Tolnai Népújság, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-09 / 289. szám

1995. december 9., szombat Megyei Körkép 3. oldal A Föld legbájosabb gyermekei Vasárnap megyei döntő A lapunk által nevezettek listája (Folytatás az 1. oldalról.) Nyisztor Ferenc (Izmény), Hobor Margit és Hobor Mó­nika (Izmény), Fábián Sza­bina és Fábián Csaba (Iz­mény), Stier Nikoletta (Pin­cehely), Kiss Szabina és Kiss Dominika (Szekszárd), Lech- ner Ágnes és Lechner Péter (Szekszárd), Fehérvári Lilla és Fehérvári Krisztina (Tolna), Braun Sybill és Braun András (Szekszárd), Tisler Dávid (Dombóvár), Keszthelyi Alexandra és Keszthelyi Szilveszter (Né­metkér), Sebestyén Nikoletta (Kisdorog), Nagy Bence (Szekszárd), Handa Renáta (Szekszárd), Kiss Szilárd (Őcsény), Németh Adrienn (Harc), Snellenperger Krisz­tina (Bátaapáti), Kriszt Edina (Szekszárd), Szabó Flóra (Dunaszentgyörgy), Papp Barbara (Varsád), Kupeczkó Krisztina Kitti (Tolna), Tka- csuk Dóra (Bátaszék), Rupa Rolika (Bonyhád), Bors Csa- nád (Szekszárd), Komáromi Kitti (Dunaszentgyörgy), Schlotthauer Tamás (Bony­hád), Bállá Sándor (Szek­szárd), Csata Renáta (Paks), Váczi Norbert (Szálka). Az itt felsoroltak decem­ber 10-én, vasárnap, reggel 9 órától vehetik át az ingye­nes nevezési lapjukat, ami­vel a versenyen indulhat­nak, a Sajtóház portáján. (Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A Korzó Áruház és az Au- gusz ház közötti épület.) A versenyzőket és kísérőiket (mind az általunk, mind a magánúton nevezetteket) va­sárnap 13 órától várják a Ba­bits Mihály Művelődési Ház­ban a rendezvény szervezői, akik felkészítik őket az esti döntőben való szereplésre. A gyerekeknek kétféle öltözet szükséges. Egy laza, sportos szabadidő-szerelés és egy kedvenc ruha (nem muszáj „ünneplő”). A fontos, hogy a gyerek jól érezze magát benne, hozhatja kedvenc játé­kát, sportszerét, akár a kis­párnáját is. A megyei döntő december 10-én, vasárnap 18 órakor kezdődik, minden érdeklődőt várnak, nem csak a verseny­zők szüleit, barátait, hanem mindenkit, aki sok bájos gyermeket és egy jó műsort szeretne látni, amiben koncer­tet ad Miki Manó és a 100 Folk Celsius együttes. A Föld legbájosabb gyermekei ver­seny márciusi budapesti dön­tőjére Tolna megyéből kate­góriánként egy-egy versenyző jut tovább. Az országos kate­gória-győztesek Floridába utazhatnak majd. Aki eddig nem nevezett be, s most kedvet kapott hozzá, a helyszínen is jelent­kezhet. Évzáró föd a tűzoltóknál Tegnap évzáró közgyűlést tar­tott a Simontornyai Önkéntes Tűzoltó Egyesület, amelyen a Tolna Megyei Tűzoltó Szö­vetséget Hollósi Tibor titkár, a megyei parancsnokság szolgálatvezetője, a tamási parancsnokságot pedig Papp Zoltán tűzoltószázados képvi­selte. A közgyűlésen Csóka Ferenc, a simontornyai egye­sület elnöke számolt be az 1995-ben végzett munkáról. Szó esett a városi önkénte­sek és a Simontornyai Bőr­gyár önkéntes tűzoltó rajának együttműködéséről, valamint beszámoló hangzott el a szö­vetség által kiírt pályázaton nyert mintegy fél millió forint felhasználásáról. A közgyű­lést barátságos ■ labdarúgó mérkőzés követte a bőrgyári és a városi tűzoltók között. A meccs első kezdőrúgását Bár­dos László, a polgármesteri hivatal jegyzője végezte, Cserháti Péter polgármester pedig mezt húzott, és a söprö- gető posztján a városiak csa­patát erősítette. (tf) Adventi hangverseny Páriban A Szent Gellért Ház Pári Ala­pítvány szervezésében német nyelvű adventi hangversenyre kerül sor 1995. december 10- én a 1/2 10 órai német nyelvű szentmise után, a templom­ban. Műsort ad a palotabo- zsoki énekkar. A hangverseny után a páriák ebéddel várják a vendégeket. Baráti beszélge­tésre is lesz idő. A rendezvényre a Magyar- országi Katolikus Németek Egyesülete regionális prog­ramtervezete keretén belül kerül sor. Fél fizetések a húsiparnál (Folytatás az 1. oldalról.) Waffenschmidt János vezér- igazgatót a kialakult helyzetről kérdeztük: — Sajnos igaz a hír, a fize­tések 40 százalékát tudjuk kifi­zetni, van akinek többet, van akinek kevesebbet. Az ok a cég pénzügyi helyzete. Bízunk benne, hogy minél előbb rende­ződik ez az állapot. — Konkrétan ez mit jelent, hétfőn vagy kedden felvehetik már a dolgozók a fennmaradó összeget? — Sajnos erre nem tudok válaszolni. A tulajdonos, az Ál­lami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. és a hiteleket finan­szírozó bankok vezetői tárgyal­nak egymással már hetek óta. — Az év folyamán többször nyilatkoztak Önök is arról, hogy rendeződött a Húsipari Rt. ügye, az adósságaikat elenged­ték. Ezek szerint ez mégsem igaz? — Az ÁPV Rt. meghozta azokat a döntéseket, melyek arra utaltak, hogy a cég hely­zete megoldódik, de sajnos olyan intézkedéseket nem ho­zott, mellyel ezek a döntések életbe is léptek volna, és új dön­tések sem születtek. — Hol tartanak jelenleg a tárgyalások a banki hitelezők és az APV Rt. között? — Nem tudom, mert ez nem rajtunk keresztül zajlik. — A fizetési jegyzék szerint hányán kapták csak a bérük egy részét? — 1275 főt érintett ez a kor­látozás. Hajduné Lovász Klára szakszervezeti titkárt is meg­kérdeztük: — Mennyire érte a dolgo­zókat váratlanul ez a helyzet? — Nagyon mellbevágott mindenkit. A veszélyt régóta éreztük, tudjuk, hogy gondok vannak a céggel, de erre nem számítottunk. Az ÁVÜ, majd az utódja, az ÁPV Rt. már két éve hiteget bennünket azzal, hogy rendezik a pénzügyi hely­zetét a vállalatnak. Ugyanakkor a dolgozók a vállalat vezetését is hibáztatják, mert nem szóltak időben arról, hogy ne számít­sunk a fizetésünkre, pedig számtalanszor rákérdeztünk. A szakszervezetet szerdán tájé­koztatták, hogy gond lesz a pénzzel, éppen ezért csütörtö­kön faxon azonnali intézkedést kértünk az ÁPV Rt. vezetőitől, külön értesítettük Schuhmann Tamás privatizációs minisztert is, kérve a segítségét. Ma szám­talanszor próbáltuk hívni őket telefonon, de senkit nem tud­tunk utolérni. December 12-re munkásgyűlést hívtunk össze, melyen remélem sikerül megál­lapodnunk arról, hogy a fizeté­sünket mikor kapjuk meg. Ha ez is eredménytelen lesz, akkor demonstrációt szervezünk a fő­városban az ÁPV Rt. épüléte előtt. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-nál Prókai János tanácsost próbáltuk utol­érni, hogy mondjon valami biz­tatót a felügyelete alá tartozó Húsipari Rt. ügyeinek a rende­zéséről. Csak többszöri telefo­nálgatás után sikerült megszó­laltatni a tanácsos urat, de azt megelőzően a titkárságán azt tudakolták az újságírótól, hogy vajon milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy a húsiparnál mikor lesz fizetés? (Természetesen semmilyen.) Prókai János tanácsos kész­séggel állt rendelkezésünkre: — Nem tudok konkrét vá­laszt adni arra, hogy mikor jut­nak a fizetésükhöz a dolgozók. Bízom benne, hogy még kará­csony előtt elrendeződik ez a probléma. Higgye el, tisztában vagyunk vele, hogy ünnepek plőtt ez mindenkit érzékenyen érint. Komoly erőfeszítést te­szünk azért, hogy a Szekszárdi Húsipari Rt. ügye minél előbb rendeződjön. Még december­ben meghirdetjük a cég privati­zációját, tehát napokon belül megjelenik a pályázati felhívás is. Mauthner Egy rendkívüli nap az adóhivatalnál „Ma szorongás nélkül jöttem ide” (Folytatás az 1- oldalról.) Sallai Géza, az APEH sajtófő­osztályának vezetője nyitotta meg a nyílt napot. Elmondta, ezzel az a céljuk, hogy az adó­fizető állampolgárok közelebb kerüljenek az adóhivatalokhoz. 1996-ban az ország minden megyéjében szeretnék ezt a kezdeményezést folytatni, bízva abban, hogy a nyílt napok segítségével kevesebb lesz a hiba, a határidős beadások csú­szása és így hatékonyabb lesz az adófegyelem is. A Bezerédj utcai központban megismerkedhettek az érdeklő­dők a megyei adóhivatal felada­taival. így megtudhatták, hogy 78 ezer adóalanyt tartanak itt számon és a hivatal engedélye­zett létszáma az idén 160 fő volt, melyből 52-en dolgoznak az ellenőrzésben. Az egyéni vállalkozók egyharmada keres­kedelmi tevékenységet folytat, amelyből meghatározó az ügy­nöki, a felsőruházati és háztar­tási, vegyeskereskedelmi tevé­kenységet végzők száma. A megye mezőgazdasági jellegé­ből adódóan az e tevékenységet végzők egyéni vállalkozók és a termőföldet bérbeadók száma a múlt évben ugrásszerűen emel­kedett. E rendkívüli nap alkalmából egyébként szankciók nélkül le­hetett rendezni az elmaradáso­kat, az áfa és az adóbevallási mulasztásokat is. Hogy ezzel mennyien éltek, annak az Arany János úti irodaházban néztünk utána: Reggel 9 órától nagy volt a forgalom, mondták az ügyinté­zők, de a megerősített ügyelet­nek köszönhetően nem alakul­tak ki hosszú sorok. Várakozás közben beszélgettünk néhány vállalkozóval. Úgy a 40-es éveit taposó, jó megjelenésű férfit szólítottunk meg elsőként. — Ma csak a nyílt nap miatt jöttem ide, én is az újságban ol­vastam róla. Remélem, sikerül egy régebbi mulasztásomat most elrendezni. Külföldön vol­tam, amikor ezt a bevallást ren­deznem kellett volna, aztán va­lamiért elmaradt. Megmondom őszintén, volt bennem szoron­gás emiatt, tudtam, hogy bírsá­got kell majd fizetnem és csak halasztódott. Remélem, most rendezhetem és ezzel egy kicsit megkönyebbülök. Egyébként vállalkozó vagyok és nagyon jó ötletnek tartom a nyílt napot. Egy másik úr szintén a sor­ban állók közül. — Én is vállalkozó vagyok, ma csak a szokásos adóbevallá­somat hoztam be. Nincs hátra­lékom, hála istennek. De való­jában kíváncsi is voltam arra, hogy milyen lesz itt a hangulat és nekem is van néhány kérdé­sem, amit ha rám kerül a sor, feltétlenül megkérdezek. A hölgy csinos, fiatal és Bé­táról érkezett, már kifelé igye­kezett a hivatalból amikor meg­szólítottuk. — Csak a nyílt-nap miatt jöttem be. Vállalkozó vagyok, és nagyon sok olyan gondom van amire most választ is kap­tam. Először életemben ma szo­rongás nélkül jöttem ide és meg mertem kérdezni olyan adózási, könyvelési megoldásokat is, amiről ugyan hallottam, de nem voltam benne biztos. Bár min­den alkalommal így lenne, re­mélem gyakran lesz nyílt nap. Mauthner Hírek A Megyéből Megyei közmeghallgatás Közmeghallgatást tart a Tolna Megyei Önkormány­zat Közgyűlése 1995. de­cember 21-én 9 órakor a Megyeháza Dísztermében (Szekszárd, Béla tér L). Témája a megyei önkor­mányzat és a települési ön- kormányzatok együttműkö­désének lehetőségei, tapasz­talatai. Képviselők a hivatalban Dr. Bőszné dr. Wéber Aranka meghívta Tolna megye valamennyi parla­menti képviselőjét a Tolna Megyei Közigazgatási Hi­vatalba, hogy kötetlen be­szélgetés keretében tájékoz­tassa őket a megalakulás óta eltelt egy éves tevékenysé­gükről. Ä képviselők közül hárman, dr. Dávid Ibolya, dr. Benkő András és dr. Solymosi József vettek részt a megbeszélésen. A tájékoz­tatót követően szó esett a közigazgatás átalakításáról szóló kormányhatározatból adódó feladatokról. Dr. Dá­vid Ibolya e tárgyban a par­lamentben kérdést is intézett a miniszterhez, aki azt vála­szolta, hogy az még korai, holott a döntés már megszü­letett. A hivatkozott kor­mányhatározat lényege, hogy a közigazgatási és az úgynevezett dekoncentrált hivatalokból integrált kor­mányhivatal szerveződik a jövő év közepéig. Nagyszékelyi Mikulás A nagyszékelyi óvodás és iskolás gyerekek, valamint szüleik nevében levelet írt szerkesztőségünknek Mire- ider Mihályné. Az önkor­mányzat a nagyszékelyi óvodásoknak és iskolások­nak Mikulás ünnepséget szervezett. A levélíró, ezúton szeretné megkö­szönni mindenki segítséget, aki adományaival hozzájá­rult ahhoz, hogy a gyerme­kek nem mindennapi ün­nepségen vehettek részt, sőt, mi több, csomagot is kap­tak. Ünnepeljen velünk! Drága jó apámnak, Gelencsér Sándornak kívánok nagyon hosszú életet és jó egészséget 85. születésnapja alkalmából: lánya Mária. „Gyámság alatt” a polgármester (Folytatás az 1. oldalról.) Azt mondják, hogy a bonyhádi testület szemétből kihalászott határozatából értesültek az ösz- szeg mértékéről. Ez persze új megközelítést adott a válni vagy nem válni di­lemmának: a képviselők szerint ennél már az is olcsóbb - mint­egy félmillió forinttal - ha ma­radnak a mőcsényi körjegyző­ségben. Nem beszélve arról, hogy akkor a megszűnés miatti végkielégítést sem kell kifi­zetni. Bár mikor ezt mondják, kicsit elbizonytalanodnak, hi­szen ők is tudják, hogy fél éve lassan, hogy a körjegyzőséget felmondták, amelynek nyilván vannak következményei. A legutóbbi testületi ülésen, hétfőn a képviselők kérésére külön napirendi pontban tár­gyalták a képviselők és a pol­gármester megromlott viszonya miatt kialakult helyzetet. A képviselők nevében az alpol­gármester nyilatkozatot olva­sott fel, amelyben kijelentette: azért nem adják vissza a man­dátumukat, hogy ne kelljen új választásokat kiírni, és ezzel újabb költségekbe verni a falut. — Nem lehet ilyen légkör­ben dolgozni, de megpróbáljuk az együttműködést - mondta Kelemen Szilvia. — Előfordult, hogy rájöt­tünk: rosszul döntöttünk, de akkor már a polgármester úr nem engedte, hogy módosítsuk a döntést - toldották meg kép­viselőtársai. Tüske László polgármester úgy véli, nagyrészt arról van szó, hogy a képviselők egysze­rűen nem emlékeznek a korábbi döntéseikre. A polgármestert többször illették azzal a váddal, hogy túlzottan határozott, mondhatni katonás. Többen utaltak arra, hogy korábban hi­vatásos katonaként szolgált. Az alpolgármester szerint azt mondta rá, hogy begyöpösö­dött, bomlott agyú. A falu lakói közül is többen úgy gondolják, hogy változtatnia kellene Tüske úrnak a stílusán, ugyanakkor többen elismerik, hogy a nevé­hez fűződő vízprogram jó a fa­lunak. A polgármester úgy véli, hogy csak Grábócon veszik rosszul az ő reakcióit. Mint mondotta: fel kell rázni ezt a fa­lut, amely 15-20 évvel el van maradva a környezetétől. A legnagyobb beruházásuk a víz­vezeték, amely most minden fejlesztési pénzt elvisz. De meg kell oldani, mint ahogy utat is kellene építeni Szálka felé, hogy jöhessen rajta a turista. Ami a sértéseket illeti, őt is le- taknyosozták már, de ő akkor úgy gondolta, hogy „ő volt a hibás, mert megfázott” - mondja némi iróniával. A határozatnak - miszerint megvonják az átruházott hatás­köröket a polgármestertől - a képviselők nem tudták ponto­san meghatározni a tartalmát, a polgármester pedig nem látja a hatását. Kérdés persze, hogy jogszerűen képviselte-e az ön- kormányzatot épp a héten egy bírósági tárgyaláson a polgár- mester, no és az is izgalmas fel­advány, hogy vajon aláírhatja-e a számlákat. Mindenesetre dol­gozik tovább, „az ügyeket vinni kell”. A fegyelmi eljárás - amely­nek indításáról szintén határo­zat született - még ködösebb, hiszen - mint a képviselők mondják - nem akarják szigo­rúan megbüntetni a polgármes­tert, maga Tüske László pedig úgy véli, nincs indoka a fe­gyelminek. — Csak azt szeretnénk, ha észrevenné a polgármester úr, hogy nem egyedül van, hanem létezik egy testület is - mond­ták a képviselő-asszonyok, és hozzátették, mindez a falu ér­dekében történik, féltek, hogy a végkielégítés miatt csődbe megy a falu. Szilágyi János képviselő sze­rint lehet a polgármester úrral együtt dolgozni, nem is volt neki vele összetűzése. Ugyan­akkor jó lenne, ha a testületben jobban megértenék egymást. Elismeri, hogy a jogkörelvonás gátolja a polgármester munká­ját, ugyanakkor úgy véli, hogy Tüske Lászlónak jobban be kel­lett volna vonni a döntésekbe a képviselőket. Erős László harmincéves grá- bóci polgár szerint az ilyen vi­ták helyett jobb volna, ha azon dolgozna az önkormányzat, hogy fejlődjön Grábóc. Mint mondta, a falu közepén lakik és nincs előtte út. Félrevezette a testületet a polgármester? - kérdez vissza. Lehet, hogy ez így van, de a testület erre ilyen sokára jött rá? A grábóci önkormányzat hiva­talosan is megkereste a döntés­sel a mócsényi testületet. Mint László Péter polgármestertől megtudtuk, az új helyzetben a mócsényi testület csütörtökön rendkívüli testületi ülést tart, majd a két önkormányzat ismét együttes ülésen határoz a jövő­ről Hangyái

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents