Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-10 / 238. szám

6. oldal Gazdaság 1995. október 10., kedd Gazdahírek Földárverések Megyénkben az elkövetkező két hét kárpótlási földárverési dátumai: október 10-én, 11- én, 12-én Dombóváron (10 órakor, a művelődési házban); 9-én és 10-én Gyönkön, 11- én csak adatfelvétel lesz Bo- gyiszlón, majd 12-én ugyanitt árverés. 16-án, hétfőn Felső­nyéken, 18-án, szerdán Úji- regben, 20-án, pénteken Si- montornyán lesz földárve­rés. Minden településen 10 órakor kezdődik és a helyi művelődési házban tartják. A szekszárdi árverés október 16-án és 17-én adatfelvétellel kezdődik, majd 18-19-20-án, a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. területén (a Rákóczi úton, a 6-os főút Paks felé kivezető részén) lesz megtartva. A piaci árakról A Nagykőrösi úti nagybani piac áraiból: burgonya 36-40 Ft/kg, fejeskáposzta 12 Ft, kelkáposzta 18, karalábé 20, karfiol 50-70 Ft között, sárga­répa 35, petrezselyem 55, vö­röshagyma 30, fokhagyma 80-120, zöldbab 85, uborka 60-120, paradicsom 30-140 forint, alma 45-72, körte 60- 170, tojás 9,60. * Adatárak Ismét jobban megélénkült az állatvásárok forgalma. Több volt a növendékmarha, a csikó és a süldő. Az árak vi­szont nem emelkedtek lénye­gesen, így a süldő ára általá­ban 8 ezer forint körül, a borjú ára 30 ezer, a növen­déküsző ára 38-40 ezer, a nö­vendékbika ára 44-56 ezer, a csikó (egyévesig) 58-78 ezer, 1-2 év közötti csikó 100 ezer körül talált gazdára. A bárá­nyok ára 10-20 kg között 3500 forint, 20-40 kiló között 5 ezer forint körül alakult. A vágósertés megyei ára 165 és 190 forint között van, mi­nőségtől és felvásárlótól füg­gően, kilónként számítva. Vásárok helye Körzetünkben legközelebb október 13-án, pénteken Sás- don, majd 15-én vasárnap Dunaföldváron, 21-én szombaton Bátaszéken, 22- én, vasárnap Szekszárdon lesz országos állat és kirako­dóvásár. Gazda bojkott Az alföldi szőlőtermelők még mindig nem tudnak beletö­rődni a peronoszpóra-járvány okozta problémákba. Izsákon, Soltvadkerten, Kecelen, Kis­kunhalason és környékén 50 százalékkal lett kisebb a ter­méshozam, mint tavaly. A ki­esés okát a növényvédőszerek hatástalanságában látják. Az esettel foglalkozott a helyi gazdaszövetség is, ahol le­szögezték, ha a várt intézke­dések elmaradnak, a gazdák nem vásárolnak többé hazai forgalmazású növényvédő­szert, hanem összefogva, megbízható piacot keresnek. Az időjárásról A hét többi napján is marad a kellemes őszi idő. Jelentősebb csapadékra egyelőre még nem kell számítani. A hűvös reg­gelek után, napközben 20-22 fok körül alakul majd a hő­mérséklet, ami az esti órákra 12-14 fokra csökken. Nincs elég vetőmag Mint arról már beszámoltunk, pénteken a gazdajegyzők ta­nácskozásán Gábos Attila, a Kaposmag Rt. munkatársa is­mertette a megyei vetőmag­helyzetet, ebből adunk közre információt. — Tolna megyében nincs elég vetőmag, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az országban már elfogyott az őszi árpa ve­tőmag és tricitále szintén nincs. (Egyes információk szerint 12 millió tonna őszi búzára adtak kiviteli engedélyt eddig.) Aki viszont szeptember végéig be­jelentette az őszi búza igényét a Kaposmag Rt-nél, az megfelelő mennyiségben jutott vetőmag­hoz, de aki csak ezután szeretné megoldani a vetését, az már csak abban bízhat, hogy valaki visszamondja a megrendelését. Hibridrozs vetőmag viszont még kapható, ennek a növény­nek részben más az agrotechni­kája mint az őszi búzának. Se­kélyen kell vetni és a rozsda el­len többször kell védekezni. A Kaposmag árajánlata: őszi búza vetőmag 2250 Ft/mázsa. Az Alföldön jelenleg 2800 és 3000 forint között vannak az árak. A kereslet nagy, így is 20 százalékkal több búza vetőma­got adtak el, mint tavaly. Ugyanakkor nincs igény a ve­tőmag termelésére, mondta a Kaposmag munkatársa. A ki­sebb területekkel rendelkezők többsége nem fémzárolt vető­magot használ, őket kevésbé zavarja a jelenlegi hiány, a problémát úgy oldják meg, hogy a saját termelésű búzáju­kat csáváztatják. (Ezzel akár 1000 Ft is megspórolható hek­táronként, de minőségi búzára, melyet a piac megkövetel, nem számíthatnak.) Tizenöt évvel ezelőtt 30 ezer, tavaly 6300, az idén pedig 7100 tonna kalászos vetőmag értékesítésvei számol­nak a Kaposmagnál. M.l. Tolna Megyei Gazdakör szervezésében; Jó ajánlat kukoricára A megyénkben működő gazda­körök képviselői és az egyéni gazdálkodók vettek részt azon a tájékoztatón, melyet Csige Ist­ván megyei titkár tartott Szek­szárdon. A ceglédi székhelyű Dél-Pest Megyei Mezőgazda- sági Rt. vezetői kukorica felvá­sárlásra, kombájnolásra tettek konkrét árajánlatot. A kölcsö­nös egyeztetések után lábon vennék meg a megyei gazdák­tól a kukoricát (a terület nagy­ságától függetlenül), 22 %-os víztartalomnál, 6 tonnás ter­mésátlagig fizetnének 1000 fo­rintot mázsánként és ehhez jön még a kompenzáció. Ha a víz­tartalom 22 % alatti, akkor to­vább emelkedik a vételár (21 %-nál 1023 Ft, 20 %-nál 1046 Ft mázsánként). Ha viszont 22 % fölött van a víztartalom, ak­kor 22 forintot és még súlyle­vonást is kell levonni vízszáza­lékonként. Ha a termés 60 má­zsa felletti, akkor viszont to­vábbi 50 Ft-tal emelkedik az ár. A jelenlévő gazdálkodók osz­tottak, szoroztak, hogyan éri meg jobban. Példaként kiszá­molták 22 %-os víztartalom­mal, 1 hektáros kukoricatábla, ahol 70 mázsa a termés: így a kapható végösszeg 78.960 fo­rint lenne. A felvásárló egyéb­ként semmilyen költséget (se szemétre, se kombájnolásra, se szállításra, se szántásra) nem von le. Az is szóba került, hogy ugyan vannak felvásárlók akik 14,5 %-os víztartalommal akár 1500 Ft-ot is fizetnek, de ezért az árért le kell kombájnoltatni, be kell szállítani és vagonba is kell raknia a termelőnek. Ugyanakkor arra is kell számí­tani, hogy a búza után esetleg a kukorica kivitelének korláto­zása is megtörténik, akkor vi­szont aki vár rosszul jár, mert a hazai piac nem igényel ilyen áron ennyit. Aki a ceglédiek ajánlatát választja, az a kom­bájnolás után a helyileg legkö­zelebbi mérlegen mérné le a terményt, a vízszázalékot pedig 2 laborban is vizsgálnák, a KSZE-nél, illetve a ceglédi cégnél. A vételár kifizetésére a megyei gazdakörök vezetői biz­tosítékot dolgoztak ki a Bony­hádi Takarékszövetkezet segít­ségével, így ott előre elhelyezi a pénzét a felvásárló és a beta­karítás után 4 napon belül fel­veheti a termelő a kukorica árát. A kombájnolást már ezen a héten elkezdik, ezért a gazda­körök megyei szervezete arra kéri az érdeklődő termelőket, hogy minél előbb jelezzék szándékukat. A betakarítás kör­zetenként történik, tehát ezek sorrendjét már most össze kí­vánják állítani. Érdeklődni a következő telefonszámokon le­het: 74/319-828, 74/312-115, vagy személyesen Szekszárdon a Hunyadi út 4-ben. Mauthner Kézműves kamarai hírek- A Magyar Kézműves Kamara novemberben or­szágos küldöttgyűlést tart. Ezt előkészítendő regionális megbeszélésekre került sor a napokban: az alföldi me­gyék kamarai tisztségviselői Szegeden, a dunántúliaké Veszprémben találkoztak. E tájértekezleteken áttekintet­ték a köztestület egyéves működését, további teen­dőit, s külön kitértek az alapszabály, valamint a szervezeti és működési sza­bályzat pontjaira.- Turisztikai és gazdasági szakemberek vettek részt azon a bonyhádi fórumon, melynek célja a közép-tol­nai térség propagálása, az idegenforgalmi „vérkerin­gésbe” való bekapcsolása volt. A Tolna Megyei Kéz­műves Kamarát Frey József elnök képviselte, de részt vett az egyeztető megbeszé­lésen a többi kamara, né­hány hivatal, utazási iroda, cég és más szervezet képvi­selője. Javaslatot tettek a térségben működő vállalko­zók egyesületének létreho­zására, mely tervet a jelen­lévők egységesen támogat­tak.- A kézműves kamarai tagokat, tevékenységük sze­rint, 12 szakosztályba sorol­ták (faipar, vasipar, üveg­ipar, stb). A szakosztályok vezetői tegnap Kecskemé­ten tartottak megbeszélést. A 19 megyéből és a fővá­rosból érkezett tisztségvise­lők mindenek előtt a mes­tervizsgáztatással kapcsola­tos tennivalókat vitatták meg. Tolna megyéből nyolc szakosztályi vezető vett részt a rendezvényen. A kenyér ára Hiába riogatnak, az idén még biztosan nem lesz 100 forint a fehér kenyér ára. Az előállítás költségeinek nö­vekedése legalábbis nem indokolja ezt. A reális fo­gyasztói ár jelenleg 75-78 forint - mondta Werli Jó­zsef, a Sütőipari Egyesülés igazgatója. A szakember közölte: az utóbbi másfél évben jelen­tős mértékben emelkedett a pékségek által felhasznált alapanyagok és a szolgálta­tások ára. A pékek jelenleg a 12 százalékos áfával együtt 65-66 forintért adják a kereskedőknek a hagyo­mányos fehér kenyeret. Erre az árra jöhet még a kiske­reskedők 20-40 százalékos haszna, költsége. A múlt év márciusától idén szeptemberig 25-40 százalékos lisztáremelke­dés, 40 százalékos energia- drágulás, 25 százalékos benzin- és 35 százalékos élesztőár-emelkedés volt. A liszt minőségétől függően, most kilogrammonként 24-27-30 forintot fizetnek a pékek a malmoknak. A Sütőipari Egyesülés vezetője azonban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy egyes, különleges minőségű kenyérfajtáknál természete­sen 100 forintos vagy még magasabb ár is kialakulhat, de ez inkább a kivétel. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 94,46 Osztrák schilling 13,43 USA-dollár 133,61 ECU (Európai Unió) 173,11 Van ami bejön, van ami nem A Magyar Nemzeti Bank elemzése a kormányprogram állásáról A pénzügyi megszorító intézkedések hatására a makrogazda­ságban, a pénzügyi folyamatokban határozottan érzékelhető a javulás, ugyanakkor a reálgazdasági folyamatokban még sze­rényebbek az eredmények, - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank évközi gazdasági prognózisa. Az elemzés szerint az idén a jö­vedelemtermelés legfeljebb egy százalékkal növekedhet. Ez némi visszaesést jelent a múlt esztendőhöz képest, amikor is a GDP 2 százalékkal bővült. A belföldi felhasználásnak a kormányprogram szerint idén 3-4 százalékot kellett volna visszaesnie, ezzel szemben csupán egy százalékkal mérsék­lődik. Ugyanez érvényes az egyéni fogyasztásra is, amely a tervezett 5 helyett csupán 2-2,5 százalékkal csökken. A külkereskedelmi mérleg­ben az MNB 3,1 milliárd dollá­ros deficitet vár az év végére, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig valószínűleg 2,9 milliárd dollár körül alakul. Ez mintegy 400 millió dollárral haladja meg a tervezettet, ugyanakkor csaknem egymilliárddal keve­sebb a tavalyi hiánynál. Míg tavaly 1,1 milliárd dol­lár értékű működőtőke jött be az országba, az idén 1,8 milli­árd várható. A kormány prog­nózisa optimistább volt, abban 2-2,5 milliárd dollár szerepelt. Az elemzők szerint a ked­vező pénzügyi folyamatok tö­rékenyek, mert az export és az import növekedése közötti ütemkülönbség még mindig nagyon csekély. Az export bő­vülése nemcsak a kormány ilyen irányú árfolyam-politikai és egyéb intézkedéseinek kö­vetkezménye, hanem a szeren­cséé is. Jellemző külpiacainkon ugyanis konjunktúra van, ám ha ennek vége szakad, a kedvező külkereskedelmi folyamatok is leállnak. Az import lassulását pedig jórészt a csak átmeneti időre bevezetett vámpótléknak és a jövedelmek nagymértékű csök­kenésének tudják be a prognó­zis készítői. A reáljövedelmek leszorításának azonban erős társadalmi korlátái vannak. Az agrárágazatot nem szabad leírni A Miniszterelnöki Hivatal által kidolgozott Modernizációs Program tervezete alábecsüli az agrárgazdaság szerepét a nemzetgazdaság modernizálásában - olvasható az MSZP Or­szágos Agrártagozatának „Az agrárgazdaság helye a gazda­ságpolitikában” címmel készült kritikus vitaanyagában. A dokumentum készítői a kor­mánykoncepció számos el­lentmondására mutatnak rá. Nem értenek egyet például az­zal, hogy agrárgazdasági po­tenciálunk kihasználása az Eu­rópai Unió piacain lehetetlen. Véleményük szerint az elő­terjesztők ezzel lemondanak a természeti erőforrásokról. El­ismerik ugyan, hogy kedvező agráradottságainkat az EU pia­cain egyelőre nem vagyunk ké­pesek kellőképpen kihasználni, ebből azonban - érvelnek - nem szabad azt az elhamarko­dott következtetést levonni, hogy végleg le kell mondani a lehetséges forrásról. 1994-ben élelmiszer-kivitelünk 52 száza­lékát az EU- és az EFTA-or- szágok piacán értékesítettük. Adottságainkat jelenleg első­sorban áruhiány miatt nem tud­juk kellően kihasználni. A mai helyzet az 1990 óta jellemző hibás agrárpolitikával, és az emiatt bekövetkezett termelés­visszaeséssel magyarázható. Átgondolt intézkedésekkel azonban mindez javítható. A szocialisták megítélése szerint az unió országaiba tör­ténő élelmiszerexportunk pilla­natnyi állapotából azért sem szabad messzemenő következ­tetéseket levonni, mert a lehet­séges felvevőpiac nem korláto­zódik csupán az EU-ra. Az agrárszakemberek a ter­vezet ama megállapításával sem értenek egyet, mely szerint hiányoznak az agrárgazdaság számára olyan kedvező termé­szetföldrajzi adottságok, ame­lyekre modernizációs stratégia építhető. Vallják: a mezőgazda­ságnak a modernizáció egyik alappillérévé kell válnia. Végezetül: a modernizációs program azt sem hagyhatja fi­gyelmen kívül, hogy az EU-hoz történő csatlakozásunk kulcs­eleme agrárprogramjaink ösz- szehangolása. Megfelelő pozí­ciót nem a korszerű agrárága­zatról való lemondás, hanem csakis egy modem, korszerű mezőgazdaság felmutatása eredményezhet. (újvári) ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE A tőzsdeindex ingatag Október 2. és 6. között a Budapesti Értéktőzsde in­dexe (BUX) - az előző két hétben bekövetkezett csökkenés után - emel­kedni kezdett, s a hét kö­zepére az 1598 pontos heti nyitóértékről 1610 pont fölé emelkedett. Ezt követően azonban újabb korrekciónak voltunk szem­tanúi, amely az indexet ismét 1598 pontig csökkentette, a BUX tehát továbbra is a lélek­tani határnak tekinthető 1600 pontos szinten táncol. A részvények jegyzett és forgalmazott kategóriájának együttes forgalma eközben méghaladta az 1,5 milliárd fo­rintot. A kárpótlási jegy to­vábbra is 210 és 214 forint közötti árfolyamon lelt gaz­dára, összesen 70 millió forint értékben. Az Agrimpex részvényei­nek árfolyama - kimondottan alacsony forgalom mellett - folytatta süllyedését, s így a hét végén már csak 15 500 fo­rintot ért a papír. Ez igen meglepő annak fényében, hogy egy hónappal korábban napi öt-tíz millió forintos for­galom közepette 18 ezer fo­rint fölötti árat is megadtak a részvényért a befektetők. A Danubius árfolyama a múlt héten erősen ingadozott, ami főként az október negye­dikén 1230 forintos átlagáron lebonyolított csaknem 140 millió forintos forgalomnak köszönhető. Ettől függetlenül a részvény 1210 és 1200 fo­rint közötti árfolyamon cse­rélt gazdát, mégpedig vissza­fogott forgalom mellett. Az Eg is árfolyama végre ismét emelkedett: míg a hét elején csak 3380 forintos napi átlag alakult ki, a hét végén megközelítette a 3450 forintos átlagot. Ez javarészt a befektetők magas, 260 mil­lió forintos forgalmat gene­ráló érdeklődésének volt kö­szönhető. A Pick Szeged árfolyama 6570 forintról 6500 alá csök­kent a hét során, miközben a forgalom a megszokotthoz képest alacsony, 176 millió forintos maradt. A következő napokban korrekció bekövet­kezésére lehet számítani. A Richter a múlt héten végre ki tudott törni: árfo­lyama - megszakítva a ko­rábbi hetek süllyedő tenden­ciáját - 2350 forintról 2400 forintra emelkedett, 225 mil­lió forintos forgalom köze­pette. Az OTC piacon vegyes ármozgások voltak megfi­gyelhetők. Míg a Mól törzs- részvényeinek árfolyama 11 900 forintra mérséklő­dött, a Budapest Bank rész­vényeinek ára 4400 forintra emelkedett. A Matáv és az MKB árfolyama nem válto­zott lényegesen. A diszkont kincstárjegy- aukciókon továbbra is nagy hozammozgások voltak meg­figyelhetők. Míg az 1 és 3 hó­napos állampapírok hozama csak kis mértékben csökkent 29,3, illetve 30,34 százalékra, addig a 6 hónapos papíré 32,09 százalékra, a 12 hónapos pedig 32,42 százalékra zuhant, több mint háromszoros túljegyzés mellett. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség

Next

/
Thumbnails
Contents