Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-04 / 259. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1995. november 4., szombat Töttős Gábor: Rejtett értékeink A Tolnai Népújság hasábjain több év óta jelenik meg cikksorozatként a Rejtett értékeink. Elsődleges célja, hogy a legkisebb településtől a városokig megismertesse az ott lakókkal azokat az embereket, régi egyesületeket és alkotókat, akikre méltán lehetnek (lehetnének) büszkék. A rövid cikkek többsége elfeledett, vagy sokszor a múltban kényszerűen mellőzött tényekről szól, nemcsak az érdeklődést kelti föl a kisebb közösségek olvasóiban, hanem kitűnő segédanyagul is szolgál a tanításhoz az általános és középiskolákban. A Nemzeti Alaptanterv megszabta feladatok és elvárások területén a helytörténeti-honismereti szakirodalom a legkevésbé gazdag; a legtöbb falu nincs tisztában azzal, hogy az irodalom, történelem, tudomány területén milyen jelentős egyéniségek indultak el tőlük. Dr. Töttős Gábor írásainak kötetben történő megjelentetése, annak olvasása, fel- használása a helyi összetartozás tudatát éppúgy erősítheti, mint az egészséges nemzeti önérzet helyi kereteken belül való ápolását. Az is nyilvánvaló, hogy egy-egy jelentős személyiség neve, emléke a jövőre nézve is összefogó erő lehet, az elfeledett hagyományok megújítása irányába hatna egy iskola számára a névfelvétel, a szülőház, vagy végső nyughely megjelölése, s egyáltalán a múlt iránti nagyobb tisztelet, a polgári értékek becsülése. Az írások közérthető stílusban tükrözik a legújabb kutatások eredményeit, de egyben alkalmat adnak helyi további búvárkodásra és munkálkodásra is. A könyv ára 300 Ft, előjegyezhető, megrendelhető a következő címen: Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, Széchenyi u. 51. A kötet 1995 karácsonyára jelenik meg. Regős Róbert zongoraestje A szekszárdi Művészetek Háza, szokásához híven, októberben elindította útjára komolyzenei évadját s az is a megszokottakhoz tartozik szerencsére, hogy rangos műsorra invitálta a hallgatókat. Regős Róbert neve nem ismeretlen az európai koncertpódiumokon, bár Münchenben él, de a magyar zenei hagyományokból táplálkozik, a magyar iskolák világát vitte magával s ez hál’ istennek jól tet- tenérhető muzsikálásában. Az első mű, mely felcsen-- dűlt a zongorán, Beethoven Opus 2-es sorszámot viselő - moll szonátája volt. A négy tételes mű kora éppen .sugallhatná, hogy. az akkor még fiatal zeneszerző nem a sajátosan Beethoven kompozíciót adja. Ám itt a mívességet ez esetben, vagy talán éppen az interpretálás miatt, nagyon is éreztem. Az első tétel mondhatnám robbanékony futamsorozatai és akkordmenetei, a tempók vállalásai itt nemcsak az előadóművész nagyszerű felkészültségéről, muzikalitásáról vallottak, hanem a zeneszerző zenei érettségéről is, ha lehet fokozni ezt a hatást, akkor a második tétel lassan „alig futamai” a kromatikákba való át- simulás, vagy talán átszelle- mülés már nemcsak ígéret volt erre az esetre, hanem a mű élvezete is. A játékos harmadik tétel zenei gondolatokra bontása egy- egy megpihenést, lélegzetvételt jelentett, de úgy gondolom, hogy a negyedik tétel valóban virtuóz megoldásai szinte a harmadik tételből táplálkoztak. A negyedik tétel dinamikai robbanása, a szenzációs pedálkezelések igazi beethoveni hangulatot keltettek. A második darabként megszólaló Asz-dúr szonátát szintén Beethoven műveiből választotta Regős Róbert. Egy sziporkázóan szellemes variációkra épülő szenvedélyes első tétel és egy zenei kérdések feltevésére és azok megválaszolására komponált második tétel méltó megszólaltatása hangzott el. A második tétel fantasztikus basszusjátéka (balkéz-játéka) már valóban felemelő volt. A méltóságteljes akkordmenetekre épített harmadik tétel gyászzenéje úgy tűnt, hogy nem fokozható tovább zenei feszültségek tekintetében, ám erre a virtuóz negyedik tétel megoldásai rácáfoltak. Két Beethoven mű hangzott el és az élmény maradandó volt. A szünet után R. Schumann: Phantasiestücke című nyolc tételes kompozícióját választotta a művész a koncert befejező művének. Az első tétel lendülete, a zenei gondolatok állandó lüktetése és áradása, a pianókkal építkező forték valóban lendületet adtak a műnek, ám egy pici hiányt éreztem már ekkor. A harmadik tétel zenei miértjei pontos, precíz válaszokat kaptak a zenei építkezésekből, de itt is a pontosság volt a dominancia. S ez a pontosság és hallatlan korrektség végigvonult a mű előadásán. A „éjjel” és a „mese”tételek is, hogy az „álomképek” zűrzavarában egy őrült kergetőzés virtuóz rendjét megteremtve az interp- retátor, a nyolcadik tétel valóban „Vége a dalnak” befejezése egy gyönyörű zárást adjon a hallgatóknak. E zárás virtuózis volt, ám e pontos és precíz Beethoven-’ muzsikus - Regős Róbert - igazából nem tudta velem elhitetni a schumanni fantáziavilág sajátos romantikájának zenei megjelenítését. Dr. Rosner Gyula Magyar Államkötvény 1997/Y1 1997/Y2 PILLANATOK A jelen nagy pillanataiban Ön is részt vehet így megteremtheti saját életének jelentős pillanatait. Például egy jó befektetési döntéssel. Figyelembe vesszük igényeit: 1995. november 15-én újra kibocsát- juk a többféle igényt kielégítő, nagy sikerű 1997/Y1 és 1997/Y2 jelű Magyar Államkötvényeket. Magyar Államkötvény 1997/Y1 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. Kamatfizetés fél évenként. A kifizetendő kamat mértéke az adott évre megállapított éves kamat időarányos része, amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján kerül meghatározásra. Magyar Államkötvény 1997/Y2 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. A kamatfizetésre és a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. A kamatok a futamidő alatt félévente tőkésítésre kerülnek, így ezzel a kötvénnyel nagyon magas hozam érhető el. A kamatos kamat kifizetésére a futamidő végén kerül sor. Jegyzés: 1995. okt. 30. - nov. 10. Az államkötvény fizikai kikéréséért a Kibocsátó a névérték 2%-át, az értékpapír kiszállításáért a forgalmazó az üzletszabályzatában meghatározott díjat számítja fel. Jegyzési árfolyam: 1995. október 30-tól november 3-ig 102,00%, 1995. november 6-tól november 10-ig 102,5%. Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény visszafizetéseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal, így pénze tökéletes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/Y1 és 1997/Y2 - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. További aktuális információk: 266-6044 Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd, Augusz Imre u. 7. • OTP Bank Rt. 7101 Szekszárd, Mártírok tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Tolna (1995. október 30-tól november 9-ig) • Magyar Hitel Bank Rt. 7101 Szekszárd, Arany János u. 23-25., Dombóvár A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Dallal, tánccal Németországban Október közepén a szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület kórusa Németországba utazott, eleget téve a testvérvárosi énekkar meghívásának. Gazdag programmal vártak bennünket német barátaink. Az első estét Speyerban töltöttük. Ebben az 50 ezres városban az 1950-es évek elején a magyar és jugoszláv emigránsok egyesületet alapítottak, s felépítették saját kultúrcentrúmukat, a „Panno- niahaus”-t. Itt fogadtak bennünket vendéglátóink, s itt kaptunk lehetőséget az első fellépésre. Műsorunkat az „Ifjú Szív” táncegyüttes tette még színesebbé. Dalainkkal, táncainkkal könnyeket csaltunk a közönség szemébe, s bizony, a mi tekintetünk is elhomályosodott, látván a sok meghatódott embert. Másnap este érkeztünk Bietig- heim-Bissingenbe, ahol az ottani kórus tagjai vártak bennünket. Ők adtak szállást a következő három napban. Szombaton délelőtt a városnézést követően Manfred List főpolgármester fogadott bennünket. Este a közös vacsora után éjszakába nyúló műsor következett: a két kórus és a tánccsoport felváltva adott ízelítőt tudásából. Másnap egy pinceszövetkezetbe látogattunk, ahol egy korszerű feldolgozóüzemet tekintettünk meg. Vasárnap este búcsúvacsorán vettünk részt, ide már jó barátokként érkeztünk vendéglátóinkkal, hisz az együtt töltött napok alatt komoly barátságok szövődtek. Az alkalomhoz illően közös énekléssel, tánccal köszöntünk el egymástól annak reményében, hogy a Pünkösdi Fesztiválon viszonozhatjuk a vendéglátást. Bízunk abban, hogy ez a látogatás is segített elmélyíteni a két testvérváros közötti kapcsolatot. Élményekkel telve, érzelmileg feltöltődve érkeztünk haza. Az útról készült 3 órás videófelvételt a Szent István Házban játsszuk le 1995. november 6- án 18 órától. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. W.J. Illyés Mária Illyés Gyuláról író lányának lenni nem könnyű Illyés Gyuláról - aki gyermekkorának színteréhez, Rácegres- pusztához mint azt művei is tanúsítják, élete utolsó lobbaná- sáig mélységesen ragaszkodott - szinte mindent megírtak. De vajon milyen volt apának Illyés Gyula? - erről kérdeztük az író születésnapjának tiszteletére rendezett szekszárdi ünnepségen a lányát, Illyés Máriát. — Jó édesapa volt, én nagyon szerettem, bár mindig nagyon sok munkája volt -, kezdte a vallomást. — Borzasztóan elfoglalt ember volt édesapám, mégis mindig szakított időt arra, hogy vasárnaponként elvigyen egy- egy kiállításra vagy múzeumba, felejthetetlen élményt nyújtva ezzel számomra. Nagyon sokat adott nekem, épp a napokban meséltem erről a gyerekeimnek. — Milyen érzés volt egy ország-, sőt Európa-szerte ismert író lányának lenni? — Nekem Illyés Gyula elsősorban apa volt és nem író. Később, ahogy nőttem, egyre nehezebb volt megszokni a hírnevét. — Ön végzettségét tekintve művészettörténész. Segítette vagy gátolta pályájának alakulásában az Illyés név? — Volt előnye és hátránya is annak, hogy Illyés Gyula az apám, mindkettőt meg kellett tanulnom kezelni. Ami a pályámat illeti, soha nem kovácsoltam magamnak előnyt apám nevéből. Igyekeztem mindig az Illyés névvel járó felelősséget vállalni, bár azt hiszem, hogy ez nem sikerült tökéletesen. Mindig igyekeztem a háttérben maradni. — Illyés Gyula halála óta több intézmény is felvette a nevét. Melyik volt a sorban az első? — A sorrendiséget nehéz lenne megmondani, bár ha jól emlékszem a határon túli, beregszászi Illyés Gyula Kör vette fel először édesapám nevét, majd az ottani Nemzeti. Színház. Őket követték a hazai intézmények. — Ha több meghívást kap Illyés Gyula születésnapján az ország különböző részeiből, akkor melyiket fogadja el? — Most a szekszárdiak szíves meghívásának tettem eleget, mert apám mindig nagyon kötődött a tolnai tájhoz, az itt élő emberekhez és ezért nagyon örülök annak, hogy nem felejtették el őt azon a vidéken, ahol annyira szeretett lenni, amiről oly sokszor és sokat írt műveiben. F. Kováts Éva
