Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-12 / 135. szám
4. oldal 1995. június 12., hétfő Megyei Körkép — Szekszárd És Környéke Jegyzet írta: F. Kováts Éva Erkölcs és felelősség F lelős-e és milyen mértékben a szülő gyermeke cselekedeteiért? A kérdés gyakorló anyaként jó ideje foglalkoztat. Először egyik ismert politikusunk fiának fegyvercsempészésben való részvételekor gondolkoztam el ezen. Az apa elhatárolta magát az ügytől, mondván, a fiú felnőtt, évek óta külön él az ország másik felében, maga felel mindenért. Egyetértettem vele. Aztán jött a fóti gyermekvárosi ügy. Amikor a faluban, „normális" családban élő két gyermekkorú srác brutális kegyetlenséggel megölte az „államis" kisfiút. Halálra kínozták „ csak úgy, szórakozásból ”, az akció- és horrorfilmekben látott módon védtelen, kiszolgáltatott játszótársukat. Kiszórakozva magukat haza mentek, lefeküdtek és aludtak reggelig. Milyen családban nevelkedtek ezek az érzelem legcsekélyebb jelét sem mutató gyerekek? Mondott-e esti mesét nekik valaki és milyet? Kaptak-e elalvás előtt jó-éjt puszit és kitől? Mikor és miről beszélgetett velük apjuk, anyjuk? Feltűnt-e a szülőknek, tanáraiknak vagy valakinek a környezetükben, hogy nincs minden rendben velük? A kérdésekre nem kaptam választ. Most aztán szomorú szenzációként itt a Remete utcai eset. A jó anyagi körülmények között élő, rendes, igyekvő, dolgos szülők nem vettek észre semmit, mélyen meg vannak döbbenve, azt mondják a gyermekeiknek, vallják be az igazat, most már vállalniuk kell amit tettek, szól a tudósítás. Ami végülis rendben lenne, csakhogy letudható-e ezzel a szülői felelősség kérdése? ők vajon bevallják-e maguknak, egymásnak, hogy valamit, valahol nagyon elrontottunk. A mindennapi létért való küzdelemben, a pénz keresés hajrájában nem értünk rá eleget foglalkozni a gyerekünkkel. Nem figyeltünk rá eléggé, nem vettük észre hogy lóg az iskolából, csavarog, rondán beszél és lopkodja a pénztárcánkból a százasokat, ezreseket. Illetve láttuk, de nem foglalkoztunk vele, úgy gondoltuk, majd kinövi. Az általános iskola igazgatója, ahová az egyik elkövető jár, szintén meg van döbbenve, de egész más okból. — Évek óta probléma van ezzel a fiúval, tavaly egy zsarolási ügyben vett részt, megfélemlítették a kisebbeket, pénzt követeltek tőlük. Jeleztük a dolgot a rendőrségnek, de hogy történt-e intézkedés és mi, azt nem tudom, mert visszajelzést máig nem kaptunk. A szülőket is értesítettem, az apa bejött és nekem támadt. Kikéri magának, hogy a fiát ilyen dologgal gyanúsítsuk és durván beleavatkozunk a családi ügyeikbe, kiabálta. Most, ha bejön, nem tudom mit fog mondani! A z igazgató lelkiismeretes, jó pedagógus, mégis ebben az ügyben tehetetlennek érzi magát és ez bántja. Pedig nem ő tehet róla, hogy társadalmunkban az anyagiak uralnak mindent és veszendőben az erkölcsi értékek. Nincs hatékony ifjúságvédelem, a deviáns gyerekekkel igazából nem törődik senki. Nincs kapcsolat a különböző családvédő, segítő szervezetek között. Ha a családban nem tanulja meg a gyerek a társadalmi együttéléshez szükséges alapvető emberi normákat, a követendő erkölcsi értékeket, nincs olyan szervezet, amelyik megteszi ezt a szülők helyett. Családsegítő Központ Üj városfejlesztési koncepció készül Szeressük jobban Szekszárdot A családsegítő szolgálatok a 80-as évek végétől a szociális alapellátás részeként jöttek létre. A szekszárdi Családsegítő Központot a városi önkormányzat hozta létre, működését 1992. októberében kezdte. A Központ családsegítő és közösségfejlesztő tevékenysége mellett az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Szociálpolitikai Tanszékének gyakorlóterepe is. A Családsegítő Központhoz forduló, vagy bármely módon kapcsolatba kerülő emberekkel, családokkal az önkéntesség elve alapján alakítanak ki együttműködést. A Központ foglalkozik többek között egyéni lélektani problémákkal, életvezetési gondokkal, pár- és családi tanácsadással, segítséget nyújt hivatalos ügyek intézéséhez. Állandó csoportok is működnek a központban, ilyen a Babaklub, a Játszó délelőtt, az Ügyes kezek, a Játékos személyiségfejlesztő csoport, a Dyslexiás és egyéb tanulási problémákkal küzdő gyermekek szüleinek baráti köre, ha- lássérült gyermekek szüleinek klubja, Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A készülő szekszárdi városfejlesztési koncepció mottója az lehetne: Szeressük jobban Szekszárdot. Ez a gondolat nem elsősorban lokálpatrióta érzelmeink hőfokára - bár ennek tettleg megnyilvánuló jeleire is szükség volna - hanem a város- fejlesztés ésszerűségére, megfontoltságára, és rugalmasságára vonatkozik. Jobban Zoltán, a szekszárdi közgyűlés gazdasági és környezetvédelmi bizottságának elnöke válaszolt a témával kapcsolatos kérdéseinkre. Egy órán át sorolta mindazon tudnivalókat, amelyek szeretett városunkra, illetve a várospolitikai koncepcióra vonatkoztak. Hamarosan teljesen kész lesz a város új általános rendezési terve, ezzel párhuzamosan készültek a részletes rendezési tervek is. Az általános elfogadásához szükséges az új város- fejlesztési koncepció. A régi valamikor a nyolcvanas évek elején készült, s merőben más elvek és gyakorlat szerint, mint a mostani. Akkor az volt a döntés, hogy hetvenezer lakosú, ipari-mezőgazdasági középváros legyen Szekszárd az ezredfordulóra, s ehhez megtervezték a munkahelyeket. Az ipar Mától, azaz hétfőtől elkezdődnek az Alisca Bomapok. A június 12-18-ig tartó rendezvénynek nagyon sok szakmai programja lesz és több, a nagy- közönség számára is igen szórakoztató, kellemes kikapcsolódást nyújtó esemény. A sióagárdi halfőzőversenyről már írtunk, most az egy hetes Bomapok egyik különleges rendezvényéről, a reneszánsz konyháról szólunk. A szombat-vasárnap Szek- -szárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház előtt üzemelő reneszánsz konyha, a gasztronómiai élvezeteket kedvelőknek kínál ételkülönlegességeket, melyeket a paksi Gourmand Hidegkonyha és Salátabár csapata készít el a művelődési ház előtti téren felállításra kerülő sátorban a vendégeknek. — Mitől lesz „reneszánsz” ez a vendégváró hely? - a kérdést az eseményt szervező Prikryl Zoltánnak, a paksi Gourmand Hidegkonyha és Salátabár tulajdonosának tettük fel. — Minden, a reneszánsz kort - mely köztudottan az élet élvezetét hangoztatta - fogja idézni ezen a hétvégén a sátor díszítésétől kezdve a személyzet ruháján át a felszolgált étehiányzott, de ezeket letelepítették. Sajnos többségük leányvállalat volt, amelyek az elsők között omlottak össze. Hozzá tervezték a lakótelepeket, és a szolgáltató egységeket, beleértve a oktatási, egészségügyi létesítményeket. A város fűtési rendszerét is a képzelt középvároshoz építették meg, ma is ennek a túlméretezett rendszernek az árát fizetjük valameny- nyien. Kilencvenegyben azzal az alapelvvel indultak neki az új koncepció kidolgozásának, hogy Szekszárd hosszú távon - de a kor színvonalának megfelelően - maradjon az ami mindig is volt: hangulatos kisváros. Bebizonyosodott, hogy egy nagyüzem összeomlása ezreket tehet munkanélkülivé, világossá vált, hogy a kis és közép- vállalkozásokat kell támogatni. Ezért korábbi lakóterületnek fenntartott területeket - például Palánkon - előnyös feltételekkel ajánlott fel a város közép- vállalkozások számára. Gondot fordítanak a kisvállalkozások támogatására. Cél, hogy egyetlen gazdasági, vagy építészeti lépés se járjon jóvátehetetlen következménnyel. Ezért tervezik a lekig. Bemutatónk igazi hangulatát a látványkonyhával teremtjük meg, külön erre az alakalomra építettünk egy korhű tűzhelyet, melyen szakácsaink cserép, rézedényekben, faszénparázson, nyársakon, bográcsban és roston fogják elkészíteni a különböző fogásokat. A tűzhelyen kilenc nyulat, nyolc kacsát lehet egyszerre sütni. A személyzet reneszánsz kori ruhákban lesz és a régi nyelvezetet fogja használni. — Nyúlfi sütve egészen, csipkesásával; narancsos vadréce bűjtös szilvával; kecsege káposzta levében. Ön harmincon aluli fiatalember. Honnan vette ezt az éteksort, a recepteket? — Régi szakácskönyvekből. Amúgy régóta foglalkoztat ez a kor, a XIII-XIV. században élt emberek étkezési szokásai. Ezért is örültem a Gasztronómiai Társaság megalakulásának. Márciusban Pakson, a Pre- látusnál Kovács János tanár úrral és Sill Attilával már rendeztünk egy reneszánsz vendéglátást. Rengeteg ételt kipróbáltunk előtte. A régi szakácsok több és másfajta fűszereket használtak, jellegzetes, édeskés, túlfűszerezett ételeik volrészterületekkel folyamatosan bővülő, gazdagodó városfejlesztési programot igen rugalmasra. Már a rendszerváltás után is történt jóvátehetetlen és egyelőre beláthatatlan következménnyel járó lépés: a Séd patak lefedése. Nem hemzsegnek - s nemcsak Szekszárdon - a várostervező szakmérnökök, még az előző önkormányzat megrendelte a MTA Regionális Kutatások Központjától három és félmillió forintért azokat a tanulmányokat, amelyek tudományosan megalapozzák a koncepciót. Több, mint 24 ezer oldalnyi anyag készült el - szekszárdi szakemberek bevonásával - majd ebből egy kilencven oldalas összefoglaló. Kérdés volt ezek után, hogy ezeknek a feldolgozása, illetve a rövid koncepció kialakítása miként lehetséges. A gazdasági bizottság vállalta, hogy a koncepció kidolgozásának szervezési feladatait elvégzi. A résztémákat a közgyűlés bizottságai a témákban érdekelt és közgyűléssel együttműködő szervezetek vitatják meg, majd még a nyáron közgyűlés elé kerül. tak. Főként vad és hal került az asztalokra, nyárson vagy kemencében egészben megsütve és hozzá kenyérbéllel sűrített mártásokat, meg a sültek szaftját kínálták. — Ha jól tudom, tavaly ilyen jellegű versenyen is részt vettek. — Igen, augusztusban a kollégáim rábeszélésére indultunk is a Nagyszakácsiban „Királyi Szakácsok Versenye” néven megrendezett versenyen. Kü- löndíjat kaptunk a reneszánsz tálunkra, melyen vaddisznófej volt erdei fű-sódarostul, vargá- nyás sásával, mellette fürj roston füge-sásával, galamb gyümölcsös lével, valamint szarvashús szőlőlevélben. — Egy zsebbe vágó kérdés: milyen árakra számíthatnak a reneszánsz konyha vendégei? — Minden menü egységesen 350 forint, egy szelet kenyérrel. — A nyitvatartás? — Szombaton 10-22 óráig, vasárnap pedig 9-22 óráig várjuk vendégekeinket. — További tervei? — Jövőre honfoglaláskori ételekből szeretnék egy ehhez hasonló gasztronómiai bemutatót rendezni. F. Kováts Éva Hajdan 355 éYe, 1640. június 15-én Ámhát aga, tolnai török adószedő szívélyes hangú, baráti levélben jár közben Győr főbírájánál egy tolnai özvegy érdekében. 120 éve, 1875. június 15-én a Fővárosi Lapok című irodalmi napilap a györkönyi születésű Györkönyi Am- hold Károlyt meleg szavakkal indította el irodalmi pályáján és megkezdte A falu első legénye című beszélyé- nek folytatásos közlését. 115 éve, 1880. június 6-án Népnevelésünk tényezői címmel vezércikk nehezményezte a Tolnamegyei Közlönyben, hogy az iskolaszéki tagság csak írni-ol- vasni tudáshoz van kötve, s a tagok nem törődnek az ügyekkel. Egy héttel később tudatták, hogy Kókán Jánost bízta meg a minisztérium és az Akadémia azzal, hogy megyénkben földtani kutatásokat végezzen. 110 éve, 1885. június 7-én igazságügyi épület létesítését sürgette egy cikk. Június 11-én meghalt Szekszárdon sikabonyi Angyal Gábor ’48-as főhadnagy, takarék- pénztári könyvvezető. Három nap múlva A szegzárdi vincellérképezde címmel írt a Tolnamegyei Közlönyben vezércikket Boda Vilmos: először a polgári iskolán akartak borászati oktatást az al- és főispán támogatásával; az utóbbi magánlevelére a földmívelési miniszter inkább önálló képezdét javasolt, s megígérte, a tanerőkről és a tárgyi feltételekről gondoskodni fog. Ugyanekkor tudatta a lap, hogy az újvárosi plébániaiak tervei elkészültek. A Szekszárd Vidéke június 18-i mellékletében közölte: „Tolnamegye monographi- ája megírására dr. Kamme; rer Ernő Fiatal tudósunk vállalkozott.” 100 éve, 1895. június 16-án búcsúzott a Tolnavármegye Simontsits Béla alispántól, akit Szatmár megye főispánjává neveztek ki. A ’48-as honvédek - budapesti felhívásra - elhatározták, hogy lefényképeztetik magukat, a 39 szekszárdi honvéd többsége azonban oly szegény, hogy gyűjtés útján kellene összeszedni a csoportképért járó összeget. 90 éve, 1900. június 7-én a Tolnamegyei Közlöny a Pakson működő, Szeniczey Géza építette csillagdáról ír. Ihárosi Ibolya Június 12-18. Alisca Bomapok Nyúlfi a reneszánsz konyhában Kriminális Mind a ketten öngyilkosok lettek Szörnyű családi tragédia történt a héten Szekszárdon a Gróf Pál utcában. Az egyik tízemeletes épületben lakott albérletben egy fiatal pár, amelynek mindkét tagja ön- gyilkosságot követett el. Az ünnepek alatt a férfi - aki ideggyógyászati kezelés alatt állott - kiverte a tizedik emeleti folyosón a fémszállal megerősített ablakot, és kivetette magát rajta. A helyszínen szörnyethalt. Néhány nappal később a Kálvária környékén a fiatalasz- szony egy fűtéscsőre akasztotta fel magát. A történtek hátteréről a rendőrség nem sokat tud, hiszen idegenkezűségnek, vagyis bűncselekménynek a gyanúja egyik esetben sem merült fel. A környéken lakók viszont - többek között - tudni vélik, hogy mivel mindketten munkanélküliek voltak, az albérletet fizetni nem tudták, s e miatt a kilakoltatás fenyegette őket. Kabátlopás esete a Titanic diszkóban Bármennyire is meglepő a szekszárdi Titanic diszkóban nincs ruhatár. Ezzel szemben manapság nem ritka a húszezer forintot is megérő bőrkabát, dzseki, hogy a télikabátokról - most nyáron - ne is szóljunk. így aztán az a gyakorlat, hogy az értékesebb darabokat a vécésnéni gondjaira bízzák némi aprópénzért. Természetesen nincs jegy, nincs nyilvántartás, e miatt előfordulhat, hogy a kabátot más kéri ki, mint aki beadta. Betörés, besurranás autólopás és feltörés Szedresen a kertben kapáló házaspár már csak azt látta, hogy a besurranó tolvajok autójukon távoztak. A rendszámot felismerni vélték, de ilyen lelkiállapotban gyakori a tévedés. A mondott rendszám tulajdonosa már megvan, de még nem tisztázott, hogy lehetett-e az ő autója akkor és ott. Még az is lehet, hogy már a sokadik tulajdonosánál van. Betörtek a szekszárdi szabadidőközpontba is, ahonnét műanyag bútorokat, ablakkeretet loptak. A cukrászüzemből ezúttal édességet és apróságot vittek el ismeretlen tettesek. Feltűnősen sok autót feltörtek, s megint divatba jött a benzinlopás is. Az autók tanksapkáját általában felfeszítik. Eltűnt egy Trabant is, még van rá esély, hogy csak sétautazásra használták és valahol elhagyták. Kicsi a valószínűsége, hogy külföldre vitték. Rezet a művészektől Nagyobb mennyiségű színesfémet loptak a szekszárdi művésztelepről. A rendőrség egy többszörösen büntetett előéletű férfi személyében megtalálta a tolvajt, majd pedig a fémet a MÉH telepen. A kár megtérült, de a telepvezető nem nagyon örült a lefoglalásnak, mondván, hogy ők az áruért fizettek. II. Országos Nyugdíjas Találkozó A „platánosok” sikere Budapesten Vasárnap, június 4-én rendezték meg Budapesten az Orczy-kertben a II. Országos Nyugdíjas Találkozót. Az ország egész területéről várták a meghívott szólistákat, együtteseket. Tolna megyét és Szekszárd városát a Platán Nyugdíjas Klub képviselte, versmondás és népdalcsokor előadásával. A gyönyörű és hatalmas park színpadán igazán szép sikert arattunk. A verset vastaps fogadta, a népdalokat a szépszámú közönség velünk énekelte. A dalok elhangzása utáni vastaps közben pedig felhangzott a „Hogy volt?” Ismétlésre nem volt lehetőség, de jó érzéssel nyugtáztuk, hogy az ez év januárjában jubilált 10 éves Platán Klub újra szerzett egy kis elismerést Szekszárd városának, Tolna megyének, de saját klubjának is. A rendező szervek részéről kivívtuk a „korrekt” minősítést is, mivel a műsoridőt betartottuk. Szóbeli meghívást kaptunk máris az 1996-os III. Országos Találkozóra, melyet kétnaposra terveznek. Bízunk benne, hogy ott lehetünk! Leipold Józsefné a Platán Ny. Klub vezetője
