Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-20 / 17. szám
1996. január 20., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Rejtett értékeink Tinódi Sebestyén és Tolna megye „A legtnagasabbrendú csoport a modem, művelt deák-ének- mondóké, a Tinódi-féle énekeseké, akik a kor vallási, politikai, társadalmi törekvéseinek, eszméinek szószólói voltak. A többnyire lantosoknak nevezett új, művelt énekmondók e csoportja az írni olvasni is tudó, de régi típusú, alacsonyabb szintű mulattatok, muzsikusok, énekesek, az úgynevezett hegedősök rétegének kerekedett fölébe” - írja Varjas Béla A magyar irodalom történetében. A sokszor nevében is lantosként ismert és említett Tinódi Sebestyén deák 1510 táján született a Sárbogárd közeli Tinód falucskában, jobbágy gyermekeként. Nem tudni hol, de magasabb iskolát végzett, több művéből kideríthetően a göröglatin szerzőket is jól ismeri, kezdetben mégis inkább katonaként próbált szerencsét. Lite- ratusnak mondja magát, amikor Dombóvárott Jászon és Médea történetéről széphistóriát ír - jobb híján, hiszen balkezét éppen súlyos seb gyötörte s e sérülése be is zárta előtte a vitézi pályát. Ekkor, az 1530-as évek végén a megyénkben is több birtokot szerző Török Bálint deákja, Szigetvár várában írja Judit asszony históriáját. A kor kedvelt műfaja ez, Tinódinak tehetsége és hallgatósága is van hozzá, de a változó idők hatására megteremti azt a műfajt, amelyre még nagyobb az igény, a haditudósítást, izgalmas történetet és mélyebb bölcsességet egyaránt magában hordozó históriás éneket. Ezzel egyrészt a mai újságírók elődje, gyakran szemlélőként maga is ott van a harcokban, másrészt soha nem mulasztja el, hogy mélyebb összefüggéseket hallgatói elé tárjon. Legkorábbi ilyen jellegű művét Werbőczi Imre Tolna megyei birtokos szolgálatában írta urának egyik vitézi tettéről, a kozári mezőn 1542-ben szerencsésen véghezvitt diadaláról dalol. A bevezetőben nem mulasztja el megemlíteni, hogy Magyarországon most „viaskodik az nagy irigység”, de az ínségben sem tanulhatnak, „ti egymást rágtátok, vitézlő urakat veszni akarjátok”, pedig célszerűbb lenne, ha a „végbeli hősöket” segítenék, „dúlást jószágtokban ennyit nem látnátok”. Werbőczi Imre maga is csaknem áldozatul esik a felemás segítségnek: a pécsiek értesítik, hogy a törökök kétszáz magyar rabbal mulatoznak, Werbőczi mindezt Döbrököz- ben hallván azt hiheti, hogy majd két oldalról szoríthatják az ellenséget. A pécsiek azonban alighanem a megtorlástól féltek, így csak hírt adtak. Ká- szon e közben „jó Döbrököz felé rabolni bocsájtá” csapatát, „igen száguldanak, ők sokat rabiának, az szegény községben sokat fogdosának”. A kozári mezőn mulató törökökre csapnak le, de majdnem ott marad a vezér, mert lovát leszúrják, s a Roli nevű paripa maga alá temeti urát, Régül azonban győzedelmeskednek, a rabokat kiszabadítják. Tinódi a vitézség dicsérete után intést is megenged magának: „kik kereszténységnek oltalmára vagytok, sze- rencsékön jártok, véröket hullattok..., gonoszul a másét ti el se hozzátok, az szegény községöt ne nyomorgassátók”. (Énekeit a bonyhádi Engeszer Mátyás alkalmazta vegyes karra először 1860-ban.) A megyénkbeli kezdet után sorrá írja híresebbnél híresebb műveit, köztük is a legismertebb Eger vár diadaláról szólót. Kolozsvárott, 1554-ben Cro- nica... címmel Heltai Gáspár ki is nyomtatja alkotásait. Módszeréről ennek bevezetőjében ír Sebestyén diák: „...sokat fáradtam, futostam, tudakoztam, sokat es költöttem. Igazmondó jámbor vitézektül, kik ez dologba jelön .voltának, érteköz- tem; sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat be nem írtam, az mi keveset írtam, az igazat írtam, ha valahol penig vétők volna benne, azt ne én vétkömnek, hanem kiktől érteköztem, tulajdonítsátok; és kérlek titokét, néköm megbocsássatok”. Tinódi a fél országot, sőt a három részre szakadt országot bejárta, s a kor legnagyobb elismerésében részesült, elsőként irodalmáraink közül: 1553 augusztusában Ná- dasdy Tamás javaslatára Ferdi- nánd király „históriáknak magyar ritmusokba való ékes foglalásáért” nemesi rangot adott neki és utódainak. Sárvár mellett, Sár községben 1556 január végén írták róla: „Tinódi Sebestén immár megvetve a földi muzsikát, Istenhez tért, hogy ott az angyalok között sokkal jobbat tanuljon”, Dr. Töttős Gábor A református templom történetében először Jamaicai lelkész Szekszárdon A Holnap Iskolája Alapítvány és a Légzőszervi és Immunhiányos Beteg Gyermekekért Alapítvány javára tartottak jótékonysági koncertet a közelmúltban a szekszárdi református templomban. Az ünnepségen Jón Palmer jamaicai lelkész, a Christian Family alapítója és pásztora prédikált. Vele készült az alábbi beszélgetés. — Amikor meghallottam az Ön nevét és nemzetiségét, első kérdésem az volt, ki fogja fordítani a prédikációt. Meglepett a válasz: nem kell tolmács, Jón Palmer tud magyarul. — Jamaicában születtem, egy ösztöndíj révén kerültem Magyarországra tanulni, 19 éves koromban. Bevallom, csalódás ért, mást vártam. Nagyon fiatal voltam, és nagyon messze a hazámtól, elveszítettem a gyökereimet. Itt tartózkodásom első évében aztán történt valami, ami gyökeresen megváltoztatta az életemet. Találkoztam az Úrral, s megértettem, hogy az ő igéjét kell hirdetnem a továbbiakban. Villamosmérnöknek tanultam, de a tanulás mellett létrehoztam egy vallási diákközösséget az egyetemen. Hamarosan más helyekre is, sőt külföldre is hívtak prédikálni. Tanulmányaimat 1983-ban fejeztem be, akkor kötöttem házasságot is, az egyetemen megisJon Palmer mert, etióp származású feleségemmel. Azt hiszem nem kell bizonygatnom, milyen nagy dolog volt abban az villamosmérnöki diplomával, fiatal feleséggel és egy szintén fiatal vallási közösséggel. Mi történt ezután? — Hazatértünk Jamaicába, berendezkedtünk, s felkészültünk arra, hogy ott éljük le az életünket. Aztán hívást kaptam az Úrtól, hogy jöjjek vissza Magyarországra és folytassam keresztény munkámat. Egy újabb ösztöndíj adott lehetőséget a visszatérésre, s a folytatásra. Abban az időben azonban nem nézték jó szemmel Magyarországon az én tévé-, kenységemet, s 2,5 év után kiutasítottak az országból. Túl sikeres volt a munkám, kezdtünk túlságosan ismertek lenni. A közösségünkhöz akkor már több mint 2500 ember tartozott. így kerültünk ki Ausztriába két gyerekkel, pénz nélkül, munka nélkül, német tudás nélkül, de Istennel. A magyar- országi közösséggel továbbra sem szakadt meg a kapcsolatom, havofita találkoztunk Pozsonyban, oda én is, ők is könnyen eljutottunk. Első alkalommal 1989. decemberében jöhettem vissza 3 napra, s azóta folyamatosan látogatom az országot, a fővárost és a vidéket, közben Ausztriában, Svájcban, Szlovákiában és Romániában is térít a mi mozgalmunk. Két éve hivatalosan is bejegyezték közösségünket Ausztriában, Christian Family néven. Venter Marianna FOTÓ: BAKÓ JENŐ időben, hogy több száz diák előtt az egyetemen kötöttünk keresztény házasságot. — Ott állt tehát egy magyar Három Első pillanat Witzl Károly 96 éves elmúlt. Hőgyész egykori bírója. A nagy történelmi, társadalmi változásokat, háborúkat, forradalmat itt élte át a faluban, felelős beosztásban. Kilencvenkét éves korában hagyta abba a munkát. Addig aktív dolgozónak tekintette magát, mint lakatos mester. Tanítványainak száma harminckettő. A régmúlt emlékeiből ma nem lehet megélni - vallja. Második pillanat Minden információra szüksége van, hogy friss maradjon a memóriája. Rádiót hallgat, televíziót néz. Külön fontosnak tartja a hőgyészi TV helyi adápillanat, közel a százhoz sait, mert az a faluról szól és olyan tájékoztatás eszköze lehet, mint valamikor a kisbíró dobolása volt. Naponta olvassa a Tolnai Népújságot is. Harmadik pillanat Naponta kilép az utcaajtón, hogy megtudja mi történt a faluközpontban. így sétált el például legutóbb a művelődési házba, ahol Újvári Lajos festőművészt köszöntötték hetvenedik születésnapján. Witzl Karcsi bácsi is elmondta jókívánságait, ami így hangzott: „La- joskám, szeretnélek itt köszönteni a századik születésnapodon!” (Kívánjuk, hogy teljesüljön Witzl Károly kívánsága - a szerk.) Decsi Kiss János Istentiszteletek Szekszárdon Református istentiszteletek Állandó: vasárnap: 10.00 Kálvin tér. (Gyermek isten- tisztelet), 10.00 Kálvin tér, 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentisztelet Állandó: vasárnap: 10.00 Luther tér. Metodista istentiszteletek Állandó: vasárnap: 10.00 Munkácsy u. 1. (Gyermek istentisztelet). 17.30 Istentisztelet. Szerda: 17.30 Bibliatanulmány. Római katolikus szentmisék Állandó: szombat: 17.00 Újváros, 18.00 Belváros. Vasárnap: 7.30 Újváros, 9.00 Belváros, 10.00 Újváros, 11.00 Belváros, 18.00 Belváros, Állandó: Dózsa György u. 1. Vasárnap: 10.00 órakor. Baptista istentiszteletek / gehely: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. ” (Máté 4:4) A mikor azt mondom: „BIBLIA'”, a legtöbb ember tudja miről beszélek. Jelentése: „KÖNYVEK KÖNYVE", így is szoktam nevezni: „A KÖNYVEK KIRÁLYA", nincs hozzá fogható könyv ezen a világon. Azért, mert ebből a könyvből maga Isten szól az emberhez. Isten íratta szent embereivel, 66 kisebb könyv található benne. Isten záratta le, sem hozzátenni, sem elvenni nem lehet belőle. A történelem folyamán világszerte ezt a könyvet nyomtatták ki és adták el legnagyobb példányban. Ezt fordították le a legtöbb nyelvre, minden nép kezében ott van. Nagyon sokszor átélem, hogy e régi könyvből Isten újra és újra megszólít. Erőt ad ha elfáradok, felüdít ha elcsüggedek, új reményt önt szívembe. Vezet, irányít, utat mutat. A zsoltáríró így fogaiJó hír mazta ezt meg: „Lábam előtt mécses a te igéd. ” (Zsolt 119:105.) Ez a Könyv nem egyszerűen csak a holt betűknek jól megfogalmazott és összerakott gyűjteménye, hanem az élő Jézus Krisztus szól belőle. Istennek minden napra van tanácsa az ember számára. „Azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet. ” (Ján. 6:63) Aki úgy olvassa a Bibliát, hogy „mit mond ebből nekem Isten", az egészen biztos, hogy találkozni is fog Vele, és megérti az ő üzenetét. Már itt e földön boldog lehetsz Isten tanácsai által. Ne csak a testedet tápláld, hanem a lelkedet is! De ne „ponyva- regényekkel", értéktelen - gonosz ördögi dolgokkal, filmekkel! Éhezd és szomjazd az Isten beszédét, hogy magad is betelve vele, mások is gazdagodjanak általad. Spurgeon a nagy igehirdető azt mondta: „Isten beszédének közmondásokká kell lennie népe számára. ” Salamon király szerint: „Mint az dranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige. ” (Példabeszédek: 25:11.) Mennyire más lenne népünk etikája és élete, ha a sok trágár beszéd helyett Isten beszédét idéznénk, szavaink szépségét és tartalmát is a Biblia motiválná. - Ha még nincs Bibliád, vegyél, ha van, vedd le a polcról és olvasd! Gyönyörködj irodalmi szépségében, keresd meg benne sok magyar közmondás eredetét, gyűjts belőle magadnak bölcs tanácsokat a hétköznapokhoz. Jfívánom, hogy lásd meg. J\. benne Isten jóságát, és türelmét irántunk, érezd meg belőle, hogy szeret az Isten! Jézus mondja: „Én vagyok az élet kenyere: aki énhaz^ám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha. " (János 6:35) Frei Antal baptista lelkész
