Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

4. oldal Megyei Körkép — Szekszárd És Környéke 1995. január 2., hétfő Hajdan 330 éve, 1564 végén az egész Tolna megyében mindössze 273 jobbágytelek volt, s ezen körülbelül 2700-4000 ember élt. 120 éve, 1875. január másodi- kán - a Tolnamegyei Közlöny későbbi tudósítása szerint - a bátaszéki uradalmi erdőőr há­rom kopója két farkassal talál­kozott, a gyöngyösoldali er­dészháznál „roppant harc ke­letkezett, s csakis az arra jött két decsi lakos mentette meg a kutyákat, hogy a farkasoknak áldozatul nem estek”. Január 3-án a szekszárdi polgári olva­sókör estélyén Borzsák Endre református lelkész a divatról szóló humoros versét olvasta föl. 110 éve, 1885. január 8-án a Szekszárd vidéke hívta fel ol­vasói figyelmét Mihálkovits Árpád bonyhádi járásbíróra, akit ekkor neveztek ki, s akinek Rousseautól Júlia, a második Heliose című fordítása ekkori­ban jelent meg 15 füzetben. 100 éve, 1895. január 6-án a Szegzárdi Kaszinó fennállása óta a legnépesebb közgyűlést tartotta: 126 tag vett részt, 124 szavazott Fördős Vilmos el­nökké választására. A helyi la­pok tudatták, hogy az előző év­ben Szekszárdon összesen négyszáz árverés volt. A Tol­navármegye január 6-i számá­ban megírta, hogy a Garay-szo- borbizottság megegyezett Számovszky Ferenccel, hogy „a szerződés aláírása után kap 2500 forintot, de kötelességévé tétetett négy hónap alatt a szob­rot egy harmad nagyságban és a talapzat kőmintáját bemutatni, az agyagminta elkészítése és gipszbeöntése után 3000 forint, a talapzat felállítása, s a géniusz bemutatása után ismét 3000 fo­rint fizettetik neki, a még fennmaradó 3500 forintot pedig a szobor leleplezése után kapja”. (Valójában csak a szer­ződés aláírásának határidejét tartotta meg Számovszky Fe­renc, a többi esetben bizony ké­sett ...) 90 éve, 1905. január 5-én adta hírül a Tolnamegyei Közlöny, hogy „új korcsolyapálya nyílott meg a szekszárdi gőzfürdő nyári uszodájának jegén”, egy­szeri használat 20 fillér, egész szezonra a bérlet egy korona húsz fillér, s a fürdőbérlő külön befűttette a fürdő folyosólyát melegedő helyiségnek. 80 éve, 1915. január 4-én a Tolnavármegye és a Közérdek figyelmeztette olvasóit, hogy a 34-es bakáknak ezután inkább csak mértékkel adjanak a helyi borból... Krónikás Jó szívvel és tisztességgel (Folytatás az I. oldalról.) Azelőtt mint vezető, minimális időt töltöttem a családommal, sokszor éjszakába nyúlóan dol­goztam, a hétköznapok össze­folytak az ünnepekkel. A kény­szerű otthoniét megláttatta ve­lem, hogy mennyi terhet vállalt a feleségem azokban az idősza­kokban, s ma már másképp ér­tékelem a házimunkát is. A mélypontot úgy sikerült átvé­szelnem, hogy a betegségem alatt és utána is rengeteg szere- tetet kaptam a bátaszéki embe­rektől. Akkor éreztem először, hogy nem szabad csak a válasz­tás eredményére gondolnom. — Új munkahelyén, mint va­lamikori első vezető, hogyan ta­lálta meg önmagát? — Újra beosztottként kellett dolgoznom, 45 éves koromban. Mos úgy érzem, hogy ezek után sokkal jobban meg tudom ér­teni és át tudom érezni majd beosztottam gondjait is. — A Tolna Megyei Munka­ügyi Központ Szekszárdi Ki- rendeltségének helyettes veze­tője lett. — Azt hiszem, ennél jobb munkahelyet álmodni sem tud­tam volna magamnak. Segítő, jó kollégák, bizalmat sugárzó és szavazó főnök, s ügyfelek, akik az én segítségemre vártak. Szép és nagy feladat annak, aki fél évig maga is megkóstolta a feleslegesség érzését. Rengeteg sikerélményt hozott számomra és sok tapasztalatot. Ez semmi másból nem adódott, mint ab­ból, hogy a saját bőrömön ke­resztül éheztem át a munkanél­küliek helyzetét, s minden sike­res elhelyezés, elbeszélgetés erőt adott a további munkám­hoz. — Az eltelt négy esztendő­ben teljesen szakított a politi­kával? — így kívülről nézve job­ban megértettem a pártok erő­feszítéseit, hogy mindenki a maga módján jót akar, s megta­nultam tisztelni erőfeszítéseiket még akkor is, ha nem értettem egyet velük. Négy évig nem po­litizáltam, nem játszottam a sér­tődöttet, csak egész egyszerűen azt a munkát, amit megtaláltam magamnak, teljes emberként kívántam végezni. — Kik és mikor keresték meg, hogy Bátaszéken az ön- kormányzati választásokon Önt kívánják polgármesternek, s mint függetlent támogatják? — Azok, akikkel azalatt a nyolc év alatt, mint tanácselnök kapcsolatban voltam. Mond­hatnám úgy is, a lakosság nagy­része. Ez félelemmel vegyes örömmel töltött el, s amikor már kezdtem barátkozni a jelö­lés gondolatával, akkor keresett meg a KDNP vezetősége, hogy szívesen támogatnák jelölése­met. . — S mikor született meg Önben a döntés? — A legnagyobb gond volt, hogy a családom a legutolsó pillanatig hallani sem akart róla. Ez természetes reagálás volt a részükről, hisz négy év­vel ezelőtt -1990. szeptember éjszakáján, amikor nem válasz­tottak meg - ők voltak velem, s az azt követő nehéz hónapok­ban is. Mindent nekik köszön­hetek, s azoknak az igaz bará­toknak - a négy év alatt az is kiderült, hogy kik voltak azok - , akik szívükkel támogattak, de az eszükkel visszatartottak, fél­tve egy újabb csalódástól. Az­tán másodszor is segített a munkahelyem, a munkaügyi központ most a döntésben, mégpedig úgy, hogy ezután a választás után és négy év után is bármikor visszavárnak. Ez egy nagy erő volt számomra, s döntő érv a családom számára is. — Az önkormányzati válasz­tásokon Önt nagy szavazat- többséggel a község megválasz­totta. Nehéz négy év áll Ön mö­gött. S az elkövetkezendő évek? A legfontosabb, hogy érzem, az emberek szeretete felém irá­nyul, hogy nem volt hiábavaló a nyolc év munkája. A válasz­tási siker és a családom köré­ben töltött békés karácsony sok örömet és erőt adott. Igyekez­tem annyit menteni belőle, hogy bármennyire is nehéznek ígérkezik az elkövetkezendő esztendő, munkatársaimmal, képviselőtársaimmal együtt túl­jutunk a nehézségeken. Kevés pénzzel, több jószóval és tisz­tességgel. Sas Erzsébet Fideszes képviselők az össztűzről Pénteki lapszámunkban az MDF sajtótájékoztatóról, illetve a szekszárdi Fidesz képviselőjelöltek közleményéről szóló be­számolóinkban is sűrűn szerepelt két fiatal demokrata képvi­selő, Majsai-Németh Zsolt és Kovács Károly neve. Mivel akkor és ott nem volt alkalmunk őket is megszólaltatni, így erre ma kerítünk sort. — Talán induljunk el onnan, hogy az MDF-es sajtótájékozta­tón nehezményezték, hogy a két Fidesz képviselő a szociállibe- rális blokkhoz csatlakozott. Hogyan született meg ez a dön­tés? — Mivel ketten vagyunk - kezdte nyugodtan Kovács Ká­roly -, önálló képviselőcsoport alakítása nem jöhetett szóba. Más választásunk nem lévén, vártunk. Mindhárom képvise­lőcsoport megkeresett bennün­ket, hivatkozva az előző ciklus­ban végzett munkánkra, hogy bármikor hajlandóak velünk együtt dolgozni. Úgy nyilatkoz­tunk, hogy mi is készek va­gyunk együttműködni bárkivel, aki a programjainkat elfogadja, illetve, akivel tudunk egyez­tetni. Leültünk mind a három képviselőcsoporttal, ebből kettő el is fogadta az általunk megfogalmazott célokat. Tár­gyaltunk természetesen a kon­zervatívokkal is, de mivel nekik nem volt programjuk, nem tud­tunk mit egyeztetni. A prog­ramjuk abból állt, hogy ők mi­lyen pozíciókat akarnak betöl­teni a város élén. A tizenöt képviselő együttműködése nem politikai érdekből, hanem egy közösen vállalt célként jött létre a város érdekében. — Engem nagyon meglep - kapcsolódott be a beszélgetésbe Majsai-Németh Zsolt is -, hogy egy MDF-es képviselő belea­vatkozik más párt belügyeibe. A Fidesznél sem ez, sem az a személyeskedő stílus, melyet most tapasztaltunk, nem volt eddig gyakorlat. A döntésünk­kel kapcsolatban pedig csak annyit, a Fidesz országos veze­tése határozott úgy, hogy min­denhol a helyi érdekek szerint kell dönteni arról, hova csatla­kozik az érintett képviselőcso­port. Ezt az elvet mi megtartot­tuk. — A kampányidőszakban úgy tűnt, a Fidesz inkább a konzervatív pártok némelyiké­vel szimpatizál. — Szekszárdon nem volt polgári szövetség - vette át a szót ismét Kovács Károly -, mégpedig azért nem, mert a Fi­desz nem csatlakozott, mivel egyes pártok szélsőséges elvei­vel nem tudunk azonosulni. Tehát - mindenféle szóbeszéd ellenére - a Fidesz önállóan in­dult minden körzetben. — Vajon minek köszönthető az a kívülről, belülről jövő össz­tűz, amely a múlt csütörtökön csúcsosodott ki? — Maradjunk annyiban, hogy ez nagyobb részben kívül­ről jövő össztűz. — Úgy gondolják, a megfe­lelő egyeztetések megtörténtek? — Igen. A lehetőségek sze­rint. Tisztázzunk valamit! - itt már ismét Németh Zsoltté a szó. — Úgy gondolom, nem a je­lölteknek kell ebben az ügyben dönteni, hanem a tagságnak. A mértékadó régi tagokat mind megkerestem, beszéltem velük, akik pedig nem voltak itthon, azokkal természetesen nem tud­tam tárgyalni. — Az együttműködési meg­állapodás ügyében ki illetékes dönteni: a tagság avagy a kép­viselők? — Az országos választmány előzetes irányelvei alapján: a képviselők. — Az MDF-es sajtótájékoz­tatón szó esett Majsai-Németh Zsolt bizottsági elnökségéről is. — A nyilatkozó képviselő ezzel nem tudom mire akart cé­lozni. Az eddigi jogi, ügyrendi, etikai bizottság csak ügyrendi bizottsággá fog átalakulni. Nem tudom mi itt az anomália, mert az, hogy az ügyrendet ki állítja össze, nem tisztán jogi kérdés. — Kifogás érte a bizottsági pozíciókról való tárgyalás zárt üléssé nyilvánítását is. — Az önkormányzati tör­vény erről a kérdésről egyér­telműen kimondja, hogy zárt ülést kell tartani. — Összegzésül csak annyit: nagyon örülünk annak, ha a szekszárdi közgyűlés frakciói sajtótájékoztatót tartanak, de amiatt viszont már nem va­gyunk túl boldogok, hogy ezek a tájékoztatók nem arról szól­nak, mit is szeretnének csinálni az elkövetkező négy évben a városért, hanem átmennek személyeskedésbe.-krasznai­Amire az adózó adja Fontos és demokratikus elv érvényesül a helyi adózás rendjéről szóló rendelet leg­utóbbi módosításában. Ez esetben nem az öszeg mér­téke mérvadó, hanem a köz­gyűlés arra irányuló szán­déka, hogy a helyi adók fel- használásáról közvetlenül az dönthet, aki adja. A város a jelenlegi gaz­dasági helyzetben nem nél- " külözheti az adóbevételeket, ezért méginkább jelentősé­get kap, hogy a pénznek le­galább egy kis részéről köz­vetlenül a befizető döntheti el, hogy milyen célt kíván támogatni. Az éves adó megfizetésé­nek öt százaléka alól mente­sül az az adózó, aki legalább ugyanekkora összeget fizet be helyi kulturális-, sport egyesület, alapítvány, il­letve civil szervezet számlá­jára. Hogy jogi szempontból miként értelmezendő a civil szervezet kifejezés, azt ugyan a jegyző megje­gyezte, de nincs igazán gya­korlati jelentősége a prob­lémának, mert a közgyűlés minden év március harmin- cadikáig meghatározza - és a rendelet mellékletében közzéteszi -, hogy melyek ' ezek az egyesületek, alapít­ványok szervezetek. Nagy vita után, a meg­szűnés helyett ötven száza­lékról huszonötre csökkent az iparűzési adó alapjának kedvezménye. A módosító indítvány célja az adóbevé­tel növelése volt. Baltavári István képviselő javaslatára azonban - elfogadva érvelé­sét, és megértve az üzemek helyzetét is - a csökkentés mellett döntött a testület. Az eredeti rendeletben foglal­taknak megfelően az adóa­lap nem a teljes árbevétel, abból - meghatározott egyéb feltételek szerint - az anyagköltséget le lehet vonni. Változás az is, hogy a magánszemély által végre­hajtott kommunális beruhá­zás, vagy ilyen célú befize­tés esetén a saját beruházás, számlával igazolt ellenér­téke a beruházás befejezé­sének évében, illetőleg a be­fizetés támogatással csök­kentett összege a befizetés évében levonható az adott évben esedékessé váló adó­ból. A kedvezmény tehát nem adómentességi ok, ahogyan az eredeti rendelet tartal­mazza, hanem a további fel­tételek megléte esetén az adóból való levonásra nyújt lehetőséget. Kriminális Az átlagnál magasabb volt a Szekszárdi Városi Rendőrkapi­tányság körzetében elkövetett bűncselekmények száma. Ahogy az ünnepek előtt szoká­sos, több tanyába betörtek. Ugyanígy veszélyben vannak az üdülők, hiszen a tulajdono­sok ritkábban vannak jelen. Most a Vólent-öbölben jártak, egyelőre ismeretlen tettesek. Folytatódnak Szekszárdon a gépkocsifeltörések, még min­dig a Volkswagen Golfokat ré­szesítik előnyben a tolvajok. Az is a szokásos, hogy vannak ér­tékek a parkoló gépkocsikban. Két hirtelen halál Szekszárd körzetében nem ug­rott meg a karácsonyi ünnepek alatt az öngyilkosok száma. Egy személy vetett véget életé­nek önkasztással, és történt egy másik haláleset is. A kórházba beszállítottak egy férfit, aki né­hány nap múlva meghalt. A megindult eljárás azt van hi­vatva kideríteni, hogy a férfi fejsérülését baleset vagy bűn- cselekmény okozta. Pétiké „fejlődik” Az angyalarcú, okos kisfiú, aki már oly sokszor károsított meg felnőtteket, hamarosan tizen­négy éves, tehát büntethető lesz. Hiteles rendőrségi forrá­sok szerint leglalább nyolszáz rendbeli, rendszerint besurra­násos pénzlopás szárad a lel­kén, mintegy két és félmillió forint értékben. Amit ő mond - ennek a duplája - gyerekes túl­zásnak minősíthető. A fejlődő kisfiú - s hozzátartozói részéről alapos oktatásban részesülő gyerek - úgy látszik „fejlődő­képes”. Legutóbb már betörés­ben vett részt. Szézezer forint értékben loptak el műszaki cik­keket, a kár megtérült, a tár­gyakat a rendőrség megtalálta, mielőtt értékesíthették volna. Csaló a parókián Minden bűncselekmény fel­háborító, de - a durva és életel­lenes esetek mellett - a jóhi­szeműség és a segítőkészség megcsúfolása a legellenszenve­sebbek közé tartozik. Az egyik szekszárdi parókián nemrégi­ben megjelent egy férfi, aki az adott egyház szokásai szerint köszönt, és mint a felekezet tagja pénzt kért kölcsön. Arra hivatkozott, hogy az autóját, pénzét ellopták. Kapott is öte­zer forintot „kölcsön”. Azóta már kiderült, hogy az illetőt le­galább tizenötször büntették, köztük természetesen csalásért is. A legutóbbi jogerős ítélete hat év tíz hónap, aminek letöl­tését még el sem kezdte. Botrány az ügyeletén Az ital úgy látszik sokaknak elveszi az eszét is. Három fiata­lember jelent meg egyik éj­szaka az orvosi ügyeletén, nem sokkal a diszkózárás után. Már az asszisztensnőbe is belekötöt­tek, majd az orvostól követelték egyikőjük kézsérülésének ellá­tását. Az orvos úgy ítélte meg, hogy a fiatalembert jobban el tudják látni a baleseti ügyele­tén. Társai már távoztak, ami­kor a részeg sebesült az orvosra támadt, majd a poroltókészü­lékkel kezdte aprítani a beren­dezést. A rendőrség érkezését már nem várta meg, de a sze­mélyleírás alapján keresik. Bíróságok 1994-ben Tolna megye bíróságai zsú­folt évet zártak, derül ki abból a november 30-ig összegzett adatsorból, melyet dr. Soós Miklós, megyei bírósági el­nök bocsátott a rendelkezé­sünkre. A Szekszárdi Városi Bíróságon 1128 polgári, 169 gazdasági és 278 büntető eljá­rást folytattak le. A büntető ügyek több, mint 63%-át fe­jezték be 3 hónap alatt. Ösz- szehasonlításul: Bonyhádon 166 polgári peres ügy és 45 büntető eljárás volt, ebből a fele három hónapon belül be­fejeződött. Dombóváron 108 polgári és 70 büntető eljárás folyt, melynek fele fél éven belül befejeződött. Pakson 247 polgári és 72 büntető el­járás volt. Az ügyek több mint fele 3 hónapon belül ítéletet is nyert, Tamásiban pedig 193 polgári peres és 43 büntető el­járást folytattak le, az esetek nagy részét be is fejezték fél év alatt. A Munkaügyi Bíró­ságon 204 ügyet tárgyaltak, ebből 98-at pár hónap alatt, de 66-et egy év alatt fejeztek be. Megyei elsőfokon is több ügyet tárgyaltak, mint az el­múlt évben, 10 polgári, 11 gazdasági és 19 büntető került a megyei bírák elé. A fellebe- zési tanács 65 polgári, 8 mun­kaügyi és 65 büntető ügyben hozott fél éven belül ítéletet. November végéig mindössze egy csődeljárást és 133 fel- számolási eljárást bonyolítot­tak. A cégbíróságon 209 új társaságot jegyeztek be. Ä végrehajtási kérelmek száma magas volt, 5339. -m-

Next

/
Thumbnails
Contents