Tolnai Népújság, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-02 / 283. szám

Születésnap az izotóptemetőben Hétköznapi látvány: egy Tátra autódaru 200 literes fémhor­dókat emel le egy Rába teher­autó platójáról, és azokat egy vasbeton medencébe helyezi. A hordókban hulladékok, a paksi atomerőműből származ­nak. A szakemberek „kis akti­vitású radioaktív hulladéknak” nevezik, tulajdonképpen vé­dőeszközök - kesztyűk, ruhák. A rakodás helyszíne két apró falucska határa Vác közelé­ben, a Cserhát lábánál: Püs­pökszilágy és Kisnémedi kö­zött a dombtetőn, a Fővárosi ÁNTSZ kezelésében működő Radioaktív Hulladékok Táro­lója. Ferenc Diósberényből - egy üveg pezsgővel köszönti a PA. Rt. nevében a főmérnök. Püspökszilágyiban, a lera­kodást figyelve Lajtos Ferenc mellé állok. — Vannak ná­lunk a faluban is, akik ellenzik a tároló megépítését - mondja - én eddig sem tartoztam kö­zéjük, de itt most végképp meggyőztek, nincs mitől félni. — Tíz hektár területen fek­szik a tároló - tudjuk meg dr. Kasza János telepvezető tájé­koztatójából, a mindössze ne­gyed óráig tartó lerakási mű­velet befejezése után - 48 em­bert foglalkoztat, többségük helybéli. Rendszeres mintavé­kétmillió forintot jelent mind­két településnek. Ennek a „támogatásnak” köszönhető, hogy bevezethettük a földgázt. Vannak hátrányok is persze, voltak érdeklődő befektetők, németek, svájciak, japánok. Meglátták a telep tárolóját, a „radioaktív” szót felismerve továbbálltak. A haszon, amit ők hoztak volna, azonban csak feltételezés, az atomerőműtől kapott pénz viszont biztos! Ma már minden a nyilvánosság előtt zajlik, a szállítmányokat saját embereink - itt élő, köz- tiszteletben álló polgárok el­lenőriznek. Folyamatosan el­mondjuk a két falu népének, mennyi hulladék érkezett, ezért mennyi pénzt kapunk, és ezt a pénzt mire fordítjuk. Nőtt az ingatlanok értéke, a mező- gazdasági termékeinket (ez az ország legnagyobb málnater­melő vidéke!) gond nélkül el tudjuk adni! Három tolnai település 10-10 tagú küldöttsége három és fél órát buszozott, hogy megtekintse az atomerőműből érkezett, 23 hordóból álló szál­lítmány lerakását csütörtökön. A három tolnai falu - Német­kér, Diósberény és Sárszentlő- rinc - a lehetséges helyszíne egy hasonló tároló megépíté­sének, és ezért hívta őket „ki­rándulni” Kováts Balázs, az atomerőmű tájékoztatási fő­mérnöke. Rövid tájékoztatást kapnak útközben a buszon a résztvevők: a püspökszilágyi tároló 1976-ban épült, akkor az iparban, a kutatásban, az egészségügyben keletkező ra­dioaktív hulladékok biztonsá­gos elhelyezésére szánták, ám 1983 óta az atomerőmű is itt helyezi el a kisaktivitású „szemetét”, jobb megoldás hí­ján mindaddig, amíg meg nem épül saját telepük. András napja lévén - no­vember 30-a az időpont - névnapját ünneplőt keres a busz utasai között Kováts Ba­lázs. András egy sincs, ám 52. születésnapját ünnepli Lajtos tellel vizsgáljuk a radioaktivitás szint­jét. Évente 2000 al­kalommal dolgoz­zuk fel a laborató­riumainkban a le­vegőből, a vízből, a növény és állatvi­lágból származó mintákat, és még soha nem találtunk a környezettől ma­gasabb radioaktivi­tást. — Volt két év a rendszerváltást megelőzően -r mondja el a két te­lepülés polgármestere, Erdős Rudolf Püspökszilágyiból és Hegedűs András Kisnémedi- ből - mikor komoly lakossági ellenállás volt a paksi hulladé­kok szállítása, elhelyezése mi­att. Kilencvenben leültünk tárgyalni az atomerőmű veze­tőivel, és megegyeztünk. Ki­dolgozták a feltételeket: mindkét falu 35-35 ezer forin­tot kap, kompenzációként minden elfoglalt tárolási köb­méter után, ez az idén mintegy Sajnálják persze Püspökszi­lágyon és Kisnémediben, hogy hamarosan eldugul a forrás. Megépül majd valahol Tolná­ban az atomerőmű saját táro­lója (valamikor 2002 táján) és nem kerül ide több „szemét” Paksról, ezzel együtt pénz sem. Addigra azonban akkora előnyük lesz a szomszédos falvakkal szemben - mondják a polgármesterek - ami száz évre elegendő.-rákosi-, fotó: Gottvald Premier a Német Színházban. Új darabot, Thomas Brasch: „Asszonyok. Háború. Vígjáték.” című színművét mutatja be a szekszárdi Deutsche Bühne ma este 19 órai kezdet­tel. A szereplők: Hajós Cecília, Stefanie B. Fritz (képünkön), Fráter Kata és Kozáry Ferenc. A darabot Felix Goldmann rendezte, a díszleteket és jelmezeket Jens-Uwe Behrend ter­vezte. ' FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Munkavállalás: külcsín és belbecs Érdemes csínján bánni a ked­vező, irreálisan magas keresetet ígérő álláshirdetésekkel - aján­lotta a tamási szakiskola tanuló­inak tegnapi előadásában, a Mól Rt. személyügyi osztály- vezetője, Fodor Barnabásné, aki az elhelyezkedés módszer­tanáról szólt a diákoknak. — Lehet-e azt mondani, hogy ma már áru a munkaerő? — Talán furcsán hangzik, de igen - mondta az előadó. — Úgy vizsgálgatjuk a munkavál­lalót, hogy megnézzük szeme színét, öltözetét, szinte min­dent. — Tapasztalatai szerint ho­gyan aránylik egymáshoz a külcsín és a tartalom? A szak­mai tudás mellett milyen jelen­tősége van a megjelenésnek, annak, hogyan „exponálja" magát a munkára jelentkező? — A kiválasztást végzők is emberek, az a felfogásuk, hogy az illető azért nem vett fel pél­dául rendes öltözéket, mert nem tartja olyan fontosnak az állás elnyerését. Mi azért meg tudjuk ítélni, ha adott esetben azért nem öltözött fel, mert szegény. Meg lehet érezni azt is, ha va­laki csak „dupla vagy semmi” alapon adta be a pályázatát. — Előfordulhat, hogy kiváló szakemberek esnek ki a rostán? — Azért nem ilyen durva a dolog. Inkább annak a megíté­lése nagyon nehéz egy interjú­beszélgetés során, hogy a pá­lyázó kiváló szakember-e vagy sem. Aki ért önmaga „eladásá­hoz”, feltupírozza pályázatát, például általunk nagynak tartott neveket jelöl meg referenciá­nak, holott egy munkakör betöl­tésének mindig két szempontja van: a személyes alkalmasság, és a szakmai felkészültség. Nem szabad kiváló, de egészen irányultságú személyiséggel bíró szakemberrel egy adott munkakört betölteni. — Mennyire kiszolgáltatott a munkavállaló a piacon ? — Általában ezt nem lehet elmondani. A munkaerő azért áru mert értéke van, ezt fizetjük meg. De abban a pillanatban, amikor megszűnt a teljes fog­lalkoztatási kötelezettség, a klasszikus kapitalizmus fogal­mai szerint valóban létrejött egyfajta kiszolgáltatottság. A munkavállaló azonban tehet ez ellen, azzal, hogy képezi magát. — Mit javasolna a fiatalok­nak, hogyan rugaszkodjanak neki az elhelyezkedésnek? — Ha a tanult szakmájuk­ban nem sikerült elhelyezked­niük, nem jó, ha parkolópályán maradnak, menjenek el inkább munkanélkülinek, képezzék át magukat a munkaügyi központ segítségével, egészítsék ki ké­pesítésüket nagyobb keresletű szakmával. A fiatal szakmun­kások érettségizzenek le, mert egyre kevesebb lehetőség lesz csak szakmunkásvizsgával el­helyezkedni. — Hogyan viselkedjenek például az első találkozásnál? — Nagyon próbáljanak meg arra ügyelni, hogy ismerjék meg részletesen a konkrét fe­ladatukat, kérdezzenek rá a munkakörülményekre, a szoci­ális ellátásokra. Ha bérről esik szó, a körülményeket is számol­tassák hozzá. — Fontos az öltöny, nyak­kendő? — Nem ez, hanem az ese­mény számára is jelentős voltá­nak a kifejezése a lényeges. Az, hogy érezze a majdani vezető, hogy nekem ez a munkakör na­gyon fontos, ezért képes voltam arra, hogy nem farmerban és rágógumival a számban jelen­tem meg. m Az első Tolna megyei magánnyomozó Nem úgy lesz, mint a krimikben Mint már szóltunk róla, kormányrendelet szabályozza a vállalkozás keretében végzett sze­mély- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet. A napokban dr. Józsa Csaba, a megyei rendőr-főkapitányság, és dr. Garay Zoltán, a városi kapitányság osztályveze­tője átadta a megyében - a 1948-óta - első magánnyomozói igazolványt Jelics Miklósnak. Az igazolvány fotójának közléséhez - szüle­tési adatok takarásával - azért járult hozzá, hogy az állampolgárok tudják, milyen egy valódi pél­dány. Mint közismert, ma már mindent hamisí­tanak, zárjegyet, értékpapírt, pénzt. A rendőrség, mint engedélyező, a magánnyomozókról nyil­vántartást vezet, kétség esetén az igazgatásren­dészeti osztályok szívesen adnak tájékoztatást az állampolgároknak. Az engedélyeket a városi kapitányságok adják ki. Jelics Miklósnak, mint nyugalmazott rendőr­tisztnek nem kellett vizsgát tennie, meglévén a szükséges iskolai végzettsége. — Ha valaki tudni szeretné, hol, mit csinál a férje a titkárnőjével, fordulhat Önhöz, hogy de­rítse ki? — Igen, de először is hangsúlyozni szeret­ném, hogy lassan, óvatosan lehet beindítani ezt a tevékenységet, mert még sok fontos részletkér­dés szabályozatlan. A Detektívszövetség tagjai megállapodtak néhány alapelvben. Az egyik, hogy a nyomozó hatóságokkal együttműködünk, ha például az általuk lezárt nyomozással kapcso­latban bukkanunk információra, netán bűnjelre, azt közöljük velük. Folytatva, a kezdő példát, a magánnyomozó­nak joga van mindazokhoz, amikhez megbízó­jának egyébként joga van, természetesen a sze­mélyiségi jogokat és az adatvédelmi szabályokat messzemenően figyelembe véve. A részletek még nem ismertek, nem tisztázott például, hogy milyen körülmények között, hol lehet fotót, vi­deo felvételt készíteni, hanganyagot rögzíteni, amelyekhez a szóban forgó feleségnek egyéb­ként joga lenne. — Mi lesz a megrendelő, a megfigyelt, és esetleg más állampolgárok összegyűlt adataival, titkaival? — Az adatvédelmi és egyéb vonatkozó jog­szabályoknak megfelelően, ezeket titkosan kell kezelni. A rendőrség a magánnyomozó nyilván­tartását vizsgálja, azt ellenőrzi, hogy nem dolgo­zik-e feketén, az ügyfelek adatai nem érdeklik, azokat öt év elteltével meg kell semmisíteni. — Hogyan lehet információhoz jutni? — Ez legkevésbé szabályozott, még nem le­het pontosan tudni, hogy a rendőrség, az állam- hatalom, államigazgatás adataihoz milyen kere­tek között juthat a magánnyomozó. Annyi bizo­nyos, hogy Magyarországon a magánnyomozók nem fognak krimihősként gyilkosságokat felde­ríteni, bűnösöket letartóztatni, ez az igazság­szolgáltatás feladata marad ezután is. A bűnügyi nyomozás sem úgy zajlik a valóságban, mint a krimikben. A szabályok részben megvannak, részben új jogszabályokban nyernek megfogal­mazást, részben a gyakorlatban alakulnak ki. — Mi védi meg a magánnyomozót? — A meglévő jogszabályok, és a ma még csak készülőben lévők, nem utolsó sorban saját etikus tevékenysége. A megbízó esetleges kárá­nak megtérítésére - nem, vagy hibás teljesítés esetén - kötelező a biztosítás, esetemben évi milliós nagyságrendet meghaladó káresemény erejéig. — Mennyi pénzt vigyen magával, aki megbí­zási szándékkal magánynyomozóhoz indul? — Amennyiért a megbízónak és nekem megéri, a munkadíj szabad megállapodás tárgya. A polgárjogi szerződést írásba kell foglalni. Hogy a megbízás eredményes teljesítése mennyi munkával, költséggel jár, az nyilván kikalkulál­ható, illetve a gyakorlat kialakít tarifákat. Ihárosi Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents