Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-16 / 218. szám

4. oldal Megyei Körkép 1995. szeptember 16., szombat — Tolna Es Környéke Idén hat féle oktató program indulhat Távoktatási bázis születhet Tolnán Feltámasztott holtágak ’97-re? Hír-Forrás Szedresben pénzügyi bi­zottsági ülést tartanak szep­tember 19-én, kedden, dél­után két órától. A bizottság tagjai a MED-UNIV Bt-vel (vállalkozó orvos) kapcsola­tos vállalkozási szerződést vitatják meg. Bogyiszló testvértelepülé­séről, a székelyföldi Csík- csicsóról érkezik küldöttség a Duna-parti faluba hétfőn. A vendégek szűk egy hetet töltenek el Bogyiszlón és környékén. A kölesdi Egyetértés Me­zőgazdasági Szövetkezet e hét közepén befejezte a nap­raforgó betakarítását. Az idei termésátlag a tavalyinál gyengébb. Tolnán tegnap délelőtt 9 órakor ült össze a tolnai ön- kormányzat képviselőtestü­letének városgazdálkodási bizottsága. Az ülés napi­rendjén szerepelt egyebek mellett a volt szovjet lakta­nya területének hasznosí­tása; a városfejlesztési kon­cepció programtervezetének megtárgyalása, elfogadása; a városgazdálkodási bizott­ság II. féléves üléstervének tárgyalása; rendezvények szolgáltatási díjának felül­vizsgálata; a közterület­használatról szóló rendelet véleményezése; a volt kór­házépület lakássá alakításá­nak megtárgyalása; a szennyvízépítés 1996. évi továbbépítési lehetőségének előkészítése, valamint a garzonlakások eladásával kapcsolatos problémák megtárgyalása. ÁLLÁS-AJÁNLÓ A Tolna Megyei Munkaü­gyi Központ tolnai kiren­deltségén az alábbi munka­helyek betöltésére várnak jelentkezőket Tolnáról és környékéről: — varrónő szakmunkás: 1 fő — betanított munkás fó­liázásra: 1 fő — felszolgáló: 2 fő — zenész: 3 fő — szakács: 2 fő — CO védőgázas he­gesztő: 5 fő — Faipari betanított munkás: 2 fő — Németül jól beszélő export-import ügyintéző: 1 fő Bővebb információ a munkaügyi központ- tolnai ■ kirendeltségén, Tolna, Be- zerédj tér 1. kapható. Tolnán és környékén igen ma­gas a munkanélküliségi ráta, sok fiatal nem kerül be felső­fokú oktatási intézménybe, számos középiskolát végzett nem tud elhelyezkedni. Sok te­hát a pályakezdő munkanélküli, és felnőttek is gyakran kényte­lenek pályát módosítani. A tol­nai önkormányzat minél több állampolgár számára szeretné elérhetővé tenni a tudás olcsó és helyben történő megszerzé­sét — az esélyegyenlőség je­gyében, elősegítve ezzel is a környéken lakók egyéni boldo­gulását. A város vezetése efféle meg­fontolásból tavaly felvette a kapcsolatot a Gödöllői Regio­nális Távoktatási Központtal, idén nyáron pedig a Pécsi Táv­oktatási Központtal. Ezen célok megvalósítására ugyanis Ma­gyarországon egy most kibon­takozóban levő képzési forma, a távoktatás tűnik a legalkalma­sabbnak. A távoktatás lényege, hogy a diák csak ritkán jár iskolába, a számára biztosított tananyag- csomagból otthon, egyedül, a neki megfelelő tempóban sajá­títhatja el a tananyagot. A kép­zéshez természetesen a taná­rokkal való konzultáció is hoz­zátartozik. A Regionális Távoktatási Központok hálózatát hat intéz­— A falun kívüli munkála­tok után másfél hete megkez­dődött a szedresi gázépítés te­lepülésen belüli első üteme is, amely a Rákóczi, Széchenyi, Ady, Arany J„ Dózsa, Jókai, Garay Ákos utcákat, valamint a Flóri-kertet érinti — tudtuk meg Koleszár Mihály polgár- mestertől. A falu vezetője azt is elmondta, hogy bizonyos men­demondákkal ellentétben nem azért valósul meg ezekben az utcákban először a gázvezeték, mert a képviselők többsége ezen a környéken lakik. Az ok jóval prózaibb. A felsorolásban szereplő első négy utca ugyanis a Közlekedési Minisztériumhoz tartozik, ezeken az utakon a KPM novembertől márciusig nem engedélyezi az útfelbon­tást. Ha tehát nem itt kezdődik az építés, a beruházás mintegy fél évet csúszott volna. (A fel­sorolásban szereplő másik négy településrész ezekhez az utcák­hoz kapcsolódik, műszaki (praktikus) okokból épül meg egyidejűleg ezeken a helyeken is a gázvezeték.) A kivitelezés egyébként a tervek szerint halad. Az Ady és mény alkotja, melyek főiskolá­kon, illetve egyetemeken mű­ködnek. Távoktatási központ van Győrben, Veszprémban, Debrecenben, Pécsen, Szolno­kon és Gödöllőn. Az új tolnai gimnázium elké­szültével az oktatási körülmé­nyek a városban lényegesen ja­vultak. A távoktatási közpon­tokkal együttműködve minden lehetőség adott a minél ol­csóbb, és minél jobb képzési színvonal biztosítására. A gödöllőiek előzetes tárgya­lások, „helyszíni szemle” után úgy ítélik meg, hogy Tolna a megye első távoktatási bázisa lehet. A város igényei és a táv­oktatási központ tananyagai alapján még ebben az évben hat féle oktatás bevezetését terve­zik Tolnán, közöttük egyet kí­sérleti jelleggel. Ez utóbbi az agrár Tehetsé­gért Mozgalom (TM) egyetemi, főiskolai szintrehozó, felkészítő nulladik évfolyama, amely Tol­nán szeptember 27-én indul. 28 felsőoktatási intézmény beszá­mítja az itt szerzett pontszámo­kat, mivel a képzés során vizs­gát tesznek a hallgatók, akik 23 héten keresztül intenzíven, he­tente 10-10 óra matematikát és fizikát, valamint 3 óra kommu­nikációelméletet tanulnak. A tapasztalatok alapján ezen kép­zésben résztvevők 85 %-át fel­a Garay utcákban húzódó mint­egy 1300 méteres vezeték na­pokon belül elkészül. A föld­munkákat a tolnai Mix-Ezer vállalkozás végzi, a DD Gáz is megkezdte már a csövek szere­lését. A mintegy 9 millióba ke­rülő teljes első ütem várhatóan november elejére lesz készen, ezzel az igényét bejelentő la­kosság 55-60 %-ához (230 ház) veszik a felsőoktatási intézmé­nyekbe. Október végétől kezdődhet Tolnán a méhész szakmunkás és vállalkozó képzés, illetve a méhegészségügyi felelős kép­zés. Mindkét oktatás időtartama kevesebb, mint egy év. Az európai üzleti asszisztens képzés során érettségizett fiata­lok egy év alatt olyan végbizo­nyítványt szerezhetnek, amely az országban és Európában is jó elhelyezkedési lehetőséget biz­tosít. Történelem előkészítő távok­tatási képzést ajánl a Pécsi Táv­oktatási Központ. Ez az oktatás azoknak a fiataloknak tud se­gítséget nyújtani, akik történe­lemből szeretnének érettsé­gizni, illetve felvételizni. A kisvárosok lakóinak élet­minőségét nagyobb beruházá­sok nélkül is javíthatja a falusi turizmus keretében megvaló­suló idegenforgalom. Ezt segí­tené elő a szintén Tolnára tele­píthető „Vendégvárók"- falusi turizmus oktatóprogram is, amely a vidéki turizmus kiala­kítására épülő, igen jól kidol­gozott tananyag. A távoktatással kapcsolatos bármely kérdéssel az érdeklő­dők bizalommal fordulhatnak Pócs Margithoz, a tolnai ön- kormányzat humánpolitikusá­hoz. jut el a gáz. A programhoz ed­dig 410 család csatlakozott, az utcákban meginduló építés ha­tására újabb jelentkezők is akadnak. A programhoz ezután is lehet csatlakozni, ám a képviselőtes­tület határozata szerint mától a korábbi 75 ezer forint helyett 85 ezer forint a lakossági hoz­zájárulás mértéke. A szkepticizmus már a múlté. Talán ez a legfontosabb üze­nete annak a tanácskozásnak, amelyet a faddi, tolnai, bo­gyiszlói holtágak felélesztésé­nek, ebből kiindulva pedig a Pakstól Gemencig terjedő térség komplex fejlesztési el­képzeléseinek témájában tar­tottak Domboriban, neves szakemberek és a térségért fe­lelős tisztségviselők részvéte­lével. Mint arról korábban beszá­moltunk, a hét közepén meg­kezdődött annak a tápcsatorná­nak az építése, amely a paksi erőmű hűtővizét a Csámpa-pa­takba szállítja. Az immár vízzel ellátott meder egyelőre mintegy 500 hektáros mezőgazdasági terület öntözésére szolgál majd, a víz Volent-öbölbe való jutta­tására csak később, a szükséges engedélyek birtokában kerülhet sor. A dombori megbeszélésen ugyanakkor Sződi Imre or- szágggyűlési képviselő, a par­lament környezetvédelmi bi­zottságának tagja úgy fogalma­zott, hogy 1997-re - a holtágak lezárásának 100. évfordulójára - élővé szeretnék tenni a térség holtágait. Ebben az esetben vi­szont lehetőség nyílna komplex térségi fejlesztésre is (turizmus, Eddig az volt a baj a telefonnal, hogy nincs, most meg, hogy épül — fogalmazhatnánk cini­kusan a jelenleg folyó telefon- fejlesztési munkák láttán, Tol­nán, de akárhol másutt is. Tény, hogy a lakosságot jócskán megvárakoztatták, durvábban szólva - az ígérgetésekkel - becsapták az illetékesek. Nem csoda, ha a nép türelmetlen. Mint Jenvai László, a tolnai polgármesteri hivatal telefonü­gyekért felelős munkatársa ér­deklődésünkre elmondta, fo­lyamatosan érkeznek a pana­szok hozzájuk. Ahol oszlopo­kon halad a vezeték, ott azt ki­fogásolják, miért nem a földben viszik, ahol a földben viszik, ott a légkábelt véli a közvélemény jobb megoldásnak. A mözsi Vasút utca panaszá­val több helyi képviselő is in­terpellált a hivatalnál. Ebben az utcában légi úton viszik a tele­fondrótot. A probléma az, hogy az oszlopokat a járdán helyez­ték el a szakemberek. (Ami igaz, az igaz, első látásra nem tűnik túlságosan praktikusnak ez a megoldás, tekintve, hogy a járdák szinte mindenütt a vilá­gon alapvetően gyalogos köz­lekedés lebonyolításának céljá­ból készültek, vélhetően a Vasút utcában is.) sport, mezőgazdaság), a termé­szetvédelmi célok megvalósí­tása mellett. Az erre irányuló tervezési munkálatok egyéb­ként már megkezdődtek. A dombori tanácskozáson bizonyos kérdésekben voltak ugyan nézetellentétek, ám az nyilvánvaló vált, hogy - ko­rábbi véleményekkel ellentét­ben - a szakemberek megvaló­síthatónak tartják a „komplex tájrehabilitációs és infrastruktu­rális programot”, még akkor is, ha az legalább félmilliárd forin­tot igényel. Lényeges, hogy az országgyűlés kömyzetvédelmi bizottsága referencia jelleggel támogatja ezeket az elképzelé­seket. Ä politikai támogatás mellett kormánykörökben is lesz patrónusa a programnak: a megbeszélésen dr. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára jelezte, hogy vállalja a program menedzselését. A megbeszélésen egyöntetű volt a vélemény, hogy az egyik legsürgősebb tennivaló a tér­ségben érintett önkormányza­tok szövetségének létrehozása, amely nélkülözhetetlen nyoma- tékot adna a program megvaló­sításának. A szövetség létreho­zására még ebben a hónapban sor kerülhet.-s­Jenvai László azonban az oszlopok ilyetén való elhelye­zésére más szempontból világí­tott rá. Történetesen az a hely­zet, hogy a viszonylag keskeny Vasút utcában egyszerűen nincs lehetőség máshová beásni a póznákat. Az úttest eleve kie­sik, csakúgy, mint a padka, a vízelvezető árkok. Abban a sávban, ahol látszólag elférné­nek a póznák, ott gázvezeték il­letve víznyomócső húzódik, amelyek fölé szintén nem lehet telepíteni oszlopot. így kizárá­sos alapon maradt a járda széle. Jenvai úr elmondta, hogy a munkákat kivitelező Montéi Kft. építésvezetőjétől származó ígéret szerint a cég az oszlopok környékén kiszélesíti a járdát, így az eredeti szélesség meg­marad. Az oszlopok tehát nagy való­színűséggel maradnak ott, ahol most vannak. Az itt lakók ezek szerint jobban teszik, hogy amíg az új helyzethez hozzá nem szoknak, sötétedés után nem rutinból közlekednek a járdán. Könnyen úgy járhatnak ugyanis, mint az a fiatalember, aki éjszaka munkából hazatér­vén, fejét lehajtva állítólag ne­kiment az időközben a járdára telepített oszlopnak. sk Épül a gázvezeték Szedresben Sorrend: az ésszerűség diktál A polgármester gázárok-vizitje fotó: bakó jenö Rutinból ne gyalogoljunk! Avagy a telefonépítés gyötrelmei Tolnán Rendőrőrs Gyanús neszezést hallott a konyhájuk felől egy tolnai család az elmúlt szombaton, este nyolc tájban. Vizsgálódá­suk eredményeképpen a konyha melletti kamrában rá­leltek az ott gubbasztó P. Já­nos, tolnai lakosra, aki a csa­lád közeli rokona. P. tetten érése után elmondta, hogy éhes volt, ezért élelmet akart lopni. P-nek korábban voltak már hasonló ügyei, most is meg­indult ellene az eljárás. A tolnai Szentháromság patika faláról keddre virra­dóra ellopták a rádiótelefon antennáját. A tettes valószínű­leg hozzáértő volt, szaksze­rűen szerelte le a mintegy 3,5 méter magasságban levő mű­szert. Domboriban egy ház udva­rából csütörtökön reggelre el­loptak négy horgászbotot or­sóval együtt, a kár mintegy 30 ezer forint. Apósával és anyósával ve­rekedett össze egy bogyiszlói fiatalember. A különböző nemzedékek együttélése két­ségtelen konfliktusforrás. Bogyiszlón, a Vásártéren is származott ebből probléma. K. János egyik este feleségé­vel vitatkozott, ami azonban nem tetszett a feleség - velük együtt lakó - szüleinek. K. erre segítségül hívta bátyját, L. Józsefet, és együttes erővel megverték a feleség szüleit. Az apóst kisbabával hátba, az anyóst bottal fejbevágták. K. és L. ellen súlyos testi sértés kísérlete miatt indult eljárás. Segély, fűtőolaj és egyebek Nagy a teher az önkormányzatok vállán Az önkormányzatoknak volt, van és lesz bőven gondjuk. Fenn kell tartaniuk intézmé­nyeik működőképességét. A források megteremtése nem ritkán heves belső harcok után lehetséges csak. Olyan embe­rek kerülnek egymással szembe, akik korábban egy tálból cseresznyéztek. Akik régebben nem tudták elkép­zelni magánéletüket sem egy­más nélkül, ma nem találnak közös hangot. Itt vannak a népjóléti ügyek. Ki, és milyen szervezet lát bele a családok életébe? Egy ma­tematikai képlet megnyugtat­hat-e mindenkit, hogy helye­sen döntöttek egy-egy segély­kérelem ügyében? Legújabban keletkeztek az úgynevezett olaj-ügyek. Na nem a milliárdokat hozó ügy­letekről van szó, hanem a piaci áron értékesített fűtőolajról, amely Kölesd minden állam­polgárának - tekintet nélkül vagyoni állapotára - megold­hatatlan feladatot jelent. Men­nének a polgárok hozzájárulá­sért az önkormányzathoz, az adna is, ha a templom egere már nem járt volna a hivatal­ban. Nap, mint nap jelentkeznek az állampolgárok polgárjogi vitákkal, közgyógyellátási problémákkal, földügyekkel és lehetne még sorolni. A fentiek miatt is jó lenne az önkormányzatok válláról le­venni olyan terheket, amelyek nem igazán oda valók. Jelesül megemlíthetjük az atomhulladék tárolás problé­máját. A beruházás irányítói fölkeresik a megye települése­inek jórészét, keresve-kínálva a tároló megépítésének helyét, lehetőségét. Az önkormányza­tok teljes vehemenciával bele­vetik magukat a helyesnek vélt döntés kialakításába. Szinte pót-pártbeli csatározások szín­terévé válnak a települések. Az eredendő nemleges válaszok bajnokai erőre kapnak és alá­írások gyűjtögetésével, a szá­mok hadával lebirkózzák az elmozdulás reményét jelentő atomhulladék tárolás lehetősé­gét. (Ilyenkor még javasolt pártpolitikai papírba csoma­golni a véleményeket.) A lényeg: a nép újra nekife­szül egymásnak. A sánc két oldalán állók dobálják egy­másra a sarat, és a végén már arra sem emlékeznek, hogy honnan indult ki a purparlé. Aztán következik a megoldás, a lakosság szavazással dönti el, hogy legyen-e tároló, vagy sem. Kérdés, van-e értelme a településeken ölre menni az atomhulladék tároló miatt? A válasz egyértelmű. Mint ahogy az is, mérhetetlenül nagy azok felelőssége, akik az atomhulladék tároló égetően fontos ügyét vezénylik. Varga András

Next

/
Thumbnails
Contents