a megyei könyvtár katalógusában Sobri Jóska után Soczó László rendőrkapitány kö­vetkezik ... Dr. Töttó's Gábor Legérdekesebb, legizgalmasabb... (Folytatás a 9. oldalról.) Zsinórban törte fel a tanyákat, mi pedig nem igazán tudtunk a nyomára bukkanni. Egyik nap aztán érdekes bejelentés érkezik egy sértettől: a mi betörőnk bi­zony ott gubbaszt egy hatal­mas cementkádban, félig elalél- va... Történt ugyanis, hogy ebbe a tanyába tetőbontás mód­szerével próbált bemenni, s amíg a tetőléceken csimpasz­kodott, azok eltörtek, s ő a leg­rövidebb úton jutott a tanyába. De közvetlenül a megbontott tető alatt állt a hatalmas ce­mentkád, s ő abba zuhant, lábát törte. Két napig étlen-szomjan kókadozott a kádban, amíg maga a tulajdonos rá nem talált, s át nem adta nekünk. Tény, hogy ilyen könnyen sem előtte, sem utána nem fogtunk el sen­kit. Bezárt zsaruk Dávid Kálmán r. alezredes, Tolna Megyei RFK, bűnügyi osztályvezető: — Néhány évvel ezelőtt egy másik megyeszékhely börtöné­ből hoztunk ki egy elítélt férfit, aki a nálunk nyomozott ügyben is gyanúsítottként szerepelt. Amikor a kollégámmal vissza­vittük, éppen beszélő volt a bör­tönben, ember, ember hátán. A fegyőrök pedig egyre beljebb és beljebb tessékeltek bennünket, mi pedig kísértük emberünket, ahogy illik. Egészen addig ju­tottunk az embertömegen ke­resztül, míg egy fegyőr ránk zárta az ajtót, s ott hagyott ben­nünket egy előállítóhelyiség­ben. De ott már vagy öten-hatan vártak arra, hogy életük követ­kező periódusát a rácsok mö­gött töltsék. Amikor a rács túl­oldalán elhaladt egy-egy fegyőr, mi próbálkoztunk a megszólításával, ám amint az első hang elhagyta torkunkat, már érkezett az öblös, ellent­mondást nem tűrő válasz: Csend legyen! Közben pedig a mi emberünk csak-csak odasu­tyorogta a többi elítéltnek, hogy ezek zsaruk ám ... Azok meg összesúgva méregettek ben­nünket, a börtönbe zárt rend­őröket. Újabb próbálkozások, kintről pedig újabb - és erőtel­jesebb - csendre intések ... Kínunkban már az igazolványa­inkat próbáltuk mutogatni, oda­bent egyre nagyobb lett a de­rültség, magyarán kiröhögtek bennünket. Két óra telt el így, s végre a börtön ügyvitelében ránk került a sor. Ekkor pedig a fegyőrök lepődtek meg, hogy véletlenül bezártak két zsarut is. Jó darabig nem mertük elme­sélni itthon senkinek, igaz, el sem hitték volna ... A süketnéma vallomása Majsai János r. százados, nyomozó: — Éjjel kettőkor keltettek fel, hogy feljelentést akar tenni egy nő, akit kiraboltak, s fajta­lankodásra kényszerítettek. Én bementem szolgálati helyemre, amikor kiderült, hogy a felje­lentő süketnéma. Vele volt a testvére is jeltolmácsnak. No az hagyján, amikor a rablást mu­togatta el a maga sajátos jel­rendszerével. Az álom egyből kiment a szememből, amikor a fajtalankodást kezdte szemléle­tesen ecsetelni kezével, szájá­val, artikulálatlan hangok kísé­retében. De azt már az olvasók képzeletére bízom, hogy miként is lehet a szavakkal is nehezen elmondható fajtalankodást egy rendőrségi irodában egy felhá­borodott nőnek jelekkel, muto­gatva előadni. Szerencsére nem sértődött még, hogy akkor sem bírtam ki derültség nélkül... „Nagy dolog” Horváth József r. alezredes, megyei főkapitány-helyettes: — Fiatal nyomozó voltam, amikor Tamásiban egy olyan embert kellett őrizetbe vennem, aki emberölésért már ült, s most emberölés kísérletének gyanúja merült fel ellene. Akkoriban még nem ilyen csoportban jár­tak helyszínekre a forrónyomo- sok, mint most. Ott is végzett a bűnügyi technikus, s eljött haza, amikor én még kihallgattam a gyanúsítottat. Késő éjszaka volt, amikor - őrizetbe vétele után - ketten ültünk be a La­dába, s irány Szekszárd. Simon- tomya környékén aztán meg­szólal a mellettem ülő megbi­lincselt ember, hogy őt bizony a természet szava nagydologra hívja, de most azonnal. No per­sze ő nem ilyen finoman fo­galmazott. Végiggondoltam a lehetőségeimet: ha nem enge­dem, szagolhatom Szekszárdig a végterméket, s utána még a bűzös autó is ott marad nekem. Ha engedem? Rajta hagyva a bilincset, az ilyenkor szokásos tisztogatási műveleteket sem tudja elvégezni, magyarán ugyanott vagyok, mintha ki sem engedtem volna. Aztán csak le­vettem róla a karperecét, ő pe­dig irány a bokrok közé a sötét éjszakában. Még csak a körvo­nalait sem láttam. Az a néhány perc, amíg emberem könnyített magán, nekem óráknak tűnt, a víz patakokban csörgött rólam, a lábam remegett, hogy vissza­jön-e ? Visszajött, de ezt azóta sem felejtem. A szökevény malac Farkas Róbert r. őrnagy, nyomozóalosztály-vezető: — Régebben az akkori BM- klubban még nagy rendőrbálo­kat szerveztek, ahol tombolatár­gyakat is kisorsoltak. A fődíj éppen egy választási malac volt, melyet kollégáim egy kocsi csomagtartójában szállítottak a helyszínre. A nagy készülődés közepette a csomagteret nem zárták be, a mi malacunk pedig - tán érezvén a vég közeledtét - szépen kikecmergett rabságá­ból, s kereket oldott. A rendőrök hamarosan észrevették, hogy hiányzik a fődíj, s egyből arra gondoltak - szakmai ártalom? -, hogy ellopták a szerencsétlen jószágot. No, ebből már presz­tízskérdést csináltak, hogy ép­pen rendőrségi járgányból lop valaki, s azonnal kirendelték a forrónyomos csapatot. Ahány ember mozgatható volt, az mind akcióba lépett, már újabb erők bevonásáról tanakodtak, amikor egyikük derülten jelentette, hogy a coca a kórház parkjában békésen bóklászik. A szökevény malacka megadta magát, mi pe­dig akcióinkat még melegében lefújhattuk. A történeteket összegyűjtötte: Gergelics Zsóka r. fhdgy. sajtóreferens A kár másfél milliárd forint Nagyszabású és igen szerteágazó bűn­ügy bizonyítását fejezik be hamarosan a megyei rendőr-főkapitányságon. A nyomozás három különböző szálon fo­lyik, ebből az egyikben az okmánysza­kértő véleményére várnak. Az ország 14 megyéjéből 180 bűn­ügyi iratot kellett egyesíteni a gépkocsi- lopásokra szakosodott bűnbanda lelep­lezéséhez. Hatvanegy a gyanúsítottak száma, előzetes letartóztatásban vannak hu­szonheten, elfogatóparancsot adtak ki hat személy ellert, öten az ország kü­lönböző börtöneiben töltik másért ka­pott büntetésüket. A gyanúsítottak 25 és 35 év közötti férfiak, közel kilencven százalékuk büntetett előéletű magyar állampolgár, ketten nálunk letelepedett arabok. Jelenleg 342 nagy értékű gépkocsi ellopását bizonyították, de ez a szám várhatóan meghaladja majd az ötszázat, szerencsére 102-t sikerült lefoglalni. A legtöbb autót Budapestről, a Balaton környékéről és Egerből lopták el. Az okozott kár meghaladja a másfél milliárd forintot, ebből 450 milliót ér­nek a lefoglalt autók. A bűnügyi költ— ségek is meghaladják a kétmillió forin­tot. A gyanúsítottak még 49 autót akar­tak ellopni, mintegy 250 millió forint értékben, a rongálási kár