Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-26 / 200. szám
8. oldal Hétvégi Magazin 1995. augusztus 26., szombat Rejtett értékeink Garay Ferkó és zenekara (Orvos)történelmi pillanat dr. Kelemen Endre irodájában A Garay gimnáziumtól a nemzetközi hírnévig fFolytatás az 1. oldalról.) A gimnáziumi osztálytársak, tanárok alakjának megidézése, az azóta hetvenen felül járó, volt diáktársak sorsának nyomon követése közepette lépett dr. Kelemen Endre irodájába kollégája, aki a következő - első hallásra némileg meglepő - módon fejezte ki elismerését: — Professzor úr, gratulálok, ön már megint apa lett. Méghozzá kétszer. Ez az első ilyen eset Magyarországon, illetve a világon. Az elképedt arcokat látva a professzor úr maga vállalkozott a titok felfedésére. Az apai örömök természetesen az egyik páciensét érték, aki annak idején dr. Kelemen Endrének köszönhette gyógyulását. — No, hát itt ilyen dolgok történnek - dőlt hátra a professzor úr a kanapén, s ahogy belekezdett mondandójába, rögtön érződött: nagy kedvvel és örömmel beszél területéről, arról a pályáról, ahol évtizedek óta mint nemzetközileg elismert szaktekintély ténykedik. — A leukémia egy bizonyos fajtája - amivel én is foglalkozom - egészen a közelmúltig szinte a biztos halált jelentette a betegek számára. A ' gyógyulásra ma már van esély, a csontvelő átültetése révén. Az úgynevezett transzplantációs folyamat leegyszerűsítve úgy zajlik, hogy a kóros sejteket halálos röntgensugár-dózissal kiirtják, s ezek után a többé-kevésbé leukémia-mentes egyénbe beültetik az egészséges csontvelő-sejteket. Igen ám, de az iszonyatos sugárzás-adag roncsoló hatása miatt a később felépült betegeknek soha többé nem lehet gyerekük. Kivéve egy esetben: ha a sugárterápia helyett az általunk kifejlesztett gyógyszerrel végezzük a kezelést. S kollégám az előbb éppen arról értesített, hogy egy ilyen terápia után ismét gyermeke lesz egyik páciensünknek. A lényegretörő magyarázat után előkerülnek a könyvespolcról azok az angol, illetve német nyelvű kiadványok, melyeket szerzőként dr. Kelemen Endre neve fémjelez. Talán mondanunk sem kell, hogy a csak a beavatottak számára érthető szakkönyvek nemcsak nálunk, hanem nyugaton is hiánypótlónak számítanak. S a különböző nemzetközi konferenciákon mint etalonra hivatkoznak a kutatók dr. Kelemen Endre munkásságára. A professzor úr meglehetős elfoglaltsága mellett sem feledkezik meg szülővárosáról, arról a településről, ahol elemi iskolásként, majd gimnazistaként annyi örömteli évet töltött. Rendszeres és komoly anyagi támogatásban részesíti a Mérey utcában található, édesapjáról, dr. Kelemen Józsefről elnevezett idősek otthonát, melynek lakói talán nem is sejtik: nyugalmuk felett a távolból egy nemzetközi hírű orvosprofesszor - a Garay János Gimnázium öregdiákja - is őrködik. Szeri Árpád TévéNéző Meglepetések Kornéltól Katáig Négy emberöltővel előttünk megyénk minden nagyobb helysége büszke volt a maga cigányzenészeire: Dunaföldvár azt a Patikárius Ferkót adta, aki Deák Ferencnek is húzta, Bonyhádon Jónás Tamás hangász csapata bizsergette a kedélyeket (az ő fia, Jónás Laci előbb tolnai, majd szekszárdi prímás, aki már ki is nyomtatta nótáit), Tamási Lató Jánost hallgatta legszívesebben. Mindannyiukat lefölözte azonban Garay Ferkó, aki 110 éve - némi túlzással - világhírű lett. Saját bevallása szerint 1845- ben, azaz 150 éve született Szekszárdon, még gyermekkorában figyelt föl tehetségére Banyák Ignác, de csak az 1870- es évektől szervezhetett önálló zenekart. Ez oly sikeressé vált, hogy a nagyvendéglő (a későbbi Szegzárd szálló) állandó kedvcsinálója s minden jelentős helyi esemény szereplője lett. Jó barátságot ápolt a zenekar az országos versenyt is nyert szekszárdi dalárda tagjaival, akik közül az angol származású Prónay János anyagi nehézségei miatt Amerikába akart vándorolni, de ehhez előbb szülőföldjére utazott. Ott találkozott azzal az impresszárióval, akinek feltett szándéka volt, hogy az USA államaiba visz egy jól jövedelmező magyar cigányzenekart. így került sor Garay Ferkó kilenc tagú zenekarának amerikai útjára ezelőtt 110 éve, 1885-ben. Szeptember 3-án tartották szekszárdi búcsúhangversenyüket, amelyen már díszegyenruhájukban feszítettek, a Szekszárd Vidéke újdondásza szerint „pörge fekete kalap tollal, két atilla aranyos zsinórral, sötét vörös nadrág arany sújtással, zöld mellény aranyos zsinórral és magyar csizma sallanggal” egészítette ki a zene adta élvezeteket. Brémai behajózásukkor érte el őket a megtisztelő távirat: József főherceg udvari zenészi címmel tüntette ki őket. (A híres cigánybarát Habsburg valószínűleg Győrffy Endre paksi takácsmestertől tudhatott róluk, mert az ekkor megjelent első magyar-cigány szótárát ajándékozta neki). November 8-án léptek fel először New Yorkban, majd Boston, Toledo, Chicago, Saint Louis és New Orleans következett a nagyobb színhelyek közül, de már az első tíz hétben 11 államban és 72 városban húzták a talpalávalót. Tíz heti fizetésükből (a kialkudott bér heti 370 dollár volt) kétharmad részt, 2465 dollárt már haza tudtak küldeni, ami egyenlő volt 6000 forinttal, vagyis a korabeli szekszárdi főjegyző tíz évi (!) fizetésével... Útjuk során szerény számítás szerint, légvonalban is több mint 3000 kilométert tettek meg, mígnem 1886. április 18-án tudatta a Tolnamegyei Közlöny a Washingtonban szerződéssel énekesnek ottmaradt Prónay révén, hogy Garay március 7-e óta már úton van hazafelé. Németországban is várta volna őket egy körút, de a honvágy - amelyről már a prímás is írt egy korábbi levélben - „egyenetlenséget támasztott a zenekar tagjai között” s így május 8-án befutott velük a vonat Szek- szárdra, ahol már másnap hangversenyt adtak. S persze utána Garay Ferkó (és 1896-ban alakított csapatával Lajos fia) még számtalan emlékezeteset: húzták 1895- ben Kossuth Ferencnek, 1901 - ben a villany bevezetésére csárdást szerző Simontsits alispánnak, 1914-ben meg a háború gőzétől megrészegült tömegnek, ők ugyan a Kossuth- nóta dallamát, de az ének szava másként alakult: „Ferenc Jóska azt üzente, elfogyott a regimentje” ... Garay Ferkó ezután lányához vonult vissza Siklósra, ott érte a halál is 72 éves korában, 1916-ben - ahogy számos hősi halott után eldugva olvassuk a Tolnamegyei Közlöny február 27-i számában: „Sok kellemes emlékük fűződik a szekszárdiaknak Garay Ferkó cigányprímás muzsikájához. Most elnémult a hegedűje”. Dr. Töttős Gábor Végre egy magyar film. Végre egy jó magyar film. Végre egy jó magyar film, amelyet egy tehetséges fiatal rendező készített - vizsgamunkaként. A neve talán csak a bennfenteseknek mond valamit: Pacskovszky József. Kosztolányi Dezső Esti Koméi című regényét vitte filmre. Az alapművet merészen kezelő rendező zseniálisan bánik a szürrealista eszközökkel, fantáziadús elképzeléseit a színészek - Máté Gábor, Erdélyi Mátyás, Igó Éva, és Németh Gabriella - jól és láthatóan élvezettel valósítják meg. Esti Koméi két útját - az elsőt a tengerhez és az utolsót egy felolvasó estre - bravúros váltásokkal és meghökkentő képekkel, a belső vágást is izgalmasan alkalmazva ábrázolja. Kosztolányi, ha látná, megirigyelné. A héten meglepő epizóddal jelentkezett a Simlis és a Szende sorozat: az ismert Kék Hold nyomozóiroda munkatársai Shakespeare Makrancos hölgyét adta elő iróniával és némi öniróniával. Egyúttal bebizonyosodott, hogy Cybill Shepherd kiváló Makrancos Kata, Bruce Villis pedig nagyszerű Petrucchio is tud lenni. Európai „rossznyelvek” szerint az amerikaiakat másként nem is lehet bebolondítani egy kis „patinás kultúrára”. Minket magyarokat talán még igen. Kíváncsi lennék egyébként, mit mutatnának a nézettségi adatok, ha a Szomszédok egyik része helyett a Bánk Bánt, a Kisváros epizódjaként pedig mondjuk az Ember tragédiáját adnák... Hangyái János Könyvklub James Clavell: Gajdzsin I. Japán 1862. Az országban óriási zűrzavar uralkodik: a szamurájok egy csoportja szeretné megfosztani hatalmától a só- gunt, és ismét a császár kezébe adni az ország irányítását. És ott vannak a gyűlölt idegenek, a gajdzsinok, az egymással is rivalizáló britek, oroszok, franciák, poroszok, akiknek komoly gazdasági érdekük fűződik ahhoz, hogy a titokzatos Japán feltárulkozzon előttük, s lehetővé tegye a szabadkereskedelmet. A sógun, A Nemes Ház és a Patkánykirály szerzője most is megmutatja, hogy a Távol-Kelet rejtelmes világának egyik legjobb ismerője. Kuncz Aladár: Fekete kolostor Az első világháború kitörésekor Párizsban rekedt osztrákmagyar, illetve német állampolgárokat a francia hatóságok összeszedték és internálták az Ile d'Yeu várbörtönbe. Francia ösztöndíjasokkal, világutazó arisztokratákkal, vendégmunkásokkal együtt töltött itt el öt embertelen évet a szerző, aki egyébként francia szakos tanár volt, a francia kultúra jó ismerője és rajongója. Művében hírül adja: nincs kultúmemzet és primitív nemzet, a háború minden népből előcsalogatja az ősemberi indulatokat. A fenti könyveket a Magyar Könyvklub legújabb katalógusából válogatva ajánljuk olvasóinknak. W V M T \ E N Y £ ü O futamidő: 15 hónap Jegyzési időszak: 1995. aug. 31. - szept. 8. Forgalmazók: City Broker Kft. Tel.: 1/212-2798 Talentum Rt. Tel.: 1/269-2122 Jegyezhető: Talentum Rt szervezésében az MHB Fiókjai: DOMBÓVÁR 7200 Szabadság u.21. 74/366-111 DUNAFÖLDVÁR 7020 Béke tér 13. 75/342-112 SZÉCHENYI IGAZGATÓSÁG 3.sz.fíók 1066 Nyugati tér 1-2. 1/132-0194 8. sz. fiók 1052 Szép u. 1 /b 1/117-4769 7.sz.fíók 1024 Margit krt. 5/a. 1/212-5431 10. sz. Váci fiók 2600 Köztársaság u. 5. 27/314-551 SZEKSZÁRD 7100 Arany J. u. 23-25. 74/315-755 CITY BROKER KFT 1024 Budapest, Ady E. u. 19. 1/212-2798 A City Breker Kft. szervezésében a Dunaholding Kft.-k: Dunaholding-Paks Kft. 7030 Kossuth u. 12/a 75/310-151 biztos kézben PÁLYÁZATI FELHÍVÁS nyílt, kétfordulós versenytárgyalásra Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa-Paks _ _________ települések_____________ v ezetékes földgázellátása megvalósítására Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa és Paks települések Önkormányzatai pályázatot hirdetnek a felsorolt települések vezetékes földgázellátását biztosító nagynyomású, nagyközépnyomásű és középnyomású gázelosztó hálózatok és létesítményeinek fővállalkozásban történő komplett megvalósítására. A megvalósítandó létesítmények műszaki tartalma fenti települések és térségük gázellátási tanulmányterve alapján került meghatározásra. A pályázati anyagot 120.000 Ft+25% áfa befizetése mellett lehet átvenni Paks Város Polgármesteri Hivatal műszaki osztályán 7030 Paks, Dózsa György utca 55-61. 1995. augusztus 25-től szeptember 15-ig, 8 és 12 óra között A pályázatot Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa-Paks települések vezetékes földgázellátása felirattal, zárt borítékban, postán vagy személyesen Paks Város Polgármesteri Hivatal műszaki osztályán kell benyújtani. A pályázat beadásának határideje: 1995. szeptember 25., 10.00 óra A pályázat bontásának határideje: 1995. szeptember 25., 10.30 óra Az eredményhirdetés helye: Paks Város Polgármesteri Hivatal I. emeleti tárgyalója Paks, Dózsa György u. 55-61. Az eredményhirdetés időpontja:- előminősítés eredményhirdetése: 1995. október 2., 10 óra- végleges eredményhirdetés: 1995. október 9., 10 óra A pályázatok érvényességi feltétele, hogy mindenben feleljen meg a részletes kiírás követelményeinek. Az ajánlattételért díj nem számolható fel. Nagy Gábomé Dunaföldvár város polgármestere Szabó József Madocsa község polgármestere Kiss József Bölcske község polgármestere Herczeg József Paks város polgármestere (76659)
