Tolnai Népújság, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-30 / 76. szám
1996. március 30., szombat Gyermekvilág 15. oldal Két keréken - szabadon Amikor az első fura jármű 1817-ben megjelent, a fizikusok a fejüket csóválták és kijelentették, hogy ’’kerékpározni egyszerűen nem lehet, mert ez ellentmond a fizika törvényeinek”. Igaz, bátor emberek voltak az első kerékpárosok! A bicikli őse ugyanis egy különös alkotmány volt: elülső kereke óriási, hátulsó kereke parányi, s a pedál az első kerék tengelyére volt szerelve. Inkább cirkuszi mutatványnak, mint békés közlekedésnek tűnt a „velocipéd”-nek nevezett ősbicikli nyergében való megmaradás. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy az utakat nem aszfaltozták, hanem ök- lömnyi macskakövekkel rakták ki, a bicikli kereke pedig fából, s nem gumitömlőből készült, akkor bizony megértjük, miért csúfolták a kerékpár ősét „csontrázó”-nak. A rugalmatlan fakerekek a köves úton úgy összerázták az utast, hogy még örülhetett, ha a nyelvét nem harapta el! A kerékpár az idők folyamán egyre tökéletesedett: a hátsó kerék nőtt, az első kisebbeden, a nyereg hátrább került, a kerék gumiból készült. Hamarosan elérkezett az idő, amikor a kerékpár lett a rövidtávú közlekedés legfontosabb eszköze, gondoljunk például Kínára. Ma már hatalmas választékban állnak rendelkezésre kerékpárok, külön a hölgyeknek és az uraknak, változó méretben, már az egészen kicsi gyerekeknek is. S akkor még nem is szóltunk a „hegymászó” mountain bike-ról, vagy a műszaki csodának számító versenykerékpárokról. A velocipéden rázkódó első bicikliseknek bizony minden okuk megvolna az irigykedésre, ha látnák, hová fejlődött a kerékpár. Csillagképek a tavaszi égen A tavasz égbolt ékességei \ ÖKÖ^HA3CSX% \ Az Ökörhajcsár elnevezés a régi rómaiaktól ered, akik a Göncölszekér (Nagymedve) hét csillagában gabonát cipelő ökröket láttak, amiket az ökörpásztor hajt körbe az égen. A tavaszi égbolt jellegzetes csillagképe az Oroszlán. A monda szerint a nagyerejű Herkulesnek kellett megküzdenie ezzel a fenevaddal. A titáni harc után az istenek úgy döntöttek, hogy a nagy küzdelem áldozatát - az oroszlánt - az égbe emelik, a csillagok közé. E csillagképet könnyen megtalálod az égbolton, hiszen a Göncölszekér két legfényesebb csillagát összekötő vonal éppen az Oroszlán csillagkép felé irányul. Az Oroszlán feje és mellső lába pedig egy fordított kérdőjelet mintázó csillagcsoport, a hatalmas állat mancsa meg a Regulus, a csillagkép legfényesebb csillaga. Az Okörhajcsár és az Oroszlán csillagképek között egy halvány, de annál kedvesebb csillagkép pislákol az égen : Bereniké fürtjei. A fiatal Bere- niké királyné - tartja az ősi rege - gyönyörű arany haj át áldozta fel annak örömére, hogy férje, Ptolemaiosz király egészségesen tért haza egyik hadjáratából. S a monda szerint a csodálatos hajfonat a csillagok közé került. A tavaszi égbolt jellegzetessége még a Szűz, a szerényebb Holló és Serleg csillagképek. Hobbi-rovat Hogyan született meg a bélyeg? A levélre vagy képeslapra felragasztott bélyeg mutatós küllemével, pompázatos színeivel mindenki figyelmét felkelti. Földünkön több mint 100 millió ember hódol a bélyeggyűjtés hobbijának. Nem is olyan régen, 1840-ben, Londonban került forgalomba az első bélyeg. Rowland Hill angol postai főtisztviselő találta fel. A legenda szerint Hill hivatalos úton egy városkában tartózkodott, amikor látta, hogy a postakocsis egy levelet nyújt át a fogadós lányának. A lány nem bontotta fel a küldeményt, csupán ide-oda forgatta a kezében, majd rövid idő múlva savanyú arccal visszaadta. Nem tudom kifizetni az érte járó viteldíjat - mondta a kocsisnak. Hill megsajnálta a lányt, és ki akarta fizetni az illetéket, de ő elhárította az ajánlatát. Később - nem tudta, ki ez a segítőkész úr - elárulta, hogy a levél így is elérte a célját, mert vőlegénye apró jeleket tett a borítékra, melyet csak ketten ismertek. Ily módon az üzenet egy fillérjükbe sem került, ugyanis ebben az időben a posta a címzettől szedte be a szállítás díját. Az angol posta éppen komoly anyagi nehézséggel küszködött, elkezdték fontolgatni Hill ötletét, hogy ezentúl a kézbesítési díjat a feladó fizesse (ez ma már olyan természetesnek és logikusnak tűnik, hogy el sem tudjuk képzelni azt, hogy kapunk egy levelet, és csak akkor fizetünk a szállításért.) Rowland Hill egyúttal azt is kitalálta az egyszerűsítés érdekében, hogy a feladó úgy fizessen, hogy a levélre felragaszt - megnedvesített hátoldalával ISO YEARS OK THE HSNNŸ BLACK 40 éufj a 'O;44//A0" fÍM/ftÁ/ Penny Black, az első egy kis papírszeletkét, melynek másik oldalára a postahivatal bélyegzője kerül rá. Harmadik újítása és ésszerűsítése az volt, hogy országon belül a levélilleték a távolság figyelmen kívül hagyásával ugyanannyi legyen. A hazai Hill-emlékbélyeg Negyedikként azt javasolta, hogy csökkenjen a díj, mert ezzel jelentősen nőni fog a forgalom. A posta vezetői okos emberek lehettek, mert elfogadták Hill összes ötletét. Az első bélyeg a „Penny Black” a színe (fekete) és a névértéke (egy penny) után kapta a nevét. A négy újítás megtette hatását. A brit posta egycsapásra gazdag lett, és a világ első postájává lépett elő. Hillt érdemeiért a kormány a posta főigazgatójává nevezte ki, többször is magas pénzjutalomban részesült, nemesi rangra emelték, sőt, bárói címmel is jutalmazták. Halála után szobrot állítottak neki, holttestét a Westminstert apátságban helyezték el, közvetlenül James Watt, a gőzgép feltalálója mellé. Érdemeit sok postaigazgatóság is elismerte, mert arcképe időről időre megjelenik a bélyegeken - nálunk 1979- ben adták ki. 52.BÊLYEGNÂP79 * «t ». ». » » & »».» » » & & # $. ^ Az első magyar bélyegtiríviájr # fk » ». ». f 028005 THAN MÓR xSZS-1899 crsgíTtj Mai feladványunk A10 éven aluliak részére: írjatok legalább három olyan dolgot, amit a gyerekek gyűjteni szoktak. A 10-14 évesek részére: írjatok legalább öt olyan országnevet, amit mi, magyarok, másként írunk mint az illető ország lakói. A megfejtést a jövő szombatig (április 6.) a Gyermekek Háza címére (7101 Szekszárd, Pf. 130.) küldjétek levelezőlapon, vagy dobjátok be a Gyermekek Házában elhelyezett ládába. írjátok rá: Gyermekvilág. A helyes megfejtők között a Gyermekek Háza által felajánlott könyv- és bélyegajándékot sorsolunk ki. A. Kerekecske, gombocska, ott szalad a nyulacska! című közismert mondókát mutatjuk be rajzban elmesélve. Ha kedved és tehetséged van, te is küldj be hasonlókat - és mi rejtvény formájában megjelentetjük! Kedves Gyerekek! Régi vágyatok teljesül e szombattól. A Hétvégi Magazin rovatban ezentúl mindig találtok valamit, ami elsősorban nektek szól (bár lehet, hogy anyu és apu is elolvassa, de azért ne haragudjatok rájuk!) Bemutatunk híres embereket, segítünk hobbit választani, a világ sok furcsaságáról, különlegességéről, természeti szépségéről, az emberi alkotások nagyszerűségéről, stb. fogtok olvasni. Küldjétek el nekünk kedvenc háziállatotok fényképét, vagy egy-egy történetet róluk. Ugyancsak szívesen vesszük veletek történt érdekes esemény leírását, órai aranymondásokat, általatok írt verseket. Küldjétek gyerekeknek szóló vicceket, rejtvényeket, információkat, hogy más is hozzájuthasson, tudjon róla. Emellett minden alkalommal kaptok feladatot, rejtvényt, külön a 4-9 és 10-14 évesek, melynek megoldása, elkészítése kis gondolkodással, ügyességgel, utánjárással elérhető. Ha ezt bekülditek, még ajándékot is nyerhettek. Felhívjuk figyelmeteket, hogy a szekszárdi Gyermekek Háza péntekenként 17-20 óra között 10-14 évesek, szombatonként 15-19 óra között 4-9 évesek (ide a szülőket is külön programokkal várják) Gyermekvilág klubot indított. Ezen bárki részt vehet. Témái a lapban megjelent írások részletesebb feldolgozása, megbeszélése. A helyes megfejtők között itt kerülnek kisorsolásra az ajándékok, a jelenlévők mindjárt át is vehetik. (Az április 5- i és 6-i Gyermekvilág Klub kivételesen elmarad.) A Szekszárdi Városi Televízió a Képújságban egész héten át közli a Gyermekvilág aktuális feladványait és a nyerteseket. Emellett Gyermek- világ félórát is indít. Mostani számunkban - mint látni fogjátok - elsősorban néhány hobbival foglalkozunk, a következő héten a Húsvét lesz a témánk. Levelezési címünk: Gyermekek Háza, 7101 Szekszárd, Pf. 130. A levelezőlapra vagy borítékra írjátok rá: Gyermekvilág. Kedvencünk, a hullámos papagáj A hullámos papagáj egyike a leggyakrabban tartott hobbi-állatoknak. Hazája Ausztrália. Ma már az egész világon elteijedt. Szípe: zöld, sárga, kék, fehér. Ha szeretnéd, hogy madarad beszéljen, fiút válassz, a csőr fölötti úgynevezett viaszhártya kék színéről ismerheted föl. (Az öreg madár viaszhártyája ráncos, ügyelj erre a vásárláskor.) Kizárólag a hím papagájokat lehet megtanítani beszélni, és csak akkor, ha magányos. Ha páija van, azzal beszélget. A kívánt szöveget, például azt, hogy „Pityuka vagyok!” sokat kell mondogatni előtte, a siker tehát elsősorban türelem kérdése. Persze magnó- felvételt is lehet használni. Kedvenc madaratokat tartsátok minél nagyobb légterű kalickában és véletlenül sem az ablak közelében, a napon. Legjobb hely a szobanövényekkel díszített árnyas, huzatmentes sarokban egy asztalka, vagy falra szerelt állvány. Sose tegyétek a kalickát a padlóra, mert az idegesíti a madarakat. A kereskedelemben kapható előrecsomagolt papagáj-eleség, de salátát, spenótot, magvakat is adhatsz neki. Tölts homokot a kalicka aljára. A madarak ugyanis, bármilyen hihetetlen, emésztésük elősegítéséhez homokot is esznek! Hetente legalább egyszer, de ha szükséges többször is mossátok tisztára a ketrec alján lévő tálcát. Gyermekszáj A tanító megkérdezi a gyerektől: — Mi a végtelen? — A világegyetem és a tanév - jön a bölcs válasz. — Miért nem lehet ablaküvegből szemüveget készíteni? — Azért, mert az ablaküveg nagy lenne a szemüvegbe... — Tényleg szerencsétlenséget jelent fekete macskával találkozni? — Igen. Egy egérnek. — Pistike, nem bírom elviselni, hogy a kutyátok egész éjjel ugat! — Ne tessék aggódni, nappal kialussza magát! Boltban: — Tessék mondani, van sajtjuk? — Nem kisfiam, itt csak egérlyuk van! A képeslap történetéből Először az egyszerűbb testvér, a levelezőlap született meg. Ausztria és Magyarország 1869. október 1-én hozta hivatalosan forgalomba az első postai levelezőlapot, kiki saját nemzeti címerével. Magyarországon a megjelenés napján csak a pesti központi postahivatalnál 10 ezer darab, hat hét alatt az országban 1 millió levelezőlap fogyott el. Kezdetben a levelezőlapot csak a belföldi forgalomban használták. Hat évnek kellett eltelnie, hogy a nemzetközi forgalomban is érvényessé válhasson. Lassan módosultak a formák is. Kezdett kialakulni a képeslap. Mára olyan nagy mennyiségű képeslapot adtak ki, hogy ez a gyűjtőket érdeklődésüknek megfelelően motívumgyűjtésre kényszeríti. Melyek a legkedveltebbek? Sokan a kutyákat, cicákat, vagy a vadállatokat ábrázoló képeslapokat részesítik előnyben. Mások gyűjtik az épületeket, tájakat, helytörténeti érdekességeket ábrázolókat. Vannak akiket a növények, a járművek, a hidak, a történelem, a festmények, netán a reklám, a repülés, a sport, stb. motívuma, vagy a vallási ünnepekre készült képeslapok vonzanak. Egymillió képeslapot őriz a szerencsi Zempléni Múzeum. Akit érdekel a téma, figyelmébe ajánljuk Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története című, gazdagon illusztrált, kiváló könyvét.
