Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-12 / 188. szám
8. oldal Hétvégi Magazin 1995. augusztus 12., szombat Rejtett értékeink Bartal György tevékenysége Ha valaki azt a kérdést tenné föl, hogy ki volt hazánkban a harmadik önként adózó nemes, Tolna megye birtokosai közül az első, aki felelős kormányban miniszteri rangot viselt, aligha vágnák rá a címben szereplő politikus nevét, pedig ez is, más tevékenysége is elgondolkodtathatna sokakat figyelemreméltó pályájáról. Az utolsó birtokadományban részesített idősb Bartal György fia, aki a Pozsony megyei Etre- karcsán született 1820. szeptember 20. (más forrás szerint 22.) napján, éppen e királyi juttatás révén kerül megyénkbe, mert ő igazgatja a faddi-hencsei birtok ügyeit. Életéről legtöbbet Bartal Aurél családmonográfiájából tudunk, az adatok legjava innét való. Eszerint pesti, nyit- rai, pozsonyi középiskolái után 1838-1841. között az ifjú György a Mária Terézia Lovagi Akadémia (a Theresianum) növendéke, hét nyelven beszél (magyar, latin, görög, német, olasz, francia, angol), de valamelyest csehül és szlovákul is tud. Feltétlen udvarhű atyja megyénkbe küldi, hogy itt majd Eszterházy Károly főispán szárnyai alatt hasonló szellemben nevelkedjen, ennek érdekében a gróf ki is nevezi tiszteletbeli megyei aljegyzővé 1841-ben. Csakhogy őt inkább Bezerédj István szelleme és barátsága ragadta magával, így, de immár tiszteletbeli főjegyzőként jegyezteti be magát harmadikként az önként adózó magyar nemesek sorába. (Birtoka még nem volt, ezért csak jelképesen adózott évi 20 forinttal, mintegy 60 napszám árával .r.) A következő évben éppen akkor utazik Ausztrián, Csehországon, a német fejedelemségeken keresztül Hollandiába, amikor megyénkben átrendeződnek a politikai vonalak. Atyja utasítására és közbejárásával az udvari kancelláriához kerül, Tolnában találjuk azonban ismét 1847 őszén. Nem kétséges melyik oldalon: 1848. június 21-én ellenjelölt nélkül, közfelkiáltással választják a pincehelyi kerület képviselőjévé. A forradalom és szabadságharc mellett mindvégig kitart, Bezerédjvel együtt tartják fogva az Újépületben, de apja révén szabadon engedik, bár az 1850-es években a rendőrök gyakran zaklatják. Ez persze nem zavarja abban, hogy mentoráról, Bezerédjről írjon tanulmányt a Csengery Antal szerkesztette Magyar szónokok és státusférfiak című kötetbe. Tíz évnyi várakozás után, 1860-ban, az újra induló politikai életben már jelen van, de közben elvégezte a faddi birtok megváltását, kedvelt faluját segíti gyűjtéssel is a templomépítésben. A következő évben január 8-án Fördős István maga helyett őt ajánlja alispánnak, amit közfelkiáltással el is fogadnak. Újjáválasztják pincehelyi kerületében, de hamarosan, augusztus 22-én már karhatalommal oszlatják fel az országgyűlést is. Ekkor, rövid időre, az ókonzervatívokhoz csatlakozik, részt vesz alkotmánytervezetük kidolgozásában, majd a dunai gőzhajózás ügyében fáradozik. Százharminc esztendeje, 1865. augusztus 10-én élete nagy választása elé került: Ferenc József kinevezi a helytartótanács elnökhelyettesévé. A tisztet elfogadja, azzal, hogy „addig akar e téren minden odaadással működni, míg közreműködésének forrón óhajtott gyümölcsét, a fejedelem és a haza közti kiegyezést megérlelni sikerülend”. Sokan megvetik hivatalvállalásáért, de az idő őt igazolja, s a Deák-párt, amelynek sorai közt hamarosan ott találjuk, a belső ellenzékit és az előrelátó szónokot is tiszteli benne. Megyénk képviselője lesz, de 1869-ben sajátos okokból Szloha Benedek legyőzi kerületében, 1872-ben azonban ismét képviselő, de ezúttal már Kővárvidéké Szatmár megyében. A sajtó „kitűnő államférfiú, jeles szervező s administrativ tehetség, az ékes szólás nagy mestere” gyanánt tartja számon, s mindenki azt várja, hogy belügyminiszter lesz belőle. Ehelyett 1874. március 21-én a Bittó-kormány földmí- velés-, ipar- és kereskedelemügyi tárcáját kapja meg. Bár a korabeli vélemény szerint ez „hivatása szerinti tevékenységre nem nyújt éppenséggel semmi tért” számára. (A Bittó- családdal Bartalé többszörös rokonságban volt, így nem maradhatott ki a kabinetből). A következő év március 2-án lemond a kormány, október 25- én Faddon pedig gyomorrákban meghal Bartal György. Többezer ember, az egész megye hajtott előtte fejet s ismerte be: „ő nem változott, de az idők változtak” ... Dr. Töttős Gábor A hónap műtárgya Takács Béla grafikái a Porta Galériában Nyári végi tárlathoz hívja az érdeklődőket Szekszárdon a megyei könyvtár Porta Galériája. A könyveket kölcsönző, a zenei és egyéb irodalmi ismeretekre vágyó olvasók ez alkalommal Takács Béla szekszárdi grafikusművész rajzait láthatják a könyvtári portán. Takács Béla többet hallatott magáról a ’70-es évek végén, a nyolcvanasok elején. Akkor ő is azok közé tartozott, akik a Tolna Megyei Képzőművészeti Stúdió alapítói voltak. Fenntartó és minden szponzori tevékenységet velük, értük a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ és annak munkatársa Kiss István vállalt. Egyik legkarakteresebb egyénisége Takács Béla volt e csoportnak, amelynek tagjai hazai és nemzetközi bemutatókon egyaránt megállták helyüket. Főállásban mindig a dekoráció, a kirakat- rendezés jelentett és jelent számára napi feladatot. Mivel az utca képét formáló tevékenységet űzött, az utca emberei közül számtalan ismerőse is van. ők igazolhatják hűségét, mely munkahelyhez épp úgy köti, mit az ábrázolandó témához, vagy technikai eszközhöz. Míg a Porta Galériában szemlélő figyeli Takács Béla rajzain a vonalak egymáshoz idomulását, eszébe jut, hogy milyen egyszerű eszköze is a rajz az embernek. Rajztörténeti ismereteket sem nagyon kell segítségül hívni, hogy felfedezzük ezeken a különös igényű formakeresést. Ha már a rajztörténetnél tartunk, akkor éppen e rajzok adjanak alkalmat a visszapillantásra, amit mondjuk az altamírai barlangból megtett a ma napig. Nem véletlen ez összevetés, hiszen Takács Béla rajzain sem az ábrázolt lény (leginkább nőalak) naturalista, realista megjelenítése a cél. Sokkal inkább arra törekszik, hogy megragadjon pregnánsan egy mozdulatot, akár a barlangrajzok mesterei. Az akkori rajzok mágikus erejéből nőtt ki a későbbi kultikus megjelenítés, a festői gondolkodásnak is utat tárva. A rajz a mai napig a festészet alapja maradt. Sokan értetlenül állnak a szakközép és főiskolák felvételi követelményei előtt, ahol a geometrikus testek ábrázolása mellett követelmény az emberi alak, a portré megrajzolása is. Ilyen jellegű tanulmányai Takács Bélának is vannak. Stúdiumok rajzaiból nőnek ki mindig azok a kompozíciók, melyek az ő sajátos hangulatú alkotásait jellemzik. A középkori illusztrációs rajzok, festői kézikönyvek is igazolják, hogy a festő kiképzésnek tartozéka volt a minta utáni rajzolás. A manierizmus teoretikusai számára a rajz nemcsak a szem és a kéz gyakorlata, hanem mindenek előtt az ötlet látható kifejezése is. Takács Béla rajzai hasonló jelzői ötleteinek, művészi alakításé szándékának. Kézírásos vallomások ezek, „lelki rögtönzések” Paul Klee szavaival élve, vagy idézhetjük Paul Cé- zannet, miszerint a rajz csak külső körülírása annak, amit látunk. Takács Béla Porta Galériabeli rajzai ilyen gondolatok elindítói voltak. Tisztelettel ajánljuk olvasóink és a könyvtárlátogatók figyelmébe augusztus végéig. Decsi Kiss János TÉVÉNÉZŐ Három történet a férfiakról Látszólag a nőkről szólt a Playboy modell című amerikai film, de éppenséggel a férfiak világát leplezte le. A hétköznapok taposómalmában nem is gondolná az ember, hogy mennyire a férfiak igazgatta világban élünk. S, minden jel szerint el is fogadtuk annak szabályait, hiszen észre sem vesszük, hogy azok még mindig mennyire hátrányosak egy nő számára. A történet arról szólt, hogy egyetlen lázadás erejéig három nő kivételesen önmagára gondolt, önmaga akart lenni, s azt csinálta, amihez az adott időszakban éppen kedve volt, amire szüksége volt. Az egyik asszony, szürkülő házasságában a férjével akarta észrevetetni, hogy még mindig szép, és nő. A másik bizonyítani akarta, hogy karcsú és fotogén, mert lélekben még mindig az a kövér kislány volt, aki annyit szenvedett ettől annak idején. A köztiszteletben álló család lányának sem könnyebb, mert a tökéletes gyermek szerepében boldogtalan, s lélekben a lázadó nővérét irigyli. Hozzá szeretne hasonlítani, de nem tud kilépni szerepéből másként, csak úgy, ha megmutatja magát teljes valójában. Ha a Playboy ad lehetőséget erre, hát ott. A vallomások pillanatában aztán kiderül, hogy a testvére meg éppen az ő családban betöltött szerepére vágyik. A fotók megjelenésének, az olvasott, de megvetett lapban drámai következményei lesznek, a férj megbotránkozik, válni akar, az apa kitagadja lányát, a harmadik nőt pedig kirúgják a munkahelyéről. A tanulságot ő mondja álszent férfi kollégái szemébe, mikor felsorolja, hogy az egyik kötelességszerűen csalja a feleségét, másik iszik, a harmadik kétszer volt drogelvonó-kúrán, de a férfi-világ nekik elnézi. A nőt viszont elítélik, ha szabad idejében művészi, de többé-kevésbé meztelen képeket készítenek róla. A férj, a kollégák mindezt erkölcstelennek, és elviselhetetlennek találják, pusztán azért, mert mások is így gondolják. Jobb a többséghez hasonlítani, mint vállalni saját nézeteinket. Mindenki véleménye számít, csak az állítólag szeretett feleségé, lányé, kolléganőé nem. Ugyan ki ne tudna saját környezetében példákat sorolni arra, hogy amit szabad a férfinak, azt egy nőnek nem bocsátják meg. A férjeknek joguk van a „kapuzárás előtti” pánikra, s új életet kezdeni egy fiatal nő oldalán. Próbálna csak egy nő elmenni a családi tűzhely mellől, az apára hagyva kamasz gyerekeit, egy fiatalabb férfival! Fordítva mindez hétköznapi eset. A szabad választások már kétszer bebizonyították, hogy ahol férfi és nő egymás ellenében indult egy választási körzetben, mindig a férfit választották meg. A magyar parlament tagjainak mintegy 8 százaléka nő. A magyar állampolgárok több, mint a felét annyian képviselik az országgyűlésben, mint egy kis pártot. A megyegyűlésben több a nő, hála a listás szavazásnak, no meg annak, hogy a listát összeállító férfiak tudják, a nők kevés pénzért is hajlandók sokat dolgozni a közért. De a megyeszékhely önkormányzatában már egyetlen nő sincsen. Az amerikai filmben azért a férj rájön, hogy nem tud a felesége nélkül élni, az apa rádöbben, hogy mit jelent számára a lánya, a harmadik nő is - frissen szerzett önbizalma segítségével - meghódítja azt a férfit, aki már régen tetszik neki. A magánéletben tehát maradt a nőknek is esélyük. A férfiak rádöbbentek, hogy nő nélkül még megszületni sem tudnának, de a társadalmi szerepükből nem engednek. A munkájában sikeres nőt elküldik, s másutt sem kap állást. A családon kívüli világ a férfiaké. És, nálunk, Magyarországon, 1995-ben? Ihárosi Ibolya A néptánc hete Gyulán Néptánc-estek sorozatával zárul a Gyulai Várszínház 32. évadja: augusztus 14-től, hétfőtől 20-ig, vasárnapig tart a hazai és külhoni magyar néptáncegyüttesek bemutatósorozata. A magyar néptánc gyulai hete hétfőn a Cimborák Táncegyüttes tószínpadi előadásával kezdődik, a helybeli gyermektáncosok kedden és szerdán megismétlik fellépésüket (az előadások délután öt órakor kezdődnek.) Hegyvidéki képeslapok Ideális annak a Szilvásváradi volt SZOT üdülő, ma a Nemzeti Üdülési és Utazási Iroda Kastély motelje, aki nem úgy képzeli el a pihenést, hogy elterül a vízparton, s úgy is marad. Néhány képeslap erejéig érdemes felvillantani a hét éjszaka és a nyolc nap érdekességeit, ha másért nem, kedvcsinálónak. Sok az állat, de nem mind kedves Az elhelyezés ezért a pénzért viszonylag kényelmes. Ha azt nem is mondhatjuk, hogy éppen frissen újították fel a motelokat és a kis bungalókat. A park viszont gondozott. Köztudott, hogy Szilvásváradon van a lipicai törzstenyészet. Mindenkinek meg kell nézni, mert a lovak gyönyörűek. Kocsikázni viszont nagyon drága, ezért e lehetőséget valamiképpen el kell titkolni a gyerekek elől. Nekik is javasolható, hogy barátkozzanak inkább a szürke marhákkal. Ilyen fajta úgysincs mindenütt. Ott meg közvetlenül az üdülő mellett legelésznek a domboldalon. Kedvesek, barátságosak, s ingyen vannak. A muflonok nem maflák, ezért aztán nem is látni egyet sem a Bükki Nemzeti Parkban. Többen állítják, hogy őzet viszont láttak napközben is. Hajnalban, vagy alkonyatkor nyilván több állatot látni az erdőben. Az erdei tóban rajokban közlekednek a snecik, s szelídített kácsák úsznak a látogató lába elé. Minipisztrángok biztos fickándoznak a „keltetőben”, de ez nem látszik. A szállás lambériája alól óriáshangyák merészkednek elő, s ugyanezen faj képviselői lelhe- tőek fel a zuhanyozóban, és a vécében is. A csöndesen sétálgatok viszont barátságos barna mókusokkal találkozhatnak a kastély környéki parkban. Őserdőben jártunk gyönyörűket láttunk A lusták lemaradhatnak a legszebb látványról, ami az erre célra épített kilátóról a bámészkodó szeme elé tárul a Szalajka völgyében. Volt, aki úgy fogalmazott : Eddig azt hitte, ilyen szépet csak a filmekben és külföldön lehet látni. Ilyenkor jut az ember eszébe, hogy hány milliárd embernek külföld a kis Magyarország, s mindnek érdemes volna megmutatni. Sok más pontról a napszaknak és az időjárásnak megfelelő szépségekben gyönyörködhet a kitartó túrázó. Az idén gyönyörű a Fátyol vízesés is, volt elég csapadék. A Bükkben igazi őserdő van. Nem telepítették, nőtt úgy, ahogy jónak látta. A fák között béke van, nyugalom és hűvös. Meleg ruhát vinni kell, mert reggel és este hűvös, időnként még a kánikulában is kifejezetten hideg van. Érdemes ellátogatni Szilvásváradról Aggtelekre is. A barlangba induló utolsó esti túrát - Krasznahorkáról visszafelé mi gondosan, mintegy két perccel lekéstük. Aki nem autóval megy, az sem marad le semmiről, mert jó pénzért, csoportos látogatásokat szerveznek az üdülőből is. Nem maradhat ki - mi kihagytuk - a Miskolc-tapolcai tavas, és a közelben lévő Anna barlang, s persze Lillafüred sem. Krasznahorka büszke vára, Rákóczi nélkül Útlevelet vinni kell, ahhoz, hogy megnézhessük Krasznahorka büszke várát, ahol találkozhatunk a magyar történelemmel. A szlovák állam, még csehszlovák korában sok pénzt áldozott a vár restaurálására, amin jelen esetben nem újjáépítést, hanem értő műemléki megőrzést kell érteni. Példaértékű a helyreállítása. Kis szerencsével magyar idegenvezetést is lehet kapni, amit kiharcolni érdemes, mert anélkül keveset tudhatunk meg a vár évszázadairól. Ki tudja miért, Rákóczi fejedelem neve nem hangzik el az idegenvezetés során, pedig a történelemkönyvek megemlékeznek róla. Rozsnyón megállva viszont a templomok biztos zárva lesznek, de még látható az a ház, amelyet később pénzverdének használt a fejedelem. Egy hétre senki se menjen, mert kettő kell a szépségek, nevezetességek - Bélapátfalva, Eger - megtekintéséhez, a harmadik meg alvásra, olvasásra, pihenésre. A nyári Bükknél csak az őszi lehet szebb! Ihárosi
