Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
4. oldal Megyei Körkép — Duivaföldvár, Paks Es Környéke 1995. január 5., csütörtök Röviden Bevezették a vállalkozók kommunális adóját Pakson. Az önkormányzat döntésének értelmében adómentességet élveznek az 50 főt, vagy ennél kevesebb embert foglalkoztató cégek, vállalkozások. Az 50 és 800 fő között foglalkoztatók évi adója a létszám arányában változik. A foglalkoztatottak számának megfelelően fejenként 1000 forintot kell fizetniük az önkormányzat kasszájába. A 800 főnél többet foglalkoztatott üzem - melyből nyilvánvalóan csak egy található Paks és környékén, a Paksi Atomerőmű Rt. - évi 2000 forintot köteles befizetni minden egyes dolgozója után. Ez Paks városának mintegy 2 millió forint többlet adóbevételt jelent. Emelkedtek az autóbusz viteldíjak Pakson. Az ön- kormányzat elmúlt heti testületi ülésén határozott arról, hogy a Gemenc Volán kérését jóváhagyja, mely szerint a helyi tömegközlekedési eszköz (autóbusz) tarifái közel 30 százalékkal megemelkednek. így Pakson a korábbi 25 forint helyett 34 forintot kell majd fizetni egy menetjegyért. Az egyvonalas bérlet ára 454 helyett 580, az összvonalasé pedig 568 helyett 724 forint iesz. A tanulóknak és nyugdíjasoknak 181 forintba kerül a bérlet megváltása. Kabinetülést tartottak Dunafóldváron. A városi képviselő-testület kedden tartotta meg azt az összejövetelt, melyen a képviselők a bizottsági tagokra tettek javaslatot, előzetesen megtárgyaltak néhány rendeletet, és azt, hogy milyen formában vonhatják be a testület munkájába a polgárokat. Szó volt még arról is, hogy az egyes képviselők a 9 választási körzetből választanak egyet egyet, és a testületi ülések alkalmával azt képviselik majd hangsúlyozottan. A paksi városi múzeum két kiállítással várja a látogatókat. Baky Péter és Szatmári Juhos László képzőművészek kiállítása még január 15-ig tekinthető meg a múzeumban, az intézmény elsőként elkészült állandó kiállítása, a Kőtár pedig a város történetét reprezentáló római kori, valamint XIII., XV. és XVIII. századi kőemlékek és szobrok bemutatójával várja az érdeklődőket. Egy amatőr videós a bölcskei természetvédelemért Magyarországon csak magyar megoldást kell keresni Regős Gábor, és a házi ministúdió Regős Gábor egy a bölcskei polgárok közül. Családja van és munkahelye, no és mint minden embernek, hobbija. Neki ez a videózás. Erről (is) beszélgettünk vele. — Egy nagyon régi szenvedély nálam a videózás. Ez közel húsz évvel ezelőtt kezdődött. Ifjú emberként nagyon érdekelt fényképezés. Természetesen nem úgy, mint a mai világban, üzleti megfontolások miatt foglalkozik valamiért az ember bizonyos dologgal - kezdte a beszélgetést Regős Gábor. — Engem a fényképezésnél nemcsak a felvételek elkészítése, hanem kimondottan az elkészítés egész technikája foglalkoztatott, a kép előhívásától a labormunkáig, a megvilágításig és a képalkotástól az ábrázolástechnikáig, minden. Akkoriban szerveztünk a községben egy fotoklubbot is, akiknek tagjai mostanában már komoly gépekkel, vagy videokamerákkal szaladgálnak. Nálam annyi maradt meg a fényképezésből, hogy rengeteg fényképészeti eszköz van elcsomagolva a szekrényben, tehát megvan a felszerelésem, de nem sűrűn használom. — Hogy alakult ki a videózás? — Később - amikor már több pénzem volt a hobbira - a fényképezés mellett elkezdett foglalkoztatni a filmkészítés folyamata is. Néhány éve, ahogy elterjedtek a videokamerák, egyszer valaki egy videofelvételt tett elém azzal a felkiáltással, hogy azt a filmet ő készítette, és ez mennyire jó, tökéletes. Szinte verte a mellét, bár én a filmet nem tartottam olyan szépnek és esztétikusnak, szóval jól megkomponáltnak. Nem voltam képzett ember a videózásban, de úgy gondoltam, hogy egy ennél színvonalasabb filmet én is össze tudnék állítani. Ekkor már működött a Contorg nevű cég - amit én alapítottam -, amely valójában egy gazdasági tanácsadó- és ügyviteli kft. Nos, sok konzultációs tanfolyamot tartottunk, és ezért felvetődött a videofilmen feldolgozott konzultációs anyag elkészítésének gondolata. így az ügyfelek ás jobban megértik a tananyagot, és nekünk is egyszerűsödne a munkánk ezzel. Elkészítettem a videófilmet, de a cég által megvásárolt videotechnikával „ma- szekolni” is kezdtem. Bölcske házait, értékeit, valamint a bölcskei Duna szakasz természetvilágát kezdtem rögzíteni a szalagokon, csak úgy a magam próbálgatására. Ennek eredményeképpen összeállt egy olyan képi anyag, mely ma már felbecsülhetetlen értékű a természetvédelmi, és a környezetvédelmi szakemberek számára. — Ez annyit jelent, hogy az amató'r videós egyben természetvédő' is lett? — Valójában igen. Azáltal, hogy több tíz órányi anyagot forgattam az elmúlt években Bölcskén és környékén, olyan felvételek birtokában vagyok, melyeket a természet- és a környezetvédelem javítására fordíthat a település. Október elején, a Bölcskei Napok keretén belül mutattam be azt a 107 perces filmösszeállítást, amit én „gyártottam”, az otthonomban kialakított kis videostúdióban. A film címe: Elődeink nyomában. — Hogyan és miért jött létre ez a fűm? — Amikor elindult 1993-ban a bölcskei régésztábor, engem erőteljesen foglalkoztatni kezdett a település múltja. Azé a községé, amit korábban egy gyökértelen, történelmi múlttal nem rendelkező képződménynek tartottam. Elgondolkoztam azon, hogy mi a fenét keresnek itt jónevű régészek, szakemberek és tudományos munkatársak, miért fontos Bölcske számukra? Rendszeresen jöttek és kutattak, több esetben beavattak a kutatási folyamatokba, részletekbe. Annak ellenére, hogy itt születtem és itt élek, keveset tudtam a községről. A régésztábort követően ástam bele magam igazán Bölcske múltjába, és ledöbbentem, hogy micsoda hihetetlen gazdag ez a falu, milyen pótolhatatlan hagyományokkal, valamint kultúrával rendelkezik. Ez valami bámulatos. A film természetesen nemcsak arra használható, hogy egyszerűen bemutassa a természetet, Bölcske értékeit, esztétikai élményt nyújtva a nézőnek, hanem, ha úgy tálalja az ember, akkor egyfajta természetvédelmi film is egyben. Ha úgy tetszik bizonyíték, mennyit rongálódott és pusztult környezetünk egy-két év alatt, hiszen ez a film szemléletesen bemutatja ezt is. Azt hiszem, hogy ennek fontosságát az önkormányzat is értékelte és Bölcske természeti értékeinek megvédéséért folytatott harcban fel is használja a különböző fórumokon. Úgy érzem, hogy Magyar- országon, magyar megoldást kell keresni problémáinkra. A természet- és a környezetvédelem nemcsak magyar sajátosság, de mindenütt a helyi értékeket kell szem előtt tartani. Garay Eló'd Visszahív a régi iskola A paksi Vak Bottyán gimnázium idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A tervek szerint augusztus 20-án kerül sor az emlékünnepségre és a volt diákok találkozójára. Már javában tart a készülődés. A nagy eseményre szeretettel várják az öregdiákokat az megye és az ország minden részéről a régi alma materbe, amely többek között arra is büszke lehet, hogy az ötven év alatt csupán 4 igazgató irányítása alatt működött. Roma kisebbségi önkormányzat Pakson Heves vita az ülésen Kedden délután két órakor Pakson, a Városi Művelődési Központ első emeleti kistanácskozójában tartották a Cigány Kisebbségi Önkormányzat alakuló ülését, mely nem volt mentes a felkorbácsolt indulatoktól Először Sólyom Károly, a választási bizottság elnöke ismertette az 1994. december 11-én megtartott önkormányzati választás eredményét. Kihangsúlyozta: nagy eredmény a magyar nép történetében, hogy az önkormányzati jelöltek közé ebben az évben először kisebbségi, nemzetiségi önkormányzati jelöltekre is lehetett szavazni. Sólyom Károly fontos eredménynek tartotta azt is, hogy ezzel a lépéssel olyan történelmi útra lépett a magyar nép, mely az emberi megbecsülést, az etnikai kisebbség érdekeinek figyelembe vételét is szem előtt tartja. A választási bizottság elnöke elmondta azt is, hogy az etnikai kisebbségre leadott szavazatok száma 2678 volt. Ebből 1389-et szerzett Berki Elemér, 907-en szavaztak Solt Józsefre és 550-en Szili Istvánra. Ezt követően Sólyom Károly átadta a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselőinek - Berki Elemérnek, Gomány Istvánnak, Skállát Józsefnek, Solt Józsefnek és Szili Istvánnak - a megbízólevelet, majd a korelnök vette át a szót. Már itt, ezen a ponton elkezdődött a személyeskedés, mely a jelenlévők és a képviselők között pattant ki. A megjelentek közül többen azt kifogásolták, hogy miért a testület tagjai választanak maguk közül elnököt és alelnököt és mért nem kérdezik meg őket. A Paks Városi Önkormányzat részéről Herczeg József polgár- mester és dr. Blazsek Balázs, jegyző is jelen volt. Ez utóbbi kért szót, és elmagyarázta a kialakult jogi helyzetet. Az ülés hangoskodásokkal és beszólásokkal ment tovább, többszöri szavazás után sikerült csak az elnököt, Berki Elemért és az alelnököt, Szili Istvánt megválasztani. -eÓdon hangulat az Atomvárosban. Ennél jobb helyre igazán nem is települhetett volna a cégtáblán hirdetett üzlet, mely régiségekkel is foglalkozik. A ház, az utca, a környék ideális hangulatot áraszt a kereskedelem fent nevezett ágához. FOTÓ: GARAY Kis füzet, amire nagy szükség volt A közelmúltban jelent meg a Paksi Információs Füzet (PIF) negyedik száma. Mint a kiadvány szerkesztői (a művelődési házban működő Paksi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda munkatársai) a bevezetőben megemlítik, régi vágyuk teljesült a füzet megjelentetésével, melynek három elődjét évekkel ezelőtt adták ki. A PIF elsősorban a fiatalokat érintő és érdeklő, segítő jellegű információkat gyűjti össze azzal a céllal, hogy útmutatást kapjanak arra nézve, hol találhatnak segítséget problémáik megoldásához, a szabadidő eltöltéséhez, a mindennapi problémák, nehézségek leküzdéséhez. A kiadvány, mely a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, valamint az Ifjúsági Közösségeket Támogató Alapítvány segítségével valósult meg, zsebkönyv jellegű formában, kilenc fejezetre tagozódik: 1. Komplex segítő intézmények. 2. Egészségügyi ellátás. 3. Tanácsadó szolgálatok. 4. Speciális segítséget nyújtó intézmények és szervezetek. 5. Munkanélküliek segítőhelye. 6. Művelődési, oktatási intézmények, sportegyesületek. 7. Hivatalok. 8. Alapítványok. 9. Egyéb információk. A PIF komoly előkészítő munka eredménye, pontos információkkal, címekkel, nevekkel, telefonszámokkal, s ahol ilyen van, a félfogadás, a nyitvatartás rendjével. Köny- nyen eligazodhat benne bárki, s nemcsak a fiatalok, mindenki haszonnal forgathatja. Úgy vélem, senki sem kérdőjelezheti meg a kiadvány létjogosultságát. Emlékezzünk csak vissza, amikor az ember tizenéves, nem szívesen kér segítséget a „felnőttektől” magától értetődőnek látszó ügyekben, ugyanakkor nem rendelkezik még annyi információval mint ők. Nem is szólva az olyan gondokról, problémákról, melyet nem szívesen osztana meg szűkebb környezetével, illetve szüksége van arra, hogy egy „kívülálló” segítségét is igénybe vegye megoldásukhoz. A PIF mindehhez s még sok máshoz segítséget nyújt. vem Pakson bárki lehet kiállító Az ember, mármint az emberek zöme örömét leli az alkotásban. Saját kezűleg csinálni, készíteni valamit, még ha nem is az örökkévalóságnak, olyan fokú szellemi élmény, melyet mindannyian kívánunk, becsülünk. (Még az a szerencse, hogy többen vannak, akik alkotni szeretnek, mint akik rombolni.) Az alkotó ember sosem önző, szereti, ha műveit mások is látják, ha az alkotás örömét megoszthatja a közönséggel. Ez utóbbiban kíván segítséget nyújtani, lehetőséget adni a paksi művelődési központ könyvtára. Gutái Istvánná, Ju- lika, a könyvtár vezetője tavaly májusban indította útjára a Könyvtár-galériát, ezt az igen népszerűvé vált, úttörő kezdeményezést. Bárki egy hónapnyi időtartamra megkapja a könyvtár emeleti helyiségét, ahol kiállíthatja műveit, legyen az rajz, festmény, szobor, repülőgépmodell, szőttes, vagy bármi más. Lényeges, hogy semmiféle megkötés nincs, nem kötelező a kiállítónak paksinak, sőt, Tolna megyeinek lennie, az ország bármely területéről jelentkezhet. Egyetlen kikötés mégis van, a kiállított művek közízlést, közszemérmet nem sérthetnek. Mint megtudtuk, az intézmény csak a helyet biztosítja, a kiállítás berendezése és lebontása az alkotó feladata. A kezdeményezés népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az 1995-ös év már novemberig „foglalt”, s már Budapestről is van jelentkező. Kiállítottak már rajzokat, szalvétagyűjteményt, hajómodelleket, festményeket, lesz bábkiállítás, repülőgépmodellek, szőttesek, fotók, s még sorolhatnám. Ju- lika elmondta, nagyon bensőséges, kedves megnyitók tanúja volt már a Könyvtár-galéria fennállása óta. A galéria létrehozásának vezérgondolata az volt, hogy érdemes az emberek öntevékenységére építeni, s a siker jelzi, ez így is van. A paksi Könyvtár-galériában január 6-án, pénteken, 17 óra 30 perckor Szabó Gábor madocsai középiskolás rajzaiból és modelljeiből nyílik kiállítás, mely megtekinthető a könyvtár nyitvatartási idejében. venter
