Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-12 / 135. szám

4. oldal 1995. június 12., hétfő Megyei Körkép — Szekszárd És Környéke Jegyzet írta: F. Kováts Éva Erkölcs és felelősség F lelős-e és milyen mértékben a szülő gyermeke cselekedete­iért? A kérdés gyakorló anyaként jó ideje foglalkoztat. Először egyik ismert politikusunk fiának fegyvercsempészésben való részvételekor gondolkoztam el ezen. Az apa elhatárolta magát az ügytől, mondván, a fiú felnőtt, évek óta külön él az or­szág másik felében, maga felel mindenért. Egyetértettem vele. Aztán jött a fóti gyermekvárosi ügy. Amikor a faluban, „normális" családban élő két gyermekkorú srác brutális ke­gyetlenséggel megölte az „államis" kisfiút. Halálra kínozták „ csak úgy, szórakozásból ”, az akció- és horrorfilmekben látott módon védtelen, kiszolgáltatott játszótársukat. Kiszórakozva magukat haza mentek, lefeküdtek és aludtak reggelig. Milyen családban nevelkedtek ezek az érzelem legcsekélyebb jelét sem mutató gyerekek? Mondott-e esti mesét nekik valaki és milyet? Kaptak-e elalvás előtt jó-éjt puszit és kitől? Mikor és miről be­szélgetett velük apjuk, anyjuk? Feltűnt-e a szülőknek, tanáraik­nak vagy valakinek a környezetükben, hogy nincs minden rend­ben velük? A kérdésekre nem kaptam választ. Most aztán szomorú szenzációként itt a Remete utcai eset. A jó anyagi körülmények között élő, rendes, igyekvő, dolgos szü­lők nem vettek észre semmit, mélyen meg vannak döbbenve, azt mondják a gyermekeiknek, vallják be az igazat, most már vál­lalniuk kell amit tettek, szól a tudósítás. Ami végülis rendben lenne, csakhogy letudható-e ezzel a szülői felelősség kérdése? ők vajon bevallják-e maguknak, egymásnak, hogy valamit, va­lahol nagyon elrontottunk. A mindennapi létért való küzdelem­ben, a pénz keresés hajrájában nem értünk rá eleget foglalkozni a gyerekünkkel. Nem figyeltünk rá eléggé, nem vettük észre hogy lóg az iskolából, csavarog, rondán beszél és lopkodja a pénztárcánkból a százasokat, ezreseket. Illetve láttuk, de nem foglalkoztunk vele, úgy gondoltuk, majd kinövi. Az általános iskola igazgatója, ahová az egyik elkövető jár, szintén meg van döbbenve, de egész más okból. — Évek óta probléma van ezzel a fiúval, tavaly egy zsarolási ügyben vett részt, megfélemlítették a kisebbeket, pénzt követel­tek tőlük. Jeleztük a dolgot a rendőrségnek, de hogy történt-e intézkedés és mi, azt nem tudom, mert visszajelzést máig nem kaptunk. A szülőket is értesítettem, az apa bejött és nekem tá­madt. Kikéri magának, hogy a fiát ilyen dologgal gyanúsítsuk és durván beleavatkozunk a családi ügyeikbe, kiabálta. Most, ha bejön, nem tudom mit fog mondani! A z igazgató lelkiismeretes, jó pedagógus, mégis ebben az ügyben tehetetlennek érzi magát és ez bántja. Pedig nem ő tehet róla, hogy társadalmunkban az anyagiak uralnak mindent és veszendőben az erkölcsi értékek. Nincs hatékony ifjúságvéde­lem, a deviáns gyerekekkel igazából nem törődik senki. Nincs kapcsolat a különböző családvédő, segítő szervezetek között. Ha a családban nem tanulja meg a gyerek a társadalmi együtt­éléshez szükséges alapvető emberi normákat, a követendő er­kölcsi értékeket, nincs olyan szervezet, amelyik megteszi ezt a szülők helyett. Családsegítő Központ Üj városfejlesztési koncepció készül Szeressük jobban Szekszárdot A családsegítő szolgálatok a 80-as évek végétől a szociális alapellátás részeként jöttek létre. A szekszárdi Családsegítő Központot a városi önkor­mányzat hozta létre, működését 1992. októberében kezdte. A Központ családsegítő és közös­ségfejlesztő tevékenysége mel­lett az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Szociálpolitikai Tan­székének gyakorlóterepe is. A Családsegítő Központhoz for­duló, vagy bármely módon kapcsolatba kerülő emberekkel, családokkal az önkéntesség elve alapján alakítanak ki együttműködést. A Központ foglalkozik többek között egyéni lélektani problémákkal, életvezetési gondokkal, pár- és családi tanácsadással, segítsé­get nyújt hivatalos ügyek inté­zéséhez. Állandó csoportok is működnek a központban, ilyen a Babaklub, a Játszó délelőtt, az Ügyes kezek, a Játékos szemé­lyiségfejlesztő csoport, a Dyslexiás és egyéb tanulási problémákkal küzdő gyerme­kek szüleinek baráti köre, ha- lássérült gyermekek szüleinek klubja, Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesülete. A készülő szekszárdi városfej­lesztési koncepció mottója az lehetne: Szeressük jobban Szekszárdot. Ez a gondolat nem elsősorban lokálpatrióta érzel­meink hőfokára - bár ennek tettleg megnyilvánuló jeleire is szükség volna - hanem a város- fejlesztés ésszerűségére, meg­fontoltságára, és rugalmassá­gára vonatkozik. Jobban Zoltán, a szekszárdi közgyűlés gazdasági és kör­nyezetvédelmi bizottságának elnöke válaszolt a témával kap­csolatos kérdéseinkre. Egy órán át sorolta mindazon tudnivaló­kat, amelyek szeretett váro­sunkra, illetve a várospolitikai koncepcióra vonatkoztak. Hamarosan teljesen kész lesz a város új általános rendezési terve, ezzel párhuzamosan ké­szültek a részletes rendezési tervek is. Az általános elfoga­dásához szükséges az új város- fejlesztési koncepció. A régi valamikor a nyolcvanas évek elején készült, s merőben más elvek és gyakorlat szerint, mint a mostani. Akkor az volt a dön­tés, hogy hetvenezer lakosú, ipari-mezőgazdasági középvá­ros legyen Szekszárd az ezred­fordulóra, s ehhez megtervez­ték a munkahelyeket. Az ipar Mától, azaz hétfőtől elkezdőd­nek az Alisca Bomapok. A jú­nius 12-18-ig tartó rendez­vénynek nagyon sok szakmai programja lesz és több, a nagy- közönség számára is igen szó­rakoztató, kellemes kikapcso­lódást nyújtó esemény. A sióa­gárdi halfőzőversenyről már ír­tunk, most az egy hetes Boma­pok egyik különleges rendez­vényéről, a reneszánsz kony­háról szólunk. A szombat-vasárnap Szek- -szárdon, a Babits Mihály Mű­velődési Ház előtt üzemelő re­neszánsz konyha, a gasztronó­miai élvezeteket kedvelőknek kínál ételkülönlegességeket, melyeket a paksi Gourmand Hidegkonyha és Salátabár csa­pata készít el a művelődési ház előtti téren felállításra kerülő sátorban a vendégeknek. — Mitől lesz „reneszánsz” ez a vendégváró hely? - a kér­dést az eseményt szervező Prikryl Zoltánnak, a paksi Go­urmand Hidegkonyha és Salá­tabár tulajdonosának tettük fel. — Minden, a reneszánsz kort - mely köztudottan az élet élvezetét hangoztatta - fogja idézni ezen a hétvégén a sátor díszítésétől kezdve a személy­zet ruháján át a felszolgált éte­hiányzott, de ezeket letelepítet­ték. Sajnos többségük leányvál­lalat volt, amelyek az elsők kö­zött omlottak össze. Hozzá ter­vezték a lakótelepeket, és a szolgáltató egységeket, bele­értve a oktatási, egészségügyi létesítményeket. A város fűtési rendszerét is a képzelt közép­városhoz építették meg, ma is ennek a túlméretezett rendszer­nek az árát fizetjük valameny- nyien. Kilencvenegyben azzal az alapelvvel indultak neki az új koncepció kidolgozásának, hogy Szekszárd hosszú távon - de a kor színvonalának megfe­lelően - maradjon az ami min­dig is volt: hangulatos kisváros. Bebizonyosodott, hogy egy nagyüzem összeomlása ezreket tehet munkanélkülivé, vilá­gossá vált, hogy a kis és közép- vállalkozásokat kell támogatni. Ezért korábbi lakóterületnek fenntartott területeket - például Palánkon - előnyös feltételek­kel ajánlott fel a város közép- vállalkozások számára. Gondot fordítanak a kisvállalkozások támogatására. Cél, hogy egyetlen gazda­sági, vagy építészeti lépés se járjon jóvátehetetlen követ­kezménnyel. Ezért tervezik a lekig. Bemutatónk igazi hangu­latát a látványkonyhával te­remtjük meg, külön erre az ala­kalomra építettünk egy korhű tűzhelyet, melyen szakácsaink cserép, rézedényekben, faszén­parázson, nyársakon, bogrács­ban és roston fogják elkészíteni a különböző fogásokat. A tűz­helyen kilenc nyulat, nyolc ka­csát lehet egyszerre sütni. A személyzet reneszánsz kori ru­hákban lesz és a régi nyelveze­tet fogja használni. — Nyúlfi sütve egészen, csipkesásával; narancsos vad­réce bűjtös szilvával; kecsege káposzta levében. Ön harmin­con aluli fiatalember. Honnan vette ezt az éteksort, a recepte­ket? — Régi szakácskönyvekből. Amúgy régóta foglalkoztat ez a kor, a XIII-XIV. században élt emberek étkezési szokásai. Ezért is örültem a Gasztronó­miai Társaság megalakulásá­nak. Márciusban Pakson, a Pre- látusnál Kovács János tanár úr­ral és Sill Attilával már rendez­tünk egy reneszánsz vendéglá­tást. Rengeteg ételt kipróbál­tunk előtte. A régi szakácsok több és másfajta fűszereket használtak, jellegzetes, édes­kés, túlfűszerezett ételeik vol­részterületekkel folyamatosan bővülő, gazdagodó városfej­lesztési programot igen rugal­masra. Már a rendszerváltás után is történt jóvátehetetlen és egyelőre beláthatatlan követ­kezménnyel járó lépés: a Séd patak lefedése. Nem hemzsegnek - s nem­csak Szekszárdon - a városter­vező szakmérnökök, még az előző önkormányzat megren­delte a MTA Regionális Kuta­tások Központjától három és félmillió forintért azokat a ta­nulmányokat, amelyek tudo­mányosan megalapozzák a koncepciót. Több, mint 24 ezer oldalnyi anyag készült el - szekszárdi szakemberek bevo­násával - majd ebből egy ki­lencven oldalas összefoglaló. Kérdés volt ezek után, hogy ezeknek a feldolgozása, illetve a rövid koncepció kialakítása miként lehetséges. A gazdasági bizottság vállalta, hogy a kon­cepció kidolgozásának szerve­zési feladatait elvégzi. A résztémákat a közgyűlés bizottságai a témákban érdekelt és közgyűléssel együttműködő szervezetek vitatják meg, majd még a nyáron közgyűlés elé ke­rül. tak. Főként vad és hal került az asztalokra, nyárson vagy ke­mencében egészben megsütve és hozzá kenyérbéllel sűrített mártásokat, meg a sültek szaft­ját kínálták. — Ha jól tudom, tavaly ilyen jellegű versenyen is részt vet­tek. — Igen, augusztusban a kol­légáim rábeszélésére indultunk is a Nagyszakácsiban „Királyi Szakácsok Versenye” néven megrendezett versenyen. Kü- löndíjat kaptunk a reneszánsz tálunkra, melyen vaddisznófej volt erdei fű-sódarostul, vargá- nyás sásával, mellette fürj ros­ton füge-sásával, galamb gyü­mölcsös lével, valamint szar­vashús szőlőlevélben. — Egy zsebbe vágó kérdés: milyen árakra számíthatnak a reneszánsz konyha vendégei? — Minden menü egysége­sen 350 forint, egy szelet ke­nyérrel. — A nyitvatartás? — Szombaton 10-22 óráig, vasárnap pedig 9-22 óráig vár­juk vendégekeinket. — További tervei? — Jövőre honfoglaláskori ételekből szeretnék egy ehhez hasonló gasztronómiai bemuta­tót rendezni. F. Kováts Éva Hajdan 355 éYe, 1640. június 15-én Ámhát aga, tolnai török adószedő szívélyes hangú, baráti levélben jár közben Győr főbírájánál egy tolnai özvegy érdekében. 120 éve, 1875. június 15-én a Fővárosi Lapok című iro­dalmi napilap a györkönyi születésű Györkönyi Am- hold Károlyt meleg szavak­kal indította el irodalmi pá­lyáján és megkezdte A falu első legénye című beszélyé- nek folytatásos közlését. 115 éve, 1880. június 6-án Népnevelésünk tényezői címmel vezércikk nehez­ményezte a Tolnamegyei Közlönyben, hogy az isko­laszéki tagság csak írni-ol- vasni tudáshoz van kötve, s a tagok nem törődnek az ügyekkel. Egy héttel később tudatták, hogy Kókán Jánost bízta meg a minisztérium és az Akadémia azzal, hogy megyénkben földtani kuta­tásokat végezzen. 110 éve, 1885. június 7-én igazságügyi épület létesíté­sét sürgette egy cikk. Június 11-én meghalt Szekszárdon sikabonyi Angyal Gábor ’48-as főhadnagy, takarék- pénztári könyvvezető. Há­rom nap múlva A szegzárdi vincellérképezde címmel írt a Tolnamegyei Közlönyben vezércikket Boda Vilmos: először a polgári iskolán akartak borászati oktatást az al- és főispán támogatásá­val; az utóbbi magánleve­lére a földmívelési miniszter inkább önálló képezdét ja­vasolt, s megígérte, a tan­erőkről és a tárgyi feltéte­lekről gondoskodni fog. Ugyanekkor tudatta a lap, hogy az újvárosi plébánia­iak tervei elkészültek. A Szekszárd Vidéke június 18-i mellékletében közölte: „Tolnamegye monographi- ája megírására dr. Kamme; rer Ernő Fiatal tudósunk vállalkozott.” 100 éve, 1895. június 16-án búcsúzott a Tolnavármegye Simontsits Béla alispántól, akit Szatmár megye főispán­jává neveztek ki. A ’48-as honvédek - budapesti felhí­vásra - elhatározták, hogy lefényképeztetik magukat, a 39 szekszárdi honvéd több­sége azonban oly szegény, hogy gyűjtés útján kellene összeszedni a csoportképért járó összeget. 90 éve, 1900. június 7-én a Tolnamegyei Közlöny a Pakson működő, Szeniczey Géza építette csillagdáról ír. Ihárosi Ibolya Június 12-18. Alisca Bomapok Nyúlfi a reneszánsz konyhában Kriminális Mind a ketten öngyilkosok lettek Szörnyű családi tragédia tör­tént a héten Szekszárdon a Gróf Pál utcában. Az egyik tízemeletes épületben lakott albérletben egy fiatal pár, amelynek mindkét tagja ön- gyilkosságot követett el. Az ünnepek alatt a férfi - aki ideggyógyászati kezelés alatt állott - kiverte a tizedik eme­leti folyosón a fémszállal megerősített ablakot, és kive­tette magát rajta. A helyszínen szörnyethalt. Néhány nappal később a Kál­vária környékén a fiatalasz- szony egy fűtéscsőre akasz­totta fel magát. A történtek hátteréről a rendőrség nem so­kat tud, hiszen idegenkezűség­nek, vagyis bűncselekmény­nek a gyanúja egyik esetben sem merült fel. A környéken lakók viszont - többek között - tudni vélik, hogy mivel mindketten munkanélküliek voltak, az albérletet fizetni nem tudták, s e miatt a kilakol­tatás fenyegette őket. Kabátlopás esete a Titanic diszkóban Bármennyire is meglepő a szekszárdi Titanic diszkóban nincs ruhatár. Ezzel szemben manapság nem ritka a húsz­ezer forintot is megérő bőrka­bát, dzseki, hogy a télikabá­tokról - most nyáron - ne is szóljunk. így aztán az a gya­korlat, hogy az értékesebb da­rabokat a vécésnéni gondjaira bízzák némi aprópénzért. Természetesen nincs jegy, nincs nyilvántartás, e miatt előfordulhat, hogy a kabátot más kéri ki, mint aki beadta. Betörés, besurranás autólopás és feltörés Szedresen a kertben kapáló házaspár már csak azt látta, hogy a besurranó tolvajok au­tójukon távoztak. A rendszá­mot felismerni vélték, de ilyen lelkiállapotban gyakori a téve­dés. A mondott rendszám tu­lajdonosa már megvan, de még nem tisztázott, hogy lehetett-e az ő autója akkor és ott. Még az is lehet, hogy már a sokadik tulajdonosánál van. Betörtek a szekszárdi sza­badidőközpontba is, ahonnét műanyag bútorokat, ablakke­retet loptak. A cukrászüzem­ből ezúttal édességet és apró­ságot vittek el ismeretlen tette­sek. Feltűnősen sok autót fel­törtek, s megint divatba jött a benzinlopás is. Az autók tank­sapkáját általában felfeszítik. Eltűnt egy Trabant is, még van rá esély, hogy csak sétauta­zásra használták és valahol el­hagyták. Kicsi a valószínű­sége, hogy külföldre vitték. Rezet a művészektől Nagyobb mennyiségű színes­fémet loptak a szekszárdi mű­vésztelepről. A rendőrség egy többszörösen büntetett előé­letű férfi személyében megta­lálta a tolvajt, majd pedig a fémet a MÉH telepen. A kár megtérült, de a telepvezető nem nagyon örült a lefoglalás­nak, mondván, hogy ők az áruért fizettek. II. Országos Nyugdíjas Találkozó A „platánosok” sikere Budapesten Vasárnap, június 4-én rendez­ték meg Budapesten az Orczy-kertben a II. Országos Nyugdíjas Találkozót. Az or­szág egész területéről várták a meghívott szólistákat, együt­teseket. Tolna megyét és Szekszárd városát a Platán Nyugdíjas Klub képviselte, versmondás és népdalcsokor előadásával. A gyönyörű és hatalmas park színpadán igazán szép sikert arattunk. A verset vas­taps fogadta, a népdalokat a szépszámú közönség velünk énekelte. A dalok elhangzása utáni vastaps közben pedig felhangzott a „Hogy volt?” Ismétlésre nem volt lehető­ség, de jó érzéssel nyugtáz­tuk, hogy az ez év januárjában jubilált 10 éves Platán Klub újra szerzett egy kis elisme­rést Szekszárd városának, Tolna megyének, de saját klubjának is. A rendező szervek részéről kivívtuk a „korrekt” minősí­tést is, mivel a műsoridőt be­tartottuk. Szóbeli meghívást kaptunk máris az 1996-os III. Orszá­gos Találkozóra, melyet két­naposra terveznek. Bízunk benne, hogy ott lehetünk! Leipold Józsefné a Platán Ny. Klub vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents