Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-16 / 218. szám
1995. szeptember 16., szombat Gazdaság 5. oldal Elkezdődött a napraforgó betakarítása A gazdálkodásról a gazdajegyzőkkel Kozma Péter gazdajegyző hatalmas területen teljesít szolgálatot, hozzá tartozik Kisvejke, Bonyhádvarásd, Kisdorog, Apar- hant, Mucsfa, Lengyel és Tevel is. Arra kértük, foglalja össze a gazdálkodók eddigi tevékenységét, hiszen szinte valamennyi területen már csak a betakarítás van hátra. — Körzetemben megkezdték a gazdák a napraforgó betakarítását, bár nagyon szétszórt még ez a tevékenység hiszen van aki már túl van ezen a munkán, és van aki még a regionozást sem végezte el, mert olyan későn vetett. Az eddigi eredmények sajnos nem kecsegtetnek szép termésátlagokkal bennünket, 15-16 mázsa szemet mértek eddig hektáronként. Az esős idő sajnos nem használt a napraforgónak sem, így több tányér és szárbetegséggel kell számolni. Arról nem is beszélve, hogy azok a termelők akik még a vetés idején leszerződtek egy-egy felvásárlóval, most nagyon bánják, mert a megállapodás szerint 2800 Ft/ mázsa összeg jár majd nekik, míg azok akik most adják el, már 3300-3400 forintot is kapnak mázsájáért. Aparhant, Lengyel, Bony- hádvarasd környékén pedig megkezdődött a szüret, mintegy 250 hektár ültetvény van ezen a területen. Ott ahol a növényvédelemre nagyon ügyeltek, szép termés várható. De akad olyan szőlőültetvény is, mégpedig egymás mellett, hogy az egyiket teljesen elvitte a peronosz- póra, míg a másikon több mint száz mázsa is termett hektáronként. A szőlőért most jó árat fizetnek, 25 és 45 forint között állapodtak meg a termelők fajtától függően. Az Alföldről és Szekszárdról is jönnek felvásárlók, természetesen annak adják aki jobb feltételekkel fizet. Akinek kukoricája van, az is már készülődik a betakarításra. Sajnos a gyakori csapadék miatt várhatóan a szárítással gondok lesznek, ez pedig nagy gond hiszen csak a szövetkezet rendelkezik szárító kapacitással. Folyamatosan végezzük a talajelőkészítést is és ebben a térségben több gazdálkodó megpróbálkozott a repcével is, a vetését már be is fejezték. Genye Illés a dunaszentgyör- gyi, a faddi és a gerjeni térség gazdajegyzője. — Szeptember végéig szeretnénk befejezni a napraforgó betakarítását, jelenleg már az 50-60 százalékánál tartunk. Nagyon eltérőek a termésátlagok, ez is jelzi a gazdálkodók különböző anyagi feltételeit, illetve a hozzáértésüket is. Van ahol hektáronként csak 14-15 mázsát várnak, de vannak 20- 25 mázsás területek is. Itt is sokan lekötötték a termést, sajnos ugyanolyan rosszul jártunk mint a búzával, mert azt is csak 900 forintért vette át a felvásárló és a napraforgóért is csak 2800 forintra lehet számítani. A kukorica még lábon van, csak a gazdaság kezdte el a szedését, de a szárítási költségek nagyon magasak, így a gazdálkodók többsége kénytelen megvárni míg ezt a természet pótolja. Nagyon divatos növény lett a repce, a jó értékesítési lehetőség reménye miatt. Viszonylag igénytelen növény, de nagyon oda kell figyelni a betakarítására, ezen a környéken mindig is szívesen vetették, az idén közel 400 hektáron, köztük nagyon sok kisebb területtel rendelkező gazdálkodó is. Az előkészítő talajmunkák nálunk is megkezdődtek és a szüret is. Több mint 90 hektárnyi ültetvénnyel rendelkeznek itt a termelők, ebből 28 hektárt kárpótlás során vásároltak. A termelők többsége az alföldiekkel kötött felvásárlási szerződést, mivel sok éves jó kapcsolat van már mögöttük. Mauthner Határozatképtelen volt az alakuló közgyűlés Tegnap délután nem jöttek el megfelelő létszámban a szőlő- termelők és forgalmazók a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház márványtermébe, ahol a hegyközségi alakuló közgyűlést szerették volna megtartani. Közel fél órás várakozás után Módos Ernő levezető elnök bejelentette, hogy eddig a Szekszárdi Hegyközségi Egyesületbe 608 érintett jelentkezett be. A törvény szerint az alakuló közgyűlés megtartásához ennek a létszámnak legalább az 50 százaléka, plusz egy fő jelenléte a feltétel, ehelyett 160-an jöttek el. A közgyűlés tehát határozatképtelen volt, de a következő alkalommal, szeptember 27-én, (ugyanitt, 17 órától) már létszámkötöttség nélkül alakulhat meg az egyesület. Már a miniszter is aggódik Hiányzik a pénz a Dima-hídhoz (Folytatás az 1. oldalról.) Dávid Ibolya most azt kérdezte a minisztertől, hogy meddig jutottak el a hitel- konstrukció létrehozásában, és mennyi pénzt kívánnak biztosítani 1996-ban a minisztérium költségvetésében a híd megépítéséhez? Dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy az aggódásban ő is osztozik, mert a helyzet valóban nem könnyű. Ismert a költségvetési források szűkössége, azon forrásoké, amelyek a gyorsforgalmú úthálózat fejlesztésére rendelkezésre állnak. Mint mondta, az összes lehetséges megoldást figyelembe veszik, és a pénzügy- miniszterrel mindent megtesznek, hogy 1996-ra is rendelkezésre álljanak a legszükségesebb pénzügyi eszközök. A ’91 november 15-én meghirdetett koncessziós pályázatra eleve négy jelentkező volt csak, és ebből ketten adtak be érdemi választ. A francia GTMI nyerte meg végül is ezt a koncessziót. Természetesen meg kellett kötni a koncessziós részvénytársaságnak a bankokkal a hitelszerződést, s igazából itt kezdődött a probléma. Ez a társaság a nemzetközi pénzintézetekkel folytatott tárgyalások elhúzódása miatt a szerződésben rögzített határidőre, '95 februárjára sajnos, nem tudta teljesíteni ezt a feltételt. A bankok a finanszírozás szempontjából nem találták megfelelőnek a 9-es út forgalmát, és ennek következtében még tárgyalási szinten van a dolog. Ezért a kormány kénytelen volt haladékot adni. Azóta elkészült a környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi engedélyt az illetékes hatóságok kiadták, ennek birtokában a munkák megkezdéséhez szükséges építési engedély megszerzése folyamatban van. Befejezés előtt áll az autóút nyomvonalába eső területek megvásárlása, illetve kisajátítása, ez is meglehetősen súlyos pénzügyi terheket jelent. A nyomvonalon megkezdődött a régészeti feltárás annak érdekében, hogy az építésnél felszínre kerülő leletek ne akadályozzák a kivitelezést. A munka mielőbbi megkezdésének ma már egyetlen problémája a pénzügyi feltételek megteremtése. Mivel a forgalmi adatok a befektető számára előnyös megtérülést nem mindenben támasztják alá, hosszú hónapok óta folynak a tárgyalások az új Duna- híd koncessziós részvénytársaság és a nemzetközi pénzügyi társaság, az IFC között. A tárca a maga részéről mindent megtett - mondta dr. Lotz Károly, ő a közelmúltban külön tárgyalt De Larossiere-rel, a bank illetékes vezetőjével azért, hogy valahogy előremozduljon a dolog. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a szekszárdi Duna-híd finanszírozhatóvá tételéhez szükség lesz az M5-ÖS építéséhez hasonlóan az eredetileg vállalt állami hozzájárulás elfogadható mértékű növelésére. Ennek az összegnek a megállapítása most folyik. Az ezzel kapcsolatos konkrét javaslatokat a közeljövőben váiják az új Duna-híd koncessziós társaságtól. Ezeket a javaslatokat, amint megérkeznek, ismét át fogják tekinteni a pénzügyminiszterrel és a finanszírozó IFC és EBRD bankokkal. Ennek függvényében tud majd a miniszter érdemben és felelősséggel nyilatkozni arról, hogy tartható-e a híd megépítésének jövő évi elkezdése, és főként áz 1998-ra tervezett befejezése. Dr. Dávid Ibolya viszontválaszában elmondta, hogy szerinte sem a Tolna megyei emberek nem éreznek, sem ő nem érez komoly szándékot az új Duna-híd megépítésére. Várják a kivitelezés konkrét ütemtervét. Az 1996-os költségvetésre vonatkozóan nem kapott tájékoztatást a minisztertől, ezért nem tudja elfogadni a választ. A honatyák többségének más volt a véleménye, másként szavaztak: az Országgyűlés 156 igen szavazattal, 63 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta a miniszter válaszát. Pál László a MÓL Rt. új elnöke Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. még az idén szeretné nyélbe ütni a MÓL privatizációját, a személyi változtatások is feltehetően e folyamat megkönnyítését szolgálják. A felajánlott részvények negyedét külföldi befektetőknek szánják. Drágul a liszt A közeljövőben várható a liszt árának 10-20 százalékos emelkedése, mert megnövekedett a kereslet a magyar liszt iránt külföldön - jelentette be Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. Jelenleg mintegy 70 forgalmazó és gyártó tevékenykedik a magyar csoma- goltliszt-piacon. Stratégiájuk és értékesítési elveik különbözőek, ám pillanatnyilag abban egyetértenek, hogy a kedvező piaci hatásokat ki kell használniuk. A malmok korábban a kínálati piac hatására nem tudták érvényesíteni áremelési szándékaikat. A hazai termelők más élelmiszerek árába be tudták építeni az inflációt, így a liszt előállítói viszonylagos hátrányba kerültek a többi ágazathoz képest. A főtitkár azonban annak a reményének is hangot adott, hogy a termelői árak növekedése talán nem jár együtt automatikusan a fogyasztói árak nagymértékű emelkedésével. Makay György bízik ugyanis abban, hogy a kiskereskedők legalább részben átvállalják a többletköltséget, tetemes - 30-40 százalékos - árrésük terhére. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,60 Osztrák schilling 12,88 USA-dollár 135,16 ECU (Európai Unió) 169,90 A közgyűlés elfogadta a társaság 1994. évi konszolidált beszámolóját. Ennek elkészítését a számviteli törvény először 1995 szeptemberére tette kötelezővé. A MÓL Rt. 1994. évi mérleg szerinti eredménye mínusz 2,4 milliárd forint volt, amelyet a MÓL vállalatcsoport -542,5 millió forintos mérleg szerinti vesztesége mínusz 2,58 milliárd forintra változtatott. A közgyűlésen tájékoztató hangzott el a MÓL Rt. privatizációjáról, amelyből kiderült, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) még az idén értékesíteni kívánja részvényeinek 32-38 százalékát. A felajánlott részvénycsomagból a külföldi intézményi befektetők A bevételek - adók, illetékek, vámok - a terveknek megfelelően alakulnak, a kiadások azonban jócskán meghaladják az előirányzatot. A mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari export- támogatás például már most 17,6 százalékkal túllépte az időarányos mértéket. Mivel éves szinten ez az arány csak nőni fog, a pénzügyi tárca 1995. november folyamán - 25, nagyobb arányú érdeklődés esetén 30 százalékot szerezhetnek meg, a fennmaradó részt pedig a hazai befektetők, illetve a társaság munkavállalói december folyamán jegyezhetik le. A részvények kibocsátási árát - csakúgy, mint legutóbb az OTP bank privatizációjakor - a külföldi befektetői érdeklődés függvényében állapítják meg. A MÓL Rt. privatizációját megelőzően - az ÁPV Rt. szándékai szerint azt elősegítendő - az állami tulajdonos a társaság igazgatóságába új tagokat javasolt, és többségi tulajdonosként azokat meg is szavazta. Az igazgatóság új elnöke Subái József helyett Pál László, szükségesnek tartja a támogatási rendszer szigorítását. Ez valószínűleg egyes termékek - például a búza - támogatásának csökkentésében nyilvánul majd meg. Erre annál is inkább sor kerülhet, mert az agrártermelés költségeinek csökkentésére hivatott hozzájárulás - amelyet gépvásárláshoz, vetési munkákhoz vehetnek igénybe a volt ipari és kereskedelmi miniszter, aki - saját bevallása szerint - elkötelezett támogatója a kormány által elfogadott és jelenleg előkészítés alatt álló privatizációnak. Pál László egyébként miniszterként részt vett a MÓL Rt. privatizációs stratégiájának kidolgozásában, új megbízatása a korábbi keltezésű együttműködés folytatását jelenti. Ügyvezető igazgatónak Szabó György helyett az ÁPV Rt. Mándoki Zoltánt javasolta, aki 1992 óta a MÓL Rt. stratégiai és üzleti vezérigazgató-helyettesi tisztét tölti be és ebből fakadóan részt vett a társaság privatizációjának előkészítésében. A javaslatok szerint az igazgatóság további két taggal bővült: Simák Pállal, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főcsoportfőnökével és Belecz Benedekkel, az ÁPV Rt. ügyvezetőigazgató-helyet- tesével. Kurcz Adrienn gazdálkodók - az év végére várhatóan szintén 3-4 milliárd forinttal meghaladja a keretet. A magánerős lakásépítések támogatására jóváhagyott 36 milliárd forinttal szemben eddig mintegy 37,8 milliárdot fizetett ki a költségvetés. Az igények váratlan növekedését azzal magyarázza a pénzügyi tárca, hogy sokan előrehozták tervezett építkezésüket, mert attól féltek, hogy megszűnik a támogatás viszonylag kedvező rendszere. S bár a félelmek lassan elülni látszanak, éves szinten legalább 15 milliárd forinttal túllépik az erre a célra előirányzott összeget. Bánhegyi A kormány szigorítja a mezőgazdasági támogatások rendszerét Tervezett bevétel, terven felüli kiadás A központi költségvetés augusztus végén 206,2 milliárd forint hiánnyal zárt - jelentette be pénteken László Csaba, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Ennek ellenére a folyamatokból mégis levonható az a következtetés, hogy javul a gazdaság helyzete. Az év első hónapjaihoz képest ugyanis sokkal kevésbé növekszik a hiány. Az árak augusztusban csupán 0,4 százalékkal emelkedtek, amire évek óta nem volt példa. Az Alföldnek befellegzett? Az Alföld helye a kormány Modernizációs Programjában címmel regionális konferenciát tartottak tegnap Szolnokon a hét alföldi megye képviselői. A Miniszterelnöki Kabinet- iroda által kidolgozott, „Magyarország az új Európában” címet viselő programtervezet társadalmi és szakmai vitájának összegzését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) megyei szervezetei végezték. Mint azt Kádár Zoltán, az MTESZ megyei szervezetének alelnöke lapunknak elmondta, a Modernizációs Program tervezetét alkalmasnak tartják arra, hogy a kormány elé kerüljön, ám néhány passzusa változtatásra, kiegészítésre szorul. Elfogadhatatlanok például az Alföldre vonatkozó térségfejlesztési elképzelések. Köztudomású, hogy gazdasági fejlődés tekintetében az ország keleti és nyugati régiója kettészakadt. A modernizációs programból hiányoznak azok a stratégiai elképzelések, amelyek ezt a folyamatot megállítanák, illetve garantálnák a különbség kiegyenlítését. Változtatásra szorul a koncepciótervezetnek az a téves kitétele is, miszerint „nem cél az ország agrárökonómiai potenciáljának kihasználása”. Áz alelnök szerint, ha ebben a formában fogadják el a koncepciót, akkor az Alföldnek befellegzett. U. G. Részvénykötvények a gyógynövények piacán A Évi 36,6 százalékos hozam Megkezdődött a pénzpiacon kuriózumnak számító Herbá- ria részvénykötvény konstrukció értékesítése. Ez a gyógynövény-feldolgozó és kereskedelmi cég a Bánfi és a Béres névvel fémjelzett, hajdan nagy vihart kavart újdonságok után most a befektetőknek kínál különlegességet. A napokban indult és szeptember 22-ig tart a 36,6 százalékos éves hozamot ígérő részvénykötvény konstrukció árusítása. Soproni Tamás, a Herbária Rt. elnöke munkatársunknak elmondta, hogy országszerte élénk a befektetni szándékozók érdeklődése. Ám míg a kötvények rendkívül népszerűek, addig a részvényektől kissé tartanak az emberek. Éppen ezért hangsúlyozta, hogy a cég 1997-re garantálja azok 100 százalékos névértéken történő visszavásárlását. A várható adókedvezmények mellett a részvények 20 százalékának megfelelő értékben vásárlási hónokkal is megajándékozzák a befektetőket. A Herbária értékpapírokkal kapcsolatos részletes információt a jegyzési helyeken - a K&H Brókerház Rt., a Kereskedelmi Bank Rt., az IBUSZ Bank Rt., a Postabank Értékpapír-forgalmazási és Befektetési Rt. és a Postabank fiókjaiban -, csaknem 200 irodában kaphatnak az érdeklődők. A kötvények kamatfizetési ideje: 1996. június 10. és 1996. szeptember 23. A részvények osztalékát június 10- re ígérik. N. Zs.
