Tolnai Népújság, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-23 / 70. szám
1996. március 23., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Berzsián, a költő örül a kitüntetésnek Alsórácegres egyre fontosabb Lázár Ervin fotó: bakó jenó A szekszárdi születésű Mó- ser Zoltán fotókiállítását nyitotta meg a szekszárdi főiskolán, Lázár Ervin író. Az ezt követő a fogadáson abból az alkalomból is köszöntötték, hogy március 15-én kapott Kossuth díjat. Az ajándékba kapott Alisca- Vin borról megjegyezte, hogy az EgerVin-t jobban szereti, mert abban benne van az Ervin. Később tréfásan tette szóvá, hogy a rácegresiekenek csak a felét becsüli meg a szülőföld, hisz a felsőrácegresi Illyésről még főiskolát is elneveztek, igaz ő csak alsórácegresen született. — Mit szól a Kossuth-díj- hoz Berzsián, a költő'? — Örül neki, s többször is figyelmezteti önmagát, hogy ettől még nem lett semmivel különb ember, tehát el ne bízza j magát. — Most milyen kérdések j, j foglalkoztatják? j r — Nagyon gyakorlatiasak. Évek óta írok egy könyvet, de még nincs készen, most rám Y pirított a köny vkiadó, hogy ki akarják adni. Éppen otthon vadul kellene dolgoznom, hogy időben befejezhessem, ezt az egyébként nagyon vékony kis könyvet. Ehelyett itt magával beszélgetek, hozzátéve,, hogy mindig nagyon szívesen jövök Szekszárdra. Jellemző, hogy az ilyen találkozási alkalmakkor sohasem jelenik meg egyetlen volt osztálytársam sem, amiért én persze nem haragszom, meg tudom érteni őket. — Berzsián, a költő, családtag nálunk, jó húsz évvel ezelőtt sokszor olvastam fel a lányomnak a meséket. Már majdnem felnőtt volt, amikor észrevette, hogy a Zsebenci Klopédia mit jelent, de honnan származik a többi kedves név? — Fruzsi leányom két éves korában egyszer sírósan jött be a szobából, ahol Berzsenyi Dániel képe lógott a falon. Kérdezem, mi baj van, mire ő azt mondja, hogy csúnyán néz. Kicsoda? - ámultam, hisz senki sem volt a szobában. Mire ő azt felelte, hát a Berzsián, s a képre gondolt. A Didekit is ő találta. Egyszer azt mondta csiga, biga gyere ki, ég a háza, — itt egy kis szünetet tartott - Dideki. Kérdem én, kinek a háza ég, erre ő azt válaszolta, Didekinek. így lett nekem Berzsiánom és Dide- kim, már csak a könyvet kellett megírni hozzá. — Mit jelent az ön számára a sokat emlegetett Alsórácegres. — Egyre többet jelent, s most, hogy már tulajdonképpen nincs is, nem lakik ott senki, még jobban szeretem, mert már réges rég csak úgy létezik, ahogyan elképzelem, s ahogyan talán soha nem is volt, számomra mégis igazi. Mindent jelent, én egy ilyen alsórácegresből készült ember vagyok. Majd ha nyugdíjas leszek szeretném még sokszor bejárni, s még jobban megismerni ezt a földet, ahonnan származom. — Mit jelent az író számára az a fogalom, hogy haza? — Súlyosan kötődöm a hazámhoz, ahhoz a közösséghez, amelyben megszülettem. Nekem ez nagyon fontos. — Ha jó tündér teljesítené három kívánságát, mit kéme? — Az első kívánságom az lenne: Jótündérke, légy szíves, ennek a kedves újságírónőnek teljesítsd egy kívánságát. — Köszönöm szépen. — A második, hogy szeretteimmel együtt mindig legyek egészséges, a harmadik pedig, hogy legyenek egészségesek azok is, akiket nem szeretek. Ihárosi Ibolya Még egy vélemény a prostitúcióról Egy jelenség, amely abból az igényből jön létre, hogy a szexualitást különválassza a szerelemtől, vagy megindult a különválás irányába. Afelől senkinek sem lehet kétsége, hogy ne errefelé törekedjünk: e megjelenési formát szaporítsuk, mondván, hogy a nehéz gazdasági helyzetben ez szerencsés megoldás, stb. Az érett személyiségre jellemző, hogy a szexuális magatartása egybeesik a szerelemmel (1), házasságával. Ahol ez különválik, pótcselekvéssé .fesz, ez erkölcsi, testi-lelki hygiénia szempontjából nem ajánlható nőtlen fiatalnak, rossz házasságban élőnek. ' Téves az a felfogás, hogy a nemi élet elhalasztása élettani - biológiai vagy pszichológiai szempontból - káros. Ennek az ösztönnek a túl korai felkeltésével a Csipkerózsika álomból felébredt fiatal idő előtt érzelmileg kiéghet, pont addigra, amikor az intim élete a legszebb lehetne egy megalapozott családi élet keretében. Nemcsak a fiatalok, hanem a házasságban élők ismeretei is a „középkorban” vannak. Az intim életet - úgy gondolják - meg sem kell beszélni, annyira intim. Inkább az ital, próbáljuk meg mással... felfogás dívik. Nem nevezhető kulturált magatartásnak, hogy az éppen e zavar miatt szomorkodó társ még azt is a nyakába kapja: „elment máshoz és oda a bizalom”. Ez sokszor tovább mélyítheti a gondokat, a krízist. Amilyen veszedelmes a régi polgári társadalom álszemérmes (prűd) felfogása, a társak között éppen olyan csapda a nyitott házasság. Van ugyan olyan személyiség, aki nem törekszik mélyebb kapcsolatokra, és talál is ilyen partnert, de ez ne legyen társadalmi modell és követendő cél, mert ez tovább gyengíti a válások nagy száma miatt amúgy is ingatag hazánkat. Az USA-ból, ahol tiltott a pornó, és a prostitúció erősen korlátozódott, Dániába utaznak a „turisták”, de az ottani nők komoly tiltakozásukat, véleményüket fejezik ki testük kiárusításával szemben (2.). Az ember szexuális magatartása, úgy mint a többi személyiségvonás, fejlődés eredménye. A modem világ személytelensége sok helyen károsíthatja ezt. Igazolt tény, hogy ahol nem lát a gyerek pozitív mintát, ott bizalmatlan lesz a párválasztásban és szexuális élete sem lesz harmonikus. (Harlow kísérletében az anya nélkül nevelkedett kisma- jom, vagy a műanya-szőra- nyán nevelkedett utód jár így.) Vajon nem vagyunk-e műanyák, vagy műapák, inkább ezen kellene gondolkodnunk. A nemi szerep tehát tanult magatartás (3). Segítsük tehát fiataljainkat nemi neveléssel óvodás kortól (a marosvásárhelyi cigány fiú 6 éves kortól olyan kalapot kap, mint az apja, azért, hogy tudja, hogy fiú), és partnerünk iránti megértéssel, szükség szerint szexo- lógiához értő szakemberhez se szégyeljünk elmenni. Házasságban is az első az egymás iránti kapcsolat fontossága. Ha meleg a tűzhely, nem fáznak a gyermekek sem. A gyermeket ketten kell szeretni (4.). Minden ismeretünk amellett szól, hogy a szexuális ösztön kezdettől fogva személyi kapcsolatokban fejlődik. Egy olyan „szabadság”, amelyben a szexualitás személynek szóló érzelmi összetevője elvész, alig lehet kielégítő, és tartós boldogságot jelentő az ember számára. (5.). Irodalom: 1. Nemes Lívia pszichoanalitikus gyermekpszichológus közlése. 2. Buda Béla: A szexualitás modern szemlélete. 3. Vitray Tamás TV-ben elhangzott közlése. 4. Ranschburg Jenő: Szerelem - nő- házasság 5. Linczényi-Radnai-Vikár: A szexuális élet zavarai (Medicina). dr. Papp István gyermekpszichiater Gyermek- és Ifjúsági Pszichiátriái Gondozó és Lélektani Tanácsadó gondozóvezető főorvosa A boldogságot „tanulni kell” Mosolyogj, hogy ne éljen kudarc! Interjú dr. Ozsváth Károly pszichoterapeutával Szűkén mérjük manapság a mosolyt. Gondterheltek, komorak az emberek, hamar elcsattan a goromba szó. Pedig a mosoly nem pénz kérdése, a kedvesség nem kerül semmibe, ingyen van, állítják a Mosolygó Tolna Megyéért Közérzet Javító Mozgalom elindítói, a ÁNTSZ munkatársai, köztük Gerendái Klára. Az ő vendégük volt csütörtökön délután dr. Ozsváth Károly pszichiáter, pszichotera- peuta, a pécsi orvostudományi egyetem professzora. — Professzor úr, milyen szerepe van a mosolynak az emberi kapcsolatokban ? — Tudatosan kell törekednünk a derűre, mert nem olyan könnyű mosolyra fakadni, amikor még a vízcsapból is az folyik, hogy milyen szomorú az ország helyzete. A mosolyfa- kasztásnak tudatosnak kell lenni, hogy ezeken a nehéz időszakokon át tudjuk segíteni az embereket. Nagyon rokonszenves, ahogy ehhez itt, Tolna megyében, az ÁNTSZ egészség- védelmi osztályán hozzáfogtak - mondta a professzor. - Van egy angol mondás, „keep smiling!” azaz mosolyogj. Vannak akik úgy gondolják, hogyha az ember többet mosolyog, akkor pszichésen lényegesen harmonikusabb az élete. — Erre szokták mondani, hogy igen ám, de a magyar pesszimista nép. — Ebben nem merek egyértelműen állást foglalni. Nehéz elképzelni, hogy ez genetikusán öröklődő dolog lenne. Arra viszont számos bizonyíték van, hogy a történelemben a nyugati kultúrákhoz képest a helyzetek negatív értékelése jobban beivódott a tudatunkba. Mi valahogy másképp tanuljuk meg gyeremekkorunkban a kudarcok elviselését, mint más társadalmakban. Hosszú, régi örökség ez'. Talán az anyatejjel együtt szívjuk magunkba azt a fajta szemléletet, hogy egy adott eseményt inkább a kedvezőtlen oldaláról fogjunk fel, mintsem teljes egészében annak minden összetevőjével együtt. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a mostani, rendkívül nehéz helyzet egyre több ember alkalmazkodó képességét haladja meg és a tehetetlenség, az ebből fakadó düh, ami nem fordulhat közvetlenül a kiváltó okok felé, az nagyon gyakran levertségben, két- . ségbeesésben nyilvánul meg. — Itt kell keresnünk az ön- gyilkosságok okait is? — Az öngyilkosság nemcsak a gazdasági helyzet függvénye, 1985-ben volt a legmagasabb, ötezer, ami mára háromezer alá csökkent. Én annak a szomorú hipotézisnek vagyok a híve, hogy egyre több ember megy el szívinfarktusban és májzsugorban. Ezért nem biztos, hogy a statisztikai adatok valódi csökkenést mutatnak, mert ahol az ugyanarra a százezer emberre számított öngyilkosság csökkent, ott nőtt a fenti két betegségben elhunytak száma. Én az öngyilkosságot csak tünetnek fogom fel, aminek a hátterében rendkívül sokféle ok húzódik meg. Mi évek óta foglalkozunk az öngyilkosságot elkövetőkkel és az derül ki, hogy a szokásos dolgok, amiket ők a cselekvés elkövetésére felhoznak, mindnyájan keresztülmegyünk, de nem mindenki önpusztítással válaszol rá. Dr. Ozsváth Károly fotó; gk — Milyen következtetésre jutottak? —- Egy válságos helyzetben azok az emberek, akik különböző okokból nem tudták megtanulni a mérlegelést, csak egy kiutat látnak, ami az esetek többségében ivás. Másrészt valamiféle nyugalomra vágynak anélkül, hogy az összes következményt végig tudnák gondolni. A társadalmi és a társas tanulás hiánya vezet a konfliktusok elkendőzéséhez, fel nem dolgozásához. — Visszatértütik a szereptanuláshoz. — így van, ezért fontos megtanítani a gyermekeinket arra, hogy nemcsak siker szükséges a boldogsághoz, hanem a kudarc elviselése is. — Tehát mosolyogjunk! — A mosoly megtanulása az én megítélésem szerint a kudarcok elviselésének megtanulása, hogyan lehet egy nehéz helyzetben a megoldást megtalálni. Ezért fontosak azok a mozgalmak, amelyek a pozitív problémamegoldásokat propagálják. F. Kováts Éva Istentiszteletek Szekszárdon Római katolikus szentmisék. Állandó. Szombat: 17-kor Újváros, 18-kor Belváros. Vasárnap: 7.30-kor Újváros, 9-kor Belváros, 10-kor Újváros, 11-kor Belváros, 18-kor Belváros. Református istentiszteletek. Állandó. Vasárnap: 10-kor Kálvin tér (gyermek istentisztelet), 10-kor Kálvin tér, 18-kor Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Állandó. Vasárnap: 9.30-kor német áhítat. 10-kor Luther tér. Metodista istentiszteletek. Állandó. Vasárnap 10-kor Munkácsy u. 1 (gyermekistentisztelet). 17.30-kor istentisztelet. Szerda: 17.30-kor Bibliatanulmány. Szombat: 16-kor ifjúsági bibliakör (színjátszókor). Baptista istentiszteletek. Állandó. Dózsa György u. 1. Vasárnap: 10-kor. Szerda: 17.30-kor. Ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad, de ha meghal, sokszoros termést hoz. Jn. 12.24. Egy nagyravágyó búzaszem elgondolkozott az életéről és elhatározta, hogy megvalósítja önmagát. Úgy gondolta nem méltó a búzaszemhez, hogy fiatalon, alig pár hónaposán elássa magát a földbe és ott elrothadjon azért, hogy más búzaszemek fejlődjenek belőle és ahhoz sem volt kedve, hogy lisztté válva az emberek eledele legyen. Tehát vette a batyuját, de az is lehet, hogy diplomata táskája volt, már nem tudom pontosan, szóval útnak indult, felkeresett egy munkaközvetítő irodát. Az irodában kicsit összenéztek az emberek, de senki nem merte megmondani neki, hogy akinek kétféle lehetősége is van, az ne akarjon olyat csinálni, amihez nem ért. Az irodában kapott egy listát arról, hogy hol várnak fiatal, energikus és kreatív munkaerőket és kapott egy prospektust is, ami a siker útját Jó hír mutatta meg. Búzaszemünk úgy érezte sínen van senki sem akadályozhatja meg abban, hogy önmaga legyen és elfogadott egy gyors előmenetelt ígérő állást, most ugyan még nem túl magas fizetéssel, de mivel a következő hónapban már úgyis csoportvezetővé léphet elő, ami természetesen magasabb fizetéssel jár, nem is szomorkodott emiatt. És úgy gondolta megvalósította önmagát. De teltek a hetek és a hónapok, és a munkáját egyre unalmasabbnak gondolta, az előléptetés is mindig elmaradt és a fizetés nem lett több, és egyre többet hallotta: Mit akar egy búzaszem, örüljön, hogy megtűrjük. És nem beszélgetett vele senki, mert vagy lenézték, vagy irigyelték. Öreg volt és szomorú, kisétált hát a szülőföldjére, ahol pont vetettek, a vidám fiatal búzaszemek tervezték a jövőt, hogy milyen jó lesz az, amikor tavasszal szárba szökkenhetnek és belőlük nőhet ki az új nemzedék, kár, hogy nem láthatják meg, de az eredmény biztos. Búzaszemünk pedig megértette, mit gondolt rosszul és miért kell most ilyen szomorúan élnie. Meglátta, hogy mindenkinek van feladata: a búzaszemeké, hogy eledelt adjanak az embereknek, az esőnek, hogy öntözze a földet, a földnek, hogy védje, táplálja a magot... és az embernek, hogy művelje a földet. És mert világot látott búzaszem volt, tudta, hogy sokféle ember van és mindegyiknek más a feladata, egyik ember nem élhet a másik nélkül, mert Istenük van, aki megajándékozta őket az egész világgal, az életükkel, a feladatukkal. És látta azt is, hogy csak azok az emberek voltak boldogok akik tudták, hogy milyen feladatot bízott rájuk az Isten, és eszerint éltek. „Ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad, de ha meghal, sokszoros termést hoz.” Johanné Kertész Lea « «
