Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)

1995-03-29 / 74. szám

4. oldal Dombóvár És Környéke 1995. március 29., szerda Megyei Körkép — Gyulaji hétköznapok Röviden Matekból: negyedik A dombóvári Zrínyi általá­nos iskolában a matematika és magyar tanulmányi ver­senyen a kurdi általános is­kolából 16 alsós diák vett részt. A versenyen helytáll­tak a kurdi diákok, a 2. osz­tályos Ritlop János (csib- rákil f ^matematikából a 4. helyei végzett. Dániába készülnek Dániába készül öt hőgyészi diák: György Hajnalka, Máté Szabolcs, Trick Gá­bor, Héger Zsolt és Bán Tamás, a megyei ifjúsági és serdülő' kézilabda válogatott tagjaként. A részvételi díj egy részét a gyerekeknek kell fizetniük, ehhez kérték a hó'gyészi önkormányzat támogatását. Szeretetakciók A Dombóvár városi Vörös- kereszt szeretetakciókra - karácsony, szegény gyer­mekek táboroztatása - költi a nemrégiben megtartott jó­tékonysági bál teljes bevéte­lét, a több mint 100 ezer fo­rintot. Ahhoz, hogy ezt a bált megtarthatta a Vöröske­reszt, nagyban hozzájárul­tak a város vállalkozói, in­tézményei, akik szponzorál­ták a rendezvényt. Hunyadisok találkozója Április 27-29 között Nagy- mágocson, a Hunyadi János Általános Iskolában Hu­nyadi napok rendezvény-so­rozatra kerül sor. A három­napos ünnepségen részt vesz a hőgyészi Hunyadi János Általános Iskola és Zeneiskola tíz fős küldött­sége. A találkozó előzmé­nye, a „Hunyadis” iskolák - Nagymágocs, Szeged, Hő- gyész - testvériskolai kap­csolatot létesítettek pár éve. Tavaly a találkozó színhelye Szeged volt, jövőre Hő- gyész lesz a vendéglátó. A hőgyészi iskola saját Hu­nyadi napját május 3-4-5-én rendezi meg sport, kulturális rendezvényekkel, vetélke­dőkkel és színjátszással. A bevételből: földgömb Nemrégiben rendezték meg Kurdon, a művelődési ház­ban a szülők-nevelők bálját. A bál bevételéből az általá­nos iskola számára szemlél­tető eszközt, valamint kivi­lágítható földgömböt vásá­roltak. Közmeghallgatás. A nem­régiben megtartott közmeg­hallgatáson a múlt év eredmé­nyeiről adott számot Müller Márton polgármester. El­mondta, hogy az idén pénzügyi nehézségekkel küzdenek. A legnagyobb terhet a 81 jövede­lempótló támogatásban része­sülő jelenti, s ez a szám még növekedni fog. Ennél nem ki­sebb probléma az óvoda és az iskola fenntartása. Az állami támogatás, amit a község erre a célra kap, nem éri el a 7 millió forintot. S ezt az összeget nem kevesebb, mint 20 millió forint­tal kell megtoldani. Óvoda és kultűrház. A nehézségek ellenére eredmé­nyességről is beszámolhatunk. — Virág János bácsival, aki általános iskolai tanár volt, jó- néhány évet együtt dolgoztam. János bácsi a tájékozottságával, olvasottságával mindenkin túl­tett. Próbálom követni a példá­ját, mert jómagam is tudni sze­retem. hogy mit teszek a polcra, mit ajánlok az olvasóknak. Eb­ben a munkában minden benne van, amit egy ember csinálni szeret, vagy akar. Egy bizonyos mélységig mindenről tudni kell, s ebből is adódik az, hogy az ember mindenhez konyít, de semmihez sem ért. Egyfajta felületes tájékozottságot lehet szerezni. — Hány kötetes a könyv­tár? — Ma már nem tartoznak a községi könyvtárhoz a társköz­ségek fiókkönyvtárai, mint a korábbi években. Jelenleg a könyvtárunk 18-19 ezer köte­Az önkormányzat az elmúlt év­ben pályázatot nyújtott be az óvoda és a kultúrház felújítá­sára. A munkákra 2 millió fo­rintot nyertek el, amit két rész­letben kapnak meg. Az első részletet még az elmúlt évben, míg a hátralévőt az év végéig kapják meg a gyulajiak. Ebből a pénzből sikerült teljes egé­szében - még tavaly - felújítani az óvodaépületet. Sor került a tetőcserére, festettek, mázoltak. A kultúrházzal az elmúlt évek­ben egyre több probléma akadt, különösen , hogy a lapos tető miatt állandóan beázott az épü­let. Belefáradtak a kétévenkénti felújításba, és a mostani reno­válással - ha teljes egészében nem is tudják megcsinálni - a tes. Sajnos évente jóval keve­sebb új kötettel gyarapodunk, mint korábban, amikor 8-900 vagy akár 1000 új kötetünk is volt. Most megelégszünk 300-350 újjal. Ebben az évben 100 ezer forintot kötöttünk le a könyvtárellátónál könyvre. Ez­zel úgy kell kalkulálni, hogy a könyvek között legyen kézi­könyv, szórakoztató irodalom és minden, ami a közművelő­dési könyvtárnak kell. Ha egy­szer fenntartják a könyvtárat, nekünk ki kell „szolgálni” az olvasókat, azt kell nyújtani, amit tőlünk kérnek, elvárnak. Szeretnénk eljutni addig, hogy a felnőtt akkor is eljöjjön a könyvtárba, ha csak egy süte­ményreceptre van szüksége. — Kik keresik föl szívesen a könyvtárat? — A könyvtárnak 5-600 kö­zötti az olvasói tábora. Ennek cél a beázás megszüntetése lesz. A magastető megépítésére a tervet a Szekszárdi Építész Iroda készítette, a kivitelezőt pedig megpályáztatták. Út és járda. Háromszor nyúj­tották be a pályázatot útépítésre az illetékes minisztériumhoz, mind a három alkalommal el­utasították azt. Az út, amire a pályázat készült, összesen 4 ki­lométer, de ez az út összekötné Gyulajt - Ürgevámál érne ki - a Tamásiba vezető főúttal. Az önkormányzat a többszöri el­utasítás ellenére sem adta föl az útépítés tervét, továbbra is pró­bálkoznak. Az útépítés mellett a járda építésére most készül a terv, és a kivitelezési munkákat megpályáztatják. fele 14 év alatti általános isko­lás gyerek, a többi dolgozó, munkanélküli, vagy éppen nyugdíjas. A diákokat hajtja a kényszer, az iskola, a kötelező irodalom. S van közöttük né­hány „könyvmoly” is, de ma már egyre kevesebb. Az iskolá­sok korosztályában igen nép­szerűek az újságok, ismeretter­jesztő könyvek, különféle soro­zatok. Az idősebbek leginkább a szórakoztató irodalmat, szépi­rodalmat kedvelik. — Milyen szolgáltatást nyújthat a könyvtár? — Elsősorban a könyvek, az olvasás miatt van a könyvtár. Egyéb zenei anyagra is igény lenne, de az anyagiak ezt nem teszik lehetővé. Ami a kere­tünkbe még belefér, hogy ki­sebb, kamara műfajban kezde­ményezzünk. Ebből adódott az ötlet, hogy ismeretterjesztő elő­adássorozatot szervezzünk - „Tea a könyvtárban” címmel -, legalább havonta egy alkalom­mal. Reméljük, hogy ezekre a programokra olyanokat is be tudunk csalogatni, akik nem rendszeres olvasói a könyvtár­nak. — Mennyiből, s miként gazdálkodik a könyvtár? — Nem vagyunk önállóan gazdálkodó intézmény, ebből adódóan a polgármesteri hiva­tal, az önkormányzat „szabja ki” azt az összeget, amiből gaz­dálkodunk. Az más kérdés, hogy amit kapunk, az mire ele­gendő. Ami van, azt kell beosz­tani. Ebben az évben dologi ki­adásra 500-540 ezer forint jut, ebben benne van a villanyszám­lától a könyvvásárlásig minden. Reméljük, hogy a pénzt jól be tudjuk osztani. Mindig próbál­kozunk, olyan lehetőségeket keresünk, ahol a könyveket kedvezményesen, olcsóbban tudjuk beszerezni. - p. téri ­Előadások a könyvtárban A nagy múltra visszatekintő'hó'gyészi községi közműveló'dési könyv­tárat az 1954-55-ös években alapították. Virág János - évtizedeken keresztül - látta el a könyvtárosi teendőket. Kezdetben a könyvtár egy kicsi szekrényre való könyvanyagból állt. A folyamatosan gya­rapodó, színvonalasan működő' könyvtárat jelenlegi helyére - a művelődési ház emeletére - tíz éve költöztették. Rillné Csapó Etelka tizedik esztendeje dolgozik a községi könyvtárban. Rillné Csapó Etelka Köztéri szobrok Dombóváron 1848-as szoborcsoport a szigeterdei szoborparkban (I.) Az első független magyar kormány szobrai Dombóvá­ron. A Szigeterdőben a termé­szetvédelmi ősparkban van a szoborpark, a Kossuth-szobor- csoport. 1972-73-ban lett felál­lítva a Művelődési Miniszté­rium, a megyei Urbanisztikai Bizottság és Dombóvár Városi Tanács összefogásával. Amit itt láthat az utazó, az 1969 óta mű­emlék: Horvay János pályázata alapján készült 1908-1927-ig, felállításáig. A parlament előtt állt 1951-ig, mígnem a Kere­pesi temetőbe vitték, mint pesz- szimista, nem méltó alkotást. Helyette készült 1952-ben a ma is látható Kossuth szobor. Há­nyattatása, kálváriája hosszú volt, Dombóvár mentette meg az enyészettől. Miért Kos- suth-szoborcsoport? Kossuth Lajos halála évében, 1894-ben a nemzet halottja lett, és tiszte­letére emelték a szoborkompo­zíciót 1927-ben. Hatalmas, két­szeres embemagyságú, ruskicai márványból készült, 9 alakos szoborcsoport volt - középen Kossuth előrelépő alakja - jobbról, balról minisztertársai. Széles lépcsők vezettek a talap­zathoz. Á szobrok mögötti fal túlsó oldalán relief volt. Ez az alkotás látható itt megbontva. A Szigeterdőben Kossuth alakját a sétaút tengelyében ki­emelt helyen láthatjuk, Horvay művészi ábrázolásában: „nem pályájának diadalaiban, szen­vedélyes tettvágyában, hanem mintegy a szabadságharc szo­morú befejezése után ábrázolja hosszú tógában - mint magve­tőt aki a függetlenség nagy Kossuth Lajos fotó: -rí eszméjét hinti el a nemzet lel­kében. - Bár az eredeti kompo­zíción lépcsőkön feljutva néz­hettek a tisztelők Kossuthra, itt a parkban e nélkül és alacsony talapzaton áll előttünk. - A fi­gura ökölbe szorított balja energiát sugároz, a magvető jobb pedig kifejezően szemlél­teti azt az eszmét, amivel a nagy államférfi lángra lobban- totta a lelkekben szunnyadó vágyat a szabadság iránt.” - Kossuth egész élete példa, a nép leginkább őt - „Kossuth apánkat” zárta szívébe. (Rövid összegzés a „Föld­mérő” 1975. különnyomata alapján.) Dr. Szőke Sándorné Cél: bemutatni az iskolát Összevont szülői értekezletet tartottak Dombóváron, a Mol­nár György Általános Iskolá­ban azoknak a szülőknek, akik­nek óvodás gyermekei az 1995/96-os tanévben lesznek első osztályosok. Ezt az érte­kezletet megelőzte, hogy egy héten keresztül a város óvodái­ból a nagycsoportosok tettek lá­togatást az intézményben, játé­kos foglalkozások keretein be­lül ismerkedtek az iskolával. E program folytatásaként az elmúlt héten három napon ke­resztül - hétfőtől kezdődően - nyílt napot tartottak az óvodás gyermekek szüleinek. E három nap alatt közelebbről megszem­lélhették az iskolát, betekintést nyerhettek a tanmenetbe. Ter­mészetesen ennek is lesz folyta­tása, a jelentkezésekkel, beirat­kozásokkal. Amikor a hivatali procedúra lezajlik, akkor már az iskolába beíratott gyermekek jönnek az iskolába, játékos fog­lalkozásra. Ezek a programok rendkívül hasznosak a kisgyermekek számára, mert szeptemberben, a tanév első napján már nem ismeretlenül érkeznek az in­tézménybe, hanem kellemes ér­zésekkel, ismerősként üdvözlik az iskolát. Díszpolgári cím Dombóváron A dombóvári képviselő-testület hétfői ülésének egyik fő napi­rendje volt az önkormányzat, a civil szervezetek és a helyi mé­diák kapcsolatainak a javítása. A civil szervezetekkel kapcso­latos feladatok ellátásának fel­ügyeletére és irányítására a tes­tület dr. Balipap Ferenc képvi­selőt tanácsnoknak választotta, továbbá dr. Molnár Zsuzsát bízta meg a sajtóval való kap­csolattartás koordinálásával. A képviselő-testület Vidóczy László nyugalmazott tanácsel­nök részére „Pro Oppido Dom­bóvár” díszpolgári címet ado­mányozott Dombóvár várossá válásának 25. évfordulója al­kalmából, a „Pro Dombóvár” Egyesület javaslatára. Vidóczy László tanácselnökként több, mint húsz évig állt a város élén. Tevékenységével elvitathatat­lan érdemeket szerzett a város arculatának kialakításában, fej­lesztésében. Személyétől elvá­laszthatatlan Gunaras gyógy­fürdő felépítése és a testvérvá­rosi kapcsolatok kialakítása. Az 1991-ben 4 évre megvá­lasztott népi ülnökök megbíza­tása lejártával az igazságszol­gáltatás folyamatos működése, a jogvitás ügyek intézése érde­kében a testület 4 éves időtar­tamra 32 állampolgárt népi ül­nöknek megválasztott. A város kommunális szolgál­tatásának helyzete és a szüksé­ges változtatások című napi­rend tárgyalása alkalmával megállapították, hogy a kom­munális feladatok ellátása a je­lenlegi formában nem megol­dott. A városgazdálkodási bi­zottság javasolta, hogy ezeket a feladatokat a legrövidebb időn belül vállalkozásba kell adni. A testület ezen ülésén elhatározta, hogy a parkfenntartási, kézi köztisztasági, síkosságmentesí­tési, hóeltakarítási feladatokat 1995. május 1-jével pályázat út­ján vállalkozásba adja. Egyben szükségesnek tartották a sze­métszállítás, gépi síkosságmen­tesítés, a hóeltakarítás, vala­mint a piac-vásár üzemeltetés mielőbbi vállalkozásba adás feltételeinek kidolgozását. A város jelenlegi szemétle­rakóhelye - az Erzsébet u. alatt lévő téglagyártásra kibányá­szott munkagödör - maximum 3-4 évre elegendő, ez idő alatt meg kell építeni az új lerakóhe­lyet. A szemételhelyezés meg­oldására már 1986-ban elké­szült a kiviteli terv, amely az úgynevezett Daruvári völgyben történő rendezett lerakással ezt a problémát hosszabb időre megoldaná. A beruházáshoz szükséges 300-400 millió azóta sem állt a város rendelkezésére, ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy a kistérségi sze­métlerakóhelyet csak az előter­jesztett pályázattal tudná a vá­ros megvalósítani, de addig is szükséges, hogy a szemételhe­lyezés sürgős megoldására - a beruházás előkészítése mellett - keresni kell más megoldáso­kat, kedvezőbb lehetőségeket, esetleg befektetőket.- Czétányné ­Az Illyés gimnázium országos első A Köznevelés március 17-én megjelent száma táblázatban adja közre az ország 117 ve­gyes - gimnázium és szakkö­zépiskolai érettségiztető - kö­zépiskolájának sorrendjét. Az Illyés Gyula Gimná­zium és Szakközépiskola igazgatója, dr. Berta Bálint nem kis büszkeséggel tájé­koztatott az eredményekről. A több éves kemény, fáradhatat­lan munka meghozta gyümöl­csét, ugyanis a már említett Köznevelésben feltüntetett táblázatban, a továbbtanu­lásra jelentkezők arányát, számát, illetve a felvettek arányát tekintve az Illyés Gyula Gimnázium és Szak­középiskola a táblázat 1. he­lyét foglalja el. Ez azt jelenti, hogy 1994-ben az intézmény­ből továbbtanulásra jelentke­zett diákok 79 %-át vették föl főiskolára, egyetemre. Öt év átlaga Ugyanebben a Köznevelés­ben szintén táblázatba szedték az ország vegyes középiskolá­jában - öt év eredményei alapján - az összes érettségi­zett, illetve a felvettek ará­nyát. Az így kialakított sor­rend szerint valamennyi is­kola közül a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium és Szak- középiskola az 5. helyen ta­lálható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents