Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-13 / 87. szám
1996. április 13., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Nem alapfeladat, akkor kell-e? Mit tehet egy tanácsadó Tamásiban? Kicsi vagy nagy gondot jelent a mai Magyarországon, hogy Páriban egy iskolás korú cigánygyerek, aki most kezdené általános iskolai tanulmányait, nem tudja megnevezni a látott színeket? Ha többen vannak, akkor már kicsivel nagyobb a probléma? Ki törődik ezzel? A család miért nem ... az óvoda ...? Tanácstalan kérdéseinkre Tamásiban a Városi Nevelési Tanácsadóban kerestünk választ. Furjánné Ferenczy Katalin pszichológus, a Tanácsadó vezetője és munkatársa Fehérné Kiss Gyöngyi pedagógus készséggel állnak rendelkezésre, hiszen az utóbbi években nem esett szó ilyen nyilvánosság előtt a munkájukról. A Tanácsadó tevékenysége nem tartozik az iskolai alapfeladatokhoz. Ez a tény napjainkban bizonytalanná tette a létezésüket, ezért a beszélgetés hangulata csak a munka szeretete miatt derűs, vagy mondjuk így: optimista. A városban és környékén található. iskolákban 1986 óta végzik azt a munkát, ami a gyerekek mentálhigiénés ellátását szolgálja. A tanulási, a magatartásbeli zavarokkal, pszichés, lelki problémákkal küzdő gyerekek gondjain igyekeznek segíteni. Ilyen formában 400-450 gyereket tudnak vizsgálni és különböző szakmai technikákkal fejleszteni évente. A helyzet ebben a tanácsadóban is a társadalmi renddel együtt változott. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy rosz- szabb lett. Ugyanis nincs pénz arra sem, hogy a szűrő- vizsgálatokat elvégezze az intézmény két dolgozója. Ha egyedül megy valamelyikük, akkor csak nyolcszáz forint egy vizsgálat díja, plusz útiköltség. Két személy esetében ez duplázódik, akkor is csak 1600 forint! Ez sem lehetséges, vagy nagyon meggondolják az érintett iskolák, vagy az őket fenntartó ön- kormányzatok. Napjainkban már divattá vált, hogy mindenhova pályázni kell. Igaz ugyan, hogy ez rengeteg adminisztrációval jár, és még több papírt emészt, de ez úgy tűnik éppen úgy nem izgatja a legfelül döntést hozókat, mint ahogy az sem, hogy a pári cigánygyerekek tudják-e a különbséget a piros, sárga, zöld színek között. A Tamási Városi Nevelési Tanácsadó több sikeres pályázatot is tud említeni. Egyik ilyen például a Soros Alapítványé, ahonnan speciális fejlesztő eszközökre, a tárgyi feltételek javítására nyertek 100 ezer forintot. Az ÁNTSZ-szel együtt a Hő- gyészi Nevelő Otthonban egy önismereti személyiség- fejlesztő tréninget szerveztek. Mit jelenthet ez az állami gondozottak életében? Lehet-e változtatni tanácsokkal a hovatartozás tényén? Elegendő-e a meghallgatás, a különböző tesztkérdésekre adott válaszok mennyire teszik boldoggá a hétköznapokat? Tud-e a nevelőotthon felnőtt generációja pótolni valamit a hagyományos értelemben vett családi légkörből? Mit tehet egy nevelési tanácsadó munkatársa, pedagógusa? Furjánné Ferenczy Katalin és Fehérné Kiss Gyöngyi a Tamási Város Nevelési Tanácsadójában csak azért szemléli a bizonytalan jövőt némi optimizmussal, mert a legutóbbi országos értekezleten az illetékes minisztérium felelős osztályvezetője arról tájékoztatta őket, hogy szorgalmazzák a tanácsadói szakszolgálat alapfeladatokba sorolását! Talán mégis figyeli valaki fentről is az alul levők legapróbbnak tetsző gondjait? Decsi Kiss János Furjánné Ferenczy Katalin (balról) és Fehérné Kiss Gyöngyi fotó: gottvald károly Megyénkből két főt választottak a Kertészeti Egyetem Baráti Körének tagjává Szóbeli esküt tettek a lobbizásért Módos Ernő „Mi a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem rektora és vezetői a ránk ruházott jogainknál fogva igazoljuk, hogy Jaksa János, és Módos Ernő a magyar kertészeti élelmiszer- ipari és tájépítészeti felsőoktatás elkötelezett híve és támogatója, emiatt őket a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Baráti Kör alapító tagjává fogadjuk.” E sorok állnak azon a díszes okiraton, melyet Budapesten ünnepélyes keretek között nyújtottak át a két cégvezetőnek. Jaksa János, a Nagydorog és Vidéke Áfész elnöke, valamint Módos Ernő, Aliscavin Rt. ügyvezetője nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy a baráti kör alapító tagjává kérte fel őket az egyetem. — A Nagydorog és Vidéke Afész-nek több évtizedes kapcsolata van a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem szakmai és vezető gárdájával. A gyógy- és fűszernövények termeltetésének köszönhetően igen jó munkakapcsolat alakult ki az egyetem és az áfész között - mondta Jaksa János elnök. - A gyógynövény ismereteket is elsajátító egyetemi hallgatók rendszeresen szakmai napokon vettek részt Nagydorogon, ahol a begyűjtést, a szárítást, a feldolgozást mutattuk be. Két megállapodás van érvényben az egyetem és az áfész között. Az egyik szerint a majoranna-ter- meltetéssel kapcsolatban, a másik alapján pedig a macskagyökér előállításra és nemesítésre — Leképezik-e a csecsemő- halandósági mutatók a különböző' országrészek eltérő' fejlettségi szintjéből adódó különbségeket? — Igen, a nyugat-magyarországi megyékben jobbak, az elmaradottabb országrészeken rosszabbak az adatok. Tolna megye itt is a jobbak közé tartozik. Országosan az első négyöt között vagyunk. Nagy bánatomra azonban az élveszületé- sek száma nálunk is sajnálatosan csökken. 1995-ben 25 százalékkal kevesebb gyerek született, mint tíz évvel korábban, de ha csak az 1990-es adathoz hasonlítjuk, akkor is nagy a visszaesés: hat éve még 3222 gyerek született Tolnában, tavaly már csak 2675. Nem akarok elhamarkodottan jósolni, de az idén még sokkal rosszabb lesz a helyzet, az első három hónap alapján még nagyobb csökkenés mutatkozik. — A csecsemőhalálozás 1990-ben 13,6 ezrelék volt a Jaksa János végzünk az országban egyedülálló kísérleteket az egyetem megbízásából. — Kik vannak az alapító tagok között? — Főként cégvezetők, vállalati igazgatók, magánszemélyek, olyan emberek, akik valamit tettek a magyar mezőgazdaság - ezen belül is a kertészet - fejlesztése, szakmai továbblépése érdekében. Az ország különböző területéről közel kétszáz ember tett szóbeli esküt arra, hogy lehetőségeihez képest támogatja a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemnek az megyében, ez a szám ’95-ben már 8,6-ra csökkent, ami egy igen markáns javulást mutat. A korai csecsemőhalálozás - a születéstől hét napos korig - a 90-es év adatának csaknem a felére csökkent. — Milyen tényezők hatnak a csecsemőhalandóságra ? — Hazánkban sajnos évtizedek óta magas a korszülés aránya. Szerencsére Tolna megyében ez is jobb képet mutat. Az országos 10-12 százalékos gyakorisággal szemben, hat éve 8, tavaly 7,1 százalék volt. Ez is biztosan hozzájárul a viszonylag jó eredményeinkhez. A szociális és társadalmi okokon túl feltétlenül szerepet játszik a szakmai ellátás színvonala. Kiemelném a Tolna megyei védőnőhálózat magas szakmai színvonalát és lelkiismeretes ténykedését. Ez azért igen fontos, mert az elhanyagolt eseteken a szülőszobán lehet ugyan bravúrosan segíteni, de ilyenkor jóval nagyobb az oktatási színvonal fejlesztése érdekében folytatott törekvéseit. Ez, persze nemcsak szakmai, hanem esetenként anyagi támogatást is jelenthet. Az egyetem alapítványára befolyt összeget kifejezetten erre a célra fordítják majd. Módos Émő 1974-ben végzett a szóban forgó egyetemen, tartósító szakmérnökként szerzett diplomát. így az intézményhez való kötődés személyes jellegű, amit még szorosabbá tett az, hogy több éves gyümölcsöző kapcsolat van az Aliscavin Rt. és a Kertészeti és esélye, hogy sakk-matt lesz a helyzet. Jó és nagyon szervezett a terhestanácsadás, a havonta egyszeri szakorvosi vizsgálat kötelező. Nehezíti azonban a munkánkat, hogy bizonyos jelenségek tünetmentesek. Ilyen például a panaszmentesen kinyíló méhszáj, vagy ha kedvezőtlen valakinek a szülészeti előzménye. Ezért van, hogy sokszor nincs semmi elváltozás, mégis teszünk bizonyos óvintézkedéseket. Nagyon fontos, hogy a szülésnél felkészült szakemberek segédkezzenek, jól felszerelt, korszerű műszerekkel rendelkező kórházakban, hiszen az ember világra jövetele az élet egy rövid, de legveszedelmesebb néhány órája. Itt életre szóló bajok is bekövetkezhetnek: oxigénszegényes állapotból agyvelő-károsodás vagy idegrendszeri zavarok léphetnek fel. Ez óriási felelősség számunkra. Mivel a csememőhalandó- ságba az egy éves korig történő esetek számítanak, a Tolna megyei jó eredményben az is benne van, hogy a gyermekÉlelmiszeripari Egyetem között. — A borászati kutatási területen rendszeresen fogadunk hallgatókat, szakmai gyakorlat céljából. A borászati tanszékkel különösen jó a munkakapcsolat, cégünk támaszkodik az egyetem szakembereinek véleményére. A tagság persze kötelezettségvállalást is jelent a cég számára. Ezek után szeretnénk több hallgatót fogadni, és még teljesebb szakmai hozzáférést biztosítani - mondta Módos Ernő. Garay Eló'd anyaság gyógyászok ugyancsak igen jól végzik munkájukat. Az ő tevékenységüket dr. Schultz Károly gyermekgyógyász szakfőorvos segíti és ellenőrzi. ■— Volt-e olyan haláleset, ami elégtelen orvosi kezelés vagy hiba folytán következett be? — Az úgynevezett csecsemőhalandósági értekezleteken nagyon alaposan elemzünk minden egyes esetet a terhesség kezdetétől. Ha valahol hibákat látunk, ezekre rámutatunk. Örömmel mondhatom, hogy mulasztás, hanyagság, szakmai tudatlanság miatt bekövetkező haláleset nem volt Tolna megyében. Jó kezekben vannak tehát a sajnos csökkenő számban születő csecsemők. Nekünk kötelességünk még nagyobb szeretettel és szakmai gondoskodással a világra segíteni őket. És ha lehet, ünnepeljük még jobban a nőket, az asszonyokat. Mert egyre kevesebben vannak, akik magyar állampolgárt hoznak a világra. Én minden vállalkozót tisztelek, de szerintem az az igazi vállalkozó, aki ma gyermeket szül. Hangyái A legnagyobb vállalkozás az Tolna megyében jobb a csecsemőhalandóság aránya, mint az országos átlag. A nemrég lezajlott csecsemőhalandósági értekezletek tapasztalatait összegezte lapunknak adott interjújában a megyei szülész-nőgyógyász szakfőorvos, dr. Bűcs Gábor. Jn. 20,19-31. Napjainkban legtöbb ember az élet titkainak megoldását csupán a tapasztalatai megismerésére korlátozza. A racionalista ember típusával a mai evangéliumban találkozunk Tamás apostol megnyilatkozásában; csak azt hiszem, amit látok, vagy ahogyan ő fogalmazott: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem”. (Jn. 20,25). Korunban sokan csak azt ismerik el valósnak, amit érzékszerveikkel megtapasztalnak. Ezért nem tudnak sokan mit kezdeni Jézus feltámadásával. A feltámadással kapcsolatosan csak feltevésekre, csalásra, tévedésre, látszatra, vízióra gondolnak. A hitetlenség igazolására kifogások megfogalJó hír mázhatok. Nem kétséges, hogy racionalista gondolkodásmóddal Istenhez nem lehet közelebb jutni. Hasonlattal élve ez olyan, mint amikor a férj idejének, energiájának nagy részét az köti le, hogy felesége után nyomoztat, így nyerjen bizonyítékot hűtlenségéről. Elolvashatja összes levelét, sőt állandóan figyeltetheti, az asszony iránta érzett szeretetét mégis csak hinnie kell. „Az ember csak szívével lát igazán, pusztán szemmel a lényeg láthatatlan”. Jézus megerősíti a mai evangéliumban ezt az igazságot. „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek” (Jn. 20,29). Földi életünk örömei (pénz, hatalom, barátság, szerelem, család) múlandók, s a hit, a bizalom hiányában szomorúságot, kétség- beesést, életuntságot okozhat. Az ilyen helyzetekben előnyben vannak a hívők, mert a kilátástalanságon átsegíti őket az őszinte, kitartó, és megváltó hit. Isten igent mondott a világra, célt és jövőt adott neki, elfogadta Jézus feltámadásakor. Az ún. hitetlen Tamásról szóló bibliai történet nem azt akarja sugallni, hogy vakbuzgók, vagy fanatikus hitvallók legyünk, mende-mondának bedőljünk. Jézus rám tekint, megszólít és szelíden bíztat: „Boldogok, akik nem látnak mégis hisznek”. Tamással én is megtalálom a választ. „Én Uram, én Istenem!” (Jn. 20,28). Matis Géza káplán Istentiszteletek Szekszárdon Római Katolikus Szentmisék: Szombat 17.00: Újváros. 18.30: Belváros. Vasárnap: 7.30 Újváros. 9.00 Belváros. 10.00 Újváros. 11.00 Belváros. 18.30 Belváros. Református Istentiszteletek: Vasárnap 10.00-kor Kálvin-tér (gyermekistentisztelet) 10.00 Kálvin tér, 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek: Vasárnap 9.30 német áhitat 10.00 Luther-tér, minden páros héten 9.30 német áhitat. Metodista istentiszteletek: Vasárnap 10.00 Munkácsy u. 1. 17.30 istentisztelet. Szerda 17.30 Bibliatanulmány. Szombat 16.00 Ifjúsági bibliakör (színjátszókor). Baptista istentiszteletek: Dózsa György u. 1. Vasárnap 10.00, Szerda 17.30. BIBLIA. „Az örökkévalóság újságát” olvasgatom: Régi és új híreket s örökké újakat. ISTEN országának jó híreit. Belőle megtudom, mi újság ott és mi újság itt, s az is nyilvánvaló, hogy.„valamit ISTEN cselekszik”. » t t
