Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)
1995-03-18 / 65. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1995. március 18., szombat Laktanya, vitéz Gömbös Gyula engedélyével Egy tervszerű visszavonulás Az alakulóteret benőtte a gaz, az előtte-felette álló tiszti tribün sem olyan félelmetes már, mint egykoron. Annyi-annyi sorakozó, vigyázzmenet, eskütétel után most mindkettőt lefokozták. Hátul a hatalmas garázsajtók már nem nyílnak meg a fényesen csillogó, zakatoló Csepelek előtt, az olajos kezű honvéd sem rohan nap mint nap a századoshoz: „Jelentem, kettő nem indul”, hogy aztán jöjjön a katonás „hogy az a ...” A gyengélkedő is kifejezetten erőtlen hatást kelt málladozó falaival, a kultúra termét pedig egy zöldség-gyümölcs raktár szentségteleníti meg. Lakat van a sokat megért legénységi és tiszti kantinokon, és a körletek is üresek, jobb esetben egy-egy felvirágzását váró kft-nek adnak ideiglenes helyet. Pedig a harmincas évek elején - bármilyen furcsán is hangzik a mai fülnek - a helyi iparosok nyomására, az ipar fellendülése érdekében maga a városvezetés döntött arról, hogy egyenesen az egyébként Tolna megyei származású miniszterelnök-honvédelmi miniszter, Gömbös Gyula közbenjárását kéri egy szekszárdi helyőrség létrehozásában. Az óhaj meghallgatásra talált - nem véletlenül kapta a miniszterelnök halála után a Vitéz Gömbös Gyula Laktanya nevet -, és ’36 szeptemberében a 4. határőrezred katonái bemasíroztak a város jelentős támogatásával megépült, vadonatúj objektumba. Később, ahogy egy emléktábla is hirdeti, a 18. honvéd gyalogezred katonái innen indultak a frontra, majd rövid ideig - az ’56 körüli években - szovjet vezényszavaktól volt hangos a laktanya. A létszámot tekintve a hatvanas évek eleje-közepe jelentette a fénykort, ekkor került ide a - már ismét magyar - vegyvédelmi zászlóalj. A laktanya vegyvédelmis jellege egészen a ’87-ben bekövétkezett diszlo- kálásig megmaradt. Azóta a Bogyiszlói úti bázissal együtt már anyagraktárként funkcionál, mintegy egyharmadnyi területen. A helyőrséggel a jövőben is számol a honvédség, viszont az eredeti nagyságú laktanya ideje lejárt. Az igazi visszaszámlálás novemberben kezdődött meg, amikor is legfelsőbb szinten kimondatott: a felesleges épületek, területek elidegenítésre kerülnek. Már csak az időpont kérdéses, addig is állagmegóA tiszti tribün magára maradt A kapun túl marad a laktanya FOTÓ: GOTTVALD A látogatás szünetel Szép kilátások vás címén az üres épületek egy részét meghatározatlan időre kiadták hasznosításra - az őrség régi útvonala autószerviz, festékbolt, vagy például bálás butik mellett vezet el... Mint a Pál utcai fiúkban: a terület most már csak arra vár, hogy megjelenjenek a mérnökök, aztán nemsokára ez a „grund” is eltűnik. Krasznai Zoltán (Köszönet Várallyay Dezső honvéd alezredes, megyei parancsnoknak és Kovács János honvéd ó'magy, bázisparancsnoknak segítségükért.) Lízing Befektetési Csomag AXON „B" Részvény Évi 10% garantált osztalék. Kibocsátási árfolyam százhúsz százalék, a harmadik évben visszavásárlási garancia 200%°n♦ Ha kívánja, részvényvásárlás nélkül is jegyezhet ■áf.iiHuiiwan Futamideje másfél év. Éves kamata 34%Kötvényt. Önnek biztonságos, magas hozamú befektetési lehetőségre van szüksége. Nekünk a banki hitelnél kedvezőbb tőkére. Miért ne csinálnánk egymással egy jó üzletet? Osztozzunk a hasznon! Három rádióadóban, több alföldi város telefonfejlesztésén, az M l-es autópálya építésén dolgoznak az AXON Rt.-től lízingelt gépek. Az Önök garázsában már több, mint 1000 személygépkocsi és tehergépjármű áll az AXON Rt.-vei kötött lízingszerződések eredményeképpen. A lízing az Önök gyarapodását szolgálja. Két eredményes kötvénykibocsátás után itt a legfrissebb AXON Rt. Egy egysége egy 10.000,-Ft-os AXON Lízing „C-l." Kötvényből és három darab 1.000,-Ft-os AXON „B" Részvényből áll. AXON Lízing „C-l." Kötvény Futamideje másfél év. Éves kamata 38% Jegyzés március 21-től április 7-ig a Budapest Bank egységeiben az ország minden pontján, és a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. irodájában. Az Önhöz legközelebbi jegyzési helyek: Szekszérd, Garay tér 4. T.: 74/312-533 * Dunaújváros, Dózsa Gy. u.4/b 1:25/310-711 • Paks, Dózsa Gy. u. 101:75/310-288 • Ráckeve, Kossuth u. 47. T.:24/385-011 Mohács, Vörösmarty u.4.!.: 69/322-744 • Tamási, Szabadság u. 54.1:74/371 -711 Szépasszonyért nincs harag Jónéhány évvel ezelőtt, akkor még aktív kollégám valamilyen esemény kapcsán azt találta írni, hogy az a Dunaszent- györgy melletti Szépasszony csárda közelében történt, vihart kavart egy pohár vízben. Még perrel is fenyegették annak ellenére, hogy ami történt a 6-os úton, az ott és úgy történt, a csárda is ott volt már 1912-től Vetle-pusztán - telekkönyvileg ma is ott van -, s a szép asszony is megtalálható volt a csárdában. Tudták ezt jól, mert látták a betérők, s ami igaz, igaz, így emlegették egymás között a műintézményt: Szépasszony csárda. Nos, a perrel való fenyegetettség forrása e megmásíthatatlan tény, az asszonyi szépség írásban való nyilvánosságra hozása volt, mivel - állítólag - féltékenységet is kiváltott a szép hölgy élete párjából. Az idő azonban ha lassan is, de dolgozott. A szép asszony túl a hetvenen - bizonyára továbbra is szépen - a fővárosban él a lányánál, a csárdát már rég eladták, először a szentgyörgyi tsz-nek, a múlt év őszétől pedig a kereskedelemben, vendéglátásban jártas, tizenöt éve vállalkozóként dolgozó Gazdag Istvánnak. Néhány napja a siófoki elágazótól Dunaföldvár központjáig a 6-os főúton hat tábla hívogat a csárdába, ami most már a Vetle csárda, illetve a gerjeni csárda után hivatalosan is a Szépasszony nevet viseli. Ott olvasható az előtte lévő táblán a régi, falra írt versike, amit Sánta József, a hetvenkét éves dunaszentgyörgyi juhász őrzött meg a gerjeni csárda idejéből: „Itt a csárda/Itt meg állj/Itt a jó bor/Itt igyál/Itt a világ kö- zepe/Ha nem hiszed/gyere be!” Nos, az tény, Gazdag István Gazdag István, a csárdás csak azután állapodott meg Vetlén, miután néhány vargabetűt leírt a kereskedelemben és a vendéglátásban, aztán tizennégy év alatt kifizetett huszon- kétmillió forint bérleti díjat. Eladták a paksi családi házukat, megvették a csárdát, és mint mondottam volt az előbb, Szépasszonyra „keresztelték”, mivel széles e hazában csak úgy ismerszik. Aztán a korábbi hirdetőtábláit kicserélték Szépasszonyra, s ez, no meg az ismeretség és a tapasztalat, a szolid ár új és új vendégeket hozott, forgalmat növelt. A múlt étkei közül megtartották a pacalt, bővítették a választékot marhalábszár-, zúza- és kakaspörkölttel, folyamatosan bevezetik a halételeket, halászlé, rántott hal, harcsapörkölt, harcsa halászlé már kapható, de ahogy megismertük Gazdag urat, mással is kirukkol, és non-stop nyitva tartanak úgy, hogy éjszaka is van, dolgozik szakács. A mostani szép asszonyok, leányok - mert akadnak a szakácsok és a felszolgálók között ! - is a hagyományok folytatói lényükkel és megjelenésükkel. Csárda. Mitől csárda a csárda? - érdeklődöm Gazdag Istvántól, aki azzal válaszol, hogy beavat a terveibe. Nagy átalakításba kezdenek, mondja, két, húsz személyt befogadó kistermet hoznak létre, a nagy helyiségbe bokszokat gondoltak, élőzenével péntekenként szolgálnak, ha más napokon is szeretnék a vendégek, akkor megoldható lesz, s a díszítés, a népművészeti asztalterítő és a függöny is az említett jelleget akarja hangsúlyozni. A belső átalakítással április végére készülnek el, azután pedig kint munkálkodnak majd: egy száz férőhelyes teraszt alakítanak ki, aztán ha azzal végeznek, akkor kétszázharminc személyt le tudnak ültetni. Márpedig erre igény van, hisz sokan mennének Szentgyörgyről lakodal- mazni, de a más településről érkezők is szívesen tartanának ott osztály-, illetve brigádtalálkozókat, különféle baráti összejöveteleket. A közeli tervek között szerepel egy tekepálya megépítése, a parkoló bővítése és zuhanyozási lehetőséget is biztosító kamiondepo kialakítása. No és a vendégek becsalogatása. Néhány évvel ezelőtt, amikor még aktív kollégám valamilyen esemény kapcsán azt találta írni, hogy az a Dunaszent- györgy melletti Szépasszony csárdánál történt, vihart kavart egy pohár vízben. Ma már ilyen módon - még ha akarná is - nem sikerülne neki... Ékes László Fotó: Gottvald Károly
