Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-06 / 5. szám
1996. január 6., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Szép lóra, szép szerszám Portrévázlat Nepp Dénesiről A lóbarátok elsősorban, de a szép bőrmunkát kedvelők is jól ismerik a szekszárdi Nepp szíjgyártó műhely termékeit. A 80 éves műhely jelenlegi mestere Nepp Dénes népi iparművész. Az elmúlt év végén Debrecenben rendeztek országos kiállítást bőrművesek részére. A pályázati kiállítás anyagát a Művelődési Minisztérium, a Népi Iparművészeti Tanács, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakemberei és a Nemzeti Múzeum fő bőrrestaurátora bírálták. Nepp Dénes szekszárdi szíjgyártó mester, népi iparművész, egy parádés lószerszámmal az első díjat nyerte. Évekig nem pályázott ilyen versenyeken, egyszer úgy gondolta, fontos számára az országos szintű zsűri előtti megméretés. Győzött. Inkább erkölcsi a siker, mert az anyagi nagy részét az adó elvitte, a maradékot az utazásra költötte. Az átalakuló világban a szíjgyártó is keresi helyét. Megszűntek azok a gazdaságok, ahol a lószerszám napi használati eszköznek számított. A méntelepek is kisebb állománnyal dolgoznak. A fogathajtó versenyekben ma még nincs annyi pénz, hogy a szerszámok gyarapításával is változatosabbá tennék a bemutatókat. Nepp Dénes nem a panaszhangot erősíti, hanem igyekszik reálisan szemlélni a mai világot, azzal a nagyapától és nagybácsitól szerzett ismeretanyaggal, melyet kamatoztatva ő is továbbíthat. A Nepp Dénes által készített lószerszámokkal öt világbajnoki címet nyertek már a kettes és négyesfogathajtók. Tavaly például a német fogathajtók egyik csapata is ebben a műhelyben készült lószerszámmal versenyzett. Akik figyelmesen szemlélik ezeket a fogathajtó versenyeket, láthatják, hogy milyen terhelésnek vannak alávetve a sal- langos, díszes szerszámok. Ha csupán a négy ló testsúlyát számítanánk, az is elegendő lehetne, de ott a kocsi és a személyzet súlya is. Ezután következnek a maratoni terep nehe- zebbnél-ne- hezebb akadályai. Itt egyéb baleset is előfordulhat, de ha a lószerszám szakad el, az súlyos vereséghez vezethet. Szerényen, de büszkén vallja Nepp Dénes, hogy világversenyen nem szakadt még szerszám, amit ő készített. Mint minden műalkotás, egy szíjgyártóé is vajúdással születik. A szilvásváradi versenyre Bo- zsik József fogathajtó világbajnok részére olyan szerszám készítésével bízták meg Nepp Dénest, ami az országban még nem volt. Pontos elképzelésekkel álltak elő a megrendelők. Sima veretes, vágott, fonott sallanggal kellett a szerszám. Két- három hónapos töprengés után rajzos vázlatokban formálódott a gondolat, míg végül megszületett és testet öltött. Ismerve a műhely psaládi tradícióit, felmerül a kérdés, lesz-e aki továbbfejleszti a nagyapától örökölt mesterséget. A válasz: igen. Igaz, ugyan, hogy nem Nepp Dénes fia, hanem leánya tervei között szerepel az Iparművészeti Főiskola bőr-és textil szakán való sikeres munkálkodás. Egy szíjgyártónak ismerni kell a ló anatómiáját is. A szerszámmal el lehet fedni olyan testi hibákat, ami a ló esztétikai megjelenésében pontlevonással járhat. A munka szempontjából igaz, hogy szép lóra, szép szerszámot könnyebb készíteni. Decsi Kiss János FOTÓ: BAKÓ JENŐ Négy lány Szálkáról „Ok tudják, mi a szerelem.. Avagy a nyelvtanűlás dicsérete Több tudósítás szólt arról, hogy a szekszárdi Német Színház, a Deutsche Bühne mutatta be Hubay Miklós színpadi művét, az „Ok tudják, mi a szerelem” címűt. Az egyfelvonásost a szálkai általános iskola diákjai közül is megtekintették néhá- nyan. A „tragédia és burleszk” műfaji meghatározású színművet a szálkai tanulók nem tudták végignézni, ugyanis az autóbuszra kellett sietniük. A német nyelvtanáruk - Fodor Mi- hályné - ötlete alapján az lett a feladatuk, hogy ki-ki fejezze be saját elképzelése szerint a színdarabot. Négy szálkai kislány: Fehér Szilvia, László Nelli, Madár Ivett, Molnár Marianna vállalt „drámaírói” szerepet. Mind a négyen hatodikosok. A történet hátteréről tudni kell, hogy Szálka községben a német kisebbség érdekében ön- kormányzat működik. Egyik cél a német nyelv ápolása. A négy lány családjában kevesen őrizték az anyanyelvként használt németet, svábot. Viszont mindegyikük kötelező jelleggel tanulja az iskolában ezt a nyelvet. Az előadás szövegét megértették. Egyikük zavarban volt, mert nem tudta a szerenád magyarítását, ekkor fordult nyelvtanárához. A színpadi produkciót nagyon élvezték, éppen a szövegértés miatt. Jól következtettek a cselekmény látványából is. A két főszereplő (Esteile) Monica Schmatzberger és (Berlioz) Rupnik Károly nyelvtudása között is azonnal megállapították, hogy az Estelle szerepét játszó színésznő német anyanyelvű. A színmű története két idős ember ifjúságát, kényszerű elválását, majd 48 év utáni újratalálkozását idézi fel. Érzelmei középpontjában a szerelem áll. A pergő cselekményt szakította meg a Szálkára induló autóbusz. Nos, és milyen véget szántak a szálkai lányok, a neves zeneszerző, karnagy, Berlioz és Estelle életének? Kiábrándítóan pesszimistát. Összedugták fejüket, és így több befejezés is született. Pl: miután Esteile elmegy Berlioz koncertjére, másnap kirándulnak a szőlőskertbe. A közeli erdőből egy szarvas ugrik melléjük, amit célba vesz egy vadász. A lövés Estellet találja, aki belehal sérülésébe. Emiatt Berlioz öngyilkos lesz. A másik történet szerint amikor Estelle utazik a koncertre, akkor közlekedési baleset éri, halálhírére Berlioz is végez életével... Arra a kérdésre nem tudtak választ adni, hogy miért éppen így fejezték be. Miért nem lehetett boldog vége. Miért nem találhatott későn is egymásra a valamikor szerelmes szívpár, és élnének csak egymásnak boldogan, az őszi napsütés és a téli jégcsapok csillagainak örvendő lélekkel? Miért kellett a halált választani? Annyi gyilkolást láthatnak hazai és külföldi tévék csatornáján, hogy mást el sem tudnak képzelni? Apropó tévé! Azt valamennyien vallják, hogy igenis sokat jelent a német nyelvű tévéműsorok megtekintése a nyelvtanulásban. Hetente négy órában foglalkoznak a német nyelvvel. Tanáruk az óvodában is tanít, német nyelvű mondó- kákát táncos elemekkel, gyermekjátékokat. Innen könnyebben vehetik az iskolai követelményeket. Mi szükséges a nyelvtanuláshoz? Leginkább akarás. Kevés alkalom akad a nyelvgyakorláshoz. Igyekeznek az újkeletű németországi kapcsolataikat, barátságokat is felhasználni a német beszédhez, de ez kevés. Kiránduláson, ha német nyelvű feliratokkal találkoznak, könnyebben boldogulnak. Ezt ők maguk állítják és nagyon jónak tartják a Deutsche Bühne, a Német Színház előadásait (már kétszer voltak), hiszen itt is számot adhatnak tudásukról amit egy kisközség iskolájában szereztek. Decsi Kiss János Rejlett értékeink Ákos István tevékenysége A múlt század egyik jellegzetessége volt, hogy néhány évtized alatt sikerrel dolgozta le azt a. hátrányt, amely nemzedékek során át halmozódott fel, például a közművelődés és közoktatás terén. Amikor 1861. január 8-án Kölesden a Scherer családban megszületik István, aki 1903- tól állami szolgálata miatt nevét majd Ákosra változtatja, hazánk lakosságának kétharmada még írástudatlan, s az 1868-ban törvénybe iktatott Eötvös-féle népiskola-reform hoz majd valóságos forradalmi változásokat: egy nemzedék alatt megfordul ez az arány. Ehhez azonban a falvak egyszerű gyermekeiből származó valóságos néptanítóseregre volt szükség, meg arra a szellemre, amit Móra Ferenc így írt le rigmusában: „Minden harcos fegyvereknél a palavessző többet ér, s ál- dottabb minden kis tanító, mint a legnagyobb hadvezér”. Scherer István is e szellemben végezte a bonyhádi algimnáziumot, majd a soproni tanítóképzőt és lett Udvariban segédtanító. Akkoriban sokan továbbképezték magukat a megyei tanfelügyelő felhívására: akadt, aki méhészeti vándortanító lett, más a kézműipart választotta, ő inkább a siketnémák elhanyagoltságára figyelt föl. Oly sikerrel végezte tanulmányait, hogy az 1802 óta - hazánkban legrégebben - működő váci intézethez nevezték ki 1881-ben gyakornoknak. Az elkövetkező tíz évben végigolvassa a gyér hazai és a külföldi szak- irodalmat s maga is számos cikkel gazdagítja azt a Néptanítók lapjában, majd az 1887. augusztus 1-jétől általa szerkesztett Kalauz a siketnémák oktatása és nevelése terén című folyóiratban. Az ország egyik legtekintélyesebb gyógypedagógusává válik 1891-re, amikor a budapesti tanítóképzőben a hallás- és beszédsérültek oktatására képesítő tanfolyam vezetésével bízzák meg. Mivel használható szakirodalom e téren nincs, maga alkot meg ilyet s teszi közzé az immár Budapesten szerkesztett Kalauzban, később pedig jegyzet formájában is. A főváros egyik leghíresebb fülgyógyászával, Szenes Zsigmonddal fog össze, hogy 1894-ben kiadhassák A siketnémaságról és a siketnémák oktatásáról szóló művet. Egy év múlva közrebocsátja a kor szinte minden jelentős eredményét összegző munkáját A siket- néma-oktatás és nevelés kézikönyve siketnéma-tanítók és tanügybarátok számára címmel. Lassan szinte egyszemélyes országos intézménnyé tesz s kiemelkedik szervező- készségével is: 1894-ben alapítja meg a Siketnémákat Gyámolító Egyesületet, amelynek későbbi neve Szeretet Országos Egyesület, s ennek ügyeit másfél évtizedig vezeti. Felettesei ismerték képességeit, ezért bízták rá 1899- ben a Budapesten tartott nemzetközi gyermekvédő kongresszus megszervezését. Scherer István először meglepődött azon, hogy a külhoniak közül hányán és hogyan csinálnak hiúsági kérdést az ösz- szejövetel címeiből, de aztán féltucat alelnöki és egy tiszteletbeli elnöki titulus létrehozásával - a franciák egy részét kivéve - szerte Európából mindenkit sikerrel mozgatott meg, miközben ő szerényen, titkárként intézte az ügyeket. Jellemző a korabeli magyar társadalom szemléletére, hogy puszta jószándékból báró Vay Sarolta többek között így tudósít a Vasárnapi Újságban: „Feltűnő, hogy a siketnémák, a vakok és hülyék között is mennyi az ügyes kézimunkás, jeléül, hogy képzésük mennyire sikerült”. Mindez persze csak a háttérben érződik, nem kerül bele az 1900-ban több nyelven megjelentetett kongresz- szusi naplóba, amely a szervező titkár jóvoltából ma is jelentős dokumentum. Scherer a kongresszus idején - jobb híján - az állami számvevő szék napidíjasaként végezte teendőit, 1901 közepén tért vissza, de már a budapesti állami gyógypedagógiai intézet tanáraként, majd 1909- től az ideges gyermekek állami tanintézetének vezető tanára, 1910-től 1920-as nyugdíjaztatásáig helyettes igazgatói címmel ennek vezetője. Már az első évben számba veszi a gyógypedagógiát érintő hazai és külföldi rendelkezéseket, s afféle ösztönző példaként önálló formában is megjelenteti ezeket. A világháború alatt az Országos Hadigondozó Hivatal osztályvezetői teendőit végzi, amiért utolsó királyunk ki is tünteti, csupán 1919 áprilisában állnak helyére. Életének még négy évtizede van hátra, de erről sem Szinnyei József, sem Gulyás Pál (az eddig leírtak fő forrásai) nem tudósítanak, csupán a Magyar életrajzi lexikon mondja el, hogy 98 éves korában, 1958. április 7-én halt meg Budapesten. Dr. Töttó's Gábor Istentiszteletek Szekszárdon Római katolikus szentmisék. Állandó, szombat: 17 órakor Újváros, 18 órakor Belváros. Vasárnap: 7.30 órakor Újváros, 9 órakor Belváros, 10 órakor Újváros, 11 órakor Belváros, 18 órakor Belváros. Református istentiszteletek Állandó, vasárnap: 10 órakor Kálvin tér (gyermek istentisztelet), 10 órakor Kálvin tér, 18 órakor Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek Rendkívüli, szombat: Vízkereszt 17 órakor. Állandó, vasárnap: Úrvacsorái istentisztelet: 10 órakor, Luther tér. Metodista istentiszteletek Állandó, vasárnap: 10 órakor (gyermek istentisztelet) Munkácsy u. 1, 17.30 órakor istentisztelet. Stekly Zsuzsa tűzzománca u: runk megjelenése. Vízke reszt ünnepe. Mt. 2.1-12. A Jé hány nappal ezelőtt Jé- 1V zus Krisztus megszületésére emlékeztünk, az Ő eljövetelét ünnepeltük. A karácsonyi örömöt éljük át Urunk megjelenésének ünnepén is. A betlehemi pásztorok hódoltak a barlangistállóban az újszülött előtt, akiben személyesen, látható formában jött közénk az Isten: Az isteni irgalom nyilvánult meg ebben a formában, ebben az eljövetelben a bános ember érdekében. A mai ünnepen már a nagyvilág érdeklődése is a kis Jézus megszületésére irányul. Messzi tájakról érkezik a három napkeleti bölcs, Gáspár, Menyhért, Boldizsár, hogy a pogány nemzetek képviseletéJó hír ben kifejezzék hódolatukat a Gyermekmessiás előtt. Felismerik az égi jelekből Jézus Krisztus megszületését. Az Ő születése tehát nem csupán a zsidók, hanem minden nép üd- vözítésére történt. Három csodát ünnepiünk ezen a napon: — Ma a csillag vezette a bölcseket a jászolhoz. — Ma borrá lett a víz a menyegzőn. — Ma a Jordánban Krisztusfelvette János keresztségét, hogy üdvözítsen minket. Látható a felsorolásból, hogy Jézus Krisztus földi életének különböző időpontjaiban bekövetkező csodáit sűrítette egy ünnepnap keretében az Egyház. Több dolgot is ünnepiünk tehát, amikor Urunk megjelenéséről Istenként való megnyilatkozásának eseményéről beszélünk. A napkeleti bölcsek Isten sugallatát követve nem tértek vissza Jeruzsálembe, hanem más úton jutottak hazájukba. Aki találkozik Jézussal, nem járhat többé a régi bűnös úton. Ez a sugallat Heródes számára is figyelmeztetés - Jézus ellen hadakozni időpocséko- lás. / sten megengedi, hogy vértanúk szülessenek, de megmenti azok életét, akiknek élni kell az evangéliumért. Az ő gondviselő jósága biztosítja, hogy a gonoszság éjsötétjét az igazság és szeretet hajnala kövesse. Matis Géza káplán
