Tolnai Népújság, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-27 / 123. szám

1995. május 27., szombat Gazdaság 5. oldal Káosz uralkodik a reklámok „piacán” Ki védi meg a fogyasztót? Csábító tekintetek, meghökkentő ötletek, szemet gyönyör­ködtető álomvilág, forró ölelések, meghitt csókok... És mindez a legújabb rovarölőszer, mosópor vagy intim betét szolgálatában. Életünket teljes egészében behálózták a rek­lámok. Mérgünket csupán az gerjeszti, ha az agyon dicsért, méregdrága ránctalanító krémtől öregebbek leszünk, mint voltunk, vagy ha a postafiók számára befizetett pénzünkért nem kapunk semmit a „címenincs” vállalkozástól. Mikor lesz új reklámtörvény? Magyarországon jelenleg egy idejét múlt, a gyakorlatban nehezen alkalmazható belke­reskedelmi törvény szabá­lyozza a reklámtevékenységet. S ennek kárát nemcsak a fo­gyasztók, hanem a termékeiket tisztességesen propagáló cé­gek, a kiadók, a médiák egya­ránt elszenvedik. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium­ban már tavaly elkészült az új reklámtörvény tervezete, ám a Parlamentben az ország gaz­daságát érintő súlyosabb prob­lémák miatt tárgyalására csak idén, várhatóan az év második felében lesz lehetőség. A törvény előkészítői között volt Köncse Tamásné, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Belkereskedelmi és Piacfej­lesztési főosztályvezetője is, aki a következőket mondotta:- A jelenleg hatályos tör­vény lényegében megtiltja a dohánytermékek, az alkoholfé­leségek és a gyógyszerek "fo­gyasztást ösztönző" reklámját. De, hogy valójában mi ösztö­nöz fogyasztásra, az bizony sok vitát szül. Éppen ezért sze­retnénk, ha az új törvény az Európai Unióban elfogadott szabályokkal összhangban, a fogyasztói érdekeket maximá­lisan figyelembe véve születne meg. A tárca alapos nemzet­közi kutatómunka után két va­riációt dolgozott ki. A képvise­lők döntésén múlik majd, hogy a reklámok szigorúbb korláto­zását vagy a liberálisabb, ke­vesebb kötöttséget tartalmazó tervezetet lép életbe.- Mi az, amiben eltér egy­mástól a két változat?- A liberálisabb variáció bi­zonyos korlátok között - a rá­dióban és a televízióban su­gárzott reklámok kivételével - például nem tiltja a dohány- termékek reklámját. Mondván, hogy ezek a hirdetések nem a dohányzásra ösztönöznek, ha­nem arra, hogy aki már do­hányzik, az legalább a jobb minőségű terméket vásárolja. Ehhez a liberális változathoz viszont a hazai reklámiparnak egy olyan nyugati típusú ön­korlátozó mechanizmust kell kiépítenie, amely a saját belső szabályain keresztül már nem engedné meg - mondjuk - a cigaretták ifjúsági lapokban történő reklámozását. A szigo­rúbb változathoz, a dohány- termékek reklámjának teljes ti­lalmához ezzel szemben a ha­zai egészségügyi lobby és a Népjóléti Minisztérium ra­gaszkodik. A mi koncepciónk szerint nincs egyenes össze­függés a reklám és a fogyasz­tás mennyisége között. Sőt, ha a reklámok hatására a jobb minőségű, kevésbé ártalmas cigaretták kerülnek előtérbe, akkor ez még egészségügyi szempontból sem mellékes. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy például Kelet-Európá­bán, ahol a cigaretta reklámok teljesen tiltottak, jóval többen dohányoznak, mint Nyugaton, a fejlettebb országokban.- Ön például dohányzik?- Nem, és ezért sokan azt várnák tőlem, hogy a szigorú tiltások pártján álljak. Ennek ellenére az a véleményem, hogy a dohányzásra nem a rek­lámok nyomán szoknak rá az emberek, hanem egészen más, társadalmi okokból. Kitekintés külföldre „Ha egy terméket szabad előállítani, árusítani, akkor le­gyen szabad azt reklámozni is!” Ez a megállapítás többször elhangzott azon a nemzetközi konferencián, amelyet a na­pokban a Reklám Világszövet­ség magyar tagozata rendezett Budapesten. Filip Winter egy prágai jogi iroda társtulajdo­nosa ezen a találkozón el­mondta, hogy cégét a Cseh Reklámszövetség kérte fel az­zal a céllal, hogy a reklámipar érdekeit képviselve vegyen részt a törvényjavaslat kidol­gozásában. A szomszédos Csehországban a liberális jogi keretfeltételek megteremtése előtt hasonló volt a helyzet, mint Magyarországon, de a reklámipar megtalálta a jogi kiskapukat, hogy kikerülje a szabályokat. Három rosszul sikerült próbálkozás után, a Cseh Kormány presztízskér­dést csinált abból, hogy a ne­gyedik nekifutásnál, a reklám­ipar és a törvényhozók kie­gyensúlyozott kompromisz- szumra törekedjenek. Közre­játszott a törvény sikeres elfo­gadtatásában, hogy megalakult a Cseh Reklámetikai Tanács, amelynek tagjai a reklámipar­ban résztvevők érdekeit képvi­selik (parlamenti képviselők, hirdetési ügynökségek, kia­dók, marketing és márkater­mék cégek képviselői, pszi­chológusok). A reklámetikai tanács a reklámszövetség ala­pító tagjai által választott tes­tület. Szerepe, hogy a törvé­nyes kereteken belül felmerülő etikai reklámkérdésekkel kap­csolatban normákat állítson fel és azokat érvényesítse. Az ön- szabályozásnak több előnye is van: problémás esetekben közvetlenül illetékes, gyorsan dönt, önfinanszírozó. A tanács által felállított normákat a bí­róságok is elfogadják. A példaként szolgáló brit modellt Christopher Ogden, az Európai Reklámetikai Tanács alelnöke ismertette. Nagy-Bri- tanniában ugyanis 1962-ben alkották meg a reklámipar képviselői saját etikai kódexü­ket, s egyúttal felállítottak egy független testületet is a szabá­lyok betartásának ellenőrzé­sére. Döntéseiket minden ala­kalommal nyilvánosságra hoz­zák, s ez úgy tűnik megfelelő ösztönző a kódex komolyan vételére. Nagy-Britanniában ugyanis egyik cég sem sze­retne az újságok címoldalára kerülni azért, mert a fogyasz­tókat megtévesztő reklám köz­lésében találták vétkesnek. Németh Zsuzsa Kiemelt ügyfelek a bankokban A bankok hitelezési gyakorla­tában kiemelt ügyfeleknek számítanak az ügyvédek, az or­vosok, valamint a vállalkozók közül a márkakereskedők és az úgynevezett franchise-hálóza- tok (gyorséttermek, benzinku­tak, könyvesboltok) üzemelte­tői. Az adósokat négy kategóri­ába sorolják a pénzintézetek, de általában csak az elsőbe és a másodikba tartozók számíthat­nak hitelkérelmük pozitív elbí­rálására. A hitelképesség vizs­gálatakor a vállalkozás éves mérlegét veszik alapul. Ebből ugyanis világosan kiderül, hogy mennyire működőképes az adott cég. Forgalmából követ­keztetéseket vonnak le az általa gyártott termékek eladhatósá­gára, a befektetés megtérülésé­nek idejére, valamint a hitelek fedezetére és a biztosítékokra nézve. A hitelkérelem elbírálásakor azonban a mérleggel csaknem azonos súllyal esik latba a vál­lalat vezetőinek személye. Senki sem hitelez szívesen ide­geneknek, s ezzel a bankok is így vannak. Ezért nagyon fon­tos, hogy a vállalkozónak le­gyen személyes kapcsolata az adott bankkal. Nem véletlen te­hát, hogy a gazdálkodók általá­ban attól a pénzintézettől kér­nek hitelt, amelyiknél a számlá­jukat vezetik, vagyis ahol már amúgy is ismerik őket. Kölcsönt leggyakrabban éven belüli lejáratra, vagyis a forráshiány finanszírozására adnak a bankok. Az irányadó kamat jelenleg 34 százalék. A belföldi források ugyan folya­matosan csökkennek, viszont külföldi hiteleket tudnak sze­rezni a hazai pénzintézetek. Sőt, devizahitel-konstrukció keretében akár devizához is hozzájuthatnak a gazdálkodók. Ilyet persze legkönnyebben azoknak nyújtanak, akik ex­portra termelnek, hiszen ők - mivel eleve devizában kapják a bevételüket - biztosan vissza tudják fizetni a hitelt,méghozzá az adott pénznemben. Bánhegyi Zsuzsa Kézműves kiállítás Országos kézműves kiállítás nyűik ma Kőszegen, a Jurisics Miklós Vármúzeumban. Az IPOSZ Országos Kisipari Kézműves Tanácsa által szervezett rendezvényen 230 alkotó mutatja be 800 munkáját. A művészi értékű, zsűrizett alkotások bemutatása távolabbi célt is szolgál; a 70 mesterséget reprezentáló kézművesek már a honfog­lalás 1100. évfordulójára készülnek. A közvetlen szándék a hazai és a külföldi piac igényeinek megismerése, a partnerkeresés, az üz­letkötési lehetőségek felkutatása. A nagyobb agilitás mindenkép­pen indokolt, hiszen az országban dolgozó 6-7 ezer kézművest is hátrányosan érintik a megszorító gazdasági intézkedések. A vásár­lóerő csökkenésével egyre nehezebben adhatók el a nagy élőmun­kaigényű, művészi értékekben gazdag, egyedi gyártású termékek. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Tolna Megyei Agrárkamara pályázatot hirdet gazdajegyzői feladatok ellátására A gazdajegyzői feladatokat a területi kamara által kialakított körzetek valamelyikében kell ellátni. A körzetek felosztását a gazdajegyző feladatainak részletes leírását tartalmazó pályázati kiírás a megyei agrárkamaránál vehető át 1995. május 25-től, Szekszárd, Hunyadi u. 4. sz. alatt. A pályázat benyújtásának határideje: 1995. június 10. JELENTKEZÉSI ALAPFELTÉTELEK:- szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség- legalább 3 éves szakmai gyakorlat- magyar állampolgárság- büntetlen előélet- saját gépkocsi jogosítvány- lehetőleg bizottsági körzetben lakás- a gazdajegyzői feladatokat alkalmazottként vagy vállalkozóként lehet ellátni - díjazás megegyezés szerint Tolna Megyei Agrárkamara ügyvezetó'sége (71272) _____HILL______ I NTERNATIONAL »Vállalatunk nagy hagyományokkal rendelkezik az élelmiszeripari ágazatban belföldön és külföldön egyaránt. A megnövekedett forgalom most új pozíció betöltését teszi szükségessé. Belkereskedelmi főosztályvezető »Feladatköréhez tartozik többek között a belkereskedelem közvetlen irányítása, új piaci stratégia kidolgozása, vevőkkel, szállítókkal való kapcsolattartás, a raktár felügyelete, a vállalat értékesítésének extenzív és intenzív úton történő növelése az eddigi piaci pozíció megtartása mellett. »Az ideális pályázó 30-40 év közötti egyetemi vagy szakirányú főiskolai végzettségű férfi, aki határozott, dinamikus alkatú és kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik. Pályázatának elbírálásánál az angol nyelv ismerete előnyt jelent. Felelősségteljes munkáját egy összeszokott, magas szakmai színvonalú csapat fogja segíteni. »Fla érdekes feladatokat, sikeres és biztos jövőjű vállalatot keres, az általunk kínált lehetőség ezt biztosítja. Színvonalas munkáját vonzó jövedelemmel honoráljuk. »Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdeklődését, kérjük pályázatát továbbítsa tanácsadónknak, a FULL International pécsi irodájának. HILL International 7623 Pécs Telefon:72/332-179 József Attila u. 15. 72/317-010

Next

/
Thumbnails
Contents