Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-09 / 7. szám
1995. január 9., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Néptáncünnep Budapesten (Folytatás az L oldalról.) A bogyiszlóiak mellett a Sióagárdi Hagyományőrző Együttes szerepelt szombat délután Budapesten, vasárnap délelőtt lépett színre a rendezvény harmadik Tolna megyei szereplője, a szekszárdi Bartina néptáncegyüttes utánpótlás csoportja. Nem véletlen, hogy Vásárhelyi László, a nagynevű koreográfus, a néptánc ünnepének nevezte a rendezvényt, több mint 5 ezer néző volt kíváncsi a műfaj hazai legjobbjainak szereplésére, s a hangulatról, mely a szabadidőközpontban uralkodott, csak az alkothat fogalmat, aki jelen volt. A hírek szerint a szombat esti bálra még éjjel két órakor is érkeztek a vendégek. Úgy tűnik, a néptánc, népzene ismét az érdeklődés középpontjába kerül, hasonlóan, mint 10 esztendeje. Azokat az időket csúcspontnak tekintették, melyet némi megtorpanás követett, ám ismét felfutó ágba került a műfaj. Az együttesek nemcsak magyarországi táncokat mutattak be, hanem felvonultatták a Kárpát medence, főként a határainkon kívül élő magyarok néptáncainak motívumkincséből táplálkozó darabokat is. vm Vásárhelyi László a bogyiszlói zenészek között Bogyiszlói hangulat „A remény és a szorgalom vezetett” (Folytatás az 1■ oldalról.) Ha bármi történik, az egész falu megmozdul. Ami jó volt: kezdettől úgy éreztem, otthon vagyok, sok jó ember volt körülöttem. 1961-től 1970-ig fociztam a helyi csapatban jobb- és balszélsőként, a feleségem, Ruzsik Irén Tolna Megye távolugró bajnoka volt. Az, hogy ennyi ideje, huszonhét éve dolgozom a faluért, az a jó csapatmunkának köszönhető. A nagycsapatom a lakosság, az önkormányzat, a kiscsapat, a közvetlen munkatársaim. Tizenöt évi vb. titkárság után, 1983-ban, miután a tanácselnök nyugdíjba ment, Pál Imrét nevezték ki Hőgyész tanácselnökének. — Tudtam mi vár rám, aki már futott néhány kört, az nem ijed meg a hosszútávfutástól sem, erőm szerint a jóra törekedtem. Vallom, hogy hőgyé- szinek n'emcsak születni lehet, Pál Imre hanem a munkánk által azzá válhatunk. Utak, járdák, házak épültek, csatornáztunk, megszerveztük a szemétszállítást, tettük, amit kellett. Nem volt mindig könnyű a munkánk, értek csalódások. Az elmúlt években lelassult a község fejlődése, ezért ma még nagyobb szükség van a hivatalban dolgozó szakemberek munkájára, mint valaha. A falu lakossága, jónak értékelve a tanácselnök munkáját, az 1990. évi első szabad választáson Pál Imrét választotta polgármesternek, majd tavaly decemberben ismét neki szavaztak bizalmat. — Az új képviselőtestület jó összetételű, képviselve van a falu minden érdekcsoportja. Ez nagyon fontos, mert a község anyagi helyzete nem kedvező. Falun a legnagyobb a létbizonytalanság, a munkanélküliség, alacsonyak a jövedelmek, belopakodott a szegénység. A közigazgatásban dolgozók munkáját nagyobb kritikával szemlélik. A képviselőtestület munkájában a nyíltságnak, őszinteségnek és türelemnek kell hangsúlyt kapnia, de ugyanakkor határozottan állást kell foglalni olyan dolgokban, amik sértik a lakosság igazságérzetét. Az önkormányzatnak azt a nyelvet kell beszélnie, amit a nép, segíteni kell a rászorulókon. Fontos a vállalkozások lehetőségek szerinti támogatása, hiszen ezek sikerén múlik a falu anyagi helyzetének javulása, hogy hány munkahely lesz a jövőben. Változásokat több területen szükségesnek tartok, a tervek most vannak kialakulóban, a döntés az új önkormányzat képviselő-testületének a kezében van. — A társadalmi funkcióim nagy részéről lemondtam, csak a Falusi Turizmus Országos Szövetségének elnöke vagyok és dolgozom az Emberi Erőforrásgazdálkodási Tanácsok Országos Kamarájában. A magam részéről csak azt kívánom, hogy győzzem egészséggel a várható nagy terhelést, és ugyanezt viselje el a családom is. F. Kováts Éva Hírek A Megyéből Társastánc-iskola felnőtteknek A paksi városi művelődési központ szervezésében felnőttek részére indítanak kezdő szintű társastánc-iskolát az intézményben. A tervezett tanfolyam 30 órás, a foglalkozásokat szombat délután tartják. A tanfolyamra január 15-ig lehet jelentkezni telefonon vagy személyesen a paksi művelődési központban. A fenti tanfolyamon kívül több másik is indul ebben az évben, a Burda Iskola a szabás-varrás rejtelmeibe vezeti be a jelentkezőket, lesz babakészítő tanfolyam és lakástextil-készítő tanfolyam is. Tovább bővült a választék Nem panaszkodhatnak a megyeszékhelyen élők, nyugati típusú személygépkocsik márkakereskedése bőven található a városban. Most tovább bővült a kör, a Magyar Autóklub Szekszárdi Kirendeltsége a Citroen márka hivatalos forgalmazója lett 1995. január 1-től. Az érdeklődők katalógus alapján választhatnak Citroen márkájú gépkocsikat, amit rövid határidővel szállítanak részükre. Emellett raktárról a típushoz tartozó járművek alkatrészeit vásárolhatják meg a kirendeltségben az ügyfelek. Felvételi vizsgák februárban A dunaföldvári Magyar László gimnáziumban az 1995/96-os tanévben indul be a hatosztályos gimnáziumi oktatás. A hagyományos, négy éves képzést magában foglaló gimnáziumi osztályból csak egyet indítanak, a másik induló osztályba pedig a hat éves képzésre jelentkezett tanulókat veszik majd fel. Az újfajta képzésre jelentkezők számára a gimnázium már tavaly szeptemberben elindított egy előkészítő tanfolyamot, melyen szép számban akadtak résztvevők. A hatosztályos gimnáziumi osztályba január 15-ig lehet jelentkezni, a felvételi vizsgákra februárban kerül sor. A jövendő gimnazistáknak matematikából és magyar nyelvből kell számot adni tudásukról. Kisebbségi önkormányzatok Az elmúlt napokban alakult meg Bátaszéken a német és a roma kisebbségi önkormányzat. A német testület alakuló ülésén, melyen részt vett dr. Józan-Jilling Mihály, a szekszárdi német nemzetiségi egyesület vezetője, a német kisebbségi önkormányzat elnökének Kocsisné Auwerck Máriát, helyettes vezetőjének pedig Bogár Katalint választották. A roma kisebbségi ön- kormányzat elnöke Bihari Endre lett, elnökhelyettese pedig Megyesi Zoltán. A roma kisebbségi önkormányzat alakuló ülésén részt vett dr. Solymosi József, a térség országgyűlési képviselője. Ajánlatok 1995-re a KSZE-től Január 11-én, szerdán, 18 órakor a KSZE szakemberei tartanak tájékoztatót az 1995-ös évi termeltetési ajánlatokról, valamint az erre vonatkozó felhasználási- és fel- vásárlási tudnivalókról. A rendezvényre, melyre várják a szekszárdi gazdakör tagjait, a megyében lévő gazdakörök vezetőit, valamint minden érdeklődőt, a szekszárdi Hunyadi utcai székházban kerül sor. Horgászok, vadászok figyelmébe A Sporthorgász Egyesületek Bács-Kiskun megyei szövetsége, a MAVOSZ-szal, valamint a helyi sporthorgász egyesületekkel közösen Horgász és Vadász Napokat szervez Kecskeméten, az Erdei Ferenc művelődési központban január 19. és 21. között. A rendezvényen, melyre megyénkből is várják a sporttársakat, kedvezményesen vásárolható horgász- és vadászfelszerelés, lehetőség lesz csereberére, horgászattal és vadászattal kapcsolatos filmet, könyvek, előadások várják a résztvevőket. Január 21-én, szombaton, 11 órai kezdettel pedig Horgászfórumot tartanak, melyen részt vesz többek között a Magyar Horgász Szerkesztősége, és dr. Orbán Ferenc a MOHOSZ ügyvezető elnöke. Hal négyesben Pakson A Móricz-bérlet 3. előadásaként R. Zimmer-W. Kohlha- ase: Hal négyesben című zenés vígjátéka kerül színre a paksi városi művelődési központban január 17-én, kedden, 19 órakor. A tatabányai Jászai Mari színház előadásában a főszerepeket Felföldi Anikó, Moór Marianna, Bencze Ilona és Harsányi Gábor játssza, a darabot Frenkó Zsolt rendezte. Rejtélyek, talányok, esetek 7. Katalin asszony különös látogatói Sorozatunk a - legalábbis eddig - megmagyarázhatatlan jelenségekkel foglalkozik, no persze dióhéjban. Több részen át szó volt az UFO-król, bemutattunk egy furcsa tárgyat, s végül egy olyan személy szólal meg, akit állítása szerint meglátogattak azok, akik ezekben a fura járművekben utaznak. Mezei Józsefné, Katalin asz- szony 25 éve él Szakályban, a Szőlőhegyen. Három gyermeke és nyolc unokája van, jópár éve megözvegyült, azóta egyedül lakik. Furcsa dolgok történnek vele, s mint mondja, először még egészen kicsi korában történt az első, egy hatalmas, fénylő gömböt látott. Nemcsak ő, az egész családja látta, szülei vették észre, s szóltak a gyerekeknek, jöjjenek ki, mert „leszállt a Jézuska”. Az egész család térdre borulva imádkozott a csoda előtt. Felnőtt életében három évvel ezelőtt kezdődtek a megmagyarázhatatlan események. Akkor még dolgozott, hajnalban járt munkába, busszal. Reggel negyed négykor kelt, s azt tapasztalta, nincs áram a házban. Gyertyát gyújtott, úgy öltözködött. Amikor kinézett az ablakon, hogy lássa, a faluban van-e áram, egy hatalmas narancsszínű gömböt pillantott meg a szántóföld felett. Első pillanatban a Holdnak vélte, de nagyobb volt ez a tárgy, s egészen más jellegű. Bár meglehetősen megijedt, folytatta a készülődést, közben ki-kinézett az ablakon. A gömb még mindig ott volt, szemlátomást leereszkedett a szántóföldre. Elindult le a faluba, a buszmegállóban megemlítette a többieknek, hogy mit látott, de kinevették. Mikor visszanézett a gömb irányába, látta, hogy fénye vörösesre változott, s felszáll. Mivél attól tartott, ismét kinevetnék, nem mert szólni a többieknek. Ahogy eltűnt a sötét hajnali égen a gömb, a faluban visszatért az áramszolgáltatás. Mint Katalin asszony mondja, ezt követően rendszeresen látta a gömböt, nemcsak fényeset, mint első alkalommal, matt szürke színűt is. Aggódott egy kicsit, nem tudta, mire vélje, de úgy döntött nem szól róla senkinek. Egyik éjszaka aztán arra ébredt, hogy kicsi, zöld ruhás emberke áll az ágya mellett. A szoba csodálatos kék színben fürdött. Az emberke 1 méter magas lehetett, semmit sem szólt, csak nézett rá, mintha mosolygott is volna, majd „kiment” az ajtón, úgy hogy nem nyitotta ki. A kis alak többször is megjelent még éjszaka, zöld sapkában, csizmában, s nem igazán testhez simuló, inkább lezser zöld ruhában. Óriási, pupilla nélküli fekete szeme volt. Katalin nem félt az zöldruhás emberkétől, mint mondja, kellemes érzés volt találkozni vele, s mivel azóta sem látta, sajnálja, hogy nem jött többé. A látogatások azonban nem maradtak el. A kis zöldruhás emberke helyett mások érkeztek már jónéhány- szor. Katalin mindig hallja, mikor megjelennek, tudja, hogy többen vannak, de soha nem látja őket. Ezek a titokzatos külsejű látogatók vizsgálják őt, gyakran érez tűszúrásokat, melyeknek nyomai reggel megtalálhatók a testén. Mint mondja, amikor megjelennek, úgy érzi, mintha áram futna át a testén, nem tud mozdulni, beszélni sem igazán, bár számtalanszor meg akarta kérdezni őket, kicsodák, mit akarnak, de sehogysem tudja feltenni a kérdést. Egy alkalommal mégis sikerült valahogyan kipréselnie magából néhány szót, megkérdeznie a fura látogatókat, akik mintha derültek volna rajta. Hogy mit válaszoltak Katalinnak, arról majd legközelebb. Venter Marianna