így is három­millió forint. Az úgynevezett dugóhúzó módszerrel dolgoztak. Mint erről az el­járás kezdetén már beszámoltunk, ezt követően a kihúzott zárbetét alapján megreszelték a kulcsot, s eztán már könnyű volt kinyitni a - rendszerint - külföldi állampolgárok tulajdonában lévő, egy-két éves autókat. A gyanúsítottak teljes körű beismerő vallomása szerint szakosított csopor­tokban követték el a bűncselekménye­ket. Voltak, akik ellopták az autót, má­sok értékesítették, külön csoport fog­lalkozott a tárolással, a hamis papírok elkészítésével, az alvázszámok átütésé­vel, majd a további értékesítéssel. A szállítók Ukrajnába, Romániába és Ju­goszláviába vitték az autókat. Az ügyben szereplő személyeket az alábbi bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják: rablás, betöréses lopás, lo­pás, csalás, orgazdaság, lőszerrel és lő­fegyverrel való visszaélés, csempészet, orgazdaság, vámorgazdaság. Ihárosi Rendőrségi leg-ek Tudja-e, hogy... Ki a legidősebb elkövető me­gyénkben? Egy 82 éves férfi, aki végső elkeseredésében a veje életét oltotta ki. Melyik bűnelkövető töltötte otthon élete legkevesebb kará­csonyát? Az a 41 éves betörő, aki utoljára 14 évesen volt az otthonában karácsonykor. Ha letelt egy-egy kiszabott börtön- büntetése, mire jött a szeretet újabb ünnepe, ő már ismét rács mögött ünnepelt. Ki a legmagasabb „rendfo­kozatú” bűnözőnk? Az előbbi 41 éves férfi. Neki ugyanis ez­redesi rendfokozata van. Leg­alábbis mindkét vállára egy- egy ilyen rendfokozatú vállapot tetováltatott. Mi az a legkisebb érték, ame­lyért megyénkben embert öltek? Égy doboz Symphonia ciga­retta. Egy 28 éves fiatalember ugyanis ezért ölt meg egy má­sik férfit. Ki volt a legalacsonyabb fel­nőttférfi a megyei fogda „ide­iglenes” lakói között? Az a férfi, akit emberöléssel gyanú­sítanak és mindössze 151 cen­timéterre nőtt. Ki volt a legmagasabb férfi? Pici. Legalábbis erre a bece­névre hallgat az a 196 centimé­ter magasra nőtt férfi, aki alig fért be az irodák ajtaján, amikor kihallgatásra vitték, ő ugyanis számolatlanul követte el a betö­réseket, lopásokat. Ki a legszerencsésebb tol­vaj? Szintén az előző férfi. Egyszer ugyanis az utcán meg­tetszett neki egy szatyorból ki­kandikáló kakas. Abban a mi- nutában el is döntötte: ma ka­kaspörkölt lesz ebédre. Szaty- rostól együtt lopta el a kapirgá- lót, s otthon az asszony már pu­colta a könnyen jött jószágot, amikor a táskát ő kihajította a ganéra. Na, ekkor lett csak meglepetés: a táskából csak úgy röpültek szanaszét a száza­sok. A kakas alá dugott pénz harmincezer forintot tett ki. Pe­dig ő csak egy kakast akart lopni, ám a könnyen jött pénz miatt sem fakadt sírva ... Mennyi volt lakott területen belül a legnagyobb sebességtúl­lépés? Várdomb belterületén 50 km/óra helyett 127 km/óra se­bességgel haladt egy személy- gépkocsi a közelmúltban. Mennyi volt lakott területen kívül a legnagyobb sebességtúl­lépés? A pálmát az a sofőr vi­szi, aki Szekszárd közelében, a négysávos úton 80 helyett 167 km/órával száguldott. Mennyi idős megyénk legö­regebb, de még szolgálatban lévő járőrkutyája? A „senior” címet joggal viselheti Domán, az 1987-ben született németju­hász a Bonyhádi Rendőrkapi­tányságon. Mennyi idős megyénk legfia­talabb járőrkutyája? A Junior” címre jogosult a 13 hónapos Pantó - szintén német juhász -, a Paksi Rendőrkapitányságon „teljesít” szolgálatot. -g­„Mert te vagy az én sziklaváram; vezess, és terelgess engem nevedért! (Zsoltárok 31:4). Manapság egyre több helyről halljuk: Nincs biztonságban az ember. Még a „sziklavárakban” sem érezheti magát biz­tonságban senki! Az elszegényedés és egyéb okok következtében egyre többen válnak a Sátán eszközévé, és a bűnözők útjára lépnek. Emberi erővel szinte lehe­tetlen a bűnözőkkel, a bűnnel szemben felvenni a harcot. Különböző próbálkozá­sok, kezdeményezések látnak napvilágot társadalmi szervek, csoportok részéről, de eddig egy sem hozott tökéletes ered­ményt; a bűnözők mindig találtak kiska­pukat, s ezzel önmaguknak és másoknak is egyaránt kárt okoznak. , IGAZI megoldást az Istennel való kap­csolatuk helyreállítása hozna minden em­ber számára. Ágúr a Bibliában így kéri Is­tent: „Se szegénységet, se gazdagságot ne Jó hír adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadja­lak, és ne mondjam: Kicsoda az ÚR? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gya- lázzam Istenem nevét!” (Példabeszédek 30:8-9). Az ember akkor kezd bölccsé válni, amikor találkozik Istennel, és a Bib­lia segítségével ráhangolódik Jézus Krisz­tus gondolkodásmódjára. Minden ember hajlamos a „bűnözésre”. A Biblia azt mondja, hogy minden ember vétkezett, és hiányzik belőlük az Isten di­csősége. Ezt egyetlen módon tudom meg­változtatni! Ha elfogadom, hogy Jézus Krisztus az én bűneimért halt meg. He­lyettem szenvedett. Ha ezt elhiszem, ak­kor helyreállítom kapcsolatomat Istennel ! Többé nem önmagámnak - bűnös kíván­ságaimnak - élek, hanem ezután Jézus Krisztus él bennem. Az Ő indulata, az ő gondolkodásmódja ábrázolódik ki életem folyamán. így nem csupán magyar társa­dalmunknak leszek hasznos tagja, hanem Isten országának is polgárává válók. RÁADÁSUL, ha ebben a földi életem­ben a Felséges Isten védelmében élek, ak­kor rám is igaz a Zsoltáríró bizonyságté­tele: „Ha az Urat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak, nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás. Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon...” (Zsoltárok 91:9-11). MONDD EL ISTENNEK: Uram, sze­retnék találkozni Veled! Szeretném éle­temet a Te oltalmadba, sziklaváradba he­lyezni. Szeretnék Nálad mindig bizton­ságban lenni. Vezess engem a Te utadon, az örökkévalóság útján, és tégy bölccsé mindig akaratod teljesítésére. Frei Antal baptista lelkész Istentiszteletek Szekszárdon Római Katolikus Szentmi­sék: Szombat 17.00 Újváros. 18.30 Belváros. Vasárnap 7.30 Újváros. 9.00 Belváros. 10.00 Újváros. 11.00 Belvá­ros. 18.30 Belváros. Református Istentisztele­tek: Vasárnap 10.00 Kálvin tér (gyermekistentisztelet) 10.00 Kálvin tér, 18.00 Kál­vin tér. Evangélikus Istentisztele­tek: Vasárnap 10.00 Luther tér. Metodista istentisztele­tek: Vasárnap 10.00 Mun­kácsy 1. (gyermekistentiszte- let). 17.30 istentisztelet. Szerda: 17.30 Bibliatanul­mány. Szombat 16.00 ifjúsági bibliakör (színjátszókor). Baptista Istentiszteletek: Dózsa György u. 1. Vasárnap 10.00, Szerda 17.30. Valaki mindig Valaki most is imádkozik értem, van, aki mindig imádkozik értem, valahol mindig imádkoznak értem. Levelek jönnek, táviratok jönnek sok-sok távoli pontjáról a Földnek VALAKI mindig elküldeti őket, KI számon tart és számon tartat - érzem -, VALAKI, AKI VÁRAM, MENEDÉKEM. Füle Lajos ♦ ♦ > \ #

Next

/
Thumbnails
Contents