Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 4. szám

1995. január 5., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Lesz-e szerződésük januártól? Falugazdászok nyilatkozata A falugazdászok megbízási szerződése a múlt év decemberében lejárt. Ez azt jelenti, hogy munkájuk lenne, a működésükhöz szükséges anyagi fedezet is rendben lenne a 95-ös évre, de szer­ződésük még sincs. A Földművelésügyi Minisztérium már nem, az Országos Agrárkamara pedig még nem tárgyal a falugazdá­szok munkaviszonyáról. Ilyen helyzetben született meg a Tolna Megyei Falugazdász Egyesületek nyilatkozata. A nyilatkozatot aláírta a Ka­pos-Koppánymenti Falugaz­dász Egyesület elnöke, Csíki Péter, a Völgység-Siómenti Fa­lugazdász Egyesület elnöke, Balogh Mihály és a Dunamenti Falugazdász Egyesület elnöke, Lengyel Lóránt. Közülük Csíki Pétert sikerült utolérni: — A falugazdász hálózat további működésével kapcsola­tosan kialakult bizonytalan helyzet késztette a megye falu­gazdászait a nyilatkozat kiadá­sára. A megbízási szerződésünk december 31-ével lejárt. Az idei évi költségvetés elfogadá­sával a falugazdászok munká­jához szükséges részbeni pénz­ügyi fedezet rendelkezésünkre áll. A falugazdászok a megyei földművelésügyi hivatallal kar­öltve, a községi és a városi ön- kormányzatok anyagi támoga­tását is megszerezték, így az idei évre a működés anyagi fel­tételei biztosítottak. Az FM utasítására a Tolna Megyei Ag­rárkamarával történt jóváhagyó egyeztetés után, megszületett a megyei falugazdászok idei évi körzet besorolása. A gazdálko­dók igénylik a hálózat folytató­lagos működését, támaszkod­nak a szaktanácsadásra és a se­gítségnyújtásra. Az említettek ellenére az FM hivatal és a falugazdászok kö­zött szerződéskötésekre nem kerülhetett sor, mivel a megyei egyeztetések megtörténte elle­nére sem tud ismereteink sze­rint a Magyar Agrárkamara fő­titkára, dr. Mészáros Gyula ja­nuár 20-a előtt állást foglalni a kérdésben. Az elmondottak alapján nem értjük és nehez­ményezzük a főtitkár állásfog­lalását. A Tolna Megyei Falu­gazdászok Egyesülete tagságuk nevében arról nyilatkozott, hogy az ügy végleges rendezé­séig, az elmúlt évben kialakult rend és az új körzetbeosztás alapján tovább folytatja munká­ját. — Hány embert érint ez a bizonytalan helyzet? — Országosan több mint 760-at, a megyénkben pedig 34 embert. Valamennyien szeret­jük a munkánkat, nem volt könnyű kialakítani a gazdákkal a kapcsolatot, ma már ez jól működik, de most minden felté­teles módba került. Az agrár­kamarák megalakításában nem kevés segítséget nyújtottak a fa­lugazdászok, ezért is érthetetlen most ez a viselkedés. Dr. Mészáros Gyulát, a Ma­gyar Agrárkamara főtitkárát is sikerült megszólaltatnunk: — Mitől függ, hogy a 760 falugazdásznak lesz-e továbbra is szerződése? — Nagy meglepetéssel ol­vastam a Tolna megyei falu­gazdászok nyilatkozatát, mert nekem sem jogom, sem hatás­köröm nincs arra, hogy az ő ki­nevezésükkel foglalkozzam. A kormány agrárprogramja sze­rint valóban a falugazdászok kamarai integrálása a jövőben megvalósul, de ez egyelőre el­képzelés. A tervek szerint a cél: a köz­ségi, városi bizottságokhoz kapcsolódó szakapparátus mű­ködtetése lesz. De hogy a kor­mány programja mikor lesz va­lós, arra most nem tudok vála­szolni, mert ebben a pillanatban is a tárgyalások folyamatosan tartanak ennek érdekében. A decemberi költségvetés elfoga­dásakor továbbra is az FM kapta meg azt az összeget, amit a falugazdász hálózatra szán­tak. — December végén a falu­gazdászok munkaviszonya megszűnt, véleménye szerint nekik most mi a jogi helyzetük? — Mint mondtam a pénz a tárcáé, a hatáskör is a tárcáé. Az agrárkamara még a költségve­tés elfogadása előtt kérte a fa­lugazdászok kamarai integrálá­sát, de erre nem került sor. így nekünk erre se pénzünk nincs, se kompetenciánk. Én személy szerint tiltakoz­nék is amiatt, ha a főtitkárra ru­háznák át azt a feladatot, hogy a falugazdászok kinevezését oldja meg, mert ezt a főváros­ból nem lehet rendezni. A terü­leti szaktanácsadók azok le­gyenek, akik ott helyben a leg­jobban megfelelnek. A lényeg tehát, a tárgyalások folynak az FM és az agrárkamara között. Mauthner Cikádor TV: figyelem, adás van! Az új bátaszéki képviselő-testület alakuló üléséről szóló tudósí­tásunkban említést tettünk arról, hogy a helyi televízió félmil­lió forintos rendkívüli támogatásban részesült. Felmerülhet a kérdés, miért volt ennyire sürgős az új testületnek, hiszen szinte a ciklus első érdemi napirendjeként tárgyalta a témát. Nos, a történet ’94 tavaszára nyúlik vissza, amikor is meg­kezdődtek a Cikádor TV min­tegy 900 háztartásban fogható kísérleti adásai. Hozzá kell tenni, hatalmas késéssel, lega­lábbis a hasonló adottságú tele­pülésekhez képest. Hogy mi volt az oka a csúszásnak, arról csak találgathatunk, de vala­hogy úgy tűnt, az előző testület nem forszírozta túlságosan a helyi televíziósdit. A tavaszi kí­sérletezések is csak jobbára az országgyűlési képviselő-jelöl­tek bemutatására szorítkoztak, amit felfoghatunk ugyan köz- szolgálatnak, de az, ugye nem valószínű, hogy Bátaszék pol­gárai épp’ ettől szeretnének maguknak Cikádor TV-t. A vá­lasztások után nyárra, kora őszre le is állt a műsorkészítés. Az, hogy létezik helyi televízió, legfeljebb akkor tűnhetett fel, amikor egy nyári testületi ülé­sen kimondatott: a Cikádor mindenkori felelős szerkesztője a művelődési ház vezetője; ő pillanatnyilag Puskás Imre. Tőle tudtuk meg, hogy gyakor­latilag a semmiből kell(ett) megteremteni a helyi televízió­zást. Október 26-tól év végéig két heti rendszerességgel, szer­dánként (pénteki ismétléssel) jelentkeztek. Belefért két rend­kívüli adásnap is, az egyikben a polgármester-jelöltek fejthették ki véleményüket, a másikban pedig a választásokról készült összefoglalót láthatták a nézők. A felelős szerkesztő azt is el­mondta, igyekeznek nem túlpo­litizálni a műsorokat. A híradó mellett riportok, stúdió-beszél­getések, érdekes emberekről portrék, ifjúsági témák alkotják az adások gerincét. Az idei esz­tendőben egyelőre marad a két heti jelentkezés, de átálltak a hétfői adásnapra (szerdai ismét­léssel). A legnagyobb gondokat mindenképpen a technikai fo­gyatékosságok jelentik. A meg­szavazott félmillióból vásárol­tak ugyan két videomagnót és kameraállványt, de a testület hamarosan tárgyalja az ez évi 3,5 millió forintos költségve­tés-tervezetet is. Abból talán vágóberendezésre is futja, és esetleg a műsorkészítőknek sem csak a szerkesztő által mondott „köszönöm” lesz a honoráriumuk. -krasznai­Új orvosi körzet Szekszárdon A város egészségügyi ellátásá­nak fejlesztése következő lépé­seként 1995. január 1-től újabb háziorvosi körzet kezdte meg működését Szekszárdon: a XIII. számú (csatári) körzet. Orvosa dr. Sarkadi Sándor bel­gyógyász szakorvos. A körzet rendelője: Dr. Hiding Ádám u. 9. Telefonszám: 316-417. A rendelési idő: hétfőn, szerdán és párosheti pénteken délután 13-18 óráig, kedden, csütörtö­kön és páratlan heti pénteken délelőtt 8-13 óráig. Ellátási terület: Árnyas utca, Árok utca, Béri B. Á. utca 63- 107 és 64-98, Cinka, Cinka utca, Csap utca, Csatári utca, Csopak utca, Ebes utca, Ge­menc utca, Kerámia utca, Ku­ruc utca, Major utca, Otthon utca, Tüske utca, Tüzér utca, Vadász utca, Vitéz utca. Roma önkormányzat Vállaljuk a városban élő romák gondjainak közvetí­tését, érdekeik képviseletét - jelentette ki Balog József abból az alkalomból, hogy tegnap Szekszárdon is hiva­talosan megalakult a hely­beli cigányság önkormány­zata. A városháza konferencia- termében tartott rendezvé­nyen a levezető elnök előbbi gondolataihoz hozzáfűzte: nemcsak segítséget szeret­nének kapni, hanem segíteni is szeretnék a város vezető­ségét a mindennapi munká­ban. Az öt roma kisebbségi önkormányzati képviselő - Bátori Mihályné, Lakatos Ferenc, Szegedi Sándor, Kovács György és Balog József - dr. Palkó László jegyző előtt tett esküt, majd elfogadta a szervezeti és működési szabályzatot. A testület elnökévé a résztve­vők Balog Józsefet, elnök- helyettesévé Bátori Mihály- nét, általános titkárává pe­dig Lakatos Ferencet válasz­tották. A cigány önkormányzat munkáját hátráltatja az a tény, hogy egyelőre nem áll rendelkezésre helyiség a fo­lyamatos működéshez. Ko­csis Imre Antal polgármes­ter felszólalásában a jókí­vánságok mellett erre is ki­tért, kifejezve reményét, hogy ez a gond hamarosan megoldást nyer.-szá­Hírek A Megyéből Elhurcoltakra emlé­keznek Bonyhádon Az ötven évvel ezelőtt elhur­coltakra, a „malenkij robot”- ra vittekre emlékeznek Bony­hádon, a Petőfi Sándor Evan­gélikus Gimnázium falánál lévő emléktáblánál. A megemlékezés január 6-án, pénteken este fél hatkor kez^ dődik. Jazz-balett a tolnai gimnáziumban Január 6-án, pénteken délután négy órától a tolnai Sztáray Mihály Gimnázium tornater­mében folytatódnak a jazz-ba­lett foglalkozások. A táncpró­bát Leila Tatevoszjan vezeti. A mozgásművészet ezen for­máját gyakorolni vágyó új je­lentkezőket is várják a pén­teki próbára. Évadnyitó buli a szekszárdi ZUG-ban A szekszárdi ZUG-ban az 1995-ös esztendő nyitóbuli­jára e hét péntekén kerül sor, pótszilveszter címszó alatt. A rendezvényen T. Boy szolgál­tatja a zenét este kilenc órától. * En vagyok a feltámadás és az élet Január 19-én, este hat órai kezdettel kerül sor a bonyhádi Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Központban a Jézus életét bemutató elő­adássorozat „Én vagyok a fel­támadás és az élet” című elő­adására. A hit gyógyító ereje Tolnán Január 6-án, pénteken tizen­hat órától a tolnai művelődési ház nagytermében Nagy Jenő gyógyító alkalmára kerül sor. Az ismert gyógyító rendsze­resen ellátogat a városba, és a világhírű misszionárius Jim Sanders módszerével „dolgo­zik”, Jézus erejével segít a rá­szorulókon, nem egyszer lát­ványos sikerrel. Természetfotók a Babitsban Egy tavalyi fotópályázat leg­jobb alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők január 6-ától a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ márványtermében. A Találkozás a természettel - Az év természetfotósa címet viselő vándorkiállítás, amit eddig a budai Várban láthat­tak, vidéken első alkalommal most lesz látható. A több, mint száz természetfotót fel­vonultató tárlatot dr. Kalotás Zsolt nyitja meg, délután öt órakor. Fogadóórák és jegyárusítás Tolnán A Tolnai Horgász Egyesület január 9-én, hétfőn délután három és hat óra között kezdi meg ajegyek kiadását a tolnai Sportszékházban. Ezt követően május elsejéig minden hétfőn a fent jelzett helyen és időpontban tartják fogadóóráikat. Új lemezek és bevált programok A bonyhádi városi könyvtár­ban idén is minden szomba­ton más és más programmal várják a gyermekeket. E hét szombaton videóvetítés lesz. A gyerekek David Attenbo­rough: Az élet erőpróbái című természetfilm sorozatának első három, egyenként ötven perces darabját láthatják. A könyvtár zeneműtára is fej­lődött, sok új Compact Disk-kel bővült a választék. Webber, Claydermann, Pres­ser, Beatles és sok más lemez mellett az illusztráción látható Moby Dick együttes lemeze is hallgatható már a zenemű­tárban. Köszönet az AIDS-es gyermekektől Kántor János nyugalmazott tanító vezeti a hitoktatást a tolnai II. számú Általános Is­kolában. A hozzá járó gyer­mekek karácsonyi énekeket és mondókákat küldtek - hangszalagon - a budapesti Szent László Kórházban fekvő AIDS-es gyermekek­nek. A napokban a kezelt gyerme­kek egy levélben köszönték meg ezt az ajándékot, amit a karácsonyi ünnepségükön felhasználtak. Rejtélyek, talányok, esetek 4. Gabonakor, „betonkor” és egyebek Sorozatunk a - legalábbis eddig - megmagyarázhatatlan je­lenségekkel foglalkozik, no persze dióhéjban. Több részen át szó lesz az UFO-król, aztán bemutatunk egy furcsa tárgyat, s végül egy olyan személy szólal meg, akit állítása szerint meg­látogattak azok, akik ezekben a fura járművekben utaznak. Az alábbiakban folytatjuk a megyénkben történt különös jelenségek krónikáját. Földi dolgok: Gabonaköröket négy éve, nyá­ron találtak Tolna megyében, kis különbséggel két helyszí­nen is. A gabonakörökről nagy vita folyik szakmai körökben, tény és való, hamisítani is le­het, bár gyakorlott szakértő hamar el tudja dönteni egy helyszíni szemle során, valódi körrel van-e dolga, vagy hami­sítvánnyal. Az érdekesség itt nem is a gabonakor, hanem egy olyan kör, mely a bekötő- útra „sikeredett”. A keskeny betonúton a körvonal halvá­nyan látszott, a padkán viszont alaposan megperzselődött a fű a körvonal mentén. Ahol a kör közepe volt, a betonon, ott megolvadt, beszakadt a felület. Elég nehéz elképzelni, hogy valaki, hamisítási szándékkal pontosan kiméri a hatalmas kört, majd mondjuk hegesztő­pisztollyal fáradtságos munká­val „megalkotja” a körvonalat és a kör közepét. A tavaly nyáron felfedezett fűkörökkel, illetve a kör alak­ban az átlagosnál jóval na­gyobbra nőtt gabonával szin­tén részletesen foglalkoztunk lapunk több számában is. Két különös eset: Mintegy 5 esztendeje megyénk egyik városában egy vasárnap délelőtt egy bérházi lakás tu­lajdonosa ámulva fedezte fel, hogy az erkélyen tárolt szögle­tes műanyag kanna tetején szabálytalan, tenyér nagyságú lyuk tátong. Első gondolata az volt, valaki talán cigarettacsik­ket, vagy gyufát dobott a kan­nára. Csakhogy elég nehéz ezt fölfelé megcselekedni, mivel a lakás a legfelső emeleten talál­ható. Később, mivel műszaki ember, belátta, ha még így is történt volna, ezt a vastag, ke­mény műanyagot sem egy szál gyufa, sem egy csikk nem tudja ekkora helyen, így meg­olvasztani. A lyuk egyébként nem is igen emlékeztetett égésre, egyszerűen eltűnt on­nan az anyag, a maradványok sem voltak sehol. A bejelentő - szinte félve - megjegyezte: ha nem tudná, hogy lehetetlen, azt mondaná, ilyen roncsolást ezen az anyagon lézerrel lehet csak létrehozni. Tavaly történt, szintén egyik városunkban, hogy egy férfi a lépcsőház előtt álldogált és dohányzott este 10 óra tájban. Egyszercsak egy fénylő, strandlabda nagyságú gömbre lett figyelmes, mely­ből hirtelen kivágódott egy su­gár, ami őt a bal keze fején érte. Fájdalmat nem érzett, a gömb eltűnt, a kézfején bar­násvörös, szabálytalan alakú, mintegy 5 forintos nagyságú nyomot hagyott a „lövés”. A fura seb, melyet orvosnak is megmutatott az enyhén szólva meglepett férfi, sem ütésre, sem zúzódásra, sem égésre nem emlékeztet, teljesen sima alatta a bőr, csak nagyon erő­sen elszíneződött. Venter Marianna Eredeti környezetben A Magyar Madártani- és Ter­mészetvédő Egyesület 23. cso­portjának dunaföldvári, regio­nális szervezete madárkiállítást szervezett a városi könyvtár­ban. Molnár Lászlónak, a Duna természetvédő csoport vezető­jének ötlete alapján mozdultak meg a természetet kedvelő fia­talok, akik valójában a csopor­tot alkotják. Végh István 84 éves solti madárgyűjtőtől 42 darab szárnyas hoztak el a tár­latra, amit különös gondosság­gal állítottak össze. Összesen hatvan madárféle látható itt. Különlegesség, hogy a kitömött madarakat igyekeztek az ere­deti, az állat élőhelyére jel­lemző környezetben elhelyezni, ezért erdei körülményeket ala­kítottak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents