Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

4. oldal 1995. január 17., kedd Megyei Körkép — Tamási És Környéke A városházán hallottuk A szemétszállítási díj alóli mentesítést január 1-jétől ismé­telten kérelmezni kell a pol­gármesteri hivatal jegyzőjéhez címzetten, írásban. Érdeklődé­sünkre elmondták, hogy az el­képzelések szerint bizonyos módosulások várhatók a szabá­lyokban: bővülne az alanyi mentesek köre, míg a méltá­nyosságból történő kedvezmé­nyek feltételei szigorodnának. A szemétszállítási szabályok rendeleti módosításáról - az eddigi gyakorlatnak megfele­lően - rovatunkban beszámo­lunk majd. Korábban már szóltunk arról, hogy január 4-én megtartotta alakuló ülését a cigány kisebb­ségi önkormányzat. A szervezet elnökének egyhangúlag Kalá- nyos Józsefet, elnökhelyettesé­nek Dobroveczki Józsefnét vá­lasztották. A kötelező formasá­gok után rögtön a dolgok sűrű­jébe vágtak a kisebbségi képvi­selők, akik határozatban kez­deményezték, hogy a települési önkormányzat képviselő-testü- lete vizsgálja felül a középisko­lák fenntartása kapcsán hozott döntését. Emlékeztetőül el­mondjuk, még az óév utolsó napjaiban határoztak úgy a vá­rosatyák, tekintet nélkül ennek költségeire, nem adják megyei fenntartásba ezen intézménye­ket. A törvényi előírásoknak megfelelően a közalkalmazotti és a köztisztviselői szférában kifizetik a tizenharmadik havi illetményeket. A hír nyilvános­ságra hozását azért tartották in­dokoltnak az illetékesek, mert olyan információk keltek szárnyra, hogy az önkormány­zat költségvetési megfontolás­ból csak részben kíván eleget tenni az ezzel kapcsolatos köte­lezettségének. Az új év első hetében mun­kaértekezleten értékelték az apparátus múlt évi munkáját és megbeszélték az aktuális fel­adatokat. Az esetleges módosu­lásokról, változásokról csak érintőlegesen esett szó. Kondor Károly teremtő világa A magunkfajta fényképező­géppel, golyóstollat, jegyzet- füzettel megyét járó ember­nek szemet szúrt Simontor- nyán a megállítótábla - NA­POSCSIBE MÁRKABOLT - és annak ellenére, hogy a tu-, lajdonos hirdetését olvastuk párszor, meg azzal is tisztá­ban voltunk, hogy nem hi-fi toronyra és nem is más elekt­romos herkentyűre számítha­tunk, benéztünk Kondor Ká­rolyhoz, s ott márkabolt okán megtudtunk egyet-mást. Egy nagy avitt íróasztalból, a rajta lévő telefonból, papí­rokból - füzetekből, mappák­ból -, egy-két székből és ren­geteg tojástartóból, tojásból és két mankóból áll itt a világ. Kondor Károly, a megítélé­sünk szerint példa értékű vál­lalkozó világa. Azt mondja, a betegsége, meg a mainál jobb piaci lehetőség kényszerítette rá a baromfikeltetésre, amit 1962-ben egy hatszázas gép­pel, piciben kezdett, majd egy másik hatszázassal bővítve folytatott, azt pedig egy tízez­res keltetővel fejelt meg. Ki- csiben-nagyban, két-három segítséggel 1965-től viszi a csibét. Sajátos világ ez, hiszen Kondor Károly száz százalé­kos rokkant, nyolcvan száza­lékos gondozott, de teljes ér­tékű munkát végez. A háború alatt támadta meg a gyermek- paralízis, mégis örökmozgó volt egész életében. Esztergá­lyos szakmát tanult, majd gyakorolta is a fővárosban, ám amikor egészsége megromlott - két évig kellett ágyban for­gatni -, akkor is diadalmasko­dott. Segítőkkel, a két mankó­val és a telefonnal, no meg széleskörű tájékozottsággal, egészséges önbizalommal „gyűri az ipart”, kiegészíti a tizennégyezer forintos rok­kantnyugdíját megélhetésre. Mert a simontomyai NA­POSCSIBE MÁRKABOLT neve mögött az „rejtőzik”, hogy Kondor Károly Tetra-H, Arbo Acres, Tetra SL és Bá- bolna-Harco csirkét keltet a Bábolna Brojler Kft-nek, s két Mercedes gépkocsival teríti azokat az egész országban. A telefonösszeköttetés a kft-vel és a gépkocsivezetőkkel meg­van, s a korábban leírt irodá­ból bonyolódik az üzlet. A gépkocsik naponta nyolc- száz-kilencszáz kilométert futnak. Korántsem teljes ezzel a tevékenységi kör, hiszen szezonban heti tízezer Hampshire csirkét keltet és ér­tékesít a megrendelőinek - február 10-én indulnak a Hampshirevel -, de naposka­csát és libát is forgalmaz - csirkéből, libából, kacsából előneveltet is kínál egyébként, s nagyobb tételben a tenyész­tőknek kiszállítja -, holt sze­zonban pedig a zárt, hárome­zer tyúkot számláló tojótelepe heti „termését”, az ötezer to­jást adja el. Vagy legalábbis megpróbálkozik vele, mert ez utóbbinak eléggé betett a Hol­landiából nemrég importált to­jás, mivel erősen visszavetette a hazai igényeket, a piacot. Néztük, hallgattuk, néha csodáltuk az örökmozgó em­bert, s az íróasztal közelébe tett mankókat a több lábon ál­lás jelképének is tekintettük. Nem tévedtünk. Kondor Ká­roly ugyanis a keltetés, az ér­tékesítés, a szállítás, a tojáela- dás mellett maga keveri a tá­pot - árusítja is -, mert így nincs kitéve más szeszélyei­nek, tápváltásnál nincs zavar, az állatok jól fejlődnek, s a gyógyszerfelhasználás is csökken. Ugye, elhiszik, érdemes volt megállunk Simontomyán Kondor Károlynál, a márka­boltban? Ékes László Február 10-én kezdik a Hampshire csirkék keltetését FOTO: GOTTVALD KÁROLY Közös munkával Az utóbbi négy évben a képvi­selő-testület tagja, korábban pedig állandó meghívottja vol­tam a közös tanács üléseinek itt, Nagykónyiban, ahova 1966-ban költöztem. Tehát azt is mondhatom, nem ismeretlen számomra az államigazgatási munka, de én sem vagyok ide­gen a faluban. A polgármes­ter-választáson független je­löltként indultam negyedma- gammal együtt, s a szavazatok 50,4 százalékát megkaptam. Ez a szám nemcsak azt mondja, hogy az eltelt évtizedek alatt megismerték munkámat és a családomat, hanem azt is jelzi, hogy joggal várnak el tőlem va­lamit a község érdekében. A falunk előbbrelépését segíthető cél­jaim közé a takarékos, ésszerű pénzügyi gazdálkodást tettem fő helyre, amit csak úgy valósíthatunk meg, ha minél több véleményt kérünk és veszünk figyelembe. Szeretném, ha a gondjainkat közö­sen oldanánk meg. Úgy gondolom, a lehető legtöbb pályázaton részt kell vennünk, hogy a tervezett évi költségvetésen felül is pénzhez jussunk. Mindebben számítok, mert úgy érzem, számítha­tok a praktikusan gondolkodó képviselő-testületre, a községházán dolgozó, jól felkészült munkatársaimra és a jó indulaté, megértő, segítőkész nagykónyi emberekre. Nem a sorrend, sokkal inkább a tény a fontos a következő célok megvalósításánál. A község működtetése mellett kulcsfontosságú­nak tartom az öregekkel való törődést, ugyanis ha az ember nem látja a múltat, akkor a jövőt sem, és számomra erkölcsi kérdés a fo­lyamatos odafigyelés mellett évenként legalább egyszer megkö­szönni nekik azt, hogy éltek. Pedagógus vagyok. Polgármesterré választásom óta heti hat órában tanítok társadalmi munkában fizi­kát és látom el az osztályfőnöki teendőket 7. osztályban, s a jövő­ben is szeretnék tanítani. Ugye, természetes, hogy jelentős feladat­nak tartom a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetben is az okta­tás-nevelés eredményességének a javítását? Ugyanígy gondolko­dom az egészségügyi alapellátás jobb feltételeinek biztosításáról, valamint a faluszépítésről is. Azt szeretném, ha a fő utcát májusra parkosítanánk - gondozott virágágyak lennének, a füvet nyírnák az önkormányzat alkalmazottai s ez példaként hatna a többi utca lakóira is. Meg kell oldani a vízelvezetést - különösen a kultúrház környékén -, s a medgyesi lehetetlen helyzeten változtatni kell. Az utóbbi településen hiányzik a szilárd burkolatú út, a kiépített járda és ez siralmas, ázsiai állapotot jelent, amit meg kell szüntetni. Ha kövesútra egyelőre nem is telik, járda azért épülhet. Életszükséglet a működőképes önkéntes tűzoltószervezet megalakítása, felszere­lése, egyrészt, hogy segíthessük az értékmentést, másrészt, mint régen, úgy most is „eljátssza” a közéleti szerepét. Hiszem azt, hogy a vállalkozások egyszer - talán nemsokára - felfelé indulnak, s ezt, valamint számuk növelését segítendő, támogatni kívánom, kíván­juk őket akár hely biztosításával, akár kedvezményes bérleti díjjal, akár más módon, hiszen munkahelyeket teremtenek. Ha már itt tar­tunk, elmondom, a közhasznú munkások számát kettővel szeret­nénk növelni az idén és remélem, kívánságunk meghallgatásra ta­lál. Tisztázni kell és lezárni is a szomszédos községekkel a va- gyonmegállapodást, ápolni a helyi kulturális értékeket. Ha a céljaim háromnegyed részét sikerül megvalósítani úgy, hogy aki bejön a faluba, annak szembetűnik a változás, akkor elé­gedett leszek. Egy biztos: a kónyiak érdekében minden kis lehető­séget megragadok. Bemutatkozott: Csató Iván Vállalkozókat hívnak A belecskai önkormányzat bérbe adná a tulajdonában lévő volt varroda épületét, ami a ko­rábbi tevékenység folytatására, illetve csomagolásra is hasz­nálható. Ugyancsak bérlőt ke­resnek az egykori termelőszö­vetkezeti gépműhelyre is, ami szintén az önkormányzaté, s amiben vasipari munkákat le­hetne elsősorban végezni. Be- lecskán a munkaerő adott - ezért is próbálkozik az önkor­mányzat a foglalkoztatási gon­dok megoldásával -, a feltéte­lekről dr. Jakab Róbert polgár- mester, illetve Bárdos Lászlóné körjegyző ad felvilágosítást. Behatárolt lehetőségek Ozorán Egymillió forint vissza nem té­rítendő támogatást kapott az ozorai önkormányzat az iskola fűtésének korszerűsítésére - a négymilliós beruházás a sze­zonra befejeződött és lehetősé­get adtak a templom fűtésére is, amit külön óra mérése alapján fizet az egyház, s a tartály bér­leti díjához is hozzájárul -, s a közmunkások foglalkoztatását segítő munkaszervező mene­dzser béréhez is háromszázhat- vanezeret biztosítottak az Or­szágos Fejlesztési Alapból. E két hír meg is alapozhatná a bi­zakodó hangulatot, hiszen az egymillióból elkészíttethetik a községháza központi fűtését, a közmunkások foglalkoztatásá­hoz pedig megvan a szakember. Igenám, csak az utóbbinál van egy „kis” bibi: állítólag a tava­lyi háromszázmillió helyett idén nyolcvanmilliót kap a me­gyei munkaügyi központ erre a célra és félő, hogy a tavalyi hu­szonnyolc közmunkást nem tudják foglalkoztatni Ozorán az idén. Nagy gond lenne - mond­ják -, ha ezt a kis munkát is el­veszítenék. A költségvetési számokat egyébként ismerik a község ve­zetői és azt mondja Schranz Istvánná polgármester, hogy a kevéske pénz szűkén fedezi a működési költségeket. Nagy érvágás az energiaár-emelés, hiszen azt nem kompenzálják. A fejlesztés behatárolt. Szeren­cse, hogy tavaly gyártottak ezer darab járdalapot, így a Hu­nyadi, ismertebb nevén a Sár utca vízelvezetését megoldhat­ják. Ugyancsak tavaly vásárol­ták meg pályázati pénzből a tíz köbméter tölgyfát, illetve a tíz köbméter cserfát, ami a fafara­gótáborhoz elég lész, a munka­díjhoz viszont pályázati pénzt akarnak nyerni. Úgy tervezik, az elkészítendő alkotásokból bővítik a játszóteret, Tótihoz pedig egy címeres beköszöntő­táblát tesznek. Gondolnak a lakosság tájé­koztatására, friss információval való ellátására is: Torgyán dok­tort, a kisgazda pártvezér-poli­tikust meghívták egy találko­zóra, s terveznek más lakossági fórumot is február elejére, amelyre dr. Benkő András, dr. Dávid Ibolya, dr. Nádori László és dr. Pálos Miklós országgyű­lési képviselőt hívják és várják. Kupa Mihály ex-pénzügymi- nisztert is szívesen látnák. Nagy utazás Rozikával. Rozika, a fajtiszta korcs „törzskönyvezett” hajtója ölében, csendben tette meg a nagy utat a hajtóvadászat kezdetéig a gyulaji erdő sáros útjain, hogy aztán végre kielégítse ösztöneit, aztán kedvére ugathasson. gottvald károly

Next

/
Thumbnails
Contents