Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

1995. január 2., hétfő Gazdaság 5. oldal Füstölgés ____________ írta: Bácskai Tamás H ol vannak a szakértők Úgy tűnik, a szállodaprivatizálás baljós csillagzat jegyében tör­ténik. A HungarHotels magánosítására vonatkozó döntést a kormány felülvizsgáltatta, mert az ipari és kereskedelmi tárca a döntés után ébredt rá arra, hogy talán mégis szállodánként volna jobb eladni a láncot. Miért nem szóltak korábban? Nem kaptak megfelelő infor­mációt a másik kormányszervtől? Ilyen és hasonló kérdések nemcsak a hazai megfigyelőkben, hanem a külföldi befektetők­ben is felmerülnek, akik a kormányzattól elvárják a kiszámítha­tóságot. A másik követelmény: meg lehessen ismerni a cseleke­detek rugóit. Az talán másodrendű, hogy ezek az elvek tetsze­nek-e valakinek, vagy sem, hiszen mindenkinek amúgy sem tetszhet minden lépés. De áttetsző, átlátható legyen a döntések rendje. Ám a legutóbbi eset egyik követelménynek sem felelt meg. Sajnos nemcsak kiszámíthatatlannak, érthetetlennek is tűnik, hogy a kormány nem bízik saját hivatala döntésében. Vagy csak egyik tárca a másikban? Üzleti titkaik vannak egymás előtt? Vagy talán a koalíciós partnerek konkurálnak egymással tárca­ruhákba burkolva érdekellentéteiket? A tavaszi választások után azt reméltük, hogy az ígéretek sze­rint végre olyan szakértők kezébe kerül a kormányrúd, akik előre kidolgozott program alapján fognak kormányozni. Szak­értők döntenek majd a bonyolult ügyekben, az olyanokban, mint amilyen például a szállodák privatizálása. A legutóbbi esemé­nyek fényében meg kell kérdeznünk: hol ülnek a téma szakértői, az eredeti döntést meghozó vagy az azt felülvizsgáló hivatalok­ban? A szükségből erény? Mérnökök a bankokban Tudományközi képzések Az elmúlt év számokban A hivatalok végzik a dolgukat 2. Év végén nemcsak a magánember, de a vállalkozók, cégek, sőt a hivatalok is számvetést készítettek. Ez alkalommal azokat a hivatalokat kérdeztük meg, melyekkel a mindennapok során gyakran van és lesz kapcsolatunk. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán ne­gyedik és ötödik éves villa­mosmérnökök bankinformati­kai képzésben részesülhetnek. Elsősorban a gyengeáramú mérnökök érdeklődnek e kiegé­szítő szak után. Világirányzat a természettu­dományok és a társadalomtu­dományok összeházasítása. Nemrégiben tizenöt európai egyetem olyan tudományos fo­kozatot hozott létre, amelyet akár tudományközinek is mondhatnánk. A neve: Európai Társadalom-, Természet-, és Technológiai Tudományok Mestere, angol rövidítésben ESST. Ebben a programban olyan egyetemek vesznek részt, mint a svájci lausanne-i Szövetség Polytechnikai Intézet, a barii, a limburgi, a kelet-londoni, az os­lói, a madridi, a siennai egye­tem és az athéni Közegészség- ügyi Főiskola. E kurzus keretében sohasem tanítanak „vegytiszta” ismere­teket: a tudást mindig valamely konkrét körre alkalmazva köz­vetítik. S szívesen fogadnak legkülönbözőbb végzettségű diákokat a nyelvészektől a mérnökökig. Olyan döntésre képes szak­embereket akarnak képezni, akiknek átfogó elképzelésük van a holnap műszaki fejlettsé­géről, és társadalmi környezeté­ről, s azokról az eszközökről, amelyek a döntések előkészíté­sére szolgálnak. Olyan iskolát teremtenek, amely inkább hasonlít a „mére­tes szabóságra”, mintsem egy ruhagyárra: a hallgató egyéni­ségéhez, cégéhez, kulturális környezetéhez igazítja a tan­menetet. A Budapesti Műszaki Egye­tem kezdeményezése, a bankin­formatikai képzés is úgy érzem, ennek az európai képzés-filozó­fiának szellemében született. Talán a vidéki egyetemeken is meg lehetne teremteni a poszt­graduális képzés ilyen „méretes szabóságát”. A pályakezdőket fenyegető állástalanság gyógyíijaként a szükségből lehetne erényt fa­ragni. Bácskai Tamás Ferenczy-Europress A társadalombiztosítás szét­válása után lett önálló gazdál­kodó szerv a megyei egészség- biztosítási pénztár is, melynek gazdasági igazgató-helyettesét, Zsók Antalt kérdeztük az el­múlt év tapasztalatairól: — Pénztárunknak 9 osztálya van, melyek a tb-ellátások fo­lyósításával foglalkoznak (csa­ládi pótlék, táppénz, szülési el­látás, gyes, gyed stb.) gyógy­szer finanszírozás, alapellátás biztosítása, gyógyászati segé­deszközök ellátása, a tb járulé­kok beszedése. A megyei pénz­tár tavalyi évre tervezett bevé­tele 5 milliárd 933 millió forint volt, ami a járulékok befizeté­séből adódik, ennek, november 30-ig 92 százalékát sikerült be­szedni. A globális tartozás 1994. januárjában 1 milliárd 165 millió forint volt, az elmúlt év folyamán ez tovább nőtt fél milliárd forinttal. A végrehaj­tási eljárásaink száma is meg­nőtt, 1994-ben 24.500 esetben léptünk fel a hátralékok meg­szüntetése érdekében, a behaj­tás tárgya összesen 544 millió forint volt. Nőtt tavaly az új munkáltatók száma is, így 2.960 egyéni vállalkozónak és 566 társaságnak adtunk ki törzsszámot, 2.500 egyéni vál­lalkozó viszont megszüntette a tevékenységét. A Világbanki Fejlesztés se­gítségével országosan 200 mil­lió dollárt költöttek a tb infor­matikai rendszerének a korsze­rűsítésére. Megyénkben is ér­zékelhető a változás, megindult a műholdas kapcsolatrendszer, melynek segítségével felgyor­sult a munkánk. Ebben az év­ben a fejlesztés tovább bővül. A Szekszárdi Körzeti Föld­hivatalban tavaly 16 ezer új ügyiratot és több mint tíz ezer ügyfelet „szolgáltak ki”, mondta Horváth István főelő­adó. A hagyományos földhiva­tali munka részeként kiadtak 11 ezer tulajdonilap másolatot, 1600 térkép másolatot, átvezet­tek 15 ezer adásvételi szerző­dést és 4 ezer földmérést végez­tek. A kárpótlási ügyek külön ügyintézőket kötöttek le, így a március végéig beadott új 2365 ügynek 99 százalékban elké­szült a földhivatali része. 1994-ben 1500 ügyfél kereste fel a hivatalt kárpótlási ügyben, kiadtak 2000 darab telekkönyvi és megváltási határozat másola­tát. A kárpótláson szerzett föl­dek kimérése folyamatos, szá­zalékban kifejezve, 60 %-os a teljes igényt figyelembe véve. A hivatal a földrendezési bi­zottságokkal rendszeresen egyeztet, éppen amiatt, hogy akik gazdálkodni szeretnének, vagy hitelt vennének fel a ter­mőföldjük művelésére, soron kívül vehessék birtokba a már megvett földet. (Folytatjuk.) Mauthner Magyar­német forgalom Az előző évi átmeneti vissza­esés után 1994-ben ismét di­namikusan fejlődött a ma­gyar-német gazdasági együtt­működés és a kereskedelmi forgalom, a jelek szerint majd­nem eléri a 10 milliárd márkás rekord nagyságú összeget - nyilatkozta Bazsó Csaba, a kölni magyar kereskedelmi ki- rendeltség vezetője. A magyar külkereskedelmi forgalom ne­gyede bonyolódik a németek­kel. 1994-ben megközelítően 20 százalékkal nőtt az ide irá­nyuló magyar export és több mint húsz százalékkal bővült a magyar import. Az áruforgalom mellett a pénzügyi kapcsolatok is kulcs­fontosságúak Magyarország számára, s ennek legújabb bi­zonyítéka, hogy Horn Gyula miniszterelnök decemberi müncheni és bonni látogatásán egy egymilliárd márkás hitel­csomag lehetősége körvonala­zódott - nyilatkozta a kirene- deltség vezetője. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években vég­rehajtott magyarországi kül­földi befektetések egyötöde német cégektől származik, s a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes üzemek is egyre na­gyobb érdeklődést mutatnak Magyarország iránt. Államközi egyezmény alap­ján 1994-ben németországi munkahelyeken 12 870 magyar dolgozó vállalhatott munkát vállalkozási szerződések kere­tében, s a jövőben szeretnék megnövelni a jelenleg kétezer fős vendégmunkavállalói kere­tet, amelynek alapján a magyar dolgozók egyénenként szer­ződhetnek németországi mun­kákra. Kárpótlási jegyek a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsdén de­cember 19-23. közötti héten a kárpótlási jegyek átlagára át­lépte a 400 forintos határt. Az elmúlt hét utolsó napján 403 és 407 forint között mozgott. Az előző héthez viszonyítva a forgalom mintegy 16,5 millió forinttal nőtt, és összességében több mint 106,1 millió forintot forgalmaztak a jegyekből. Mindezt 140 üzletkötésben bonyolították le a brókerek. Kimagasló adásvételt december 22-én teljesítették a tőzsdeügy­nökök, amikor is a heti forga­lom közel felét, több mint negyvenhétmillió forintot for­galmaztak a jegyekből. Egy évkönyv margójára Nem születtek háromezren Olvasóink közül többen emlékeznek még az őszi statisztikai adatgyűjtésre. Akkor a teljeskörű me­zőgazdasági összeíráskor hat-hétszáz alkalmi összeíró segítette a Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatóságának munkáját. A kö­zelmúltban megjelent statisztikai évkönyv sok-sok szempontból tükröt tart elénk. Waf­fenschmidt Jánosné igazgatónővel beszélgetünk az 1993-as évkönyv megjelenése kapcsán. — Az 1993-as évben külön kérésre gyűjtöt- tek-e adatokat? — Ilyen kérésnek nem is tudtunk volna eleget tenni, mert kevesen vagyunk. Viszont amit saját elhatározásból csinálunk, azok a külön kiadvá­nyaink. Készülnek elemzések, adatgyűjtések, amikkel rendszeresen tájékoztatjuk az ország- gyűlési képviselőket, pártokat, döntéshozó szer­vezeteket. Ha még jut idő és kapacitás, akkor kü­lön témákról készítünk elemzéseket. — Tavaly milyen témából készült elemzés? — A lakásépítésről. Aztán arról, hogy a me­gye községeiben milyen feltételei vannak a vál­lalkozásnak. Az országgyűlési képviselőválasz­tás eredményeiről is most készült el egy kiadvá­nyunk. — Politikai statisztikával korábban milyen mélységben foglaloztak? — Az elmúlt negyven évben a KSH nem fog­lalkozott politikai statisztikával. Ez egy új terület, így aztán a kiadványunk ilyen vonatkozásban kí­sérletnek számít. — A rendszerváltással milyen változás követ­kezett be a statisztikai szolgáltatásban? — Az adataink iránt érdeklődők többen lettek. A sok párt megjelenése nagyobb érdeklődést mu­tatott és mutat. Szeretnek tisztában lenni a körü­löttük zajló folyamatokkal. Nem változott, hogy az országos döntéshozó szerveket ugyanúgy tá­jékoztatjuk, mint korábban. — A statisztikai évkönyvek mai formájukban mikortól jelentek meg? — Ebben a formában az első évfolyam az 1956-os évről 1957-ben jelent meg és ettől kezdve minden évben. Ahol mérhető folyamatok zajlanak, onnan gyűjtünk adatokat. — Ebből az adattárból, talán leginkább a né­pességre vonatkozó számok mondanak mindenkit érdeklő tényeket. Sorolna néhányat? — Emeljük ki a születések számát. Megdöb­bentő adattal találkozunk. Kevesebb, mint háro­mezer csecsemő született 1993-ban. Hosszú évek során háromezer alá nem ment a születések száma. Összehasonlítva az 1970-es évek közepé­nek számadatával, amikor a demográfiai csúcsról beszéltünk: akkor Tolna megyében több mint 4700 gyerek született. Ehhez képest 1993-ban 2881-en születtek. Nagyon kevés. Ennél többen haltak meg, 3624-en. Az elköltözésekkel együtt megyénk lakóinak száma: 249 ezer 938. — A gyerekszületéseket egy ideig még megha­tározzák a házasságkötések. Ez hogy alakult 1993-ban? — Tavaly 1268 házasságot kötöttek, és 612 házasságot bontottak fel. — Nyilván nem a statisztikai hivatalok fel­adata a házasságok felbomlásának okát kutatni, de a lakáshelyzet gyakran befolyásoló tényező. Hány lakás épült megyénkben 1993-ban? — Feltűnő, hogy az említett esztendőben mindössze 345 lakás épült. Ez is nagyon kevés. Ha összehasonlítjuk mondjuk az 1980-as év ha­sonló adatával, azt mondhatom, hogy akkor 2342 lakás épült... Ez elgondolkodtató. Akkor az ál­lami lakásépítés jellemzőbb volt. 1993-ban a la­kások többségét természetes személy épített, pontosan 314-et. Gazdasági közösség mindössze 25-öt. Nagyon sok érdekes adatot lehetne sorolni, de azt javaslom, hogy akit a Statisztikai Évkönyv részletesebben érdekel keresse fel a KSH Szek­szárdi Irodáját a Wesselényi utcában, ahol a könyv megvásárolható. Decsi Kiss János Hongkong új virágkorra számít Jönnek a pekingi kínaiak Peking 1997-ben átveszi a ha­talmat a brit koronagyarmaton, Hongkongban. Nemrég még úgy tűnt, hogy ahogy a hata­lomátvétel dátuma közeledik, úgy menekül a tőke Hong­kongból. Hála azonban Teng reformjainak, vagy ahogy a kí­naiak nevezik, „a párt-vezette kapitalizmus” korlátlan lehető­ségeinek, a legújabb jelentések ennek a fordítottjáról tanús­kodnak. Elképesztő a tülekedés a kí­nai húsosfazék körül, s erre egyebek között az a bizonyság, hogy jelenleg Hongkong vezeti az ingatlanárak és bérek vi­lág-ranglistáját. Az amerikai üzletemberek által kedvelt déli villanegyed, a Royal Cliff körzetében havi 25 ezer dollár egy lakás, a legele- gánsabbnak számító Victoria Peakben pedig egy villa ára 35 millió dollár is lehet. (Egy ame­rikai dollár több, mint 7,27 he­lyi dollárz ér). Egyetlen esztendő alatt az öröklakások árai átlag 38 száza- ^ lékkai, az irodabérek 47 száza­lékkal, a lakásbérek pedig 53 százalékkal nőttek a korona- gyarmaton. Mint egy ingatlan­ügynök elmondta, egy hong­kongi parkolóhely ára megha­ladja egy ausztráliai ház árát. Ez a folyamat furcsa fejlemé­nyekhez vezet. Néhány hónap alatt a városállam hét ismert lu­xus-szállója felett kondult meg a lélekharang, egyszerűen azért, mert belőlük, vagy a he­lyükön/!/ kifizetődőbb iroda-felhőkarcolókat létesí­teni. Talán a legfantasztikusabb, hogy erre a sorsra jutott a Hongkong Hilton is, amelynek 750 szobáját a minap alakítot­ták át 12 millió dollárért. Sokasodnak annak a jelei, hogy a nagy külföldi cégek emberei a szó szoros értelmé­ben minden áron ott akarnak lenni Kína kapujánál. Úgy gon­dolják, a jelenleg 1,2 milliárd lakosú ország olyan piac, ami­ről egyszerűen nem szabad le­maradni. 1990-ben 19 300 amerikai üzletember telepedett le a vá­rosállamban, tavaly pedig szep­tember végéig 29 500. A fo­lyamat pedig egyre gyorsul, mert jönnek a pekingi kínaiak. Több a kárpótlási jegy, mint a kijelölhető földalap A megyei kárpótlási hivatal­ban érdeklődtünk, de sajnos nem kaptunk felvilágosítást arról, hogyan állnak jelenleg a beadott kérelmek elbírálásá­val, ezért az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatalt kerestük meg, ahol dr. Huszár László, az árverési főosztály osztályvezető-helyettese állt készségesen lapunk rendelke­zésére. — Sajnos, megyei adatok­kal nem tudok szolgálni, a tör­vény értelmében október 31-ig folyamatosan zajlott a hivata­lokban a kérelmek feldolgo­zása és elbírálása. Az ma már biztos, hogy lényegesen több lesz a kárpótlási jegy, mint amennyi földalap van. Az újabb földárverések elkezdése nem a kárpótlási hivatalon múlik. Az úgynevezett 2-es földalapok kijelölése még ta­valy tavasszal megtörtént, ak­kor a Földművelésügyi, és a Pénzügyminisztérium hatás­körébe tartozott ennek fel­ügyelete, majd a privatizáció­ért felelős miniszterhez került. A választások után újabb vál­tozás történt, a környezetvé­delmi, a PM, az FM és a priva­tizációs kormánybiztos ismét átnézte a kijelölt területeket, majd rábízták az FM-re, hogy az állami gazdaságok földterü­leteiből úgy biztosítsák a kije­lölést, hogy az okszerű gaz­dálkodás feltételei a gazdasá­goknál továbbra is meg le­gyen. Jelenleg tehát az FM-nél van az az ideiglenes lista, amelynek az egyeztetése most folyik. Az országos és a me­gyei kárpótlási hivatalokban már minden elő van készítve ahhoz, ha megkapjuk a végle­ges kijelölést, akkor az árveré­sekre egyből tudjunk moz­dulni. Természetesen figye­lembe kell azt is venni, hogy az árveréseket meg kell hir­detni és a törvényben megsza­bott 130 napos határidőn túl lehet azt megtartani. Vélemé­nyem szerint erre nyár elejénél előbb nem kerül sor. Mauthner

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents