Tolnai Népújság, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-20 / 117. szám
A bűnügyi statisztikákról Interjú dr. Kardos János megyei főügyésszel- A közvélemény nem érzékeli a közbiztonság javulását, mit mondanak erről az elmúlt év számai?- Tolna megyében az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma az országos mértéket is meghaladóan csökkent. 1993-ban az országban közel 401 ezer bűncselekmény vált ismertté, tavaly pedig 389.451, a csökkenés tehát több, mint 13 százalékos. Nálunk a csökkenés 14,2 százalékos volt: 7960-ról, 6830-ra változott a feltárt bűncselekmények száma.- Szokás is érte dicsérni a rendőrséget. Mások meg azt mondják, hogy a bűnözés szempontjából Tolna „operett megye”- A megfogalmazást nem kommentálnám, de tény, hogy a tízezer lakosra jutó ismertté vált közvádas bűncselekmények száma lényegesen kedvezőbb az országos átlagnál, a 378,9-el szemben csak 279,2. A bűnelkövetők száma még ennél is jobb képet mutat. Tavaly országosan 116,3 vádlott „esett” tízezer lakosra, a megyében pedig 110. Ha a bűncselekmények belső arányait nézzük, akkor is hasonló a kép. Nálunk az ismertté vált közvádas bűncselekmények 31,48 százaléka volt a súlyosabb megítélésű bűntett, a többi a vétség, országosan ez az arány közel tíz százalékkal kedvezőtlenebb. A vagyon elleni bűncselekmények teszik ki az összes elkövetés 73,20 százalékát, s ezek száma egy év alatt több, mint 20 százalékkal csökkent. Jelentősen, majdnem duplájára nőtt viszont az okozott kár összege, közel 222 millió forintról 427 millióra, az országos emelkedés 13 százalékos volt. A közlekedési bűncselekmények száma lényegében nem változott, az erőszakos garázda jellegű bűncselekmény valamivel több volt, eggyel kevesebb embert - hetet - öltek meg Tolna megyében, mint egy évvel azelőtt. A gazdasági bűncselekmények száma viszont 41-ről 59-re emelkedett, szemben az országos tendenciával, mely szerint 33,5 százalékos a csökkenése. Radikálisan csökkent viszont Tolna megyében a szervezett elkövetés, s mindössze 12 esetben fordult elő. Változatlanul kiemelkedő volt a nyomozati eredményesség aránya, mintegy 20 százalékkal jobb az országos átlagnál. Még ilyen magas arány mellett is tovább javult 72,4 százalékról 74,3-ra. Az ismeretlen tettesek közel 68 százalékát derítik fel a megyében, az országos 44,3 százalékkal szemben.- A közvélemény, és gyakorta a rendőrség is, kevesli az előzetes letartóztatásokat.- Hogy mi a sok, vagy a kevés azt nem lehet megmondani, minden ügyet egyedileg kell elbírálni. Tény, hogy emelkedett a megyében a gyanúsítottakkal szemben alkalmazott, személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések száma, így az előzetes letartóztatásoké is. Az ügyészség a rendőri előterjesztések 82,3 százalékával egyetértett, s a bíróság az esetek 90,7 százalékában az ügyészi indítványnak megfelelően rendelkezett.- Milyennek látszik az ügyészség szemszögéből a rendőrség munkája?- Általános vélemény megfogalmazásától tartózkodnék. A helyi ügyészségeken végeztünk instruáló vizsgálatot, ennek során derült ki, hogy a megye rendőri szervei különösen ismeretlen tettes esetében többször hoztak nyomozást megtagadó határozatot, amikor a bűncselekmény alapos gyanúja miatt el kellett volna rendelni. Aggályosnak minősíthető, hogy minden rendőrkapitányságon közlekedési alosztályt szerveztek a személyi feltételek megteremtése nélkül. A vádemelési javaslattal felterjesztett közlekedési ügyek mintegy 10 százalékában került sor pótnyomozás elrendelésére.- A bűnügyi • iratokból milyen általános következtetések vonhatóak le?- A már említett megnyugtató statisztika mögött azért figyelmeztető tények is meghúzódnak. Az első helyen az ittasságot említeném, a közlekedési bűncselekmények 73,24 százalékában kimutatható az alkohol hatása. A közlekedési morál további romlására utal az elszaporodó szándékosság és a segítségnyújtás elmulasztása. A gyermekkorú és fiatalkorú elkövetők nagy része hátrányos helyzetű, alkoholista, bűnöző, depressziós, de mindenképpen széteső családokból kerül ki, s növekszik a gyerekkorú elkövetők száma. Ezen a területen munkaterven felüli vizsgálatot is kezdeményeztünk. Az ösz- szegző megállapításból kiderült, hogy a pártfogó felügyelet jelenlegi formájában nem alkalmas a jogalkotói célkitűzések megvalósítására. A hatékony és koordinált fellépés mind a megelőzésben, mind pedig az utógondozásban még várat magára.- A főügyészség munkájának kevéssé ismert része a nem bűnügyi terület, ezen belül is a közigazgatási tevékenység.- A törvényességi vizsgálatok jelentősége megnőtt, a saját tervezésű feladatok előtérbe kerültek, az elmúlt évben a főügyészség 138 törvényességi vizsgálatot végzett. Az ezek alapján hozott intézkedéseink eredményesek voltak. A települési önkormányzatoknál, a törvényességi vizsgálatok során szerzett tapasztalatok szerint a hatáskörükbe tartozó hatósági feladatok ellátásnak szervezeti feltételei megvannak. A helyi ügyészségek a jegyzőkkel tartalmas kapcsolatokat alakítottak ki. Érdemes viszont odafigyelni az első fokon jogerőre emelkedő határozatokra, mert ezeknek hiányzik a felügyeleti ellenőrzése. A jogszabálysértő döntések orvoslására csak ügyészi intézkedésre van lehetőség.- Köszönjük a beszélgetést. Ihárosi Ibolya Kárpátaljától Szedresig Egy rendkívüli életút állomásai A szedresi özvegy Porkoláb Ferencné jótékony célra ajánlotta fel azt a pénzt, amely a honvédelmi miniszter elismerése mellé járt. Ebben a kitüntetésben azok az édesanyák részesülnek, akit öt vagy annál több katonát neveltek a hazának. Özvegy Porkoláb Ferencnének, Marika néninek kilenc gyermeke - öt fiú, négy leány - született, s szavai nyomán egy nem mindennapi életutat ismerhetünk meg. Kárpátalján született, az Ökörmező nevű hegyi faluban, Hrimut Máriaként. A második világháború idején, 1944-ben aztán arra kényszerült, hogy elhagyja szülőföldjét. Férje csendőr volt, s tudták, ha vége a háborúnak, semmi jóra nem számíthatnak. (Furcsa, de a Kárpátok erdeiben tanyázó partizánok üzentek nekik, hogy most menjenek, amíg még lehet. A partizánok és a csendőrök között ugyanis hallgatólagos megállapodás volt arra nézve, nem zaklatják egymást, s ezt mindkét fél be is tartotta.) Felkerekedtek tehát két bőrönddel, s az akkor már meglévő két gyermekükkel. Budapestig egy hétig tartott az út vonattal, a felrobbantott sínek miatt. A fővárosban nem akartak maradni, s azért választották Szedrest, mert Mária néni komaasszonya idevalósi volt. Megérkeztek Szedresbe, nincstelenül, s még biztonságban sem érezhették magukat, a férjnek bujkálnia kellett, sem lakás, sem megélhetés nem volt. A család számára a földosztás sem hozott enyhülést ebben a kilátástalan helyzetben, hiszen volt csendőrnek nem járt föld. Nem minden nehézség árán aztán végül is Jegenyéspusztán találtak otthont, s feles, harmados bérletben művelték a mások földjeit, ahogy Mária néni mondja: földnélküli földművesként. Lassan, apránként jutottak előre. Mikor már biztatónak látszott a helyzet, s 6 hold jó földet béreltek, férjének akadt munkahelye, a többit pedig az ő munkája, erőfeszítése biztosította, nos akkor jött el a tée- szesítés ideje. A család helyzete egy kis átmeneti könynyebbség után ismét nagyon megnehezedett. Mária néni akkor úgy döntött, 17 év után el kell jönniük a pusztáról, Szedresben kell házat építeni, ott ő a kertben megtermeli amit csak lehet. Nagy nehezen telekhez jutottak, s elkezdődött az építkezés. A férje Dunaújvárosban dolgozott, csak a hétvégeken járt haza, úgyhogy az építkezés terhei is rá maradtak. Mellette a gyerekek, a háztartás, a kert, az állatok. Nem csoda, hogy a kimerültségtől súlyosan megbetegedett, tüdőgyulladást kapott, végül, mikor már levegőt is alig kapott, teherautóval vitték be Szek- szárdra, a kórházba. Mária néni dicséri a gyerekeit, szorgalmasak, jóeszűek voltak, segítettek neki. Lassan felnőttek, saját családot alapítottak. A legfiatalabb most 35 éves közülük. Kettő kivételével Tolna megyében élnek. Unoka 17 van, kettő közülük idén házasodik majd. Nagy ünnepeken együtt a család. Sokszor kérik Mária nénit, írja meg az élete történetét a család számára, hogy nyoma maradjon annak a hallatlan szorgalomnak, kitartásnak, erőnek, aminek eredménye ez a példás életút, s amiből ők maguk is sokat merítettek. Szabadkozik, nem ér rá, amíg még egészséges, dolgozik, mert a családjának szüksége van arra a segítségre, amit nyújthat. Ő így fogalmaz: „Minden értelmes célt támogatok.” Arra a kérdésre, miért ajánlotta fel jótékony célra a pénzt, a következő a válasz: — A szülőfalum szegény falu volt. Se föld, se munka. Mindenki szegény volt, de a Marika néni, a honvédelmi miniszter oklevelével FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY legrosszabb az árvák sorsa volt. Édesanyám, akinek mindent köszönhetek, 13 évesen maradt árván, s gondoskodott a testvéreiről, mint legidősebb gyerek. Akkoriban nem volt árvaellátás, segély. Ha a rokonok segítettek, akkor volt támogatás, ha nem, akkor semmi. Hát ezért adom a pénz felét egy olyan gyereknek, aki mögött nem áll család, aki segítene rajta. A pénz másik felét a szájjal és lábbal festő nyomorék képzőművészeknek adom, mert csodálom az akarásukat, hogy hátrányos helyzetükben ilyen csodálatos dolgokat alkotnak, hogy nem adják fel. Főlég manapság, amikor erős, egészséges fiatal emberek eltékozolják az életüket. Marika néni, amint története is tanúsítja, nem mindennapi ember. Ä rögös életút, a nagy család, a gondok nem törték meg, tartása, intelligenciája lenyűgöző. Olyan ember - s egyre kevesebb van belőlük - akit bátran példaként lehet állítani a többiek elé. Venter Marianna Pécsi lövészek és bátaiak a gáton Az 1965-ös dunai árvíz száraz adatai A szakemberek szerint az 1965-ös dunai árvíz Magyarországon április 22-től augusztus 17-ig, azaz 117 napig tartott. Ez idő alatt 1100 kilométernyi védőtöltés, 40 ezer ember, 400 munkagép, 800 teherautó, egy kormánybizottság, 4 millió homokzsák, 36 ezer tonna kő próbálta a lehetőségek szerint mederben tartani a Dunát. A Tolna megye településeit védőknek - köztük Karászi Kálmán egykori vízügyes igazgatónak - különösen emlékezetes a Szekszárd-Báta szakasz, valamint a Bölcske-Madocsa nyári gát, amely csak udvariasságból kapta a gát nevet, hiszen valójában el volt szántva. Pörböly- nél, az erdőben tucatjával dőltek ki az elázott fák, a lankóci őrjárás pedig méltán indulhatott volna harcba a legkisebb méretű töltések címért. Kollégánk, Bakó Jenő, e fotók készítője jó érzékkel természetesen oda látogatott ki, ahol a legnagyobb volt a baj: Bátán egy nyári szombat estén sokan átélhettek töltésszakadáshoz igencsak közeli pillanatokat. Mindennek már harminc esztendeje. -krasznaiFotó: Bakó Jenő Vadmalacmentés Gemencben Volt, ahova új gátat kellett építeni Sok gondot okoztak a buzgárok
