Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-20-21 / 93. szám

,2222i2E222S^2^ia^22£2£2ÎJi^2£ïï2fi­. 9. oldal I / Április 21. vasárnap, Tamási: A Rendőrség Napja Negyedik éve, hogy Szent György napján kerül megrendezésre a Rendőrség Napja. Idén a Tolna megyei rendezvényeknek a tamási lo­vaspálya ad otthont. A program: 10-től 12 óráig: megnyitó. Az „Év rendőre” díjak átadása. A Városi Fúvószenekar műsora. Rendőrségi technikai bemutató. íjász bemutató. A német tánccsoport bemutatója. KRESZ-ve­télkedő gyermekeknek. Kutyás bemutató. 12-től 15 óráig: Karatebemutató. Légfegyve­res lövészverseny. Kerékpáros ügyességi ver­seny. A Neutron egység bemutatója. Autós ügyességi verseny. Amerikai kötélugró bemu­tató. Lovas bemutató. Aerobik bemutató. Légi bemutató. Zárás, eredményhirdetés. Kiállítások: 8.00-16.00 Szathmáry István iregszemcsei festőművész kiállítása, Nagy Ist­ván fegyver-magángyűjteményének kiállítása. A RIMI-MS Kft. biztonságtechnikai kiállítása és bemutatója. Helye: Művelődési Ház. Autó­szalonok (Daewo, Suzuki, Fiat) kiállítása a lo- vas.pályán. A rendőrök nap mint nap találkoznak a bűnnel a hétköznapi ember életét élőket megbotránko­zással eltöltő eseményekkel. Vannak azonban olyan pillanatok, melyekre még sok-sok évvel a történtek után is mosolyogva emlékeznek vissza az egyenruhásuk. Legérdekesebb, Legizgalmasabb, Legmulatságosabb A tanulmányút: felkészülés a jövőre FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Bátorfi György rendőr ezredes, megyei főkapitány-helyettes mesélte az első esetet: — Néhány évvel ezelőtt egy kisgyermek eltűnését jelentették az ügyeletén. Természetesen azonnal és nagy erőkkel vonul­tunk a szülői házhoz. Első kérdé­seink között szerepelt: mikor szü­letett a gyerek? Az anya válasza: ganyéhordáskor... Ez a lakoni- kus egyszerűség bizony nem elég a gyerek életkorának meghatáro­zásához, így tovább próbálkoz­tunk: Mekkora a gyerek? Az anya ekkor is felülmúlta önma­gát. - Hát ekkora ... - és saját combja közepéig mutatott kezé­vel. No, ez a személyleírás sem kerül be a rendőri skolai tanköny­vekbe - gondoltuk -, mivel mindösszesen még annyit tud­tunk meg az apróságról, hogy ru­házatának egyetlen darabja egy olyan póló, melynek a színe szin­tén meghatározhatatlan. A lé­nyeg, hogy hiába kereste több tu­cat rendőr a gyereket, fésülte át elcsigázottan a kukoricást. Más­nap délután már mindenki holt fáradt volt, amikor - mintha mi sem történt volna - egy három­éves formájú félmeztelen fiúcska vidáman kisétált a kukoricatáblá­ból, s egyenesen anyja felé tartott. Nem mondott az semmit, hiszen még beszélni sem tudott, de anyja azon nyomban kezelésbe vette mezítelen hátsó felét. Mi pedig lezártuk az ügyet. Könnyű fogás Czink Béla, r. őrnagy, nyo­mozó: — Egy tanyabetörő nehezí­tette meg napjainkat akkoriban. (Folytatás a 10. oldalon.) A Tolna Megyei Rendőr-fő­kapitányságnak szerteága­zóak a nemzetközi kapcsola­tai, ezekről kérdeztük dr. Berta Attila főkapitányt.- A változás 1991-92-ben kezdődött, azzal a céllal, hogy a magyar rendőrséget európai formájúvá szervezzük, polgá­rokhoz közel álló, polgárbarát rendőrséggé alakítsuk. Ehhez természetesen megfelelő nem­zetközi tapasztalatokra volt szükség, amelyeket a magyar, illetve a Tolna megyei rendőr­ség stílusához igyekszünk iga­zítani. Kapcsolataink vannak a Ba- utzeni és a hollandiai rendőr­séggel. Utóbbi nagy anyagi erő­feszítéseket is tett a magyar rendőrség átalakulásának segí­tése érdekében. Ők szponzorál­ták a rendőrség keresztmetszeti átvilágítását. Az ezt elvégző svájci cég letette a koncepciót, hogy milyennek kell lennie a magyar rendőrségnek két­ezerre. Emberi, baráti kapcsola­taink vannak még román rend­őrökkel is.- Milyen eredménye lett az átvilágításnak?- Például az ismert, három­ezer fős létszámfejlesztés. Az Európa Tanács ajánlásainak is megfelelően javítottunk az elő­zetes letartóztatásban lévők kö­rülményeit. Ide sorolhatnám még az európai szintű tiszthe­lyettes-képzést is. Munkatársaim az elmúlt öt év­ben bejárták a világ minden ré­szét, többen részt vettek ameri­kai kiképzéseken, speciális fel­készítésben Németországban, Svájcban. Egy munkatársunk Franciaországban két évet ta­nult a rendőr-akadémián. Ezek a tapasztalatok, módszerek előbb-utóbb megjelennek a rendőri intézkedésekben is. A folyamat még nem fejeződött be, legközelebb Finnországba megyünk, ahol ugyanolyan atomerőmű üzemel, mint Pak­son. Azt már megszállta a Green Peace környezetvédelmi szervezet. Tanulmányozzuk, hogy ilyen esetben miként lehet a passzív tömeget rendőri in­tézkedésekkel kezelni. Folyta­tódnak kapcsolataink a holland rendőrséggel. Pénteken a ha­zánkban tartózkodó holland, és a magyar előadók a kábítószer­bűnözésről és a rendőrség eu­rópai szervezeti felépítéséről tartottak tanácskozást.- Milyen tapasztalatokat szereztek a magyar rendőrök a kinti bűnözésről? ■- Az európai országokban élők nyilván biztonságban érzik magukat, s azt mondják, az ot­tani közbiztonság szilárd. Azt viszont tudni kell, hogy az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozá­sunkkal együtt közvetlen kap­csolatba kerülünk az európai bűnözéssel is. Ha Amszter­damból elindul egy kábítószer­kereskedő, az elvileg megállítás nélkül bejárhatja a kontinenst. Az európai szintű közbiztonság azt is jelenti, hogy nálunk is lesznek fegyveres rablások, bakrablások, túszszedés, kábí­tószer-kereskedelem, és a jelen­leginél sokkal nagyobb prosti­túció. Ezzel együtt kell majd élnie a lakosságnak is.- Sokaknak az véleményük, hogy az utazások sokba kerül­nek, miközben annyi mindenre nincs a rendőrségnek pénze.- A tanulmányutak értéke forintban nem kifejezhető, csak abban, hogy jutottunk-e új in­formációhoz, jelentett-e olyan tapasztalatot, ami nekünk addig eszünkbe sem jutott. Nem azért mert a mi rendőreink butábbak, a kintiek meg zsenik, hanem azért mert az élet rákényszerí- tette őket, hogy arra is gondol­janak. Vulgáris példával élve, amíg nem találták fel a poroltó készüléket, addig senki sem törte a fejét azon, hogy miként lehet megjavítani. Másrészt nem hatalmas összegekről van szó, a Tolna megyei főkapi­tányságnak az éves külföldi ki­küldetésre és tanulmányútra szánt költsége 1-2 millió forint. Ennyit megér a jövőre való fel­készülés. Ihárosi Ibolya Az ország legeredményesebb rendőrkapitánysága a szekszárdi Rámenősek, kemények, hatékonyak A szekszárdi rendőrkapi­tányság az országban a me­gyeszékhelyek kapitányságai közül a bűncselekmények fel­derítésében legeredménye­sebb rendőrkapitányság lett 1995-ben. A kapitányság vezetője 1989. óta dr. Soczó László. A 42 éves alezredes az érettségit és kato­naságot követően nappali tago­zaton végezte a rendőrtiszti fő­iskolát. Ezt követően a bony­hádi városi rendőrkapitány­ságra került nyomozónak. 1984-89. között elvégezte a jogi egyetemet, 1991-ben jogi szakvizsgát tett. Nős, felesége a GYIVI-ben dolgozik, két kö­zépiskolás gyereke van. — Mi kell ahhoz, hogy egy városi kapitányság elérje ezt a szintet? - erről és a rendőrökre háruló feladatokról beszélget­tünk dr. Soczó Lászlóval. — Két dolognak tulajdoní­tom az eredményeinket, fiatal, fanatikus parancsnoki gárdánk van, kitűnő alosztályvezetők, osztályvezetők, a szakma fana­tikusai és mellettük egy igen tenni akaró állomány, akik bár nagyon fiatalok és szakmailag képzetlenek, de szeretnének bi­zonyítani, ezért nem számít ne­kik, hogy nappal vagy éjszaka, hétköznap vagy vasárnap, dol­goznak megszállottan. A szek­szárdi rendőrök igen rámenő­sek, kemények és hatékonyak. — Hány rendőr dolgozik a Szekszárd Városi Rendőr-kapi­tányságon és mekkora körzet tartozik hozzájuk? — Százkilencvenhárom rendőr van jelenleg a kapitány­ság állományában a polgári al­kalmazottakkal együtt. Ez a lét­szám nem sok, hiszen az egész volt szekszárdi járás területe, 27 település, közte három város ide tartozik, mintegy nyolcvan ezer lakossal. — Van-e elegendő rendőr? — Nincs. Idén először lét­számhiánnyal küzdünk. Az ál­lomány fele a létminimum kö­zelében él, a jól képzett rend­őröket a civil szféra elcsábítja. — Milyen a kapitányság fel­építése? — Van egy bűnügyi osztá­lyunk, ezen belül nyomozó-, vizsgálati- és bűnmegelőzési alosztály. A közrendvédelmi osztályhoz a járőr-, körzeti megbízotti-, és közlekedési al­osztály tartozik. Van igazgatás- rendészeti osztályunk és ott a bátaszéki csoport, akikhez a négy település tartozik. Őket szeretnénk hamarosan rend­őrőrssé fejleszteni. A másik vá­rosban, Tolnán rendőrőrs mű­ködik, egy bűnügyi és egy köz- rendvédelmi csoporttal. — Milyen a technikai felsze­reltségük? — Katasztrofális. Kevés a gépkocsink és azok is elavul­tak, a hírrendszerünk pedig olyan, hogy egy kisebb domb mögül, már nem tudják a rend­őreink leadni az információikat. Számítógép, amely megköny- nyíthetné a munkánkat, mind­össze néhány van. A technikai fejlesztés egyetlen útja a „Szekszárd és Környéke Köz- biztonságáért Alapítvány” és a szekszárdi önkormányzat tá­mogatása. Évek óta minden technikai fejlesztést csak így tudtunk megvalósítani. Ezek­nek a támogatásoknak a segít­ségével vettünk videó kamerát, „éjjel látó távcsövet”. — Melyek a jellemző bűn­cselekmények? — A legnagyobb részük va­gyon elleni bűncselekmény. Az emberek nem szokták meg, nincsenek rá felkészülve, hogy meg kell védeni a vagyonukat. Vannak olyan üzletek, raktárak, amiket sorozatban törnek fel, a tulajdonosok mégsem szerel­nek fel biztonsági berendezése­ket. Pedig a Nyugat-európai és amerikai példa is azt mutatja, hogy a fokozódó vagyon elleni bűncselekmények visszaszorí­tása nem egyedül a rendőrség feladata. Nekünk itt vannak a „komolyabb” bűncselekmé­nyek sajnos. — Térjünk vissza a statiszti­kai mutatókra! — Évek óta közel háromezer az iktatott bűncselekmények száma a szekszárdi kapitánysá­gon. Száz bűnelkövetőből 69-et elfogunk, 72,6 százalékos a nyomozás eredményessége. (Az országos mutatók ennél jóval rosszabbak.) Vagyon elleni bűn- cselekmény tavaly 2119 volt, ebből lopás 1045, betöréses lo­pás 435. Hihetetlenül elszapo­rodtak a tanyafeltörések és a gépkocsilopások. Rendőreink a lakosságot irritáló sorozat bűn- cselekmények elkövetőit rendre elfogják, nehezebben boldogul­nak a gépkocsilopásokkal, ugyanis itt is megjelent a szer­vezett bűnözés, ami ellen igen nehéz felvenni a harcot. — Mi a helyzet a droggal? — Sajnos Szekszárdon is megjelentek a kábítószer áru­sok és fogyasztók. Szomorú, de tény, akinek pénze van, bármi­lyen kábítószert megvásárolhat a városban. A drog jól behatá­rolható működési körzetet érint, pillanatnyilag nem jelent prob­Dr. Soczó László lémát, de fel kell készülnünk a helyzet súlyosbodására is. — Milyen az önkormányza­tokkal a viszonyuk? — Jó, az önkormányzatok minden településen nagyon se­gítőkészek. — Van-e visszajelzésük ar­ról, hogy az állampolgárok mi­ként vélekednek a rendőrök te­vékenységéről? — Egyre többen fordulnak segítségért, tanácsért a rendőr­séghez. A gond csak az, hogy sokszor olyan dolgokat kémek számon rajtunk - családi per­patvarok, szomszéd-háborúk. FOTÓ: BAKÓ JENÓ adósságok -, ami nem a mi ha­táskörünkbe tartozik. — A „ legeredményesebb rendőrkapitányság ” cím el­érése kötelez. Mik az elképzelé­seik a jövőt illetően? — Mindenképpen követni kell a gazdasági bűncselekmé­nyeket és továbbra is felderíteni a lakosságot irritáló sorozatos bűncselekményeket. Meggyő­ződésem, hogy a jelenlegi eredményeket tartani nem tud­juk, ha a technikái szintet nem fejlesztjük és nem oldjuk meg a létszámhiányt. F. Kováts Éva < ♦ * \ ♦ t

Next

/
Thumbnails
Contents