Tolnai Népújság, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-27 / 123. szám

4. oldal Megyei Körkép 1995. május 27., szombat — Tolna Es Környéke Faddon ássák a vágyak árkát Lesz tanítás az új tolnai gimnáziumban Hír-Forrás Kulturális bemutatót tar­tanak a gyermeknap alkal­mából a szedresi általános iskolások a helyi művelő- dési házban, május 28-án, vasárnap, délután 14.30-kor. Az érdeklődő szülőknek, vendégeknek bemutatkoznak a győztes vers- és prózamondók, nép­dalosok, citerások. Ez idő alatt az iskola aulájában rajzkiállítás is nyílik. Ugyanitt - két héten át - Kovács Ferenc tanár-festő­művész képeiben is gyö­nyörködhetnek a látogatók. Az uzoni színitársulat faddi és mözsi vendégsze­replése után Tolnán május 29-én, hétfőn este 8 órától mutatja be Tamási Áron Vi­téz lelkek című 3 felvonásos színdarabját, a helyi műve­lődési házban. Május 29-én, hétfőn tartja soron következő ülését a kistormási képviselőtestü­let. A napirenden a SZMSZ módosítása és egyéb helyi rendeletek módosítása il­letve megalkotása szerepel. Dr. Pálos Miklós, a KDNP országgyűlési képviselője tart fórumot a tolnai műve­lődési házban, június 2-án, 19 órától. A kistormási református közösség júniustól minden hónap harmadik vasárnap­ján a helyi iskolában tart összejövetelt. Szedres és Tengelic is be­kapcsolódik a Challenge Day települések közötti ve­télkedőbe. A tengeliciek idén először vesznek részt a versenyen. Szedres anya­giak híján a tavalyi versen­gést kihagyta, idén viszont - csakúgy, mint a korábbi években - ismét neveztek. Mindkét helyen - a többi résztvevő településhez ha­sonlóan - változatos, sport­jellegű programok várják a mozogni vágyókat, május 31-én, a Kihívás napján. Mintegy 100 tolnai fiatal korábban levelet intézett a tolnai polgármesterhez, melyben azt panaszolták, hogy a városban nincs meg­felelő szórakozási lehetőség számukra. A témával kap­csolatban május 30-án, ked­den délután kettőkor fóru­mot rendeznek a helyi mű­velődési házban, a fiatalok, valamint a tolnai képviselő- testület művelődési bizott­sága, a polgármesteri hivatal és a művelődési ház képvi­selőinek részvételével. A lakosság tájékozatlansága szükségszerűen álhíreket gene­rál. Ezen általános törvényt igazolja (sajnos évek óta) a faddiak telefonigénylésének kórtörténete. A minap több bri­gád áskálódni kezdett a főutca járdái mentén. A ,jólinformál­tak” gázvezetékre esküdtek. Közelebb trafáltak az igazság­hoz azok, akik „távrecsegő tyúkbelének” nyomvonalára tippeltek. Aztán több tízezernyi plusz bekötési díjjal riogatták a kíváncsiak a még kíváncsiab- bakat. Természetesen a valóság egy kissé eltér az utcai súgdo- lódzók szenzációéhes torzítása­itól. A tavaszi terv-egyeztetés jó­váhagyása nyomán a kivitelező kedden érkezett Faddra a mun­A közelmúltban az egyik or­szágos napilapban megjelent, a bogyiszlói orchideás erdőről szóló írás címé szerint „eltűnt egy félmilliárdot érő erdő”. Bogyiszló polgármesterétől, Tóth Istvántól érdeklődtünk, hová lett az említett növénytár­sulás, mire ő elkalauzolt ben­nünket a kérdéses területre, hogy saját szemünkkel lássuk: az erdő egyáltalán nem tűnt el. A bogyiszlói orchideás erdő, amely a jelenlegi Sió-töltés lá­bánál húzódik, az 1956-os ár­víznek köszönheti létét. Ekkor egy új töltés épült, melynek az anyaggödrén jött létre az erdő. A területről hiányzik a humusz­réteg, az ide telepített nyár és fűzfák kezdettől fogva nem ta­lálnak igazán kedvező életfelté­teleket. Az orchideák viszont jól érzik itt magukat. 1990-91-ben dr. Kalotás Zsolt, Zörényi Zoltán és munkatársaik katerület átvételére. Példás gyorsasággal, már másnap dol­gozni kezdtek az ásós-lapátos idegenek. (A helybéli munka- nélkülieknek is jól jött volna egy kis izom és pénztárca bi- zseregtetés, de a munkáltató szíve-joga, kit alkalmaz). A Dombodban és Faddon elvég­zendő munkálatokat (helyreállí­tással együtt) a nyár vége előtt szeretnék befejezni olymódon, hogy a szezonban üdülőknek ill. az őslakosoknak a legkeve­sebb kellemetlenséget se okoz­zák. Természetesen)?) ez még csak előfeltétele a sikeres „Halló”-zgatásnak, hiszen a fénykábeles központ-illesztge- tések csak azok után kezdőd­hetnek. A bizonytalanságok egyik oka a laikus számára ne­kutatták a területet. Az itteni növényfajok között számos or­chideafajra leltek, melyek kö­zött a vitézkosbor a legjelentő­sebb. Az ő munkásságuk nyo­mán a környezetvédelmi fel­ügyelőség ’91-ben védetté nyilvánította a területet. — A kérdéses cikkben az áll, hogy az itteni orchideafajok kö­zül számos eltűnt, és hogy en­nek oka az éghajlatváltozás mellett, hogy a falu lakói sze­métlerakóhelynek tekintik az erdőt. — Azt sajnos nem tudom, hogy hány orchidea faj él most itt, nem vagyok botanikus - re­agált a polgármester. — A szemétlerakással kapcsolatban viszont el tudom mondani, hogy bár Bogyiszlón (is) na­gyon sokfelé van szemét, de a védetté nyilvánítás óta az or­chideás erdőben éppen nem ta­pasztalunk szemétlerakást. Az hezen átlátható, egymásnak alá, fölé, na meg mellé rendelt al-, meg fővállalkozók, ki-, meg persze beszállítók. Á faddiakat egy már biztosnak tűnő dátum sem hatná meg, ezekből már hallottak az utóbbi pár év alatt éppen eleget. Tehát egyszer majd csak fel­izzanak a vonalak - mindenféle plusz befizetések nélkül is. A Polgármesteri Hivatalban is fel-, lélegezhetnek. Manapság kény­telenek a friss igénylőket visz- szautasítani, ugyanis az érpárok száma korlátozott, és a több éve jelentkezők már korábban le­foglalták azokat. Tehát a MA­TÁV is csak „talán majd ké­sőbb” válasszal küldheti el az egyébiránt későn ébredőket. Ódry Károly elvétve előforduló hulladék már a védetté nyilvánítás előtt is itt volt. De nem is lenne logi­kus, hogy a bogyiszlóiak ide hozzák a szemetüket, hiszen ez az erdő túl messze van a falutól, ennél közelebbi területeket ,.használ” a lakosság. — A cikkben az is szerepel, hogy az erdő homokjának bá­nyászata is hozzájárul a pusztu­láshoz. — Ez így megint nem igaz. Valóban bányászták a homokot - az elmúlt 15-20 évben. Azóta viszont innen homokot nem termelnek ki. Erdei sétánk során három da­rab, a satnya fák alatti növény­zet között megbújó elrozsdáso­dott edényre bukkantunk. A kosborokat viszont nem kellett nagyon keresgélni. Csoportok­ban kellették magukat, (virá­goztak) az „eltűnt erdő” fái kö­zött. A héten előkészítő tárgyalások folytak a tolnai gimnázium működtetéséről a megyei és a tolnai önkormányzat képviselői között. (Mint ismeretes, koráb­ban bizonytalan volt, hogy a megye milyen formában fogja ellátni - a számára a város által átadott - gimnáziumi feladato­kat.) Keszthelyi Márton, tolnai polgármester lapunknak el­mondta, a tárgyalások kiindu­lási alapja az volt, hogy lesz ta­nítás a tolnai új gimnáziumi épületben a következő tanév­ben. Hangsúlyozta, hogy a me­gye átveszi a gimnázium mű­Felemás eredményt hozott az a fácánkerti és szedresi felmérés, amelynek célja volt kideríteni, hogy a két falu lakosságának mekkora hányada vállalná a földgáz bevezetésének költsé­geit. A felmérés azért folyt pár­huzamosan a két, egymáshoz közel levő faluban, mert a gáz­vezeték Fácánkert érintésével halad Szedres felé. Amennyi­ben tehát a fácánkertiek nemet mondanak a gázra, akkor a szedresieknek maguknak kell állniuk a falujukba vezető gáz­cső kiépítésének költségét, míg egy fácánkerti „igen” esetén ez a költség megoszlott volna. Szedresben pozitív ered­ményt hozott a felmérés, a vártnál több, 430 család jelezte, hogy vállalja a gázterheket. A falu lakosságának 65%-a tehát igent mondott a gázprogramra, ködtetését, de csak olyan felté­telekkel, amelyek mellett a me­gye nem kerül hátrányos hely­zetbe, (és a város sem). El­mondta még, hogy a jelenlegi álláspont szerint szeptember 1-vel kerül sor az átadásra, egy 4 és egy 6 osztályos gimnázi­umi tanulócsoport indul, a gaz­dasági háttér biztosítása rész­ben a tolnai, részben a megyei önkormányzatra hárul. A pol­gármester megjegyezte, hogy előkészítő tárgyalásokról van szó, tehát a kérdésben a végső szót a két önkormányzat képvi­selőtestülete mondja majd ki, júniusban. -s­ami családonként - előzetes becslés alapján - 70-80 ezer fo­rintba kerül. Ez az összeg azonban vélhetően növekedni fog, ugyanis Fácánkertben csak 60 család (30%) tudta volna vállalni a terheket, így ebbe a faluba most nem vezetik be a gázt. Itt mintegy 100-110 ezer forintba került volna a gázbe­vezetés — a telekhatárig. A szedresiek a fácánkerti „nem” következtében tehát mintegy 8-10 millió forinttal többet kénytelenek kifizetni a gázért, ami családonként plusz 15-20 ezer forintot jelent. A szedresi faluvezetés a hé­ten pályázatot nyújtott be a környezetvédelmi minisztéri­umhoz. Kedvező elbírálás ese­tén a 48 millió forintos beruhá­zás 10-15%-ára, 3-4 millió fo­rintra számíthatnak az államtól. A labda bűvöletében. Remek hangulatú sportdél- előttöt szervezett a tolnai I. számú iskola edzésközpontja a héten, decsi és tolnai óvodások részére. A délelőtt fény­pontjai az ovis csapatok (képünkön a tolnaiak) egymás el­leni futballmérkőzései voltak. A meccsek után a labda bűvö­letébe került srácok zsúron beszélték meg a történte­ket. FOTÓ: KÖVESDI JÁNOS A szedresi többség a gáz mellett „voksolt” Spórtervek az intézményeknél SZENZÁCIÓS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉG! A Faddi Önkormányzat Tolna megye legkedveltebb pihenőhelyén a megújuló vizű Dombori horgászparadicsomban 1.000,- Ft/m2 áron KÖZMŰVESÍTETT, 600,- Ft/m2 áron ELŐKÖZMŰVESÍTETT vegyes rendeltetésű (lakóház, hétvégi ház) építésére alkalmas TELKEKET KÍNÁL ELADÁSRA. Érdeklődni a 06-74/340-538-as telefonon. Ingatlanbefektetése értékálló! Megjelent a tolnai I-es iskola évkönyve Megjelent a Tolnai I. sz. Álta­lános Iskola évkönyve. A tolnai polgári iskolát - melynek épü­letében ma az I. sz. Általános Iskola tevékenykedik - 70 éve alapították. Ez alkalomból az intézmény évkönyvet készített, melyben bemutatják a diákok és tanárok életét az 1994/95-ös tanévben. A sok fényképpel il­lusztrált könyv közli a dolgozó kollektíva és a tanulók névso­rát, szól a kulturális és sport­életről, és a szabadidő hasznos eltöltésének más módjait is bemutatja. A kiadvány létrejöt­tét tolnai vállalkozók segítették. Takarékossági intézkedések bevezetésére kényszerül a tol­nai önkormányzat (is). A pol­gármester megbízta az intéz­mények vezetőit, hogy saját ha­táskörükben dolgozzanak ki egy intézkedési tervezetet, az általuk vezetett intézmények takarékosabb működtetése ér­dekében, úgy, hogy a működés színvonala alapvetően ne sérül­jön. Azaz a kötelező feladatok meg kell, hogy maradjanak, az ezen felül vállaltakról viszont valószínűleg le kell mondani. Dudái Ferenc, mözsi iskolai­gazgató véleménye szerint egyeztetni kellene az élet által támasztott igényeket és a mi­niszteri szlogeneket. A törvény szerint például csak az 5-től 6 éves korig tartó óvodai ellátás minősül alapfeladatnak. Az ét­keztetés nem az, csakúgy mint a napközisellátás és a szakkö­rök sem. Ennek alapján tehát mindennemű tehetséggondo­zást, vagy felzárkóztatást meg lehetne szüntetni az iskolákban, de nem ez a célravezető - mondta az igazgató. Az igazgató szorgalmazza a gyermekélelmezés teljes priva­tizációját, amiből jelentős meg­takarítás származhatna. Sze­rinte legfeljebb délutáni óvodai csoportok összevonására kerül­het csak sor. Szó lehet ezen kí­vül speciális iskolai csoportok összevonásáról, részleges meg­szüntetéséről, a szakköri fog­lalkozások „fizetővé” tételéről. Mindezek következtében elő­fordulhat, hogy akár 6 pedagó­gustól és 8 egyéb területen dol­gozótól is meg kell válniuk. Dr. Schrancz Róbert, az Egészségügyi Gondnokság ve­zetője szerint elsősorban a böl­csődei ellátással kapcsolatban látszik lehetőség a takarékos­ságra. Alternatív javaslatuk szerint a bölcsőde - létszám- csökkentés mellett - a 7. számú óvodába költözne, ami által fel­szabadulhatna egy értékes épü­let. A tolnai I. számú iskola igazgatónője, Jaksáné Kiss Éva elmondta, hogy az étkeztetés vállalkozói alapra helyezése, napközis csoportok összevo­nása illetve bizonyos ingatlan- cserék szerepelnek az általuk összeállított takarékossági ter­vezetben. Bővebbet nem kívánt elárulni, hiszen, mint mondta, az ügy még teljesen képlékeny, előkészületi stádiumban van. Napirendi pont-dömping A tolnai képviselőtestület hét­fői ülésén több, mint 20 téma kerül terítékre. A képviselők többek között megtárgyalják az önkormány­zat vagyonhasznosítási kon­cepcióját, megvitatják a kom­munális kft. tavalyi mérlegét, a kisebbségi önkormányzatok költségvetési kérelmét. Tájé­koztató hangzik el a város nemzetközi kapcsolatairól. A bejelentések, interpellá­ciók, kérdések napirendi pont­nál szó lesz beruházási hitelfel­vételről, a gimnázium alapító okiratának módosításáról, a lak­tanyai lakások vevőinek kijelö­léséről, a Komjáth A. utcai úté­pítésre beadott pályázatokról, a tolnai rendőrőrs támogatásáról és az AMŐ-BAU Kft-ről is. Eltűnt erdőben virágzik a kosbor Az erdő és egy vitézkosbor-példány FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents