Tolnai Népújság, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-29 / 51. szám

2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1996. február 29., csütörtök Néhány héten belül végső döntés születik Magyarország OECD-csatlakozásáról - kö­zölte szerdán Párizsban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet jogi osz­tályának vezetője. Az OECD döntéshozó testületé, a tanács várhatóan március 29-én hatá­roz a magyar felvételi kére­lemről. Keleti György magyar honvé­delmi miniszter izraeli hivata­los látogatásának második nap­ján a telnofi légitámaszpontra, majd az izraeli légiipari válla­lathoz látogatott. Az izraeli vendéglátók arról igyekeznek meggyőzni Keletit, hogy ked­vező feltételek mellett képesek modern technikával ellátni az orosz MiG gépeket. Oroszország szerdán hivata­losan is tagja lett a kontinens egyik legrégebbi nemzetközi szervezetének, a jogállamiság és a demokratikus intézmé­nyek működését ellenőrző Eu­rópa Tanácsnak. A csatlako­zásról szóló dokumentumot Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter adta át a strasbourgi székhelyű intéz­mény vezetőjének, Dániel Tarschys főtitkárnak. Középkori jellegű emberke­reskedelem zajlik a csecsének által elfogott orosz, illetve az orosz hadsereg őrizetében lévő csecsen hadifoglyokkal - írta szerdai helyszíni riportjá­ban a londoni The Guardian. A fogva tartók dollárezreket követelnek a harcok során tú­szul ejtett emberek szabadon bocsátásáért. Európa és Ázsia sok orszá­gának vezetői első ízben ren­deznek csúcstalálkozót. A pén­teken Bangkokban kezdődő ta­nácskozás célja az, hogy újfajta stratégiai egyensúlyt teremtsen a két nagy gazdasági övezet, Európa és Ázsia között. Az osztrák parlament ked­den éjfél előtt befejezte a vitát az előjogok lebontásáról és a lakosságot sújtó takarékossági csomagról. Jörg Haidèr, az Osztrák Szabadságpárt elnöke azt javasolta, hogy csökkent­sék az osztrák miniszterek jö­vedelmét 30 százalékkal A törvényhozás fölkérte a kor­mányt, hogy dolgozza ki a közszolgálati dolgozók jöve­delmének átlátható és igazsá­gos szabályozását. Giovanni Agnelli, a FIAT el­nöke szerdán átadta a legna­gyobb olasz magánvállalat veze­tését Cesare Romitinek, az ed­digi vezérigazgatónak. Agnelli azzal indokolta döntését, hogy a cég szabályzata szerint az első számú vezetők nem lehetnek 75 évnél idősebbek. Ő március J2- én tölti be ezt a kort. Az érdekek nem esnek egybe (Folytatás az 1. oldalról.) megyei főjegyző a jegyzőknek és polgármestereknek vázolva a helyzetet szintén az együtt maradás mellett érvelt, majd - többek között - elmondta, hogy igen nagy a befektetői igény, a jövendő részvények, vagy a tőkeemelés iránt. Első­sorban a nagy nemzetközi gyógyszergyártó, forgalmazó konszernek érdeklődnek. A gyógyszerészek véleményéről kérdeztük Blazsó Emó't, a Gyógyszerészkamara megyei elnökét, aki elmondta, hogy éppen a VÁB döntése után kérdezték meg ismét a patiku­sokat az elképzeléseikről. Egyértelmű, hogy a gyógysze­részek többsége önállóan sze­retne dolgozni. Vagy tulajdo­nosként, vagy pedig mint bérlő. Utóbbinak a feltételei­ről, a körülmények ismereté­ben egyenként lehet meg­egyezni. A magánpatikák rendszere az államosítás előtt is működött Magyarországon, megvannak a hagyományai -, érvelt a Gyógyszerészkamara megyei elnöke. Az új magán­patikák is jól működnek, igaz a jelenleginél előnyösebb fel­tételek között jöhettek létre. Arról sincsenek meggyő­ződve a gyógyszerészek, hogy a központ nem lenne működő­képes versenyhelyzetben is. Nyilvánvaló, hogy a patikus akkor érdekelt a leginkább a lakosság maximális kiszolgá­lásában, ha nem az önkor­mányzat, a központ, hanem a maga hasznára dolgozhat. Ha ma mindent privatizálnak, be­leértve a stratégiai iparágakat is, akkor miért éppen a gyógy­szertárakat ne privatizálnák? - tette fel a kérdést Blazsó Ernő. Az önkormányzatok is el­térő módon ítélik meg a kér­dést. Néhány példa az elképze­lések közül. Kitanics Lajos, teveli pol­gármester. — A gyógyszertár már a mi tulajdonunk, azt ter­vezzük, hogy bérbe adjuk a gyógyszerésznőnek, de bérleti díjat egyelőre nem kérünk tőle. A központi vagyonból ránk eső részt viszont kérjük, s azt megfelelően fogjuk ke­zelni. Úgy látom, hogy a la­kosság - Tevel, Závod, Kis- vejke, Bonyhádvarasd, Len­gyel, Kisdorog, mintegy öt­ezer ember jár a gyógyszertá­runkba - érdeke az, hogy a gyógyszerész minél több hely­ről minél olcsóbb gyógyszere­ket tudjon beszerezni, s nagy legyen a választék. — Ha kiveszik a központi vagyonrészt, azt mire akarják felhasználni? — Döntés még nincsen, de úgy beszéltünk róla, hogy elő­ször bővítjük a gyógyszervá­lasztékot, illetve más befekte­tésről is szó lehet. Bátaszéken egy magánpa­tika, és egy önkormányzati van. Bognár Jenó', Bátaszék polgármestere elmondta, hogy a patikát mindenképpen sze­retnék megtartani, a vagyon másik részét pedig bent tartani a gyógyszertári központban. A gyógyszerésztől hétfőre kérték az elképzeléseit a patika mű­ködtetéséről. — A gyógyszertárral mik az elképzelések? — Ez attól is függ, hogy a gyógyszerész miként nyilat­kozik, döntés még nincsen, a pénzügyi bizottság is hétfőn tárgyal a témáról, s majd a képviselő-testület dönt. A bátaszéki patikáról pilla­natnyilag nem tudni, hogy nyereséges-e, de az biztos, hogy a megyei gyógyszertáti központ nyereséges. Dunaföldváron a képviselő- testület már döntött arról, hogy közös vagyonrészét részvények formájában érté­kesíti, a patikavagyont pedig nem viszi be a „közösbe”, ha­nem bérbe adja a gyógyszeré­szeknek. Ihárosi Ki kapja a nemzetiségi oktatásért járó fejkvótát? Pénz, hiány, szociális problémák A város 1996. évi költségvetésének koncepciójáról tárgyal­nak a képviselők a bonyhádi önkormányzat mai ülésén. A testület bizottságai és a német önkormányzat előzetesen meg­tárgyalták a beterjesztésre kerülő anyagokat. Ezúttal a gaz­dasági, a sport és ifjúsági bizottság, valamint a német kisebb­ségi önkormányzat álláspontját adjuk közre. Rittinger Antal, a német ki­sebbségi önkormányzat el­nöke lapunknak elmondta: önkormányzatuk száztizen- nyolcezer ezer forint állami támogatást kap, a város pedig mintegy kétszázezer forinttal toldja meg ezt az igen szerény összeget. Szeretnék, ha ez a pénz emelkedne, hiszen két együttest támogatnak belőle, a német ház működésére is for­dítani kell, a képviselőknek pedig csupán a költségeiket té­rítik. Nem az önkormányzat dön­tési kompetenciájába tartozik, de Rittinger Antal elmondta: jó lenne, ha a német nemzeti­ségi nyelvoktatásra járó pénz nem mosódna bele a város összköltségvetésébe. (Ismert, hogy a nemzetiségi oktatás fejkvótája jóval magasabb mint az általános tantervűé.) A német önkormányzat országos fórumon is javasolni fogja, hogy a nemzetiségi oktatásra járó pénz rajtuk keresztül jus­son el a nemzetiségi oktatást végzőkhöz. így a kisebbségi fórumnak nagyobb rálátása lenne arra, hogy mire fordítják a központi keretet. Hahner Ferenc, a gazdasági bizottság vezetője érdeklődé­sünkre kijelentette: elképzel­hetetlennek tartja, hogy az ön- kormányzat eleve hiány terve­zésével induljon neki az év­nek. A tervezett bevételek 1 milliárd 54 millió forintot, míg a kiadások 1 milliárd 88 mil­liót tesznek ki. A harmincnégy milliós hi­ány eltüntetését a bevételek növelésével és a kiadások csökkentésével, valamint egy - szükség esetén felvételre ke­rülő - tízmilliós hitellel látja megvalósíthatónak a bizottság elnöke. Úgy véli, az intézmények működtetési költségét 15 mil­lióval kellene csökkenteni. Az persze kérdés még, hogy ho­gyan. Rámutatott: az összbevétel 88,7 százaléka megy ma el az intézmények működtetésére, így nagyon kevés marad beru­házásra, felújításra és karban­tartásra. Szekerczés Szilárd, a sport- és ifjúsági bizottság tagja a Tolnai Népújságnak el­mondta, hogy a bizottság elő­terjesztése alapján a mai ülé­sen a sportlétesítmények mű­ködéséről illetve a sporttámo­gatási koncepcióról is tárgyal­nak a városatyák. A bizottság javasolni fogja egy „sportgondnok” alkalma­zását. Az említeti témákon kívül szó lesz még az egészségügyi alapellátás helyzetéről, szoci­ális kérdésekről, a gyógyszer­tári vagyon hasznosításáról, valamint ingatlanügyekről a 'képviselő-testületének mai ülésén. A tanácskozás tehát délután 16 órakor kezdődik a volt városháza épületében, a Szabadság tér 1-ben. Hangyái Tolna: útban a csőd felé? A korábbiakhoz képest meg­lehetősen sokszor emlegették a város anyagi csődjét a teg­napi tolnai képviselőtestületi ülésen, de maga a testület is tehetetlennek bizonyult a régi gimnáziumi épületek haszno­sítási lehetőségeiről szóló sza­vazásnál: egyik előterjesztett alternatíva,sem kapta meg a szükséges -Számú „igent”. Napirend előtti felszólalás ré­vén kiderült, hogy a város ko­moly fizetési gondokkal küzd, több vállalkozónak is tartozik' az önkormányzat. Az előzetes napirendről lekerült az idei költségvetés, az oktatási kon­cepció, valamint az intézményi struktúra átalakításának tárgya­lása, a képviselők kellő infor­máltsága híján. Téma azonban így is maradt bőven. Az Egészségügyi Gondnok­ság a testület határozata alapján továbbra is a jelenlegi módon, önálló intézményként fog mű­ködni. Döntöttek arról, hogy minél előbb meghirdetik a lak­tanya területén levő Szedresi utca - Kaszárnya utca saroktel­ket. A helyi adókról szóló ren­delet módosítása váratlanul hosszú vitát hozott. A polémia tárgya: mely civil szervezetek támogathatók a helyi vállalko­zók iparűzési adójából? A még tavaly- elfogadott listára végül is - frakcióvezetői egyeztetés után - további négy szervezet keriilt fel. Nem született határozat a volt gimnázium hasznosításá­ról, ám a nem döntés is követ­kezményekkel jár: a polgármes­ter véleménye szerint ez lejá­ratja őt magát és a testületet is. Részletek holnapi számunk­ban. -s­Közel öt milliárd forint a büdzsé Költségvetés: csont nélkül két bizottságban is Tegnap délelőtt együttes ülést tartott Tolna Megye Önkor­mányzatának gazdasági, va­lamint mezőgazdasági bizott­sága. A résztvevők mindenekelőtt az idei évi költségvetési rendelet- tervezetet vitatták meg, s gya­korlatilag egyhangú határozat született az előterjesztés támo­gatásáról. Megjegyzendő, hogy 4,8 milliárd forintról döntenek a bizottságok tagjai, illetve a közgyűlés képviselői, ugyanis a számítások szerint ennyi össze­get emészt fel a „megyeháztar­tás”. A költségvetés után a jövő évi címzett állami támogatások adta lehetőségeket, majd a tol­nai önkormányzat ugyancsak az erre az időre vonatkozó - a Sztárai Mihály Gimnáziumot érintő - pályázatát vitatták meg a jelenlévők. Ezt követően be­számoló hangzott el a megye nemzetközi kapcsolatairól, kü­lönös tekintettel az előző évben elért eredményekre. A bizottsá­gok végezetül elfogadták a me­gyei önkormányzat ciklusprog­ramját: a benyújtott dokumen­tum azt tartalmazza, hogy az 1998-as önkormányzati válasz­tásokig egyes területeken, ága­zatokban milyen célok elérése, megvalósítása kívánatos.-szá­A költségvetésről Bátaszéken Útépítésre 15 Bátaszék képviselő-testülete hét bizottsági, két összevont bizottsági ülést követően teg­nap tárgyalta ez évi költség- vetését. A költségvetés feszí­tett, de a korábban tett ígére­tet, mely szerint az intézmé­nyeket működteti az önkor­mányzat, tartani tudják. Első napirendként a GAMESZ működésével kapcsolatosan el­végzett vizsgálati jelentést vi­tatta meg a testület. A vizsgálat megállapította, hogy a GA­MESZ működése a jelenlegi formában a legolcsóbb. A költ­ségvetés tárgyalásakor a bizott­ságok vezetői mondták el vé­leményüket. Annyi bizonyos, a bevétel oldalon több tétel meg­valósulása bizonytalan. A ko­millió forint rábbi 17 millió forint helyett 15 milliót fordítanak útépítésre. Az bizonyossá vált, hogy a 10 millió forintos hitel visszafize­tése - 1996-ban a kamat, 1997- től pedig a tőke és a kamat fize­tése történik meg - nem a^szí csődbe az önkormányzatot. Élénk vitát váltott ki az intéz­mények költségvetése. Mint az a testületi ülésen ki­derült, a korábbi egyeztetésről eltérően még 287 ezer forinttal „karcsúsították” a gimnázium költségvetését. A vitát köve­tően a képviselőtestület végül is egyhangúlag elfogadta az idei év pénzügyi tervét. Lapzártakor még élénken vitatkoztak a kép­viselők arról, hogy az útépítés megkezdésekor mely utcák él­vezzenek elsőséget. péteri Szélsőséges évszakok váltakoznak Szokatlanul kemény volt az idei tél az északi féltekén Tizenöt éve nem volt ilyen zord tél Európában, Amerikában az év elején roppant erejű hóviharok söpörtek végig a keleti part­vidéken, Washington a szó szoros értelmében megbénult. Az Egyesült Államok közép­nyugati részén viharok tombol­tak, és többen megfagytak a szubtrópusi éghajlatú Guatema­lában. Bangladesben is sokak­kal végzett az alacsony hőmér­séklet. Az idei tél legalább olyan kemény volt az északi féltekén, mint amilyen 1994-95-ben volt a délin. Ak­kor Patagóniában és Dél-Chilé- ben sok százezer juh fulladt bele a mély hóba. Lehet, hogy véget ért a glo­bális felmelegedésnek az a sza­kasza, amely az elmúlt két évti­zedben annyira aggasztotta a tudósokat és a politikusokat, hogy csúcskonferenciát tartot­tak az éghajlatról? James Han­sen amerikai éghajlatkutató most azt állítja, hogy ezek a szélsőségek az üvegházi hatás bizonyítékai. Hansen elmondja a News- week hírmagazinnak adott inter­júban, hogy a globális felmele­gedéssel fokozódik az éghajlati folyamatok, így a viharok, az esők és az aszályok hevessége. Az 1995-ös év nyarán re­kordhőséget mértek. Ugyan­akkor a viharok is nagyon he­vesnek bizonyultak; az Egye­sült Államokban csak egyet­len esztendőben, 1933-ban volt több tornádó, mint tavaly. Az elmúlt évek éghajlata vi­lágméretekben szélsőségesen alakult. Az USA-ban már 1970 óta tapasztalják, hogy egyre több a felhőszakadás és egyre kevesebb az enyhe eső. A szélsőséges éghajlat világ­szerte igen súlyos károkat oko­zott, és hiú reménynek bizo­nyult az 1992. évi riói konfe­renciának az az ajánlása, hogy 2000-re szorítsák vissza a szén­dioxid-kibocsátást az 1990. évi szintre. A fejlődő délkelet­ázsiai országok rohamos ipari felzárkózása a kártékony gázok fokozott kibocsátásával jár, és így fel kell készülnünk arra, hogy egy évtized múlva nosz­talgiával gondolunk vissza a mostani télre. Tűz Rotterdamban. Lángba borult Európa egyik legnagyobb tengeri kikötőjének egyik raktára. Oltás közben tizenheten megsérültek. A tűz oka eddig ismeretlen, fotó: feb/reuter

Next

/
Thumbnails
Contents