Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-12 / 135. szám

1995. június 12., hétfő Gazdaság 5. oldal Bikavért csak Szekszárdon és Egerben Jó bornak palack kell Gazdák Kérdezik Több olvasónk is érdeklődött személyesen és telefonon is a nemrégiben a Parlament által elfogadott Mezőgazdasági és Erdészeti Alapok pályázati lehetőségeiről. A pályázatokról lapunkban részletesen is olvashattak, amikor ismertettük, mire, ho­gyan és milyen feltételekkel lehet pályázni. Részletes fel­világosítást erről a megyei földművelésügyi hivatalban és a gazdakörök megyei szer­vezeténél lehet kérni. Felhív­juk a figyelmüket arra, hogy a pályázatokat csak június 30- ig lehet benyújtani a megyei földművelésügyi hivatalhoz, majd ezt követően várhatóan 60 napon belül kapnak értesí­tést az eredményről az érintet­tek. A törvény öt elkülönített alapot jelölt meg, amire pá­lyázni lehet, ezek a követke­zők: földvédelmi alap, állat- tenyésztési alap, halgazdál­kodási alap, vadgazdálkodási alap, mezőgazdasági és erdé­szeti alap. Megnyílik a támogatás le­hetősége azon pályázók szá­mára is, akik 1994-ben a kö­vetelményeknek megfelelő pályázatot nyújtottak be, de a pénzügyi forrás kimerülése miatt akkor támogatást nem kaphattak. E pályázók mind­egyikét külön levélben értesí­tik pályázata megújításának lehetőségéről és ennek feltéte­leiről. Támogatási igényükről az erre jogosult pályázók meghatározott időn belül nyi­latkozhatnak és a támogatást megkaphatják. Mauthner Vásár volt Dombóváron Gazda-Hírek ÁFÉSZ felvásárlás A Nagydorogi Afész meg­kezdi a kakukkfű felvásár­lását. Közel 100 mázsára kötöttek termeltetési szer­ződést a környéken gazdál­kodó ötven családdal. A gyógy- és fűszernövény tisztítás után, a hazai és a külföldi piacokra kerül majd. Egy héten belül feke- teribizlit is átvesznek majd a termelőktől, ez esetben nem kötöttek előre szerző­dést a gazdákkal. Vegyes mézet, minőségtől függően, 140 Ft/kg-os áron, akácmé­zet pedig 250-280 Ft/kg-os áron veszik át Nagydorogon az Afész-nél. Az idén egyébként kevés akácmézre lehet számítani, mert a me­gye több területén elfagytak az akácosok, ezért az átla­gos 30-40 kg/méz/család he­lyett 20 kg-ra lehet számí­tani. Hegyközség A Szekszárdi Hegyközség május közepén megalakí­totta az előkészítői bizottsá­gát, amely akkor arról dön­tött, hogy a város főkerté­sze, Bésán Róbert, készítse el a hegyközség alapszabály­tervezetét. A júniusi előké­szítő bizottság vitatja majd meg az alapszabályt. Kárpótlás Országszerte elkezdődött a II/1-es kárpótlás. Megyénk­ben az első földárverés jú­lius 5-én Kistormáson lesz, ahol 1982,67 AK-t vásárol­hatnak meg a helyben lakók, illetve akinek ott vették el a földjét. A híresztelésekkel ellentétben a hegyközségi törvény életbelé­pése után is lehet majd neves borvidékeken termő szőlőt az ország egy másik borvidékén feldolgozni, s a szőlő szárma­zási helyét viselő címkével for­galomba hozni. A változás csu­pán annyi, hogy ha valaki ezen­túl eladja, vagy más borvidékre viszi át a termését, akkor azt ki­zárólag hivatalos papírokkal teheti. A hegyközségi törvény ugyanis olyan nyilvántartási rendszert ír elő, amelyben min­den kiló szőlő, minden liter bor nyomon követhető. így rögtön Az 1995. március 31-i adatok szerint - az 1994. szeptember 30,-i teljes körű állatszámlálás adataihoz viszonyítva - Tolna megyében mintegy 2500-zal nőtt a szarvasmarha állomány. Ez az állománynövekedés a gazdasági társaságoknál, a szö­vetkezeti területen és az egyéni gazdaságokban egyaránt jel­lemző. Nem mondható ez el a ser­tésállományról, amely tovább csökkent, mégpedig 38196 da­rabbal kevesebbet számláltak, mint 1994. szeptember végén. fennakadhatnak az ellenőrzések hálóján mindazok, akik a felvá­sárolt szőlőből készíthető bor mennyiségénél többet szeret­nének forgalomba hozni. A hamisítóknak egy időre befel­legzett. A bikavérnek és a tokajinak a jövőben megkülönböztetett szerepet szán a földművelés- ügyi tárca. A bikavérről már el­készült és túljutott a tárcaközi egyeztetésen az a bortörvényt módosító javaslat, amely elő­írja, hogy 1996. január 1-től a bikavért, csak az adott borvidé­ken, Egerben és Szekszárdon lehet előállítani. A jelenlegitől A csökkenés mindhárom gaz­dálkodási területen bekövetke­zett. Az anyakocák száma is a gazdasági társaságoknál és a szövetkezeteknél tovább csök­kent, az egyéni gazdaságokban azonban elindult némi növeke­dés. A gazdasági társaságok és a szövetkezetek az előző év első negyedévéhez viszonyítva 59,3 százalékkal kevesebb juhot tar­tottak, ezen belül az anyajuhok száma is közel hasonló arány­ban (54 %) csökkent. Ezzel szemben e két gazda­eltérő rendelkezés, hogy a már­kás italt csak palackban lehet exportálni, hordósborként nem. így kívánják garantálni a hír­név, a fajta védelmét, hogy ne fordulhasson elő az, ami Né­metországban megtörtént: az importált hordós bikavért más országokból származó borokkal elegyítették, majd magyar bi­kavérként hozták forgalomba. Más elbírálás alá esik Tokaj- Hegyalja, ahová jelenleg is tilos más borvidékekről származó szőlőt vinni, és ahonnan kizáró­lag palackban, méghozzá fél li­teres, fehér üvegekben lehet a tokajit kiszállítani. Újvári sági szervezet 232,3 százalék­kal növelte a tyúkfélék számát és a tojóállomány is 126 %-al nagyobb, mint 1994. első ne­gyedévének végén volt. A KSH Tolna Megyei Igaz­gatóság jelentése érdekes ada­tokat tartalmaz a Tolna megyei állatárak alakulásáról is, ame­lyeket Bonyhád, Dombóvár, Tolna, Tamási állatpiacain, il­letve Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Bátaszék és Ta­mási állatvásárain megfigyelt adatok felhasználásával tett közzé. 1993. első negyedévéhez vi­szonyítva az idén 260,4 száza­lékkal magasabbak voltak a malacárak, 264,4 százalékkal többet kellett fizetni egy süldő­ért, a borjú pedig 201,7 száza­lékkal lett drágább. A tegnapi dombóvári vásár igen sok embert vonzott az áru­soktól határolt utcákra, nagy volt a tömeg a vásár egész terü­letén. Az áruválaszték igen széles volt, amit jelez az is, hogy akár tetőtől talpig felöltözhetett itt valaki akár katona ruhába is, amihez a szükséges kiegészítő­ket is megvásárolhatta. Ez utóbbiak közül nem hiányzott még a géppisztoly sem. Az enyhe túlzással - a több szláv és távol keleti nyelven beszélő árusra/ való tekintettel - nem­zetközi vásárnak is mondható dombóvári esemény délután kettőkor már érezhetően a vé­géhez közeledett, ám a vásár néhány órája alatt az kiderült, hogy több ez a város lakói éle­tében hónapról hónapra, mint egyszerű vásárlási lehetőség. Az inkább társadalmi ese­ménynek számító vásárban el­hangzott olyan vélemény is, hogy az önkormányzat esetle­gesen azért szüntetné ezt meg, hogy az embereknek ne legyen hol olcsón vásárolniuk. Mert az bizonyos, hogy ép­pen két héttel ezelőtt a városi önkormányzat képviselő-testü­leti ülésén elhangzott olyan képviselői vélemény is, hogy a vásárt az ottani áldatlan állapo­tok rendezéséig részlegesen, vagy akár véglegesen szünetel­tetni kellene. Bár akkor végleges döntés nem született e kérdésben, az biztos, hogy a vásár megrende­zése olyan gazdasági és köz­egészségügyi kérdéseket vet fel, amiket jó volna belátható időn belül közmegelégedésre rendezni. - nagy ■ A KSH Tolna Megyei Igazgatósága az állatállományról Csökkent a sertésállomány, növekedtek az állatárak A KSH Tolna Megyei Igazgatósága a termőterület és a szá­mosállat-nagyság alapján a nagy és közepes méretű gazdál­kodó szervezeteket figyelte meg az éves statisztikai beszámolási rendszer keretében, a legutóbbi állatszámlálás alapján kialakí­tott új statisztikai módszer szerint és ennek nyomán készítette el Tolna megye állatállományáról szóló jelentését. „Önállóságra” ítélt fiatal orvosok fohászai Drága a rendelő, drága a fog A Fiatal Fogorvosok Ma­gyarországi Egyesülete ta­valy alakult. A szervezet, amely a Young Dentists Worldwide nemzetközi in­tézménynek is tagja, a hét végén tartotta III. országos találkozóját Monoron. Az egyesület elnökétől, dr. Bőgi Katalintól kérdeztük: a megváltozott gazdasági és egészségügyi viszonyok kö­zött milyenek ma egy fiatal fogorvos szakmai lehetőségei Magyarországon? Nehéz - summázta a hely­zetüket az elnök. A mostani tanácskozás egyik fő témája például az volt, egyáltalán hogyan és főképpen hol ké­szülhetnek fel a szakvizsgá­jukra. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy az egye­tem után két esztendőt kellett eltölteni valamelyik SZTK- rendelőben, s utána lehetett szakvizsgázni. A privatizá­cióval azonban a helyzet megváltozott, és a magáncé­gek, illetve az azokban dol­gozó orvosok közül csupán néhány kapta meg a Szakmai Kollégiumtól a szakvizsgára való felkészítés jogát. A gazdasági nehézségekről dr. Bőgi Katalin elmondta: egy fiatal fogorvos csak akkor tud önálló rendelőt nyitni, ha gazdag szülők, rokonok áll­nak a háta mögött. A fogor­vosi berendezések, műszerek és anyagok méregdrágák, a hitelfeltételek rosszak, sokat és gyorsan kell törleszteni. Mindezek miatt drága a fo­gászati kezelés, az ár akár tíz­szerese is lehet egy hasonló módon és berendezéssel mű­ködő nyugati rendelőének. Ezt viszont ki tudja megfizetni? Jó lenne, ha a fogorvosok, és fő­képp a fiatal fogorvosok szá­mára valaki olyan hitelrend­szert dolgozna ki, ami lehetővé tenné működésüket. A fogászat biztos üzlet - fogalmazott dr. Bőgi Katalin -, csak az indulás nehéz, ahhoz kellene némi len­dületet kapnunk. A hitel vissza­fizetésének már nem lenne nagy kockázata. Előfordulhat az is, hogy töb­ben összeállnak és közös vál­lalkozásba kezdenek, de a jelen­legi gyakorlat szerint inkább pénzügyi befektetők nyitnak rendelőt, s ők alkalmazzák a fogorvosokat. A vasárnapi közgyűlésükön bejelentették, az egyesület a jövő­ben karitatív munkát is szívesen vállal: a hátrányos helyzetű gyer­mekek fogait kívánják szúrni, rendbe tenni, s megmenteni a^még menthetőt Ő.K. Vállalkozók találkozója Kárpát-medencei vállalko­zók találkoztak Gödöllőn, hogy feltérképezzék, milyen területeken adódik együtt­működési lehetőség a ma­gyarországi, az erdélyi, a vajdasági, a kárpátaljai és a csallóközi üzletemberek kö­zött. Elsősorban a fa- és fém- megmunkálásban, az idegen- forgalom fejlesztésében és az élelmiszeriparban kínálnának kedvező üzleti lehetőségeket egymásnak. A tankönyvek, a Világbank és a nulla bázisú tervezés Az átalány nem visz előre Az „átlagos” megtakarítás olykor pazarlást jelent Ha a költségvetési kiadások mérsékléséről, az állami intézmé­nyek létszámcsökkentéséről beszélnek és írnak, egységes száza­lékos kulcsokat emlegetnek, leggyakrabban a 15 százalékot. Azt hihetnénk, hogy itt egy át­lagszám fejezi ki azt a megtaka­rítási hányadot, ami az egyes in­tézményeknél nagyon is külön­böző lehet. Hol jóval nagyobb annál, hol pedig kisebb, esetleg nulla, attól függően, mennyire pazarlóan illetve mennyire taka­rékosan bántak az erőforrások­kal korábban az egyes hivata­lokban, kórházakban, iskolák­ban. Sőt, azt is el tudom kép­zelni, nemcsak nulla lehet a megtakarítás, hanem akad olyan intézmény is, amelyre az állam egyáltalán nem kíván költeni. Akár azért, mert fölös­legesnek ítéli, akár azért, mert szerinte nem közpénzből kell fenntartani. Amikor azonban például arról értesülünk, hogy az egyetemeken megközelítően azonos, s az át­laggal csaknem egyező a pénz- és létszámcsökkentés mértéke, az ember gyanút fog. Mert az efféle átalányszerű csökkentés nem­hogy nem javítja, hanem meg­őrzi, folytatja mindazokat a szer­kezeti, azaz aránybeli torzuláso­kat, amelyek korábban keletkez­tek. Abban talán egyetértenek a döntéshozók, hogy az emberi erőforrások, a szellemi tőke sze­repe meghatározó a jövő alakí­tása szempontjából. Csak úgy teremthetünk jó­módú országot, ha kiváló minő­ségű munkával, tetemes kutatási és fejlesztési erőfeszítést tartal­mazó, takarékosan használható termékeket állítunk elő, vagy erre irányuló szolgáltatásokat alakí­tunk ki. Ehhez pedig oktatni és képezni kell az embereket, ráadá­sul elég sűrű időközökben to­vábbképezni, átképezni is. Ha tehát Magyarország eddig is keveset költött nemzetközi összehasonlításban az oktatásra, akkor feltehetően másutt kellene többet megtakarítani, itt pedig semmit. Sőt, esetleg az oktatás bizonyos területeire kellene - máshonnan elvett pénzeket - át­irányítani. A megközelítésnek tankönyvi példája is akad, megvan a kiala­kult gyakorlata, technikája. Úgy hívják, hogy nulla bázisú terve­zés. Ennek során nem az dönti el, hogy egy-egy terület az inflációs rátánál többet vagy kevesebbet, esetleg semmivel sem többet kap-e, hanem minden intéz­ménynek, munkakörnek két­ségbe vonják a létjogosultságát, s azt igazolva, s annak reális mér­tékét megállapítva lehet csak erő­forrásokhoz jutni, nem pedig au­tomatikusan a múltnál valamivel többhöz vagy kevesebbhez. Tankönyv! - legyintenek so­kan, jóllehet a jó tankönyv a gyakorlatból születik, s annak is szól. A nulla bázisú tervezés sem állt és áll meg a tankönyv­nél. Ezzel az eljárással csökken­tette radikálisan a Világbank költségeit egyik elnöke, Co- nable, s ezzel az eljárással fo­lyik a Magyar Hitelbank bizo­nyos területeinek felülvizsgá­lata. Egy biztos: ez sem jár több konfliktussal, mint a hagyomá­nyos módszer, viszont annál sokkal hatékonyabb. Bácskai Tamás Közgazdász-vándorgyűlés A 101 évvel ezelőtt alapított Magyar Közgazdasági Társa­ság június 14-16. között Mis­kolcon tartja idei vándorgyűlé­sét. A közgazdászok kétségte­lenül legrangosabb rendezvé­nyének témája a gazdasági sta­bilizáció és társadalmi környe­zete. A szervezők arra töreked­tek, hogy ne csak a szakma szűkén vett időszerű kérdéseit vitassák meg, hanem azt is, ho­gyan érzi magát, miképpen rea­gál az elhatározott és a még csak tervbe vett intézkedésekre a társadalom. Többek között Komái János akadémikus és Szabó György népjóléti miniszter is arra ka­pott felkérést, hogy előadásaik­ban térjenek ki a jóléti rendsze­rek szükséges reformjaira. A rendezvény főszereplője feltehetően Bokros Lajos pénz­ügyminiszter lesz, akinek tu­lajdonképpen itt kell elfogad­tatnia programját a szakma képviselőivel. Nevezetes cso­magtervének megvalósítása vi­tathatatlanul attól is függ, mennyire állnak mögé a köz­gazdászok. Másrészt pedig ek­kor telik le miniszterségének első 100 napja, ami jó alkalom arra, hogy mérleget készítse­nek a kezdetről. Az ideális üzletember Mit tegyek, hogy a partne­reim megbízható, korrekt üzletembernek lássanak? - ezt a kérdést manapság sok „botcsinálta”, kényszer­szülte vállalkozó tehetné fel önmagának, hiszen legtöb­ben a munkanélküliség he­lyett választották az „üzlet­emberek” nem mindig Mer­cedesszel és mobil telefon­nal honorált nehéz kenyerét. Dr. András Vera pszicho­lógus a Gazdasági Kamará­ban tartott előadása ugyan­erre a kérdésre a következő választ adta:- A jó üzletember első­sorban tetteivel igazolja szavainak megbízhatóságát. Fontos az önismeret, saját erővonalainak, korlátainak feltérképezése. Az arculat kialakításánál érdemes gon­dot fordítani nemcsak a megjelenésre, az öltözkö­désre, a mozgás- és beszéd­kultúrára, hanem a kommu­nikációs készségek fejlesz­tésére is. Az üzletembernek - a színészhez hasonlóan - ügyelnie kell arra, hogy gondolatait hatásosan és lo­gikusan fejtse ki. A vállal­kozó önmaga választotta életformája állandó megmé­rettetéssel jár és a teljes személyiségét igénybe ve­szi. Az ideális üzletember­nek törekednie kell arra, hogy esetleges „hatalmával” megfelelően éljen. Ameny- nyiben beosztottakkal dol­gozik, akkor válik igazán jó, hatékony vezetővé, ha olyan különleges személyi kvali­tásokkal, vonzó tulajdonsá­gokkal rendelkezik, ame­lyekkel az általa irányított munkatársak is azonosulni tudnak. N.Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents