Tolnai Népújság, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-13 / 87. szám

4. oldal Megyei Körkép — Dunaföldvár, Paks És Környéke 1995. április 13., csütörtök Az önkéntes tűzoltóegyesület legújabb „munkatársa” Az új fecskendővel hatékonyabb lesz a tűzoltás Nagydorogon Az új tűzoltóautó és az önkéntesek kis csoportja. Civilben Czigler Mihály, a parancsnok Jacques Cousteau is látta a köveket Lassan megkezdik a lapidárium építését 1994. október 7-e jelen­tős esemény Bölcske életében. Ekkor ünnep­ség keretében a katoli­kus templom mellett, a Kálvárián elhelyezték a kőtár alapkövét. Az épület kiviteli tervei elkészültek, ezek engedélyeztetési eljá­rása folyamatban van. Korábban megtörtént a helyszíni bejárás is, en­nek eredményeként született döntés az épü­let pontos elhelyezésé­ről. A templom kertje ad majd otthont a kü­lönleges lapidárium- nak, melyben a koráb­ban előkerült értékes köveket helyezik el. Mint ismeretes, a kö­vekre a Duna mélyén bukkantak a szakembe­rek. Majdnem mindegyiken ta­lálható felirat, vagy kisebb-na- gyobb dombormű, érdekes ala­kokkal, figurákkal. A nem mindennapi leletanyagot más­fél évvel ezelőtt még Jacques Cousteau, a világhírű tengerku­tató is megtekintette a helyszí­nen. A kövek a templom olda­lánál találtak nyugodalmat a télre. Most megszabadították őket a nejlon burkolattól, mely a téli fagytól volt hivatva meg­védeni azokat. A hatalmas sú­lyú kőtömbök ideális helye lesz a félig nyitott lapidárium, hi­szen itt az időjárás viszontag­ságaitól védve mindenki szá­mára láthatóak lesznek. Pusztahencsei helyzetkép Filmforgatás az Afésznél A Magyar Televízió megbí­zásából forgatócsoport ke­reste fel a Nagydorog és Vi­déke Áfészt, s e héten ked­den filmet forgatott a telepü­lésen. A téma a manapság egyre fontosabbá és keresettebbé váló gyógynövény-termesz­tés volt, ezzel kapcsolatban érdeklődtek az Afész elnö­kénél. Mint ismeretes, Nagydorogon és környékén többféle gyógynövény ter­melésével foglalkoznak már régóta. Jaksa János, a szö­vetkezet elnöke beszélt a termeltetés szervezéséről, a munkafolyamatok koordiná­lásáról, a településen, vala­mint a környéken élő ma­gángazdák gyógynö­vény-termelésének legfon­tosabb kérdéseiről, például az értékesítésről. A forgatócsoport elláto­gatott több kistermelőhöz is, a majoránna vetésének fo­lyamatát, a macskagyö­kér-szedést és a központi raktárban a kakukkfű, vala­mint a majoránna cséplését is filmre vették. A nagydorogi Áfész gyógynövény-termesztésé­ről szóló összeállítást április 22-én, szombaton, reggel 7 óra 30 perces kezdettel su­gározza majd a Magyar Te­levízió 2-es csatornája. Az adás címe: Gazdaképző, s témája a fentiekből követ­kezően a gyógynövény-ter­mesztés. garay Véradás Németkéren A községben a nemrégiben le­zajlott véradónapot rekord­számú önkéntes véradó kereste fel, összesen 108 fő. Minden el­ismerés megilleti ezeket az ön­zetlen, segítő szándékú embe­reket. A véradó állomás anyagi nehézségeire tekintettel már csak igen szerényen tudja meg­vendégelni a véradókat, s úgy tapasztaltuk, ezt több község­ben elégedetlenül fogadták az önkéntes véradók. Ezért meg­egyeztünk az állomással, hogy az erre a célra szánt összeget a későbbiekben átutalják majd részünkre, s a helyi Vöröske­reszt pótolja majd a különböze- tet, hogy a tisztelt véradókat megfelelő módon tudjuk meg­kínálni, megpróbálva ezzel is éreztetni: milyen nagyon be­csüljük önzetlenül felajánlott segítségüket. Suplics Istvánná vöröskeresztes titkár Czigler Mihályt jó ismerik a nagydorogiak. A településen mindenki tudja, hogy ő vezeti a helyi önkéntesekből álló Tűzoltóegyesületet, mely eredményes működik a nagy­községben. Ő maga 1956 óta ténykedik mint tűzoltó, az utóbbi harminc esztendőben Nagydorogon, így minden porcikájában benne él a tűz­oltás és a mentés. Az önkéntes szervezet a BM Tűzoltóságá­nak Országos Parancsoksá­gától 1981-ben vehette át azt a díszoklevelet, mely igazolja, hogy a Nagydorogi önkéntes tűzoltó csoport 50 éves felál­lását ünnepli. — Nagy múltra tekint vissza a tűzoltás Nagydorogon. Azok az emberek, akik belépve a sa­játos közösségbe részt vesznek a munkában, mindig nemes fel­adatnak tekintették és tekintik ma is a tűzoltást. Jelenleg ti­zennégy „vonulós” önkénte­sünk van. Nap mint nap 4 fő áll készenlétben, ha tűz lobbanna fel valahol a községben, vagy annak környékén, akkor mie­lőbb eljussanak a helyszínre és az oltást megkezdhessék. Ez nagy felelősséggel és önfelál­dozó munkával jár együtt. Mindezeknek köszönhetően ki­lenc alkalommal hatékonyan léptünk fel az elmúlt eszten­dőkben - mondta Czigler Mi­hály a tűzoltóegyesület pa­rancsnoka. — Az önkéntesek szakmai felkészültségét minden eszten­dőben ellenőrizzük, sőt év köz­ben több alkalommal veszünk részt tűzoltóversenyeken is. Ezeken több esetben szerepel­tünk már eredményesen, és a paksi tűzoltóság is elismerően nyilatkozik a nagydorogiak tűzoltásban elért teljesítményé­vel kapcsolatban. A tűzoltásnál megbízható, összehangolt csa­patmunkára van szükség. — Hogyan jut az önkéntesek tudomására, hogy hová kell ki­vonulni? — A riasztás először Paksra érkezik, majd rádiókészüléken értesítenek bennünket a tűz pontos helyéről, valamint kiter­jedéséről. A központban dol­gozó helyi ügyeletesek azonnal riasztják az éppen szolgálatban lévő önkénteseket, akikkel úgy szintén állandó a rádiókapcso­lat. Nemrég sikerült vásárolni két darab mobil rádió adó-vevő készüléket, melynek segítségé­vel rövid idő alatt megtaláljuk egymást. A tűzoltás folyamatá­nál a legfontosabb a gyors cse­lekvés. A 28-35 éves korosz­tályból áll az önkéntes csoport. — Milyen a támogatottsága a szervezetnek? — Sajnos nagyon nehéz kö­rülmények között kell eredmé­nyeket elérni. A helyi önkor­mányzattól nagy segítséget ka­punk a működéshez, valamint pályázati úton próbálunk pénz­hez jutni. Természetesen a tűz­oltás hatékonyságát, eredmé­nyességét nagyban befolyásolja a személyi és technikai felké­szültség. A tűzoltó eszközök, a technikai felszerelés biztosítása és azok üzemeltetése óriási fel­adatot ró ránk. A nemrég - az önkormányzat által - vásárolt TÜ 1-es tűzoltóautó az önkén­tesek számára gyorsabb eljutást tesz lehetővé a helyszínre. Az új tűzoltókocsi fecskendőjének hatékonysága nagyságrenddel jobb a korábban használt, közel harminc éves járgányéhoz ké­pest. -Garay­Pusztahnecsén az 1995. évi költségvetési rendeletet a helyi képviselő-testület elfogadta. Hogy mit tartalmaz a leirat, Hahn Jánost, a település pol­gármesterét kérdeztük. Mint elmondta, 1995-ben 37 millió forintból kell gazdálkodnia az önkormányzatnak. Ez az összeg a tavalyinak megfelelő nagy­ságrendű - egy kicsivel több -, bár reálértékében nem hason­lítható össze az 1994. évivel. A szűk költségvetés miatt az ön- kormányzathoz tartozó intéz­mények működését, valamint a település fejlesztését át kell vizsgálni. Tavaly sikerült ugyan átalakítani a községi kul- túrházat testmozgási lehetősé­get biztosítva az iskolában ta­nuló gyerekeknek, valamint színpadot is kialakítottak itt, de nagyobb beruházásra tavaly sem futotta. Ebben az évben csak az ÁMK működésére 21 millió forintot terveztek. Mind­ezeket egybevéve az önkor­mányzat működése biztosított, sőt, némi tartalékot is tudnak képezni a nem várt kiadások fedezésére. Suomi paksi barátai A két éve alakult, több mint 30 tagot számláló paksi Finlandia kör tartotta közgyűlését a kö­zelmúltban a Prelátusban. Az összejövetelt a finn kultúrából válogatott műsor vezette be. Sajnovics Andrea előadásában részletek hang­zottak el a Kalevalából, az ötödik osztályos Tóth Gabriella pedig finn népmeséket mondott. A mese szereplői - Bolondfalu lakói - kísérte­tiesen hasonlítanak a mi Rátótunk kedvesen együgyű figuráihoz. Trampus Péter, az egyesü­let elnöke az elmúlt évről szóló beszámolójában elmondta: az 1994-es év eseményekben, prog­ramokban gazdag volt a Finlandia kör tagjai számára. A legnagyobb élmény természetesen a Finnországban töltött két hét volt. Az utazás szponzorok segítségével valósulhatott meg, így eljutottak az ezer tó országába, bejárták Skan­dinávia és a Baltikum több országát is, elláto­gattak a Pori Jazz Fesztiválra. Az utazáson részt vett az 1993-as finn műveltségi vetélkedő két fiatal győztese is. A hazai programok során előadásokat szerveztek a finn építészetről, em­lékidéző összejövetelt tartottak, s természetesen megrendezték a finn műveltségi vetélkedőt. A rendkívül nehéz kérdések ellenére többen pá­lyáztak, közülük a legjobb öt versenyző értékes könyvjutalmat kapott. Vincze Pál, az egyesület titkára elmondta az igen gazdag az 1995-ös kí­nálat is. Októberben például vendégeket fogad­nak, a Finn Környezetvédelmi Szövetség kül­döttségét, akiket egy szüretre hívtak meg. A finn emberek a bort ismerik ugyan, de a szőlőt, a bor készítésének módját nem. Loviisa finn vá­ros idén ünnepli alapításának 250. évfordulóját. A városban alakult egy 40 polgárból álló ma­gyar baráti kör, amellyel az egyesület kapcsola­tai egyre szorosabbá válnak. Ha az utazáshoz szükséges pénzt sikerül előteremteni, egy paksi mini-kosárlabda csapat részt vehet a jubileumi ünnepségen. Rákosi Gusztáv Kedves olvasóink! Ven­ter Marianna és Garay Előd, a Paks és Dunaföldvár oldal szerkesztői továbbra is várják az Önöktől származó híreket, információkat, a községekkel, a városokkal - tehát lakókör­nyezetükkel - kapcsolatban, valamint a környezetükben élő emberekről, embercsopor­tokról. A lap szeretne beszá­molni, hírt adni a településen történő eseményekről, ren­dezvényekről, egyéb összejö­vetelekről, hogy minél többen tudomást szerezzenek ezek­ről. Szeretnénk, ha megírnák azt is, hogy kiről, miről ol­vasnának szívesen az újság hasábjain. Kérjük Önöket, hogy ezál­tal tegyék színesebbé, olvas­hatóbbá a Tolnai Népújságot, az Önök lapját. Kulturális- és sportrendezvények a madocsai tornacsarnokban Színes, változatos programok A madocsai sportcsarnok programszervezője Somogyi Viktor. A fiatalember valamivel több, mint fél éve tölti be e tisztet, ta­nulmányainak elvégzése után járt Németországban is nyelvet tanulni, szerencsét próbálni. A sporthoz való kötődése erős, hi­szen több éven keresztül futballozott a dunaújvárosi futball­csapatban. Tavaly nyáron érkezett vissza Madocsára. — A közeljövőben egy kick-box versenyt szeretnénk Madocsára hozni, ezzel is szí­nesíteni a település hétköznap­jait, a lakóknak szórakozási le­hetőséget nyújtani - kezdte a jövőbeni terveit sorolva Somo­gyi Viktor. — A sportrendez­vények mellett szeretnénk ott­hont adni kulturális és más eseményeknek is. Ismert és ke­vésbé ismert előadó-művésze­ket hívok majd meg, olyanokat, akik kellemesen elszórakoztat­ják a közönséget. Koncerteket is szeretnénk tartani, ezzel a fia­talokat is csalogatni. Kiállításra is alkalmas lenne az intézmény, el tudok képzelni például egy repülőgép-bemutatót, hiszen erre a tágas tér szinte kínálja a lehetőséget. Mindezek feltétele annak a pályaburkolónak a be­szerzése, amivel a tornacsarnok küzdőterét kell letakarnunk a padlóburkolat megvédése és az esetleges sérülések megelőzése érdekében. Erre sajnos még nincs meg az anyagi fedezete az önkormányzatnak, bár a spe­ciális burkoló ára nem olyan nagy összeg. Nagyon örülnénk, ha segítene valaki ennek a megvásárlásában. — Tele vagyok ötletekkel, szeretném felpezsdíteni a ma­docsai sport- és kulturális éle­tet, hogy az emberek a hétköz­napok gondjai után a hét végén szívesen jöjjenek be a sport­csarnokba, egy-egy programon találkozhassanak, beszélget­hessenek egymással a helybe­liek. Fontos a kikapcsolódás, a munka befejezése utáni lazítás. Igyekszem olyan rendezvénye­ket szervezni, melyek a lakosok minden rétegét „megérintik”, és minden korosztály megtalálja a maga ízlésének megfelelőt.-Garay­Nem kell a földről árulniuk portékáikat Segítség a piaci árusoknak A bölcskei önkor­mányzat elhatározta: nem nézi tétlenül to­vább a piaci árusok gömyedését, amint a földről árulják a por­tékáikat. A piactér valójában kiesik a forgalomból és a település központ­jából, így a kereske­dők és különböző áru­sok beszivárogtak a község központjába. A piactér elvesztette ere­deti funkcióját, ezzel szemben Bölcske köz­pontja egyre népesebb a piaci napokon. A pi­aci napok alkalmával itt jön össze a kereskedők hada és a település lakói is tud­ják, hova kell menni, ha zöld­séget, gyümölcsöt más élelmi­szert, vagy éppen haszná­lati tárgyat szeretnének vásárolni. Növekvőben van a me­zőgazdasági kistermelők száma is, akik árus társa­ikkal együtt a földről kénytelenek kínálni por­tékáikat. Nos, ez nem ál­lapot - gondolta a képvi­selő-testület, és elhatá­rozta, hogy a piac jelen­legi helyén asztalokat állí­tanak fel. Az önkormány­zat építőbrigádja már ké­szíti a kistermelők és a kofák számára nagy segít­séget nyújtó asztalokat, melyre kipakolhatják az általuk kínált termékeket. Talán a vásárlási szándék is megnövekszik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents