Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)
1995-03-18 / 65. szám
1995. március 18., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal Rejtett értékeink Tolnai F. István munkássága TÉVÉNÉZŐ _________________ írta: Wessely Gábor „ Neves” kisemberek A tévéhíradónál - csakúgy mint a kormányban - nagy a fluktuáció. De Vujity Tvrtko tartja magát. Új színt hozott a hírműsorba, igazi egyéniség, mégis hagyják dolgozni. Hát nem furcsa? Pedig olyan egyszerű volna eltávolítani, mondván, hogy siheder, tapasztalatlan, nem való a képernyőre azzal a nyápic alkatával, meg különben sem magyar! Biztosan jó természete lehet, zokszó nélkül tűri a „nemecsekezést”, nem firtatja a korosabb kollégák szakértelmét, előre köszön, leküldhető a krics- nibe cigiért, stb. Vujity Tvrtko riportjai pergők, érdekesek, kidolgozottak, sokszereplősek - nemcsak két savanyú uborka boncolgatja a kialakult helyzetet -, sokrétűek. De a legfőbb erényük az, hogy bennük a kisembernek is van neve. Eddig az volt a gyakorlat nálunk, hogy a különféle események kapcsán megkeresték az újságírók az illetékes főperzekútorokat, s ha netán egy járókelő orra alá is odadugták a mikrofont, arról azt tudhatta meg a néző, hogy az illető „az utca embere”. Nála nem. Nála a belgrádi kofa vagy a pesti vagyonőr éppúgy „valaki”, „neves” személyiség, mint a miniszter. Ezt nem tanulhatta sehol, ez a vérében van. Egyformán kezeli a közélet szereplőit. Es ezzel a stílusával sokat tesz a demokráciáért. Összehasonlíthatatlanul többet, mint az a felfelé könyökölő, lefelé taposó választottf!) karriervadász, aki autóba száll, elviteti magát valami diplomáciai tárgyalásra, és ott fontos dokumentumokat lát el a kézjegyével. Kínai filmek hete Szekszárdon Koronázás Bátaszéken Negyedik éve rendkívüli látványosság tanúi Bátaszék polgárai. A községet alapító, a cisztercieket Magyarországon először ide telepítő II. Géza király nevét viselő gimnázium tanulói 1989. óta évente megrendezik a koronázást. 1992. óta a rendezvény kilépett a gimnázium falai közül, és az egész községet érintő eseménnyé vált. A harmadikosok közül választott Géza király és Eufrozina királyné népes kísérettel vonul végig a községen. Elől az udvarmester halad, lovagok, heroldok, dobosok, harsonások kíséretében, majd a nagyurak által közrefogva a lovon ülő király következik. Idén Géza királyt Szántó Szilárd III. A. osztályos tanuló alakítja. A királyt az udvarhölgyek kara és a királyné követi, őt fekete ruhás lovagok hozzák hordszéken. Eufrozina királyné idén Várda Andrea III. A. osztályos tanuló. Az esztergomi érsek (Kiss Zoltán III.B) kíséretét püspökök, papok, apácák adják. Az egyháziak pompás menetét tudósok, udvaroncok, parasztok, iparosok, koldusok, cigányasszonyok hada követi. A jókedvet a fel-alá szaladgáló udvari bolond biztosítja. Az udvarmester (Bosnyák Péter III.A.) vezette menet a gimnáziumból a Kossuth Lajos utcán, az 55. és az 56. út találkozásáig halad, majd az 56-os úton visszafordul a község központja felé. A templom melletti hősök terén kerül sor a nemes úrfiak ünnepélyes lovaggá avatására. Ezután a tornacsarnokban kerül sor a koronázásra. Az évek során ruhatáruk sok korhű viselettel gazdagodott, s idén már közel 200 tanuló ölt jelmezt a mulatság kedvéért. Az egész ceremónia híven követi a régi koronázási menetek és koronázások rendjét. Bátaszék és a környező községek lakói már számon tartják ezt a látványosságot. Szeretnék ezt a rendezvényt a búsójá- ráshoz hasonló hagyomány- nyá formálni. Az idén április 8-án 9 órakor kezdődik és 11 óráig tart az esemény. Aki ellátogat Bátaszékre, a programot kiegészítheti a szép neogótikus templom és az egyház- történeti kiállítás, valamint dr. Csanády György egyedülálló helytörténeti gyűjteményének megtekintésével. Megdöbbentő és csodálatos csupán számba venni is, hogy a XVI-XVII. században hány híres ember származott el megyénkből, különösen a hódoltság szellemi központjának számító Tolnáról. Ha Tolna csillaga az 1599-es hajdútámadással le is áldozott, még a későbbi évtizedekben mintha tovább tartana a lendület, hiszen a tolnaiak előtt akkora presztízse lett a tudásnak, hogy fiaikat továbbra is a legnagyobb hírnévnek örvendő egyetemekre küldték külföldre. Tolnai F. István ékes bizonyítéka ennek a folyamatnak. Megfejthetetlen, hogy a nevében Fabriciust jelentő F. hogyan került oda, hiszen atyja, Séllyei János Tolnán volt városbíró, testvére, Tolnai Fabri- cius György pedig szintén ezt a melléknevet viselte. Nevükből is kikövetkeztethetően Tolnán születtek mindketten, István 1630-ban, de hamarosan elhagyták a félig-meddig elpusztult hódoltsági várost, Erdélye költöztek vagy menekültek. Jól jelzi ezt Tolnai F. István tanulóéveinek krónikája: Ecseden, Szalontán, Váradon, majd a Partiumhoz tartozó Sárospatakon járta iskoláit, később Tárcáira került tanítónak. Az általa szolgált közösség és családja viszonylag jobb anyagi viszonyai azonban lehetővé tették, hogy öccsével együtt külföldre menjen. Amikor 1659. április 11-én beiratkozott a franekeri egyetemre, elmondhatta magáról, hogy az egyik legismertebb diák volt honában, mert fél tucatra menő búcsúverssel a tarisznyájában érkezett meg. Továbbképezte magát Ut- rechtben, Groiningenben és Londonban, s nyugodtan mondhatjuk, hogy valóságos polihisztor lett belőle: nemcsak a filozófiából doktorált és kapott professzori rangot, hanem teológiából is, fellépett a legmagasabb grádicsra, de emellett orvosi képesítést szerzett, külföldön gyakorlatot folytatott. Ennek jövedelmét arra fordította, hogy a legjobb szakkönyveket szerezte be három tudományterületéről, s így tért haza 1662-ben. Már ekkor kitűnt, mennyire megbecsülik képzettségét, mert Kézdivásár- hely nagy múltú egyházának lett igehirdetője. Öt év múlva, 1665. június 26-án került Kolozsvárra, ami akkor afféle fővárosa Erdélynek, itt lett a református főiskola professzora, aki egyedül tanítja a teológiát és a filozófiát is. A kincses városba költözésében valószínűleg fontos szerepet játszott, hogy az ottani egyik professzor, Porcsalmi P. András leányát vette feleségül, valamint az, hogy Kolozsvárott orvosi gyakorlatát is szélesebb körben folytathatta. Mert - Jakó Zsigmond művelődéstörténész tanúsága szerint - nemcsak „az ifjúság legkedveltebb professzoraként” ismerték, hanem ő „egyben az korabeli Erdély egyik legkeresettebb és legmegbecsültebb orvosa” is. Erdélyországba azonban nemcsak tudását vitte be, hanem a kor legkorszerűbb természettudományos irodalmát, az angol puritanizmus és polgáriság szellemét, s hozzá szótárakat, amelyeknek segítségével törekvő diákjai bekapcsolódhattak egy új nyelv és kultúra kincsestárába. Eközben jutott ideje arra is, hogy maga is alkosson könyveket: hat nagyobb műve közül négy jelent meg 1659 és 1680 között a filozófia és a teológia tárgyköréből, két - nyomtatott formában elveszett - művét kéziratból közölte 1888-ban a történelmi tár, illetve 1899-ben a Protestáns Szemle. Ez utóbbi Bocskai István zempléni főispán halálára írt 57 versszakos búcsúztató verse. Kiváló latin nyelv- és formakészségét mutatja az Irodalomtörténeti Közlemények 1901. évfolyamában közreadott két verse. Ritkaságnak mondhatjuk, hogy Tolnai F. István 305 éve bekövetkezett halálának napját pontosan tudjuk: 1690. március 25. Ez annak köszönhető, hogy 1689-től kolozsvári és kalotai esperes lett, temetési kártáját a kolozsvári Farkas utcai templom papi székének háttámlájára erősítve találták meg, mert személyét ilyen jelentősnek vélték kortársai. Könyveinek 89 darabja a Székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár kezdeteit jelentette, ezzel jelenik meg a tékában a természettudományos szakirodalom. A budapesti vetítés után néhány nappal, jövő héten Szekszárdon is látható lesz a Kínai filmhét programja. A szervező ZUG-filmklubnak nem ez az első ilyen jellegű vállalkozása, emlékezzünk csak az őszi Közgáz Vizuális Brigád-estre, majd az ezt követő Szőke András-so- rozatra. A kínai filmművészetről meglehetősen keveset tudunk a világnak ezen a tájékán, pedig az első ottani filmalkotás kerek 90 évvel ezelőtt született meg. További „elsők”: egész estés játékfilm (1913), rajzfilm (1926), hangosfilm (1930). Az első nemzetközileg elismert mozidarab Cha Chu Sheng 1934-ben rendezett, A halászok dala című alkotása. A kínai filmek európai forgalmazása az ötvenes években kezdődött, de ez az egyébként is csak igen szerénynek minősíthető folyamat a Vége az angol „Uborkaszezonnak”, azaz a Spitting Image című műsornak. A magyar Uborka című, szatirikus célzatú sorozat brit elődje - és lehet, hogy ötletforrása - hajdanán, népszerűsége csúcsán 15 millió fős nézőközönségnek örvendett, mostanra azonban feleennyien sem kíváncsiak a Spitting Image-re, azaz a „Kiköpött hatvanas években teljesen megszakadt. Jó évtizeddel később ismét elindult valami, az igazi áttörést azonban ’87 hozta meg a kínai filmgyártás számára. Ekkor készült a Berlini Fesztivál nagydíját elnyert Vörös cirokmező címet viselő film. Hazánkba a nyolcvanas években tértek vissza a vászonra a kínai alkotások. A jövő heti filmhét ebből a termésből válogat. A program: március 20., 20.00 (ZUG): Egy jó asszony, március 21., 20.00 (ZUG): A nefritzöld víz két szelleme, március 22., 20.00 (ZUG): Holdsarló, március 23., 21.00 (Panoráma mozi): Emlékeim a régi Pekingrol, március 24., 21.00 (Panoráma mozi): A majomkirály és az ál-majomkirály. A vetítésekre bérleteket a ZUG-ban, jegyeket pedig a helyszíneken lehet vásárolni.-krasznaiKépmásokra”. A Reuter jelentése szerint a Central Television, a sorozat készítője továbbra is tervez bábműsort gyártani, ám más formában. Amúgy, a műsor elsősorban a benne szereplő bábok „életmásainak” jelentett a legtöbbet, ugyanis státusszimbólumnak számított a Spitting Image-ben szerepelni. Dr. Töttó's Gábor Only You - ez a címe a TriStar Pictures új, romantikus komédiájának. A szereplők: Marisa Tóméi, Robert Downey, Jr., Bonnie Hunt, Joaquim Almeida, Fisher Stevens és Billy Zane. A rendező az Oscar-dijas Norman Jewison. A rendező szerint ez a film mindenki számára mond valamit, legyen az illető a szatirikus komédia híve, vagy a romantikus szerelmi történetek kedvelője. Jewisont az Only You a '40-es és az '50-es évek nagy, romantikus filmvígjátékaira emlékezteti, azt a filmtörténeti periódust idézi fel benne, amikor a filmek „szerelmesek voltak a szerelembe”. (A filmet március 22-ig vetítik a szekszárdi Panorámában.) Az angol Uborka vége Segít a dianetika: califomiai előadó Lengyelben A Lengyeli Mezőgazdasági Szakközépiskolában a Los Angelesből érkezett Magyar- országra érkezett Eric Vos tartott tanulási tréninget. Ő a dolgozók sikeres üzletvitele érdekében, de iskolákban is segíti - díjmentesen - az érdeklődőket, hogy megtalálják a tanuláshoz vezető utat. Lengyelben az előadás után válaszolt lapunk kérdéseire. — Mi a legfontosabb, hogy az emberek sikeresek legyenek? — A tanulási technológia. Józanul, egyszerűen gondoljanak arra, hogy mi történt velük 20 évvel ezelőtt. Sorolják fel, mi volt akkor fontos az életükben. Képzeljék el, mi következhet 20 év múlva. Olyan dolgok jöhetnek, amiről ma még fogalmuk sincs. Nézzenek a világba. Milyennek látják azokat, akiket sikeresnek ítélnek? Akár országokat, nemzeteket tekintsenek. Kövessék nyomon, hogyan jutottak ők oda. Minden megtörténik a világ minden pontján ami az embereken múlik. Miért pont Magyarország lenne kivétel? Tehát alapvető a tanulás. Mindenütt ezt látni. Meg kell tanulni tanulni! A természetben minden tanul. A növények éppen úgy, mint az állatok. Alkalmazkodnak. A fű megtanul élni a télben. Ha nem teszi, elpusztul. Vannak ilyen nehéz téli időszakok az emberek életében is. Tehát a túlélést kell megtanulni, figyelni a viszonyokat. Például a piacét. A tanulás életfogytig tart! — Ebben a tanulási folyamatban Ön szerint mi az első lépés? — Legfontosabb a motiváció. Ennek megtalálását segíti a dianetika. Ez a tudomány segít visszavezetni gondolatban addig, amikor még elégedetlenek voltak, és nem volt motiváltságuk. A folyamat során ki fogják küszöbölni a negatív befolyásokat és eljutnak a jelenbe, amikor késztetést éreznek bizonyos dolgok iránt. Tudják mit akarnak, vagyis motiváltak lesznek. Meghatározzák céljaikat, kialakítják kapcsolataikat ennek érdekében más emberekkel. Ez a kommunikáció. Alapja a személyes és üzleti sikernek. A kommunikációs képesség fejlesztését is segíti a dianetika. — Ont például mi motiválja, hogy Magyarországon tanítson' — A nagy vállalatok, pl. a Panasonic, a Philips, a Westel, McDonalds jól megfizetik a munkámat. Az ő érdekük is, hogy Magyarországon az alkalmazottaik sikeresek legyenek. Másik motivációm, hogy szeretem a fiatalokat. Magyar- országon azt látom, hogy a tudás nagyon fontos. Az amerikai fiatalok nemzedéke egyre műveletlenebb lesz. A drog, a kábító, a haszontalan élvezetek hajhászása, a céltalan élet jellemzi őket. Itt még nem tapasztalom olyan mértékben. Jó volna elkerülni, ami talán lehetetlen, de keresni kell a megoldásokat. Olyan módszerekkel kell az iskolában tanítani, ami az életben sikerhez vezet. Legyen ilyen élményük, és akkor boldogulni fognak. Nem egyszerű, tudom, de egyszerűen lehet indulni. Vegyék számba azokat az embereket, akiket példaképnek tekintenek valamilyen oknál fogva. Nyilván azért, mert sikereket értek el, eredményesen működnek. Mit látnak? Azt, hogy a siker titka a roppant kemény munka. Szerte a világon csak így jutnak előbbre. — A munkakapcsolatain kívül van-e valami érzelmi kötődése Magyarországhoz? — Nagyon szép országnak tartom. Különösen a kulturális élete vonz. Ezen belül nagyon szeretem az operát. Minden alkalmat megragadok, hogy egy-egy színházi előadást megnézzek. Los Angelesben egy évben van hat operai előadás. Itt Budapesten hetente van ennyi. Egyébként neves magyar operaénekeseknek is tartottam tréninget a sikereik elérése érdekében. — Netán énekel is? — Csak a fürdőkádban. — Más népek kultúrája is ilyen hatással volt Önre? — Tizenkét nyelven beszélek. Most olaszul és magyarul tanulok. Állítom, hogy a legnehezebb a magyar. Ez valami különös konstrukció. A nyelveken keresztül valamelyest betekintést kapunk a nemzetek életébe is. A magyar kultúra igen gazdag. Az ország sikerét a jövőben én ebből indítanám! Decsi Kiss János
