Tolnai Népújság, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-02 / 283. szám
Születésnap az izotóptemetőben Hétköznapi látvány: egy Tátra autódaru 200 literes fémhordókat emel le egy Rába teherautó platójáról, és azokat egy vasbeton medencébe helyezi. A hordókban hulladékok, a paksi atomerőműből származnak. A szakemberek „kis aktivitású radioaktív hulladéknak” nevezik, tulajdonképpen védőeszközök - kesztyűk, ruhák. A rakodás helyszíne két apró falucska határa Vác közelében, a Cserhát lábánál: Püspökszilágy és Kisnémedi között a dombtetőn, a Fővárosi ÁNTSZ kezelésében működő Radioaktív Hulladékok Tárolója. Ferenc Diósberényből - egy üveg pezsgővel köszönti a PA. Rt. nevében a főmérnök. Püspökszilágyiban, a lerakodást figyelve Lajtos Ferenc mellé állok. — Vannak nálunk a faluban is, akik ellenzik a tároló megépítését - mondja - én eddig sem tartoztam közéjük, de itt most végképp meggyőztek, nincs mitől félni. — Tíz hektár területen fekszik a tároló - tudjuk meg dr. Kasza János telepvezető tájékoztatójából, a mindössze negyed óráig tartó lerakási művelet befejezése után - 48 embert foglalkoztat, többségük helybéli. Rendszeres mintavékétmillió forintot jelent mindkét településnek. Ennek a „támogatásnak” köszönhető, hogy bevezethettük a földgázt. Vannak hátrányok is persze, voltak érdeklődő befektetők, németek, svájciak, japánok. Meglátták a telep tárolóját, a „radioaktív” szót felismerve továbbálltak. A haszon, amit ők hoztak volna, azonban csak feltételezés, az atomerőműtől kapott pénz viszont biztos! Ma már minden a nyilvánosság előtt zajlik, a szállítmányokat saját embereink - itt élő, köz- tiszteletben álló polgárok ellenőriznek. Folyamatosan elmondjuk a két falu népének, mennyi hulladék érkezett, ezért mennyi pénzt kapunk, és ezt a pénzt mire fordítjuk. Nőtt az ingatlanok értéke, a mező- gazdasági termékeinket (ez az ország legnagyobb málnatermelő vidéke!) gond nélkül el tudjuk adni! Három tolnai település 10-10 tagú küldöttsége három és fél órát buszozott, hogy megtekintse az atomerőműből érkezett, 23 hordóból álló szállítmány lerakását csütörtökön. A három tolnai falu - Németkér, Diósberény és Sárszentlő- rinc - a lehetséges helyszíne egy hasonló tároló megépítésének, és ezért hívta őket „kirándulni” Kováts Balázs, az atomerőmű tájékoztatási főmérnöke. Rövid tájékoztatást kapnak útközben a buszon a résztvevők: a püspökszilágyi tároló 1976-ban épült, akkor az iparban, a kutatásban, az egészségügyben keletkező radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezésére szánták, ám 1983 óta az atomerőmű is itt helyezi el a kisaktivitású „szemetét”, jobb megoldás híján mindaddig, amíg meg nem épül saját telepük. András napja lévén - november 30-a az időpont - névnapját ünneplőt keres a busz utasai között Kováts Balázs. András egy sincs, ám 52. születésnapját ünnepli Lajtos tellel vizsgáljuk a radioaktivitás szintjét. Évente 2000 alkalommal dolgozzuk fel a laboratóriumainkban a levegőből, a vízből, a növény és állatvilágból származó mintákat, és még soha nem találtunk a környezettől magasabb radioaktivitást. — Volt két év a rendszerváltást megelőzően -r mondja el a két település polgármestere, Erdős Rudolf Püspökszilágyiból és Hegedűs András Kisnémedi- ből - mikor komoly lakossági ellenállás volt a paksi hulladékok szállítása, elhelyezése miatt. Kilencvenben leültünk tárgyalni az atomerőmű vezetőivel, és megegyeztünk. Kidolgozták a feltételeket: mindkét falu 35-35 ezer forintot kap, kompenzációként minden elfoglalt tárolási köbméter után, ez az idén mintegy Sajnálják persze Püspökszilágyon és Kisnémediben, hogy hamarosan eldugul a forrás. Megépül majd valahol Tolnában az atomerőmű saját tárolója (valamikor 2002 táján) és nem kerül ide több „szemét” Paksról, ezzel együtt pénz sem. Addigra azonban akkora előnyük lesz a szomszédos falvakkal szemben - mondják a polgármesterek - ami száz évre elegendő.-rákosi-, fotó: Gottvald Premier a Német Színházban. Új darabot, Thomas Brasch: „Asszonyok. Háború. Vígjáték.” című színművét mutatja be a szekszárdi Deutsche Bühne ma este 19 órai kezdettel. A szereplők: Hajós Cecília, Stefanie B. Fritz (képünkön), Fráter Kata és Kozáry Ferenc. A darabot Felix Goldmann rendezte, a díszleteket és jelmezeket Jens-Uwe Behrend tervezte. ' FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Munkavállalás: külcsín és belbecs Érdemes csínján bánni a kedvező, irreálisan magas keresetet ígérő álláshirdetésekkel - ajánlotta a tamási szakiskola tanulóinak tegnapi előadásában, a Mól Rt. személyügyi osztály- vezetője, Fodor Barnabásné, aki az elhelyezkedés módszertanáról szólt a diákoknak. — Lehet-e azt mondani, hogy ma már áru a munkaerő? — Talán furcsán hangzik, de igen - mondta az előadó. — Úgy vizsgálgatjuk a munkavállalót, hogy megnézzük szeme színét, öltözetét, szinte mindent. — Tapasztalatai szerint hogyan aránylik egymáshoz a külcsín és a tartalom? A szakmai tudás mellett milyen jelentősége van a megjelenésnek, annak, hogyan „exponálja" magát a munkára jelentkező? — A kiválasztást végzők is emberek, az a felfogásuk, hogy az illető azért nem vett fel például rendes öltözéket, mert nem tartja olyan fontosnak az állás elnyerését. Mi azért meg tudjuk ítélni, ha adott esetben azért nem öltözött fel, mert szegény. Meg lehet érezni azt is, ha valaki csak „dupla vagy semmi” alapon adta be a pályázatát. — Előfordulhat, hogy kiváló szakemberek esnek ki a rostán? — Azért nem ilyen durva a dolog. Inkább annak a megítélése nagyon nehéz egy interjúbeszélgetés során, hogy a pályázó kiváló szakember-e vagy sem. Aki ért önmaga „eladásához”, feltupírozza pályázatát, például általunk nagynak tartott neveket jelöl meg referenciának, holott egy munkakör betöltésének mindig két szempontja van: a személyes alkalmasság, és a szakmai felkészültség. Nem szabad kiváló, de egészen irányultságú személyiséggel bíró szakemberrel egy adott munkakört betölteni. — Mennyire kiszolgáltatott a munkavállaló a piacon ? — Általában ezt nem lehet elmondani. A munkaerő azért áru mert értéke van, ezt fizetjük meg. De abban a pillanatban, amikor megszűnt a teljes foglalkoztatási kötelezettség, a klasszikus kapitalizmus fogalmai szerint valóban létrejött egyfajta kiszolgáltatottság. A munkavállaló azonban tehet ez ellen, azzal, hogy képezi magát. — Mit javasolna a fiataloknak, hogyan rugaszkodjanak neki az elhelyezkedésnek? — Ha a tanult szakmájukban nem sikerült elhelyezkedniük, nem jó, ha parkolópályán maradnak, menjenek el inkább munkanélkülinek, képezzék át magukat a munkaügyi központ segítségével, egészítsék ki képesítésüket nagyobb keresletű szakmával. A fiatal szakmunkások érettségizzenek le, mert egyre kevesebb lehetőség lesz csak szakmunkásvizsgával elhelyezkedni. — Hogyan viselkedjenek például az első találkozásnál? — Nagyon próbáljanak meg arra ügyelni, hogy ismerjék meg részletesen a konkrét feladatukat, kérdezzenek rá a munkakörülményekre, a szociális ellátásokra. Ha bérről esik szó, a körülményeket is számoltassák hozzá. — Fontos az öltöny, nyakkendő? — Nem ez, hanem az esemény számára is jelentős voltának a kifejezése a lényeges. Az, hogy érezze a majdani vezető, hogy nekem ez a munkakör nagyon fontos, ezért képes voltam arra, hogy nem farmerban és rágógumival a számban jelentem meg. m Az első Tolna megyei magánnyomozó Nem úgy lesz, mint a krimikben Mint már szóltunk róla, kormányrendelet szabályozza a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet. A napokban dr. Józsa Csaba, a megyei rendőr-főkapitányság, és dr. Garay Zoltán, a városi kapitányság osztályvezetője átadta a megyében - a 1948-óta - első magánnyomozói igazolványt Jelics Miklósnak. Az igazolvány fotójának közléséhez - születési adatok takarásával - azért járult hozzá, hogy az állampolgárok tudják, milyen egy valódi példány. Mint közismert, ma már mindent hamisítanak, zárjegyet, értékpapírt, pénzt. A rendőrség, mint engedélyező, a magánnyomozókról nyilvántartást vezet, kétség esetén az igazgatásrendészeti osztályok szívesen adnak tájékoztatást az állampolgároknak. Az engedélyeket a városi kapitányságok adják ki. Jelics Miklósnak, mint nyugalmazott rendőrtisztnek nem kellett vizsgát tennie, meglévén a szükséges iskolai végzettsége. — Ha valaki tudni szeretné, hol, mit csinál a férje a titkárnőjével, fordulhat Önhöz, hogy derítse ki? — Igen, de először is hangsúlyozni szeretném, hogy lassan, óvatosan lehet beindítani ezt a tevékenységet, mert még sok fontos részletkérdés szabályozatlan. A Detektívszövetség tagjai megállapodtak néhány alapelvben. Az egyik, hogy a nyomozó hatóságokkal együttműködünk, ha például az általuk lezárt nyomozással kapcsolatban bukkanunk információra, netán bűnjelre, azt közöljük velük. Folytatva, a kezdő példát, a magánnyomozónak joga van mindazokhoz, amikhez megbízójának egyébként joga van, természetesen a személyiségi jogokat és az adatvédelmi szabályokat messzemenően figyelembe véve. A részletek még nem ismertek, nem tisztázott például, hogy milyen körülmények között, hol lehet fotót, video felvételt készíteni, hanganyagot rögzíteni, amelyekhez a szóban forgó feleségnek egyébként joga lenne. — Mi lesz a megrendelő, a megfigyelt, és esetleg más állampolgárok összegyűlt adataival, titkaival? — Az adatvédelmi és egyéb vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, ezeket titkosan kell kezelni. A rendőrség a magánnyomozó nyilvántartását vizsgálja, azt ellenőrzi, hogy nem dolgozik-e feketén, az ügyfelek adatai nem érdeklik, azokat öt év elteltével meg kell semmisíteni. — Hogyan lehet információhoz jutni? — Ez legkevésbé szabályozott, még nem lehet pontosan tudni, hogy a rendőrség, az állam- hatalom, államigazgatás adataihoz milyen keretek között juthat a magánnyomozó. Annyi bizonyos, hogy Magyarországon a magánnyomozók nem fognak krimihősként gyilkosságokat felderíteni, bűnösöket letartóztatni, ez az igazságszolgáltatás feladata marad ezután is. A bűnügyi nyomozás sem úgy zajlik a valóságban, mint a krimikben. A szabályok részben megvannak, részben új jogszabályokban nyernek megfogalmazást, részben a gyakorlatban alakulnak ki. — Mi védi meg a magánnyomozót? — A meglévő jogszabályok, és a ma még csak készülőben lévők, nem utolsó sorban saját etikus tevékenysége. A megbízó esetleges kárának megtérítésére - nem, vagy hibás teljesítés esetén - kötelező a biztosítás, esetemben évi milliós nagyságrendet meghaladó káresemény erejéig. — Mennyi pénzt vigyen magával, aki megbízási szándékkal magánynyomozóhoz indul? — Amennyiért a megbízónak és nekem megéri, a munkadíj szabad megállapodás tárgya. A polgárjogi szerződést írásba kell foglalni. Hogy a megbízás eredményes teljesítése mennyi munkával, költséggel jár, az nyilván kikalkulálható, illetve a gyakorlat kialakít tarifákat. Ihárosi Ibolya
