Tolnai Népújság, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-18 / 271. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1995. november 18., szombat Süvöltő koncert Bonyhádon A bonyhádi Polgári Kör vendége volt a Süvöltő zenekar, amelyet az Állami Népi Együttes kiszenekarának is nevezhetnénk, hiszen a csapatból négyen is a neves együttes tagjai. Remek hangulatot teremtett a 6 zenész, a szépszámú közönség örömére. — Kikből áll a Süvöltő? - kérdeztük Kozák Józseftől, az együttes vezetőjétől. — Hárman vagyunk még az alapítótagok közül, Kovács Gézával és Nyitrai Péterrel. Ju- ranits Zsolt elsőhegedűs az Állami Népi Együttes soraiból, Gáspár Álmos bőgős és Majorosi Marianna, a népművészet ifjú mestere, táncos-énekes tartozik még a csapatba. — Hol szoktatok fellépni? — Sokat járunk külföldre zenélni, elsősorban Ausztriába és Németországba. Tulajdonképpen hiába létezik a zenekar 4 éve, nem igazán ismernek bennünket. Épp ezért keveset is hívnak fellépni, kevés a lehetőség Magyarországon. Idehaza van pár népzenei együttes, amelyeket sztárolnak, a többiek pedig sajnos elég nehezen tudnak érvényesülni mellettük. Egyébként elsősorban koncertzenét játszunk, táncosok nélkül. — Jelent meg már hanghordozótok? — Régebben készítettünk egy saját kazettát. Ezen kívül évente rendezik meg hazánkban a Néptánc Találkozót, aminek alkalmából rendszeresen kiadnak egy-egy lemezt. Pályázni lehet arra, hogy kinek a zenéje kerüljön rá a korongra. Mi rendre sikerrel járunk, és bekerül egy-két számunk a válogatott anyagba. — Miért Süvöltő a nevetek? — A süvöltő tulajdonképpen egy kis énekesmadár, de Moldvában egykor így hívták a furulyát is. Es mivel nálunk a fúvós hangszereknek nagyobb a prioritása, így esett a választásunk erre a névre. Egyébként több, magunk által elkészített hangszerünk is van. — Milyen zenét játszotok? — A Kárpát-medencéből származó népzenét játszunk, dolgozzuk fel. Erdélyből és a Felvidékről gyűjtünk is motívumokat. Azt tartjuk fő célunknak, hogy olyan zenével álljunk elő, ami a mai hallgatóságnak is elfogadható, élvezhető, feldolgozható. Az évszázados népzenei kultúrából igyekszünk minél többet, és minél hűebben megőrizni, bemutatni, továbbadni - mondja Kozák József. Beszélgetésünket alig bírják kivárni a dombóvári néptáncosok, akik szinte minden alkalommal megjelennek a bonyhádi Polgári Kör népzenei estjein. így hát a Süvöltő zenekar tagjai ismét húzzák a talpaláva- lót, hiszen akkor a legnagyobb öröm a zenélés, ha érdeklődő, értő közönség figyel a nézőtéren. Öröm látni, hogy a mai fiatalok között is akadnak, akik folytatják a népi hagyományokat, kutatják a folklór jellegzetes, eredeti motívumait. A budapesti Süvöltő zenekar immár másodszor lépett fel Bonyhádon, de reméljük, nem utolsó alkalommal. Áz itteni további koncertekre talán nyújt némi garanciát, hogy a zenekar egyik tagja, az Állami Népi Együttesben is zenélő Kovács Géza bonyhádi lakos volt egykor, és ma is több szál fűzi a városhoz. Máté Réka jegyezhető a Kamatozó Kincstárjegy 1996/XI tából kiderül sok forgalmazónál vásárolható. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1996/XI.) 1995. november 13-24-ig jegyezhető. Kibocsátási árfolyam: 1995. november 13-17. között 99%, 1995. november 20-24. között 99,5%. A kamatozás kezdő időpontja: 1995. november 29. Évi kamata 29%. További aktuális információk: 266-6044. Az igen népszerű Kamatozó Kincstárjegy jegyzési idejét meghosszabbítottuk: a havonta kibocsátott állampapír mostantól két héten keresztül kapható. Hogy még könnyebben hozzáférhető legyen. Miért kedveli nagyon sok ember ezt a befektetési formát? Mert az egyéves futamidejű értékpapír megemelt évi 29%-os kamatot nyújt. Ez kiemelkedően magas erre az időszakra. GP Mert a Kamatozó Kincstárjegy biztonságát az állam garantálja. Gr* Mert tőzsdei forgalmazásra kerül, sőt a futamidő alatt az OTP Bank kijelölt fiókjaiban napi áron adható és vehető. GP Mert a futamidő alatt vissza is váltható. (Figye^ lem: ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőknek.) GP Mert - mint az alábbi lisA Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt. 7101 Szekszárd, Mártírok tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Tolna • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Beloiannisz u. 13. * Cooptourist Rt. (a New York Broker Kft. ügynökeként) 7100 Szekszárd, Kölcsey Itp. 160. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Gyermekévek a Királyhágó mellett Ötven éve kopogtatott a Garay gimnázium ajtaján Mintha tegnap lett volna . . . Pedig több mint húsz esztendeje annak, hogy a már akkor ősz hajú dr. Bíró János tanár úr belépett a tanterem ajtaján, s félig-meddig tréfásan feltette máig emlékezetes kérdését az 1. B osztálynak: véleményünk szerint vajon menynyire nevezhető komoly tantárgynak a magyar nyelv és irodalom? Mi, afféle őszinte emberek lévén, természetesen sokkal komolyabbnak, nehezebbnek tartottuk a rettegett matematikát vagy fizikát. Álláspontunk később - ahogyan ma szokás fogalmazni - némileg árnyaltabbá vált... Két évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezt az epizódot felelevenítsük a most 89. életévét taposó dr. Bíró Jánossal, akinek bemutatásával - remélhetőleg csak átmenetileg - zárul a szekszárdi Garay János Gimnázium arcképcsarnok-sorozata. S talán az Olvasó elnézi, hogy jelen sorok írója a bevezetésben némi személyes vonatkozást megengedett magának, de ezt az egykori tanítvány jogán tette. Igaz, erre sokan lehetnek büszkék város- és megye- szerte, hiszen dr. Bíró János közvetlenül a II. világháború után, 1945-ben került tanárként a gimnáziumba. .— Erdélyben, a Nagyváradhoz közeli Örvénden gye- rekeskedtem, ebben a Királyhágó melletti csodálatos kis faluban édesapám volt a református lelkész - emlékezett a tanár úr a közel nyolc évtizeddel ezelőtti időkre. — Azután jött Trianon, s nem sokkal később fiatalemberként jobbnak láttam áttelepülni az anyaországba. Az egyetemet - a magyar-latin szakot - 1932-ben végeztem el Debrecenben. Szüleim viszont mindvégig a román im- périum alatt maradtak. Később, 1940-ben, Észak-Er- dély visszatérésekor megható jelenet közepette találkoztam velük. Katonaként, önkéntes tizedesként jutottam el szülőfalumba, zászlóaljunk éppen itt pihent meg. Azt ugyan nem vállaltam, amit a parancsnokom kért, hogy mint helybeli, lovon vonuljak be Örvéndre, de gyalogosként is megismertek már a település határában. Itt a tanár úr, a Janika! - kiáltozták a kapualjakban, s így érkeztem meg a házunkhoz. Dr. Bíró János 1940 és 1944 között a nagyváradi Szent László Gimnáziumban kapott katedrát, itt érte - ahogy tréfásan mondja - egy kis „baleset”, azaz itt nősült meg. A nagyobb és igazi baleset azonban valójában a háború befejezése után következett be: magyar állampolgárként ismét tanácsosabbnak tartotta a román nacionalista izzás elől félrehúzódni. — Nem szégyellj magát? - kiáltott rám a magyar határőr. — Mi lesz, ha minden magyar eltávozik Erdélyből? De nem tehettem mást, immár másodszor is elköszöntem szüleimtől, s 1945 december elsején kopogtattam a Garay János Gimnázium ajtaján. Wallacher László igazgatóhelyettes fogadott, egy olyan intézményben, amely a maihoz képest ódonabb, de ugyanakkor a háborús állapotok miatt kopottabb külsővel és hangulattal bírt. Egy Ideig, az épület rendbehozataláig nem is itt, hanem a Garay téri általános iskolában tanítottunk. Dr. Bíró János kereken negyed századon át, 1970-ig volt az Alma Mater állományában, ekkor vonult nyugdíjba. A gimnáziumban élte át az úgynevezett ötvenes éveket - a tomboló sematizmus egyszerre tragikus és komikus időszakát, amikor Petőfit méltatva azt szajkózták a a nebulók: a nagy magyar költő azt akarta, hogy a népnek jobb legyen - , majd a viszonylag csendesen lezajló 1956-ot, végül pedig a konszolidációt, a fellendülést hozó hatvanashetvenes esztendőket. Igen, a hetveneseket is, mivel a gimnázium a nyugalomba vonulás után sem engedte el, még az évtized végéig gyakorta feltűnt dr. Bíró János tanár úr szikár alakja a folyosón. — Még egy kizárólag lányokból álló osztályt is taníthattam, s ezek a diákok nemcsak küllemük miatt maradtak emlékezetesek számomra. Ennek az osztálynak több mint a fele jelesre végzett, s ilyesmi azt hiszem még nem volt a gimnázium történetében. Szeri Árpád Fotó: Bakó Jenó'
