Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-09 / 7. szám

4. oldal 1995. január 9., hétfő Megyei Körkép - Szekszárd És Környéke Hajdan 500 éve, 1495. január 12-én Tolna vármegye Bertalan erdé­lyi vajda utasítására Kaposúj- vár ostromához 32 kapát, egy ötven rőfös kötelet, egy ost­romkereket és húsz új bárdot küldött, ezenkívül még puska­port, ágyúgolyókat és vésőket adtak. (Az ostromlott vár birto­kosa, Ujlaky Lőrinc, megsér­tette Ulászló királyt, (ökörnek nevezte), mire az megostromol- tatta és elfoglaltatta várait...) 130 éve, 1865. január 10-én értesítette a Helytartótanács megyénk közönségét, hogy az Augusz Antal báró közvetíté­sével kért vasúti borszállítási díj mérséklését egyedül a graz-köflachi társaság méltá­nyolta és három krajcárról kettőre szállította le a mázsán­ként és mérföldenként járó vi­teldíjat. 120 éve, 1875. január 13-án a Tolnamegyei Közlönyben írta Péchy József tolnai prépost, hogy az ottani templom főajta­jának első lépcsője - az ott élt megyei főmérnök, Podolay Já­nos nivellírozása szerint - a szekszárdi belvárosi templom tornyával egy magasságú. 110 éve, 1885. január 15-én a Szekszárd Vidékében Várkonyi Endre nyitrai középiskolai ta­nár, aki itteni születésű volt, a Tolnamegye földrajza című ekkor megjelent könyvet bí­rálja, s a benne talált hibákat javítgatja. 100 éve, 1895. január 13-án örömmel számolt be arról a Tolnavármegye, hogy a három­szor elhalasztott jégünnepélyt végre sikerült megtartani, „A jég kitűnő volt, a jégpályát a fáklyák, lámpák és lampionok világították meg, a tűzoltói ze­nekar fáradhatatlanul játszott, a korcsolyapavillonban felállított buffetben párolgó thea melegí­tette a fázókat. . . ”. (Szá­munkra ma az különös, hogy mindez a Gróf Pál utcai tízeme­letes házak helyén volt!) Más­nap a lap rendkívüli kiadásban újságolta, hog városunk szü­lötte, Perczel Dezső az új kor­mányban a belügyminiszteri tárcát kapta. 90 éve, 1905. január 12-én a Tolnamegyei Közöny tudatta olvasóival, hogy Molnár Mór nyomdatulajdonos üzembe állí­totta az eső villanymotort a megyeszékhelyen. Konyakgyár Szekszárdon címmel hírül ad­ták, hogy Bauer Zsigmond Vas megyei, monyorókeréki lakos ajánlatot tett Szekszárdnak ko­nyakgyár létesítésére. Az újság a terv pártolását javasolta, de az mégsem valósult meg ... Krónikás Lovak a tanteremben? A múlt év végén jelent meg egy tájékoztató arról, hogy Ausztriát síparadicsomnak nevezik az idegenforgalmi kö­rökben. Felmerült a kérdés, hogy amennyiben a szomszéd ország az adottságainak fel­vagy kihasználásával érte el ezt az emberek tízezreit vonzó megtisztelő címet, akkor Ma­gyarország lovas adottságai­ból lehetne-e hasonlót elérni? Erről beszélgetünk Némedi Jánossal, a Rancho Kft. ügy­vezetőjével, a szálkai lovak között. — Szálka községben meg­épült a szennyvízhálózat, ami lehetővé teszi a tó többcélú hasznosítását. Ez maga után vonja az idegenforgalom megnövekedését. A Rancho Kft. speciális ágban érdekelt a szálkai idegenforgalomban, ezek a lovak. Megépült az új istálló, már az elmúlt év nya­rán is mód volt szervezett lo­vagoltatásra, kocsizásra és tú­ralovaglásra is. Milyennek látja a lovasipart? — Sokkal több lehetőség van még mindig kihasználat­lanul a lovakban. Ez nem ki­mondottan a tenyésztésre, de a sportolási lehetőségre is vo­natkozik. Nem olcsó dolog a lovakkal való barátság. Vi­szont sokkal szervezettebben kellene megközelíteni éppen a lovakon keresztül az idegen- forgalmat. Nem lehet minden­kitől elzártan csak azzal fog­lalkozni, hogy enyém a ló és ahhoz semmi mást nem kap­csolok. Az idegenforgalom társasjáték, amibe mindenki azért száll be, mert jól akarja magát érezni. Ha már szó esett bevezetőként az ausztriai sípa­radicsomról, akkor azért látni kell, hogy legalább 35-40 éves folyamatos tapasztalat van mögöttük. A síoktatást az álta­lános iskolában kezdik és foly­tatják a közép- illetve felső­fokú intézményekben ... — Ezzel azt akarja mon­dani, hogy a lovakról is a tan­termekben, már az alsósoknak is beszélni kellene? — Nemcsak beszélni, mert a síelésről sem beszélnek, ha­nem mindent megtanítanak róla. Felmérések szerint évente 200-250 ezer ember ta­nul Ausztriában síelni. Min­den kétségen kívül az iskolai síoktatás ennek a motorja. No, de maradjunk a lovaknál és maradjunk a szálkai lehetősé­geknél. Azt a bizonyos motort, amiről beszéltünk, a síeléssel kapcsolatban itt is megtalál­juk. Nem kimondottan a hely­beli iskolára gondolok, hanem a közeli településekre, Báta- székre, Bonyhádra, Szek- szárdra. Több ezer iskolásról van szó. Szinte kielégíthetet­len szám. Csak el kell indulni. Mi elindultunk és pontos ter­vet készítettünk ezzel kapcso­latban, amit a következő esz­tendőben, vagyis az expo évé­ben meg is valósítunk. Nem a világkiállításra számítottunk, hanem a honfoglalásra emlé­kezve, ahol ugye fontos szere­pük volt a lovaknak. Most er­ről többet nem mesélek, mert inkább rendezzük meg és majd akkor toborozzunk a lát­ványosabb programokhoz. — Tehát az iskolai lovasok­tatásnak szánnak döntő szere­pet? — Igen. Az iskolai testne­velés és biológia órák kereté­ben. Minden olyan ismeretet megtanítani, ami a ló termé­szetéhez, anatómiájához, egészségéhez kötődik. Ezáltal olyan ismeretekre tesz szert a tanuló, amivel a lovaglás is könnyebben elsajátítható. Évente egy-két hetet lovashét­nek kinevezve, lovastáborok­ban töltenének, ami egy inten­zívebb szakasza e tudomány­nak. Osztálykirándulásokat, tapasztalatcseréket szervezné­nek. — Szálkán eddig is rendel­kezésre állt 10-15 ló. Ha lova- sipamak nevezzük a jövőbeni elképzeléseket, akkor ehhez az iparághoz másokat is lehet kapcsolni? — Ahhoz az ország több lovasiskoláját kell együttmű­ködtetni, de itt a kis helyen is kapcsolható más kismesterség oktatása is. Lószerszámkészí­tés, ruházati ipar, járműgyár­tás. Mondom, ezek elsősorban országos viszonylatban jelen­tősek, de nem szabad szem elől téveszteni a lehetősége­ket. A lovaknak takarmány is kell, tehát a mezőgazdaság egyéb ágát is meg kell is­merni, tanulni. — Nyilván azt is felmérték, hogy milyen fejlődés várható a lovasoktatástól ? — Ez nem rövidtávú gon­dolkodóknak való. Hosszú idő, míg jövedelmezővé lesz a befektetés. A szakemberek nemzeti programtervet készí­tettek ilyen vonatkozásban is, ami az idegenforgalom fejlő­dését eredményezi. Minden­képpen javulna a turizmusban elfoglalt helyünk európai vi­szonylatban is. Az idegenfor­galom egyik alappillére az idegennyelvtudás. Mindezek­hez a vendéglátás többi ágát is sorolhatjuk, szóval csak így és ilyen formában lehetne komo­lyan foglalkozni a lovakkal. Sajnos ma még mindebből igazán csak a lovak vannak és a szeretetük. Ezt kell mások­kal is tudományosan megosz­tani, hogy az öröm és a befek­tetett pénz is sokszorozódjon. Decsi Kiss János Négy - a szálkai lovak közül Elnök lett a tanár úr Még tavaly márciusban szüle­tett meg a törvény, amely ki­mondta, hogy a tankerületi ok­tatási központok mellett szak­mai testületek működjenek. A dél-dunántúli oktatási központ­hoz tartozó testület a múlt héten alakult meg. A résztvevők az összejövetelen Károlyi Károlyt, a bátaszéki általános iskola ma­tematikatanárát választották meg elnöknek. — Gondolom, sokan ismer­nek a matematikai tehetség- gondozás révén, emiatt eshetett rám a választás - véli a báta­széki pedagógus. — Egyébként a tizenkilenc fős testületben szinte többen vannak a Tolna megyeiek, mint Baranyából és Somogybái összesen. Név sze­rint Ambrus Mária, Badics Ti- borné, dr. Berta Bálint, Fetzer Márton, Gubicza Lajosné, Nagyné Zsigmond Zsuzsanna, Szily Lajos és Tarr Agnes kép­viseli megyénket. Mint azt Károlyi Károly ta­nár úr elmondta, a szakmai tes­tület feladata figyelemmel kí­sérni a régió tanügyi helyzetét, meg a közoktatást érintő jog­szabályokat, a szakmai és képe­sítési követelmények érvénye­sülését, a régióban végzett ne­velő és oktató munka színvona­lát, valamint javaslatokat tenni az oktatási központ vezetőjé­nek. — Ugyanakkor köztudott - folytatta a megválasztott elnök hogy már az új kormány fel­állásának idején megfogalma­zódott, hogy a TOK-okat meg kellene szüntetni. Viszont a szakmai munkára mindenhol és mindenkor szükség van, ezért is vállaltam a feladatot. Egyébi­ránt, akik itt összejöttek, azok a saját területükön mindannyian kiemelkedő munkát végeznek. Ezzel együtt a pedagógus el­ismeri, hogy egy bizonytalan sorsú testületet hoztak létre. — Hogy egy vagy két hóna­pig élünk, azt nem tudom, de remélem, hogy ez idő alatt a Dél-Dunántúlon tovább tudjuk bővíteni a szakmai kapcsolato­kat. Erre már volt is jó példa. Az első összejövetelünkkor olyan viszonyba kerültem ma­tematikatanárokkal, hogy en­nek révén a bátaszéki matema­tika versenybe már több pécsi kisdiák is bekapcsolódhatott. A TOK tulajdonképpen ad­dig létezik, amíg ki ném mond­ják a törvénymódosításában, hogy megszűnt, a szakmai tes­tület viszont - mutatott rá Káro­lyi Károly - harcolni akar a lé­téért.-krasznai­Színházi veszedelem 110 éve Peches jutalomjáték A Szekszárd Vidéke számolt be Színház rovatában Rúzsai Etel kisasszony jutalomjátékáról az 1885. január 15-i számában: „Romeo és Júliát adták. Az egész jutalomjáték csupa pech- ből állt, amelyből az első akkor jelentkezett, mikor Rúzsai k.a. Romeo és Júliát választotta ju­talomjátékául. A közönség más szerepben szerette volna látni. Az első tapsok csak szállin- kózva, mint a hópelyhek hull­tak a színre. Ez már következ­ménye volt annak a második pechnek, mely Rúzsai kisasz- szonyt akkor érte, mikor az igazgató a színlapra ily verset nyomatott: "Két egyaránt mél- tóságos család/ Szép Veroná­ban, hol színünk leszen,/ Uj lángra gyújtja régi haragját/ S polgárvér szenye /!/ ég polgár­kézen./ E két ellenség átkos vé­riből/ Balcsillagu szerelmespár eredt,/ Haláluk ált’, mely gyá­szos s rémitő,/ Lön eltemetve az ős gyűlölet./ Halálra jegyzett bús szerelmeik/ És a szülői düh gyászfolyama,/ Mit el nem olt más, csak siröbleik:/ Színünk két-órai látványa ma -/ A mit ha figyelemmel néztek végig/ Pótolja hő szorgalmunk, gyön- geségit!" Valóban az ily vers "szülőjének düh-gy ászfo­lyama” majdnem "gyászos és rémitő halált" teremtett a "bal­csillagu szerelmespár"-nak, mert mikor a harmadik pech is bekövetkezett s a kordina (füg­göny) is égni kezdett egy eldön­tött égő petróleum lámpástól, ha Perczel Dezső alispánunk lé­lekjelenléte az első közvetlen veszélyt el nem hárítja, Romeo és Júlia alighanem "halálra jegyzett bús szerelmesek" let­tek volna. Ez lehetett oka annak, hogy Rúzsa Etel k.a. Júliája nem az volt, amit tőle várhattunk. Ro­meo úrnak egész vagyona for­gott veszélyben, s benne a le­gértékesebb is, a társulat első nőtagja, nem csoda, ha a tűz lát­tára belesápadt..Persze azért az előadás a maga módján mégis sikerült, mert a dajka olyan volt, „mintha egész éle­tében dajka szerepeket vitt volna”, a Lőrinc barátot dom­borító színművész „ezúttal is teljesen kielégített”, az esten halavány Rúzsai kisasszony pedig mégis megkapta a szoká­sos csokrétát s ráadásul még egy arany karperecét - ami azért a pechben mégis szeren­cse. —ős -bor Kriminális Jelentősen megemelkedett az elmúlt héten a bűnesetek száma a szekszárdi rendőrkapitányság működési területén. Közel hat­van esetben rendeltek el nyo­mozást ismeretlen tettesek el­len. Kifejezetten szilveszteri bűn- vagy baleset nem volt. Szilveszteri petárda zás Már napokkal szilveszter előtt reggeltől estig durrogtatták a petárdát. Szilveszter éjszakáján pedig a sűrűbben lakott terüle­teken csak a halláskárosultak alhattak nyugodtan. Az ügyele­tén csörgött is gyakorta a tele­fon, de mire a járőr a megadott helyszínre ért, természetesen már nem lehetett megállapítani, hogy ki és mivel robbantgatott. A rendőrség véleménye szerint ebben, és az ehhez hasonló es­tekben az lehet a megoldás, hogy időben megbeszélik la­kossággal a feltételeket. Szil­veszterkor például éjjel tizen­egy és egy óra között megen­gedhető lehetne a zajos öröm az új év tiszteletére. Tanyabetörések Mint az télen szokásos, megint elszaporodtak a tanyabetöré­sek. A téli időszakban már lega­lább negyven tanyát törtek fel Szekszárd határában ismeretlen tettesek. A legtöbb talán Lisz­testetőn volt, de szinte minden szőlőhegyen jártak már betörők ás törtek fel egy-két tanyát. A nyomok alapján egyértelmű, hogy a betörők többsége csa­vargó. A tettes, vagy tettesek élelmiszert, italt, vagy átmeneti szállást keresnek. A rendőrök végigellenőrizték a szőlőhe­gyeket, s maguk is találtak fel­tört tanyát. Az ismert csavar­gók, hajléktalanok ellenőrzése gőzerővel folyik, már be is ha­tárolta a rendőrség a számbajö- hető elkövetőket. Volt olyan betörő is, aki gázpalackot és más értéket vitt el. ő nem az említett körből való. Kalandos utazás helyett Kalandos utazást tervezett Szekszárdról Budapestre két, minden jel szerint, csekély ér­telmű fiatalember. Az úthoz mindössze két dolog hiányzott, jogosítvány és autó. Az utóbbit könnyebben tudták megsze­rezni. Először egy Zsigulit pró­báltak meg elkötni, de a kor­mányzár bekattant, a jármű nem indult. Nagyobb sikerrel jártak egy Opel Kombi eseté­ben. A gépkocsit valahogy si­került elindítani, de azzal meg a Béla téri templom falába ütköz­tek. Az autóban százezer forint kár keletkezett. A kalandos uta­zás Palánk után azzal ért véget, hogy a rendőrök utolérték őket. Autós üldözés Bajai tolvajt fogtak el a körzeti megbízottak, a forrónyomos csoport közreműködésével. Körzeti megbízott rendőrök akartak igazoltatni egy fiata­lembert, aki erre kiugrott az au­tóból, és eltűnt. Ez a magatartás azért több volt, mint gyanús, ezért visszamentek az őrsre, megnézni nem körözik-e a jár­művet. Mire ismét visszatértek a helyszínre a bajai autótolvajt ismét az autóban találták. Némi üldözés következett Várdomb és Bátaszék között, amelybe bekapcsolódtak a közben meg­érkező forrónyomos csoport tagjai is. A bajai autólopást be­ismerte a az elfogott férfi, a részletekről a bajaiak faggatják tovább. Helyi szentháromság V ége a 94-es évnek, túlvagyunk mindenen, karácsonyon, Szilveszteren, az országgyűlési és a helyi választásokon. Részemről az utóbbit tekintem fontosabbnak, hiszen az önkor­mányzatok lennének a polgárok érdekeit képviselő testületek. Lennének, ha nem parlamentet játszanának a frissen megvá­lasztott szenátorok, hanem a helyi érdekekre koncentrálnának. Csakhogy a mostani választáson is, akárcsak négy éve, másról sem volt szó, csakis arról, hogy melyik párt, illetve annak képvi­selője nyert. A tévé előtt ülve, a kommentárokat hallgatva ele­inte azt hittem, szervilizmusról van szó. Hogy más is lehet a hát­térben, azt akkor kezdtem gyanítani, amikor szőkébb pátriánk­ban kisebb fajta palotaforradalom tört ki a pártok között a po­zíció-elosztások kapcsán. Nyilatkozatok és ellennyilatkozatok születtek, sajtótájékoztatók hangzottak el, melyik párt kivel és miért lépett vagy nem lépett koalícióra. Pedig a helyi közösségek nem párt, hanem kommunális ala­pon szerveződtek és szerveződnek. A szavazók többségét nem érdekli, hogy melyik párt milyen arányban győzött és hány kép­viselőt juttatott az önkormányzatba, a polgárokat csak az iz­gatja, épül-e járda, lesz-e csatorna és segély. Ezt egy pillanatig sem szabadna elfelejtenie a „helyi szentháromságoknak”, a képviselőtestületeknek, a polgármestereknek és a pártoknak. F. Kováts Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents