Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-09 / 7. szám
1995. január 9., hétfő Gazdaság 5. oldal Tészta helyett kenyeret gyártanak A Teleki utcai épület átalakítása megkezdődött Közös Sütő Kft-t alapított a Dombóvári Áfész és a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat Dombóváron. Az előzményekről az érintett cégek vezetőitől érdeklődtünk. — A Szekszárdi Sütőipari Vállalat vezetői a elmúlt évben azzal kerestek meg bennünket, hogy az ő pékárujukat forgalmazzuk a boltjainkban. A kölcsönös érdekeket figyelembe véve, e célból alapítottuk meg 50-50 százalékkal a Sütő Kft.-t - mondta dr. Bodó János áfész elnök. A Tolna Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója, Szabó József a következőket mondta. — Dombóváron és környékén az elmúlt évek során sok magánpékség alakult, túlkínálat keletkezett pékáruból. A kenyérgyárunk így kihasználatlan volt. A konkurenciával a versenyt csak úgy tudjuk felvenni, hogy az áfész vállalja az értékesítést. — Miért kellett átköltöztetni a kenyérgyárat a városközpontba ? — A kesztyűgyár melleti üzemünket nem lehet gazdaságosan működtetni, ezért költöztünk a Teleki utcába, ahol modern kisüzemet tudtunk kialakítani. — Itt korábban tészta, -illetve rétesüzem működött, tíz nődolgozóval. Miért kellett ezt a munkahelyet felszámolni és mi lett a munkásokkal? — Lehetetlen felvenni a versenyt a sok kicsi, házaknál működő „tésztagyártóval”. Olcsóbb alapanyagokkal dolgoznak, alacsonyabb áron tudják kínálni a termékeiket, míg nálunk ÁNTSZ szigorúbbnál szigorúbb feltételeket szab. Az üzem veszteséges volt, be kellett zárnunk. A dolgozók közül volt akit leszázalékoltak, mások átkerültek a kenyérgyárba, és akadt akinek fel- mondtunk. — Mennyi kenyeret sütnek? — Január 5-én próbaüzemet tartottunk, a termelés beindulásával napi 20-25 mázsa kenyeret szeretnénk sütni és 15 ezer péksüteményt, leveles, dúsított és kalács készítményeket. /. kováts Hogyan fizessünk vámot? Január elsejétől a vámfizetésekben is történt változás, nem annyira az összeg módosult, inkább ennek a befizetési módja. A vámhivatal szerint erre azért volt szükség, mert a külkereskedelmi áruforgalomban is szeretnénk mindinkább az Európai Közösséghez felzárkózni, annak normáit átvenni. A magánforgalomban pedig a változások alkalmazásával csökken a vámot kijátszók száma. A szekszárdi vámhivatalban Gábriel Jánossal, a KSZE vámudvar megbízott részlegvezetőjével és Takács József vám- és adóigazgatási alosztályvezetővel beszélgettünk. — A szekszárdi vámhivatal illetékességi területéhez két vámudvar tartozik, a nagyobbik a KSZE, ahol mind külkereskedelmi, mind utas és ajándékforgalommal foglalkoznak, a kisebbik az Euro-Holges Kft. működésében üzemel, ahol csak külkereskedelmi áruforgalommal foglalkoznak. Az új vámszabályok bevezetésével mennyiben változott meg a munkájuk? — Ezt egyenlőre még nem lehet érzékelni, de úgy látjuk, hogy a munkánk továbbra sem fog csökkenni. Igaz, a módosítások bevezetésével nem is ez volt a cél, hanem egy rugalmasabb, az Európai Közösség normáinak megfelelő vámrendszer bevezetése. — Konkrétan milyen változást tapasztal a külföldről hazatérő, ha nagyobb értékű árut szeretne behozni? — Az utas- és ajándékforgalomban a lényeges változás, hogy a személygépkocsik és a 300 ezer forintos összeget meghaladó motorkerékpár kivételével a vámot és az egyéb költségeket a határon kell fizetni. — Példaként feltételezzük, hogy százezer forint értékű árut szeretnék behozni. Mekkora összegű vámot fizetek utána, és ennek mi a módja? — A számlaértéket átszámoljuk forintra. A kiszámolt vámérték után, a kereskedelmi tarifa szerint meghatározzák a vámot, ehhez jön a 2 százalékos vámkezelési költség, majd a 25 százalék áfa és ha jövedéki termékről van szó, akkor még a fogyasztási adót is fel kell számolni. Az említett összegek együtt adják a fizetendő összeget. — Ha csak a 25 százalékos áfát vesszük, már nem elég a hivatalosan, fejenként kivihető 10 ezer forintos készpénz. Akkor miből fizessem ki a határon a kiszámolt vámösszeget? — Több lehetőség is adódik ilyen esetben, a jogszabály lehetővé teszi, hogy a kivihető készpénzen kívül lehet még az utasnál beváltható forint csekk, amit beváltás után felhasználhat a vámkifizetésére. Ha ez nincs, akkor csak egy dolgot tehet, a határon működő speditőröktől kér kezességi nyilatkozatot, ami csak addig érvényes, amíg a lakóhelye szerinti vámhivatalnál nem jelentkezik, ahol nyilvántartásba veszik, ezután a vámhivatal biztosítja az árut, amíg a vámilletéket ki nem fizeti. — A speditőrök nyilván nem jószándékból vállalják ezt a nemes cselekedetet? — Nyilván, hiszen előfordulhat az is, ami miatt bevezetésre került ez a rendelet, hogy az utas a határon álcímet adott meg, ahol soha nem lakott, vagyis eltűnt mint a kámfor az áruval együtt és a vámot nem lehetett behajtani rajta. A speditőrök egy meghatározott összegért vállalják tehát a kezességet. — Talán sokkal szerencsésebb lenne, ha a jelenlegi rendelkezést módosítanák és lehetne az utasnál annyi forint készpénzben, amennyi majd a vámhoz szükséges, akkor nem kerülhet olyan kiszolgáltatott helyzetbe, hogy magas kamatokért vállaljon valaki érte kezességet, mert így sokba fog kerülni a vám. Milyen esetben kell még vámbiztosítékot fizetni? — Vámbiztosítékot akkor kell fizetni, ha a vámolás lehetősége nem adott a határon, például ami most nagyon divatos, rádiótelefont hoz be valaki, de a közlekedési és hírközlési minisztériumi engedélye hiányzik a vámkezeléshez, vagy fegyvert hoz be, de szintén nincs nála az ehhez szükséges engedély. A vámbiztosíték 10 százalékkal térhet el a vám öszszegétől. Ha nincs nála elég pénz, akkor a speditőröktől illetve olyan jogi személytől is elfogadható a kezességi nyilatkozat amelynek nincs vámtartozása. Mindkét kezességi forma telefax útján is elfogadható. — Mennyiben változott meg a KSZE vámudvar munkája az utóbbi napokban? — Az Európai Közösség által is használt vámokmány bevezetésére került sor január elejétől, ez eltér az eddig használt vámokmánytól és a működtetéshez új számítógépes programot kellett bevezetni. Egyelőre bonyolultabbnak tűnik a munkánk, hiszen az EK előírásai mellett, a különböző megállapodásokat is figyelembe kell vennünk, így a jelenlegi vámtarifák felsorolása hét hasábot tölt ki. De mindent egybevéve, sokkal egyszerűbbek és korszerűbbek a mai vámszabályok, hiszen aki a határon már kifizeti a vám- és egyéb költségeket, annak nincs több tennivalója. — Bízzunk benne, hogy várhatóan éppen emiatt módosítani fogják majd a készpénzben kivihető forint összegét. Milyen más változásokra lehet még számítani? — Január egytől a környezetvédelmi hatóság előzetes engedélye kell többek között ahhoz, hogy a külföldi lomtalanítási akciókból származó árukat behozhassák az országba. Mauthner CÉGVEZETŐKNEK Határidők január 1. A társasági adó előlegének befizetése. január 10. Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék befizetése. január 15. Munkabalesetek és foglalkozási betegségek bejelentése. január 15. Átképzési támogatás igénylése. január 15. Vízkészlet-használati díj és pótdíj befizetése. január 15. Fogyasztási ár- kiegészítés igénylése. január 15. Útalap-hozzájárulás visszaigénylése. január 15. Fogyasztási adó befizetése. Aktuális A társasági adó leglényegesebb változása az osztott adókulcs bevezetése, amely a vállalkozásoknál visszatartott, működő nyereségnél alacsony adókulcsot (18 %) határoz meg, míg a kiosztott jövedelmek után a fentieken túl úgynevezett kiegészítő adót (23 %) is fizetni kell. Az általános adókulcs (18 %) csökkenése mellett szűkült az igénybe vehető adó- kedvezmények köre , is. így például adókulcskedvezményt csak a számított adóból, annak 70 százalékáig lehet igénybe yenni. Ezzel kapcsolatban a módosítás természetesen tartalmaz kivételeket is. Változott az alapítványoknak adott, illetve a közérdekű célra juttatott adományok adózása, a jogalkotók továbbá módosították a szakmunkás- tanulók és munkanélküliek foglalkoztatására vonatkozó előírásokat. Az értékcsökkenés, lízingelszámolás szabályai, stb. ugyancsak megváltoztak. Személyi jövedelemadó Jelentős változás, hogy megszűntek az adóalap-csökkentési lehetőségek. A korábban e jogcímen igénybe vehető kedvezmények egy részét a magánszemélyek mint adó- kedvezményt vehetik figyelembe majdani adójuk megállapítása során. Az osztalék és az árfolyamnyereség adója 1995. január 1-jétől egységesen 10 százalék. E jövedelem első 100 ezer forintja után a levont adót a magánszemély visszaigényelheti adóbevallásában. Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a tulajdonos cég belföldi forgalmi rendszámmal ellátott személygépkocsijának a törvény által vélelmezett használatából származó jövedelem, amely után havi tételes adót kell fizetni. Az egyéni vállalkozók - a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - 1995. január 1-jétől választhatják a most bevezetett átalányadózást. Módosult továbbá az adóelőleg levonására és az adóbevallásra vonatkozó alőírás is. A Általános forgalmi adó A jogszabály-módosítás során pontosították az adóalanyi kör, a termékértékesítés fogalmát, az egyes adófizetési, illetve levonási kötelezettségekre vonatkozó előírásokat. 1995. január 1-jétől adóköteles a vámmentes termékimport közül a gazdasági társaságnál lévő nem pénzbeli betét, hozzájárulás, még akkor is, ha azt az alaptőke növelésére fordítják a tagok. Mostantól az alanyi adómentességre jogosító határ egységesen 1 millió forint. * Kilátások 1995-re Az úgynevezett visegrádi csoport - a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - számára 1995 bizonyos stabilitást és szerény gazdasági növekedést ígér. Ä gondok az erősödő növekedésből adódnak, s hasonlóak azokhoz, amelyekkel a nyugat-európai országoknak kell szembenézniük - állapította meg az II Mondo olasz és a The Economist brit gazdasági hetilap közös, 1995-re készített előrejelzése. Úgy vélik, Magyarországon a választásokig még sok idő van, ezért a pénzügyminiszter hozhat néhány népszerűtlen intézkedést. Feltehőleg a kormány igyekszik megoldást találni a folyó fizetési mérleg kedvezőtlen alakulására. Ä költségvetési hiány a szociális kiadások lefaragását sürgeti, s a külső eladósodás is egyre nyugtalanítóbb. Innovációs nagydíj pályázat A Magyar Innovációs Alapítvány kuratóriuma az IKM és az OMFB támogatásával meghirdeti a III. Magyar Innovációs Nagy díj Pályázatot. Pályázhat az évente egy alkalommal kiadott, az 1994. év legjelentősebb innovációját elismerő díjra az a magyar magánszemély vagy Magyarországon bejegyzett vállalat, ill. vállalkozás, aki (amely) az 1994. évben nagy jelentőségű, a gyakorlatban is megvalósított, jelentős hasznot hozó innovációt (magas színvonalú új termék, eljárás, szolgáltatás, stb. létrehozása és piaci bevezetése) valósított meg. Az innováció alapja lehet hazai kutatási-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how, technológiatranszfer, stb. A pályázatnak tarta- maznia kell: a megvalósított innováció pontos és részletes leírását (az innováció tárgyát, folyamatát, jelentőségét, az elért piaci eredményt - bevétel, realizált nyereség, megkötött szerződések, licenc-eladás, stb.) legfeljebb 10 A/4-es oldalon, referenciákat (szakvélemény, vevők véleménye, fotó, videofilm, újságcikk stb.), egy egyoldalas összefoglalót a következők feltüntetésével: az innováció tárgya; szakterület; a pályázó neve, címe, telefonszáma; az innovációt megvalósítóik) neve, címe, telefonszáma; az innováció leírása; az innováció eredményeinek felsorolása; referenciák felsorolása. Az Innovációs Nagydíj kimagasló anyagi és erkölcsi elismerést jelent, és ünnepélyes átadása 1995. márciusában a sajtó nyilvánossága előtt történik. A győztes Borsos Miklós innovációt jelképező, eredeti bronz kisplasztikáját is elnyeri. Ezen kívül több különdíj is átadásra kerül: az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány különdíja, a Földművelésügyi Minisztérium Agrár Innovációs különdíja, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány különdíja a legjelentősebb innovációt megvalósító kisvállalkozás részére, stb. Minden innovációnak minősített pályázat díszoklevelet kap és ezeket az Alapítvány külön kötetben megjelenteti. A bírálóbizottság a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, egyetemi tanárokból, gazdasági és üzleti szakemberekből áll, elnöke: Pál László ipari és kereskedelmi miniszter. Az értékelés szempontjai: eredetiség, újszerűség, 1994-ben elért műszaki, gazdasági haszon, társadalmi haszon, hazai és külföldi elismertség. Beadási határidő: 1995. február 27. 12. óra. A pályázatokat 2 példányban az alábbi címre juttassák el: Magyar Innovációs Alapítvány. 1117. Budapest, Október huszonharmadika u. 16. 1/182. Tel: 186-9615, Fax: 185-2181. Minőség és környezet Az Európai Unió tagságért eddig megtett lépéseken túl Magyarország további feladata, hogy érvényesítse határain belül a minőségellenőrzés Nyu- gat-Európában szokásos gyakorlatát, valamint az EU-tagor- szágaiban alkalmazott környezetvédelmi előírásokat. E két cél megvalósításához nyújt segítséget a TÜV Rheinland magyarországi csoportja. A jelenleg már négy céget tömörítő csoport - mely a németországi anyavállalat egy fős képviseleteként kezdte meg működését 1989-ben - 1994-ben már 146 millió forint alaptőkével rendelkezett. A múlt év végén 150 millió forintos alaptőke-emelést hajtott végre. A kölni anyavállalat döntése alapján a Rheinland magyarországi csoportja a jövőben, mint kelet-európai központ tevékenykedik. A TÜV Rheinland Hungária Kft. magyar export- termékek laboratóriumi vizsgálatát végzi. A kft. szolgáltatásaival egyaránt jelen van a hatóságilag szabályzott, és a szabadpiaci területen. Szintén a csoporthoz tartozik a Vegyipari és Rendszerbiztonsági Fejlesztő Kft., amely környezetvédelmi vizsgálatokat, hatástanulmányokat és műszaki, biztonság-technikai rendszervizsgálatokat végez. Amennyiben a magyar iparvállalatok kiépítik környezetirányítói rendszerüket, erről úgynevezett „ÖKO audit” tanúsítványt kapnak. A tanúsítvány igazolja, hogy eleget tesznek a nyugat-európai környezetvédelmi normáknak.
