Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)

1995-03-13 / 61. szám

1995. március 13., hétfő Megyei Körkép 3. oldal „Tolnai napok” Gyönkön Csapó-napok Főzőverseny, csizmahajítás A palánki Csapó Dániel Szakképző' Iskola március 15 és 17 között tartja ha­gyományos Csapó-napi rendezvény-sorozatát. Az iskola március 14-én ren­dezi meg az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc 147. évfordulója alkalmából tartandó ünnepélyt, melyre az intézmény főépülete és a kollégium közötti téren ke­rül sor. A Csapó-napok változa­tos programjai március 16-án „indulnak” igazán. Ezen a napon háromnegyed nyolckor kezdődik a hivata­los megnyitó, majd megvá­lasztják a diákigazgatót. A nap folyamán több érdekes és színes program várja majd a diákokat, valamint az érdeklődőket. így például szkanderverseny, tanár szépségverseny, vers- és prózamondó verseny, vala­mint főzőverseny, hogy csak a legérdekesebbeket említsük. A tudományos di­ákköri konferencia az iskola könyvtárában ülésezik majd. A Csapó-napok hagyo­mányos programjában a tengelici koszorúzás is meg­található, ez március 16-án, délután fél négykor lesz Tengelicen. Az nap záróe­seménye a 18 órakor kez­dődő Csapó bál lesz, mely - mint minden évben idén is - zárt, iskolai körben zajlik majd. Március 17-én ismét foly­tatódnak a programok játé­kos, ügyességi, valamint szellemi vetélkedőkkel, ezek nagy részében a peda­gógusok is részt vesznek. Fél kilenckor megemlékez­nek Csapó Dánielről, az is­kola névadójáról, az intéz­mény falán elhelyezett dombormű megkoszorúzá­sával. A nap érdekes prog­ramja között lesz még kisál­lat- és fogatbemutató, vala­mint csizmahajító verseny. Garay Előd Borbírálat Kölesden A hét végén „vizsgáztak a bo­rok” Kölesden, amikor a műve­lődési ház szervezésében borbí­rálatot tartottak. A 15 mintából 8 vörös és 7 fehér minta volt. Kategóriánként egy-egy arany, illetve 9 minta kapott ezüst ér­met. A bíráló bizottság elnöke Nyirati Bálint volt. (Folytatás az 1■ oldalról.) A kollégiumban a németor­szági, göttingeni Bruno Schmidt fotóriporter állította ki az ötven képből álló fotósoro­zatot. Hogy miként került Gyönkre a nemcsak hazájában neves fotóriporter? Egy szülő révén a Székesfehérváron kiál­lított anyagot tavaly Gyönkön is bemutatták. Bruno Schmidt úgy határozott, hogy az anyag méltó helyre kerül, s az iskolá­nak ajándékozta a fotósoroza­tot. A képek a magyarországi németek életével foglalkoznak, (Folytatás az 1. oldalról.) A pacsmagi tavak 1990-ben ke­rültek védelem alá, számos ér­tékes növény és madárfaj: pél­dául bíboroskosbor, apró nőszi­rom, árvalányhaj, gémek és nádi madarak élőhelye. A legér­tékesebb a gémtelep, amelyet az MMTE dombóvári csoportja szerint a dalmandi halászat ve­szélyeztet a kormorán riasztá­sával. (A tenyésztett pontyokat a halászok így védik meg a ma­darak ellen.) Nem az a kár szá­mottevő, ha esetleg lelőnek vé­dett madarat, hanem az, ha a fészkelési időszakban, márci­usban, áprilisban is riasztást végeznek és a gémek ezért nem raknak fészket. A megoldás a csoport szerint az lenne, ha a gazdaság felhagyna az intenzív haltenyésztéssel. A Dalmandi Mezőgazdasági Rt. halászati ágazatának vezetője, Horváth Zsolt a problémák okát nem a hivatalos nevén teljes üzemű halgazdálkodásban, hanem a kormoránban látja. Szerinte az utóbbi években valóban túlsza­porodott madár nem képes a természet adta lehetőségek közt élni, a halgazdaságban évi 20-30 százalékos halpusztulást idéz elő, nemcsak fogyasztja, de a fotós megörökítette leg­szebb műemlékeinket is. A ki­állítás megnyitóját követően előadásokra került sor. Kováts Balázs, az „Atomerőmű és kör­nyezeti hatásai” címmel tartott előadást. Nagy érdeklődés kí­sérte Dömény Gábor csillagász előadását, s sikerrel mutatko­zott be Bruno Schmidt is. A délutáni órák az osztályok kö­zötti tréfás ismeretterjesztő ve­télkedőkkel teltek. Este a szín­játszók Kisfaludy: Liliomfi című darabját mutatták be. Va­sárnap folytatódott a rendez­hanem értékesíthetetlenné is te­szi a halat. Molnár Zoltán, a természet- védelmi csoport tagja szerint ugyanakkor a kormorán nem táplálkozik a tavakban tenyész­tett ponttyal, a „szemét halat” eszi, ezt azonban a gazdaság mészhidráttal megsemmisíti, így az apróhal nem lehet a ma­dár tápláléka. A helyzet megíté­lése tehát különböző, s ez nyil­ván annak tudható be - ez Hor­váth Zsolt véleménye -, hogy a természetvédelem és a nyere­séget termelő halgazdálkodás összeférhetetlen. A természet- védelem pedig e pillanatban úgy tűnik, nem elsődleges szempont az rt.-nél, ahol jelen­leg átszervezés folyik, és 900 millió forintos hitelt kell tör­lesztenie a cégnek. A nyere­ségre tehát szükség van, a halá­szat pedig 1994-ben 16 millió forintot hozott és ez 2-3 millió forinttal lehetne több - mondta Horváth Zsolt - ennyit kell a madarak pusztítása miatt te- nyészhalra költeni. A dombóvári természetvé­dők javaslata, miszerint az egyik tóban szűnjön meg az in­tenzív haltenyésztés és így el­kerülhető lenne a riasztás, bár vénysorozat: a diákok irodalmi műsorral emlékeztek az 1848. március 15-i eseményekre. Petz Péter igazgató két tanulónak adta át a „Tolnai Lajos Gimná­zium és Kollégium Kiváló Ta­nulója” kitüntetést, illetve em­lékérmet. Ebben az évben a ki­tüntető címet tanulmányi ered­ményével, iskolai munkájával, illetve közösségi tevékenysé­gével a bábolnai Böröcz Edit (4/b., magyar-német osztály), és a gyönki Lukácsi István (4/a., általános tantervű osz­tály) érdemelte ki. Az iskolát 1806-ban Nagy­székelyben alapította Keck Dá­niel és Csitsvay András. A 89 esztendős dr. Nagyszékelyi Keck Antal - az egyik alapító leszármazottja és az intézmény mecénása - kezdeményezésére emléktáblát állítottak a két ala­pító tiszteletére, s ezt az emlék­táblát leplezték le. Ezután a re­formátus templomban diák-is­tentiszteleten vettek részt a diá­kok, ahol az iskola énekkarra is szerepelt. A délelőtt folyamán még két előadást hallhattak az érdeklő­dők, dr. Hegyháti József helyet­tes államtitkár a diákéveiről be­szélt, a szakadáti Kanter József, német nemzetiségi költő belső érzelmeiről, gondolatairól szólt. -péteri ­nem jutott el az rt. igazgatójá­hoz, megvalósulni látszik: a ha­tos számú tóban kísérleti jel­leggel idén csak nagyméretű pontyot és busát telepítenek, erre ugyanis nem „harap” a kormorán. A szóban forgó tavat a madárvilág megőrzése érde­kében esetleg bérbe is venné az MMTE csoportja. A dombóvá­riak másik terve, a tavak mellett lévő majorsági épületek meg­vásárlása, ahol erdei iskolát kí­vánnak létrehozni - ezt már is­mertették az rt. vezetőségével. Az egyesület azonban priva­tizációs szándékáról sem tesz le. Mint Dénes Péter, az egye­sület szervezője elmondta, ha eladásra kerül a sor, egy esetle­ges külföldi befektető ellen ringbe szállnak, azt azonban nem akarják, hogy a halgazdál­kodás teljesen megszűnjön. Pacsmag egyébként közel áll ahhoz, hogy nemzetközi vé­dettséget is élvezzen, elő van terjesztve arra, hogy a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartoz­zon. A vizes élőhelyek nemzet­közi katalógusába felvett terü­leteken szigorú előírások, pél­dául vadászati tilalom van élet­ben.-tf­Bruno Schmidt Békétlenség Pacsmagon Mindennek a kormorán az oka? Hírek A Megyéből Tudományos ülés a megyei kórházban Tolna Megye Kórházának kardiológiai osztálya és a svéd Astra Pharmaceuticals Kft. szervezésében tudomá­nyos ülést tartanak a megyei kórház kulturális- és klubhe­lyiségében március 22-én, azaz szerdán, délután 2 órai kezdettel. A rendezvényen előadást tart dr. Székács Béla (SOTE II. belgyógyászati kli­nika), dr. Vályi Péter (Hon­véd Kórház, Győr), dr. Gesz- tesi Tamás (megyei kórház, Szekszárd) és a svéd cég kép­viseletében dr. Kapusy Tibor. A tudományos programot kö­vetően a háziorvosok részére pontszerző tesztvizsgát ren­deznek. Előadás a múzeumban A bonyhádi Völgységi Múze­umban dr. Jeleczkyné Fábián Ildikó tart előadást „Lengyel község településföldrajza” címmel március 16-án, csü­törtökön, délután 4 órakor. Közösségi munka a városért Paks városában a szociális törvényben és a helyi rende­letben meghatározott közös­ségi munkára a tapasztalatok szerint havi rendszerességgel, megfelelő szakember irányí­tásával lenne szükség. A kö­zösségi munkavégzés keretén belül a város kulturált, tiszta környezetéhez járulhatnának hozzá a tevékenységben résztvevők. A közösségi munka megszervezésének költsége várhatóan 4 millió forint lenne erre az évre. Meseálom óvodásoknak A fenti címmel ad műsort a Holló együttes március 16-án, csütörtökön, délelőtt 9 és 10 óra 30 perces kezdettel a szekszárdi Művészetek Házá­ban. A dalokban elbeszélt jelmezes mese óvodásoknak szól. Márciusi megyei versenyek Az általános iskolák 7-8. osz­tályos tanulói számára rende­zett angol nyelvi verseny me­gyei fordulójára március 22-én, szerdán, délután 2 óra­kor kerül sor a szekszárdi I. számú általános iskolában. Másnap, azaz március 23-án, csütörtökön, a német nyelvi verseny megyei fordulója lesz ugyanitt, szintén 2 órakor. A fent említett német nyelvi versenyt is a 7-8. osztályosok számára írták ki, csakúgy, mint a „Nyelvünkben élünk” nyelvi kommunikációs ver­senyt, melyet március 30-án, azaz csütörtökön, reggel 9 órai kezdettel rendeznek a szekszárdi Gyermekek Házá­ban. Akciós árusítás Pakson A Vöröskereszt paksi városi szervezete akciós árusítást tart a rászorulóknak a városi irodában március 17-én, pén­teken. Negyedszázad emlékére Március 15-én, szerdán nyílik Szekszárdon a „25 éves a Ba­bits” című kiállítás, mely a megyeszékhely művelődési házának negyedszázados fennállásáról, az ott folyó munkáról, a ház történetéről ad képet. A kiállítás a hónap végéig tart nyitva. Ünnepi hangverseny Bonyhádon Fennállásának 15. évforduló­ját ünnepli a bonyhádi Vö­rösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Központ, meg­alakulásának 5. éves évfordu­lóját pedig a Bonyhádi Városi Vegyeskar. Ebből az alka­lomból ünnepi hangversenyt rendeznek a művelődési ház­ban március 24-én, pénteken, 19 órai kezdettel. A rendez­vényen fellép a Bátaszéki Vegyeskar (karnagy: Csukor Árpád), a Bonyhádi Városi Vegyeskar (karnagy: Stargl Szilvia), Elmauer János (a bonyhádi zeneiskola igazga­tója), valamint a Bonyhádi Német Nemzetiségi Egyesü­let és a Bonyhádi Székely Kör kórusa Rónai Józsefné és Höffler Lajosné vezetésével. A hangverseny után ze­nés-táncos születésnapi party következik, ahol az Ex zene­kar szolgáltatja majd a talpa- lávalót. Elsősegélynyújtó verseny A Magyar Vöröskereszt Szek­szárd Városi és Városkörnyéki Szervezete rendezésében már­cius 25-én, szombaton kerül sor a városi elsősegélynyújtó ver­senyre. A délelőtt 9 órakor kez­dődő rendezvényt Szekszárdon, a Gyermekek Házában tartják két kategóriában, általános is­kolások és középiskolások számára. A csapatok sorszámot húznak és ennek megfelelően indulnak a kijelölt állomásra. Állomásonként a feladat elvég­zésével - pontokat kapnak a megoldásokért - a csapatok mindössze tíz percet foglalkoz­hatnak. Az elsősegélynyújtó verseny során hat állomáson mérhetik össze tudásukat, fel­készültségüket a csapatok. Az első állomáson égett sérült és pánikba esett személy ellátása lesz a feladat. A második állo­máson lábtörés, gerinctörés gyanú és fejsérülés teszi pró­bára a csapatok tudását. A har­madikon egy erős artériás vér­zést és bokaficamot kell ellátni, míg a negyedik állomáson egy áramütött személyről kell gon­doskodni, aki eszméletlen álla­potban van. Az ötödik állomá­son mérgezéssel találhatják szembe magukat a csapatok. Az említett feladatok sikeres meg­oldása után már nem jelenthet különösebb gondot a hatodik állomás, ahol totó kitöltése lesz a feladat. (~p~) Lezuhant egy vadszámláló helikopter Helikopter-baleset történt va­sárnap reggel 8 óra 15 perckor a Somogy megyei Rinyatamási- ban. A szekszárdi Agro Air Kft. Hiller típusú helikoptere a fel­szállást követően eddig isme­retlen okból lezuhant. A a gép a fákra esett, farkát szabályosan felnyársalta egy fiatal fenyő. Szerencsére nem robbant fel, tűz sem keletkezett. A helikopter pilótája a buda­pesti Pásztor Attila, s két utasa az ugyancsak budapesti Kovács György és Rácz Gábor súlyo­san megsérült. Valamennyiüket a nagyatádi kórházba szállítot­ták. A baleset körülményeinek tisztázására a vizsgálat megin­dult, annyit azonban már most tudni lehet, hogy a Hiller típusú helikopternek vasárnap ez volt a második felszállása és utasai a Földművelésügyi Miniszté- becslést végeztek. Vasárnap rium megbízásából vadlétszám- délután telefonon próbáltuk el­érni a szekszárdi Agro Air Kft.-t, de eredménytelenül. Si­kerrel járt viszont a nagyatádi kórház megkeresése. Dr. Simo­nies Zsolt, a baleseti sebészet ügyeletes orvosa elmondta, hogy a három sérültet a kapos­vári kórházba szállították, mert a gerincsérülések további vizs­gálatához a megfelelő műsze­rek itt állnak rendelkezésre. Mindhárom sérült gerinctö­rést szenvedett, közülük Pász­tor Attilánál a töréssel együtt idegrendszeri tünetek is felme­rültek, amit a gerincvelő komp­resszió is igazolt. Rácz Gábornak a háti 7.-8. csigolyatörése, illetve dr. Ko­vács György ágyéki 1 .-2. csigo­lyatörése nem járt idegrend­szeri sérüléssel.-P-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents