Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-21 / 44. szám

1995. február 21., kedd Megyei Körkép 3. oldal Jó és rossz üzletek a magyar tévében (Folytatás az 1. oldalról.) mintegy 27 milliárd forintos éves költségvetéssel rendelkező közszolgálati televízió struktú­rájáról, feladatairól, az ott folyó munkáról tájékoztatta a Tolna megyei kollégákat. Megtudtuk, hogy a 42 telephelyen és négy körzeti stúdióban működő in­tézmény irányítása, működte­tése hagyományos eszközök­kel, módszerekkel történik, ho­lott a világ fejlettebb részein már mindenütt számítógéppel, kevesebben, gyorsabban, frap­pánsabban oldják meg ugyan­ezt. Egy modern, központi szék­házzal a jelenlegi létszám felét is elég lenne alkalmazni. Horváth Ádám is látja, hogy a korábbi évtizedekhez viszo­nyítva visszaesett a műsorok tartalmi, képi színvonala, el­árasztotta a tévét „a duma”. Az elmúlt hat hónapban viszont a műsorok nézettsége ismét nőtt, ez pozitív jelenség, bár emellett azt is jelzi, hogy az embereknek kevesebb a pénzük színházra, mozira. Megtudhattuk még, hogy Friderikusz műsorai pénzbevé­telt jelentenek a tévének - en­nek ellenére kevesebb lesz be­lőlük -, és jó üzlet a Szerencse- kerék meg a hozzá hasonló má­sik két műsor is. Rossz üzlet viszont a vidéki, kisebb helyi stúdiókból tudósí­tásokat küldeni a regionális stúdiókba, mert azok, akik a tu­dásukat, a technikai eszközö­ket, a nyersanyagot adják, tehát Horváth Ádám fotó: degré a helyi tévések, nevetségesen alacsony fizetségre számíthat­nak - mondta az egyik jelen­lévő. Horvát Ádám azt aján­lotta, „zsarolják meg” a szűk­markú híranyag-vásárlókat. A televízió elnöke elmondta: szeretné, ha olyan fiatal munka­társai lennének, mint a paksi beszélgetés résztvevőinek döntő többsége. Szó, mi szó, a Tolna megyei tévések életkora inkább a má­sodik, mint a harmadik x-hez közelített. Talán ez is garancia lehet arra, hogy ha majd az anyagiak lehetővé teszik a leg­modernebb technika megvásár­lását, s mellé a már meglévő fi­atalos, modem szemléletmód társul, kevesebb okunk lesz kri­tizálni a helyi és a nem helyi te­levíziók műsorát.-gy­Minőség az, amit a vevő annak tart (Folytatás az 1■ oldalról.) Dél-Dunántúlon nem sok cég dicsekedhet azzal, hogy olyan minőségbiztosítási rendszerben dolgozik, mint az MMG Auto­matika Művek Rt. Szekszárdi Műszergyára. A műszergyár minőségbiztosítási vezetőjét, Visontai Lászlót kérdeztük. — A rendszer lényege az, hogy az adott gyár, vagy gyá­regység folyamatosan tudja biz­tosítani a termékek megfelelő minőségét. Ez vonatkozik az alapanyagot beszállító cégek termékeire is. Ez azt is jelenti egyben, hogy a vevők garanciát látnak a gyárban elkészített termékek magas minőségének folyamatosságára. Ezzel a rendszerrel cégünk eléri, hogy az általunk gyártott termékek, minőségüknél fogva kereset­tebbek a piacon, így itt előnyt szerzünk bizonyos tekintetben. A szerződés megkötésétől a tervezésen keresztül a kiszállí­tásig minden munkafolyamat szabályozott körülmények kö­zött megy végbe. Az említett ISO 9000 sorozatú szabvány minden munkahelyre alkal­mazható a termelő és a szolgál­tató iparban egyaránt, sőt még a kórházakban is. — Milyen feltételek szüksé­gesek a szabványosításhoz? — A szabvány-sorozat egy­fajta irányelvet takar. Ez azt je­lenti, hogy a szabvány előírja: milyen színvonalon kell egy bi­zonyos terméket előállítani, hol kell az ellenőrzést elvégezni, miként lehet (és kell is) a terme­lésbe beavatkozni. Ezeket a szabványpontokat úgy kell ér­telmezni, hogy a saját gyáregy­ségünkre vonatkoztatjuk, és itt az a cél, hogy ez működtethető legyen. A ISO 9000 nemzet­közi szabvány-sorozat irányel­veinek elfogadásával gyártási és termelési színvonal emelke­dés járt együtt, nem beszélve a munka gördülékenységéről. — Ki és milyen körülmények között végezte a rendszer elle­nőrzését? — Első lépésként, még 1992- ben, minőségbiztosítási kézikönyvet készítettünk. 1993- ban elkezdtük a munkafo­lyamatokat átszervezni, és eljá­rási utasításokat dolgoztunk ki. Nyugat-Európában több szak­gárda foglalkozik az ilyen tí­pusú minőségbiztosítási rend­szeriek) kidolgozásával és elle­nőrzésével. Egy németországi céget, a TÜV magyarországi képviseletét, a TÜV Rheinland EUROQUA-t bíztuk meg az el­lenőrzéssel. A szakemberek több alkalommal jártak nálunk. A felülvizsgálat sikerrel zárult, ez év január 24-én. Az említett cég rendelkezik olyan jogosít­vánnyal, mely tanúsítja az álta­lunk vállalt, nemzetközileg is elismert minőségi mutatókat. Elfogadtuk a minőségbiztosí­tási rendszer egyik legjellem­zőbb mondását is: Ne a termék jöjjön vissza, hanem a vevő. Alapelv, hogy a elsőként a sza­bályozást, másodjára a végre­hajtást, végül az ellenőrzést kell hibátlanul megszervezni. G. E. Fészekhagyók A nevelőszülők 35 év körüliek GYIVl. Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, Palánk. Ehhez az intézményhez tartozik va­lamennyi család nélküli, illetve a családjá­ból valamilyen ok miatt kiemelt Tolna me­gyei gyermek, a törvényes képviselet és a vagyon szempontjából. Számuk jelenleg 664, s közülük 44 már nagykorú. Az élet­kezdés, a fészekhagyás az intézeti növen­dékek számára nem kis attrakció; anyagi támogatásuk egyre nehezebb. Valamivel kedvezőbb helyzetben vannak társaiknál azok, akik nevelőszülőkhöz kerültek, szám szerint 226-an. Az állami gondoskodás alatt élőkről, s az onnan kikerülőkről beszélgettünk dr. Soós Lászlóval, a GYIVI igazgatójával. — Évi 60-80 önálló életkezdő van - mondta -, s körülbelül 30 százalékuknak probléma a társadalmi beilleszkedés. Akik később, nagyobb korukban érkeznek hoz­zánk, általában azokkal több a baj, mint azokkal, akik kiskoruktól fogva a mi gye­rekeink. Most is bekerült egy nebuló: 14 éves, és még mindig első osztályos. Vele már nem tehetünk csodát. A GYIVI hiába követ el mindent, a háttérben zajló folya­matok itt csúcsosodnak ki, itt válnak látha­tóvá. A megelőzés, az iskolai és óvodai gyermekvédelem is leült a rendszerváltás óta, és a külső intézményi támogatás se olyan egyértelmű, mint régebben volt. A korábbi hierarhikus rendszer, „a megye” megszűnt. A gyámügyi munkák megszapo­rodtak, az önkormányzatoknál viszont csak elvétve akadnak gyámügyes szakemberek - amitől maguk a hivatalok is szenvednek. Rendezetlen a jogi szabályozás is; immár 8. éve rágódunk a gyermekvédelmi törvé­nyen. Ilyen körülmények között, s a jelen gazdasági helyzetben kell hatékonyan dol­goznunk, elérnünk azt, hogy a hátrányos helyzetű gyermekekből egészséges lelkü­letű felnőttek váljanak. — Egy cikkben elhangzott, hogy a leg­több állami gondozottból utcagyerek lesz. — Nem mondom, hogy nem fordul elő ilyesmi, de ez nagyon erős túlzás. Most 75 gyerekünk jár középiskolába, és van három egyetemistánk is. Akik nevelőszülőkhöz kerülnek, és őket befogadó családra talál­nak, azok biztosan „átvészelik” az önálló életkezdés nehézségeit. A nevelőszülők ál­talában a 35 év körüli korosztályból kerül­nek ki, többségük szakmunkás, de akadnak pedagógusok is. Ne felejtsük el, hogy ők mindig a saját társadalmi státuszukat adják a gyereknek, ami magasabb, mint ahonnan a gyerek eredetileg jött. A fészekből való kirepülés egyébként az ép és rendezett csa­ládoknál sem megy zökkenő nélkül. Wy Hírek A Megyéből Képviselői fogadóórák Dr. Benkő András, Tolna me­gye V. választókerületének országgyűlési képviselője fo­gadóórát tart február 23-án, csütörtökön Tamásiban, reg­gel 9 órától 11 óra 30 percig. Szintén 23-án, 13 óra 30 perc­től Hőgyészen várja a polgá­rokat. Február 24-én, pénte­ken, Pincehelyen tart fogadó­órát dr. Benkő András, 11 órai kezdettel. Ugyanezen a napon Ozorán 13 óra 30 perc­től, Simontomyán pedig 15 órától várja az érdeklődőket. A fogadóórák helyszíne min­den esetben a helyi polgár- mesteri hivatal. Testületi ülés őcsényben őcsény község önkormányza­tának képviselő-testülete so­ron következő ülését február 23-án, csütörtökön, délután 4 órai kezdettel tartja a község­háza tanácskozótermében. A napirenden szerepel a testület 1995. évi munkatervének és az idei pénzügyi tervnek a megtárgyalása. Dönt a testület a falugyűlés időpontjáról is, majd zárásként bejelentések­kel, kérdésekkel, interpelláci­ókkal foglalkozik az őcsényi önkormányzat. Véradókat várnak Aparhanton Tolna Megye Kórházának Vértranszfúziós Állomása véradónapot tart február 28-án, kedden, délelőtt 10 órától délután 5 óráig Apar­hanton, a kultúrházban. Az Aparhanton, Nagyvejkén és a környékbeli településeken élő önkéntes véradókat szeretettel várják a véradás szervezői, a Vöröskereszt és a vértransz­fúziós állomás munkatársai. A költségvetésről Bátaszéken Bátaszék önkormányzata feb­ruár 22-én, szerdán tartja ülé­sét, melyen véglegesíti a tes­tület a költségvetés éves munkatervét. Szellemi kármentő A fenti címmel Bayer Béla költő szerzői estjére kerül sor február 23-án, csütörtökön, 19 órai kezdettel Bonyhádon, a Manyi-bárban. Az est házi­gazdái Szabó László és Szőts Béla. A versek értő tolmácso­lására Pál Ágnest, míg a no­vellák megjelenítésére Mé­nesi Jánost kérték fel a szer­vezők. Elhangzanak majd a szerző saját tolmácsolásában is művek, amit dedikálás kö­vet. A Szellemi kármentő el- neveízésű sorozatnak egyik epizódja ez a szerzői est, a tervek szerint újabbak követik majd a jövőben. A szervezők szándéka szerint a sorozatban a Völgységhez kötődő alko­tók szólalnak meg. Nagycsaládosok figyelmébe A Nagycsaládosok Országos Egyesületének Szekszárdi Csoportja soron következő összejövetelét február 23-án, csütörtökön, 17 órai kezdettel tartja. Szeretettel várják a ta­gokat a szekszárdi Bezerédj utcai Családsegítő Központ­ban. Idősek farsangja Szekszárdon A szekszárdi Idősek Otthoná­ban február 23-án, csütörtö­kön, 14 óra 30 perckor rende­zik meg a hagyományos far­sangi délutánt. A rendezvény nyitott, az ott élők hozzátarto­zóin kívül a városi nyugdíjas klubok tágjai is meghívást 'kaptak. Az otthon lakói na­gyon készülnek erre a ha­gyományosan nagysikerű rendezvényre, mely minden esetben jelmezes felvonulás­sal veszi kezdetét. Ezt köve­tően élőzene és uzsonna gon­doskodik a jó hangulatról. A természetről Tamásiban Rácsodálkozás, rácsodálkoz- tatás a természetre címmel tart vetítéssel egybekötött előadást Ferenczy Miklós, a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium földrajz-biológia szakos tanára. Á rendez­vényre február 22-én, szer­dán, 18 órakor kerül sor a ta­mási városi könyvtárban. Hatékonyságról szülőknek A Gordon szülői hatékony­ságfejlesztő tréningről tarta­nak tájékoztatót március 1 -én, szerdán, 17 óra 30 perckor Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban. A tájé­koztatóra várják a tréningre jelentkezetteket, valamint minden érdeklődőt. Áprilistól telefonálhatnak Bátaszéken a MATÁV tájé­koztatása szerint április hó­napban várható, hogy elké­szülnek a munkával, s a tele­pülésen megszólalnak a tele­fonok. Borversenyek A Megyében A drogról Szekszárdon Szekszárdon, a Gyermekek Há­zában ma délután két órától rendezik meg azt a vetélkedőt, mely korunk egyik legaktuáli­sabb kérdésével foglalkozik: a droggal. A drog és társai cím­mel három előadást hallgathat­tak meg általános iskolás korú fiatalok, akik ma mérik össze tudásukat egy vetélkedő formá­jában. Ezen 20 csapat vesz részt, mindegyikben három kisdiákkal. A vetélkedő írásbeli jellegű, de a gyerekek kaptak olyan feladatot is, hogy készít­senek drogellenes figyelemfel­keltő plakátokat. A programhoz kapcsolódik az a bemutató is, melyen a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság bűnme­gelőzési alosztályának munka­társai vesznek részt. Kiválónak bizonyultak a kurdi vörös borok Az elmúlt napokban rendezte meg Kurdon a kertbarátkor az immár hagyományos borbírála­tot. A zsűri összesen 48 bor­mintát - 24 fehéret és 24 vörö­set - értékelt. Aranyérmet 14 vörös, 4 fehér, ezüstöt 10 vörös - és 2 oklevelet -, 12 fehér, bronzot pedig 5 fehér bormin­tának ítéltek. Egy bormintát ki­zártak a versenyből. A fehér borok kategóriájában kiemel­kedően szerepeltek Müller György és Cser István kurdi szőlősgazdák borai, a vörös bo­roknál pedig Fordán Adolf, Ta- káts János, Herr Péter és Gom- bik Ferenc borai. A továbbiak­ban id. Kiss János 1 arany, 1 ezüst, ifj. Kiss János 2 ezüst, Molnár Ferenc 1 arany, Gom- bik Ferenc 2 arany, 1 ezüst, Csordás József 2 arany, 1 ezüst, Bandz Ferenc 1 arany, Harmati József 1 arany, 1 ezüst, Ódor István 1 arany, Juhos Szilvesz­ter 1 arany, 1 ezüst, Kiss Tibor 1 arany, Tösmagi János 1 arany, Rédei Kornél pedig 1 arany és 1 bronzérmet vehetett át az eredményhirdetéskor. A zsűri elnöke a lengyeli Rachler Kálmán kertészmérnök volt. Az 1994. évjáratú vörös borokat kiválónak értékelte, míg a fehér borok hagytak kí­vánnivalót maguk után. De en­nek ellenére az ezüstérmes fe­hér borok elismerést érdemel­nek. Rosszul szerepeltek a vörös borok Kocsolán A hét végén Kocsolán is meg­tartották az ilyenkor szokásos borbírálatot, ahol a zsűri elnöke Éles Simon, a dombóvári kert­barátkor vezetője volt. Össze­sen 51 minta érkezett - 20 fehér és 31 vörös -, a fehér borok kö­zül aranyat 5, ezüstöt 7, bronzot 8, a vörös borok közül aranyat 1, ezüstöt 3, bronzot pedig 18 minta kapott, illetve ebben a ka­tegóriában 9 mintát oklevéllel jutalmazott a zsűri. Az értéke­léskor a bírák a fehér borokat nagyon jónak értékelték, a vö­rös borok rosszul szerepeltek. Ennek minden bizonnyal az oka a tavalyi lisztharmat, s en­nek következménye lett, hogy a borok savszegények. A díjakat, és az okleveleket Horváth Zol­tán polgármester adta át. Versenyborok Szekszárdon Nem volt hiábavaló a Szek­szárdi kertbarátkor által lebo­nyolított nyílt, házi borbírálat, mert - mint Horváth József, a kör elnöke mondta - a tapaszta­latok bőséges témát adnak a március 13-i taggyűlésének. Kilencvenkét termelő méret­tette meg 1994. évi borát. Az ünnepélyes eredményhir­detésre, valamint a díjkiosz­tásra február 24-én, pénteken este hat órai kezdettel kerül sor az Ybl Miklós utcai volt BM klubban. Személyenként négyszáz fo­rint részvételi díj ellenében bő­séges, ízletes vacsora és hangu­latos zene mellett, mégpedig vidám farsangi hangulatba^ kóstolhatják meg a résztvevők azokat a borokat, amelyek a versenyen részt vettek. A tom­bolán - ha szerencséjük van - néhány palackkal még nyerhet­nek is -, akár a saját borukból egy-egy palackkal. Részletek a Szilánkok-ból Pakson, a Városi Művelődési Központ ad otthont annak az eseménynek, mely a Szilánkok címmel megjelent diákantoló­gia néhány alkotását mutatja be. Február 23-án, csütörtökön este hét órai kezdettel a rnűve- lődési központ kistermében L. Németh Erzsébet, Kőváry László és Bajor Péter szervezé­sében zajlik majd a műsor. Az elhangzó irodalmi művek Sajnovics Andrea, Kiss Ri- chárd, Lénárd Krisztina, Szabó Sándor, Haholt Adél tollából születtek. A verseket Bodrog- halmi László zenésítette meg, valamint az esten ő kísér majd gitáron. Minden érdeklődőt, irodalomkedvelőt szívesen lát­nak szervezők. ge

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents