Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-13 / 241. szám

1995. október 13., péntek Megyei Körkép 3. oldal A rendszámot lecserélhetik, ezt nem A találmány, ami láthatatlan Tegnap délután szűk körben mutattak be egy szabadalma­zott találmányt a dombóvári Dombó Carpi Kft. telephe­lyén. A jelenlévők talán lát­ványos dologra számítottak, de a találmány lényege éppen az, hogy láthatatlan. Ennek pedig egyszerű oka van. A jó szándékú embereknek nem kell, az autótolvajoknak pedig jobb nem látni. Arról van szó ugyanis, hogy egy viszonylag egyszerű eljárással, ám nehezen besze­rezhető anyagot felvisznek a járművek különböző felülete­ire, s azok később csak ultra­viola fényben válnak látha­tóvá. Ez a módszer teljesen roncsolásmentes, fém- mű­anyag, gumi- és textilfelüle­ten egyaránt alkalmazható. Igaz, az országban még csak egyetlen helyen, a fővá­rosban végeznek ilyen autó- megjélölést, de igény esetén, úgy 10 kocsinál már vidékre is ellátogatnak a technológiát kiötlő, s egy éves kutatómun­kával kifejlesztő Igaz Dénes munkatársai, hogy nyolc he­lyen jelöljék meg láthatatla­nul az autókat. Mint megtud­tuk, hamarosan ellátják vizs­gáló-berendezésekkel a határ- állomásokat, s így a tolvajok hiába szerelnek a lopott ko­csira más rendszámot, az ere­deti ultraviola fényben előtű­nik, s máris jöhet a kérdezős- ködés, ami elég kellemetlenül érinti a tolvajt. Egyelőre a forgalmi rendszámot használ­ják jelként, de megrendelésre a motorszámot, vagy az al­vázszámot is felviszik az adott felületre, amin még új­rafestés, mosás után is előtű­nik az azonosító jel. Az ORFK Bűnmegelőzési Alosz­tálya is elismerően szólt a szabadalomról, a passzív bűnmegelőzés jó módszeré­nek találta. A találmány egy­szerű, de nagyszerű. Használ­ható más értékes ingóságok jelölésére is, s ráadásul a megrendelőnek egy autó ese­tében nem kell túl nagy ösz- szeget, mindössze 9.200 fo­rintot fizetnie az alapszolgál­tatásért. Persze mindenki maga dönti el, hogy megéri e autójának efféle biztosítása, amire egy éves garanciát vál­lal a kivitelező. Mindenesetre Dombóváron tegnap nem volt nehéz meggyőzni azokat, akik jelen voltak a bemutatón, hogy jó, hasznos dologról van szó, s az is bizonyos, hogy nemsokára számos így megje­lölt autó fut majd az ország­ban, a tolvajok pedig futhat­nak a „pénzük” után. - nagy ­Megyei Iparos Nap Tolna megyében tíz ipartestü­let működik: a szekszárdi, a tolnai, a hőgyészi, a báta- széki, a bonyhádi, a dombó­vári, a tamási, a dunaföldvári, a paksi és a gyönki. Október 18-án Megyei Iparos Napot tartanak e testületek, mely rendezvény egyik alapvető célja az lesz, hogy létrehoz­zák megyei szintű szerveze­tüket. A programsorozat dél­előtt 10-kor kezdődik egy fó­rummal a szekszárdi sport­csarnokban, előadások hang­zanak el az alapszabállyal, a fejlesztési, együttműködési programokkal kapcsolatban, és a sort állófogadás zárja. A fórummal egyidőben te­keverseny, horgászverseny, halfőző verseny zajlik, a kézműves kirakodó vásár is lesz. Meghívták a rendez­vényre a régió országgyűlési képviselőit, a kamarák, a KI- SOSZ, és más szervezetek vezetőit, valamint a megyei közgyűlés, az önkormányza­tok prominenseit, és termé­szetesen az 1POSZ országos elnökét is. Kisdorogon fellobbant a gáz A 70 év és a közoktatás-politika Tegnap délelőtt tizenegy órakor fellobbant Kisdorogon a gáz­fáklya, jelezve, hogy elkészült és nyomás alá helyezték a falu gázvezetékének nagyobbik ré­szét. A község 275 családja közül körülbelül 180-an igényelték a gázfűtést, ebben, az első ütem­ben mintegy százötven ház köthető rá az elkészült veze­tékre. Ha minden jól megy, eb­ben a fűtési szezonban, aki a sa­ját belső vezetékét is megcsi­náltatja, a télen már áttérhet erre a még mindig viszonylag olcsó fűtőanyagra. Vannak, akik csak a csonkot csináltatták meg, hogy a későbbiekben csat­lakozhassanak a vezetékre. A gáz bevezetése a csonkig het­venezer forintba került a csalá­doknak. A község még mintegy négy és félmillió forintot tett hozzá a beruházás megvalósu­lásához. (Folytatás az 1. oldalról.) Az évfordulós ünnepségen Jak- sáné Kiss Éva, az iskola jelen­legi igazgatója vázolta a tolnai 1-es iskola helyzetét, az itteni munkát. Rencz Antal, 83 éves öregdiák a 70 évvel ezelőtti tolnai „polgáris” életet elevení­tette fel, míg Farkas István egykori igazgató a tolnai pol­gári iskola történetéről beszélt. Az ünnepség után Lendvai István apátplébános ünnepi mi­sét celebrált, majd az öregdiá­kok és pedagógusok ünnepi ebéden vettek részt az Alimen- tál étteremben. Fórum a közoktatásról Délután. Tolna és környéki pe­dagógusok, dr. Jánosi György országgyűlési képviselő és Szűcs Mária, a Pedagógus Szakszervezet megyei elnöke részvételével közoktatás-politi­kai fórum kezdődött. Jánosi György előadásában a kor­(Folytatás az I. oldalról.) az egyik kidobófiút. A másik rendfenntartó, H. Péter csillapí­tani próbálta a konfliktust, ezért a képen vert társát, S. Szabol- csot kiküldte az épületből, hogy higgadjon le. Az üzemeltető ké­résére ezután H. Péter kivitte a diszkóból a már terhessé vált vendégeket. A kint várakozó kidobófiú és a két úr ismét ösz- szeverekedtek, ennek következ­tében S. Szabolcs megrúgta K. Ernőt, aki eszméletét vesztette. H. Péter, a másik kidobófiú el­szaladt vízért és megpróbálta K. Ernőt magához téríteni, ami (Folytatás az 1. oldaról.) A foglalkoztatott tagtársak ará­nya 10 százalék, dolgoznak gyógymasszőrként, telefonal­központ-kezelőként, betöltenek portás, kézbesítő, segédmun­kás, számítógépkezelő és peda­gógus állást. Az utóbbi években többen lettek magánvállalko­zók, ügynökök, ingatlanközve­títők, stb. Állást találni nem könnyű, ezért a megye nagyobb városaiban álláskereső klubok működnek, ahol megtanítják a sorstársaknak, hogyan tudják legjobban „eladni” munkaere­jüket, szaktudásukat, tapaszta­lataikat. A megyei szervezet je­lenleg térítésmentes német nyelvtanfolyamot és gépíró­tanfolyamot szervez a tagtár­saknak. Kiemelt fontosságú a látássé­rült gyermekek sorsának, hely­mányprogramot és a Horn-ka- binet eddigi másfél éves műkö­dése alatti kormányzati ered­ményeket vetette össze. Mint elmondta, jelentős elő­relépés, hogy elfogadták a NAT-ot, amely ugyan viták for­rása, ám kiindulópontként min­denképpen megfelel, végre el­kezdődhet a helyi tantervek ké­szítése. Nem sikerült viszont még a közoktatási törvény komplex módosítása, amely az oktatás- politika számos elemére van kedvezőtlen hatással. így például az iskolaszerke­zetre. Ä képviselő határozottan kiállt a jelenlegi, 8+4-es iskola- szerkezet mellett. Elmondta, hogy az ettől eltérő struktúrák­nak is van helyük, de csak a szakmai, tárgyi, személyi ga­ranciák, valamint a megfelelő társadalmi, településpolitikai feltételek megléte esetén. A kí­sérletezés nem mehet a gyere­nem sikerült. Ezután S. Szilárd kocsijába fektették azzal a szándékkal, hogy ő kórházba viszi. S. Szilárd a diszkótól or­vos ismerőseihez indult, de a szokatlan időpont miatt nem jött létre a vizsgálat, majd reg­gel 8 órakor bevitte unokatest­vérét a kórházba, ahol pár órá­val később K. Ernő életét vesz­tette. A nyomozás S. Szabolcs őri­zetbevételével, illetve előzetes letartóztatásba vételével jelen­leg iS folyik, akit gyanúsított­ként hallgattak ki a rendőrsé­gen. zetének javítása. Pályázatok út­ján igyekeznek ehhez minél több forrást találni. Igen fontos az általános-, közép-, illetve felsőfokú iskolában tanulók számára a nélkülözhetetlen se­gédeszközök biztosítása. Jó lenne a megyében egy utazó ta­nári állás létesítése. Ez a peda­gógus rendszeresen foglal­kozna és tanulmányaiban segí­tené a nem speciális iskolában tanuló látássérült gyerekeket. A beszámolóban szó esett még a megyei szervezet programjai­ról, az intézményekkel és egye­sületekkel való kapcsolattartás­ról is. Lapunk kérdésére Freund György, a megyei szervezet el­nöke beszélt a szövetség hely­zetéről. Mint elmondta, az Or­szággyűlés szavazza meg évente azt a pénzt, amit a vakok kék bőrére - szögezte le Jánosi. A képviselő jelezte, hogy a je­lenlegi oktatási intézményrend­szer fenntartására nincs mód (pénz), ám ott, ahol van elég gyermek és megfelelőek a szakmai feltételek, nem szabad bezárni iskolát. Az esélyegyenlőség csök­kentése érdekében sém tud felmutatni eredményt a kor­mány. Az oktatás igazgatással kapcsolatban Jánosi hangsú­lyozta a megyei szintek erősíté­sének fontosságát. A képviselő beszélt a finan- szítozási modell tervezett meg­változtatásáról is. A fejkvóta rendszer, helyett feladat-orien­tált rendszer létrehozása mellett állt ki. Elmondta, hogy jövőre az oktatási normák 15-20 %-os emelésére lehet számítani. A közeljövőben történő kötelező óraszámemeléssel kapcsolatos tervekkel szemben ellenérveket hangoztatott. Újságírói kérdésre, miszerint a hozzátartozók nem fogadják el a baleset tényét, hanem előre kitervelt gyilkosságot emleget­nek, Börzsönyi Péter fővizsgáló elmondta, hogy a nyomozás so­rán a rendőrök nagyszámú ta­núkihallgatást végeztek, alapo­san jártak el, és a már ismerte­tett részletek azt mutatják, hogy előre megtervezett bűncselek­ményről szó sincs. S. Szabolcs egyébként másnap délelőtt ön­ként jelentkezett a rendőrségen. Az igazságügyi orvosszakértő véleményét a rendőrség még nem ismeri. Mauthner és gyengénlátók céljaira fordít­hatnak. Ebben az évben ele­gendőnek tűnik a pénz, hogy jövőre hogyan alakul, az még kérdéses. A Tolna megyei szer­vezet részben az országos szö­vetség által juttatott költségve­tésből, részben adományokból biztosítja feladatai ellátását. Fi­nisébe érkezett egy alapítvány létrehozása, mely a „Fehér Bot” nevet viseli majd. Egyik alapító tagja a népszerű Holló együttes, amely a közeljövőben kiadásra kerülő kazettája bevételének egy részét ajánlotta fel az ala­pítvány céljaira. Elsősorban a látássérült fiatalok tanulmá­nyait szeretnék támogatni az alapítvánnyal, emellett a rászo­rulók támogatása és művelő­dési célok szerepelnek a tervek között. venter Hírek A Megyéből A magyarországi németségről < Rittinger Antal, a Tolna Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke csü­törtökön este Tolnán beszélt a magyarországi németség történetéről, a betelepüléstől napjainkig, a kisebbségi ön- kormányzatok megalakulá­sáig. A rövid előadás után a Bonyhádi Német Nemzeti­ségi Kórus és a Mözsi Táncegyüttes adott műsort a zömében tolnai német nem­zetiségi közönség előtt. Ezt követően jó hangulatú be­szélgetés, nótázás kezdődött fehér asztal mellett. Telefonok Szakályban Egy hónapos késéssel, ok­tóber 17-én szólalnak meg az újonnan a távhívási rend­szerbe kapcsolt szakályi te­lefonállomások. A hőgyészi telefonközponthoz csatla­kozó mucsi, dúzsi és kalaz- nói készülékeket már szep­temberben bekapcsolták a hálózatba. Kiállítás nyílik Dombóváron Szentkirályi Attila fotóiból Temetők, templomkertek címmel még látható október 20-ig az a tárlat, amit az ér­deklődők a dombóvári Nagytemplomban tekint­hetnek meg. Október 24-én azonban új, vásárral egybe­kötött kiállítással mutatko­zik be a dombóvári művelő­dési házban a művész. A hatvan zsűrizett műtárgyat bemutató kiállítás naponta reggel nyolctól este hat óráig látható. Testületi ülés Fácánkertben Ma délután 17 órától tart ülést a fácánkerti képviselő- testület. A napirenden a szociális rendelet módosí­tása, valamint a fűtőolaj-tá­mogatással kapcsolatos kér­dések megvitatása szerepel. Könyveket vesznek Kajdacson Kajdacson az általános is­kola könyvtára két pályá­zatra nyújtott be igényt. Mindkét pályázat sikerrel zárult, hiszen az egyiken harmincezer, a másikon hatvanezer forintot nyertek. Az összegeket ismeretter­jesztő kiadványok vásárlá­sára fordítják majd. Véletlen baleset vagy gyilkosság? Megemlékezés a Fehér bot napján ____________________Ön Például Mit Szól Hozzá?____________________ Kit tart szerencsés embernek? Péntek 13. Ezt az egyébként szerencsétlen napot a Szeren­csejáték Rt. mindenkorra sze­rencsenappá nyilvánította. A rossz hírbe keveredett napot játékokkal, akciókkal, megle­petésekkel akarják emlékeze­tessé tenni. De vajon mi a vé­leményük a szerencséről azoknak, akiknek munkatársa­ink feltették a kérdést: Ki a szerencsés ember? Joó Katalin nagyszékelyi há­ziasszony: — Hogy kit tartok szeren­csés embernek? Akinek min­den sikerül, amit valaha is el­gondol. Amit elképzel mind az anyagiakban, mind pedig az élet más területén megvalósul. Annak ellenére, hogy semmim nincs, szerencsésnek érzem magam. A Jó Isten ugyanis olyannal áldott meg, amit nem mindenki kaphat meg ebben az életben. Úgy gondolom, és igen szerencsés vagyok, mert van szép családom, akikben örömömet lelem, mert gyö­nyörű unokáim vannak, s ők számomra mindennél többet jelentenek az életben. Takácsné Gehring Mária, bátaszéki pedagógus: — Szerencsésnek tartom magam, mert van munkahe­lyem és azt csinálhatok, amit szeretek is. Szerencsés vagyok a házasságomban, s gyönyörű gyerekeim vannak. Attól füg­getlenül érzem szerencsés ma­gam, hogy szerencsejátékok­ban eddig még soha nem nyer­tem. Én azokat tartom szeren­cséseknek, akikre azt mondják az emberek, hogy „szerencsé­sek, mert burokban születtek”. Surján József, bonyhádi könyvtáros: — Aki lottón nem nyer túl sokat, mert akkor hamar meg­találják. Az. a szerencsés, aki egészséges, aki jó családba született. Tulajdonképpen én is szerencsés vagyok, mert van három egészséges gyerme­kem. Manapság szerencsésnek mondhatja magát az is, akinek olyan munkája van, amelyből viszonylag gondtalanul meg lehet élni. Ehhez persze, sze­rencsés esetben, hozzájárul sa­ját korábbi akarata, ámikor foglalkozást választott. Ha rá­adásul még szereti is az ember azt a munkát, amiből meg le­het élni, az már igazán nagy szerencse. Nóra és Bea, a szekszárdi Szent-Györgyi Albert szak- középiskola negyedikesei: — Az a szerencsés, aki ki­tűz maga elé egy célt, és azt meg is tudja valósítani. Sze­rencsés az is, akinek minden sikerül az életben, úgy alakul a sorsa, hogy megússza a prob­lémákat, a nehéz helyzeteket, és nem bukik el a megpróbál­tatások során. Számviteli egyesület alakult A szekszárdi Városháza konfe­renciatermében gyűltek össze tegnap a megye érintett szak­emberei, hogy megalakítsák a Magyar Számviteli Szakembe­rek Egyesületének Tolna Me­gyei Szervezetét. Az országos egyesület a nyáron alakult meg Budapesten. A rendezvényen megjelente­ket Fodor Miklós, Szekszárd alpolgármestere köszöntötte, s mint mondta a jelenlévők köré­ben nem kell hangsúlyozni e szakma fontosságát és idősze­rűségét. Ezt követően dr. Nagy Gábor, a Pénzügyminisztérium számviteli főosztályvezetője, az országos egyesület elnöke tartott előadást a számvitel ak­tuális kérdéseiről, a fejlesztési igényekről és lehetőségekről. Kovácsné dr. Bátori Zsuzsa, az országos egyesület főtitkára a szervezet feladatairól és céljai­ról beszélt. Az egyesület fel­adata a szakma érdekeinek képviselete, a ' számvitel egé­szére vonatkozó szakmai etikai normák és továbbképzési kon­cepciók kidolgozása, a tagok folyamatos továbbképzésével kapcsolatos intézkedések meg­valósítása, emellett információ­szolgáltatás és képviselet a nemzetközi szakmai szerveze­tekben. A megyei egyesület 103 fővel alakult meg, az ügy­vivő testület elnöke Antus Gyula lett, elnökhelyettesek Szilágyi Barnabásné és Szlavi- csek Lászlóné. Az ügyvivő tes­tület tagjai: Guzorán Ferencné, Szabóné Kiss Ildikó és Radios Tiborné. Küldött lett Ácsné Bach Márta, Búzás Antal, Kár­páti Ferencné, Németh Józsefné és Willi János. venter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents