Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-03 / 285. szám

10 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. december 3., szombat Milyen megyét szeretnénk? Agrárszövetség: KDNP: szélesebb jogkör Munkáspárt: van pénz hatáskör-bővítés — Az 1990. évi önkormány­zati törvény lényegében meg­változtatta a régi megyerend­szert, csökkentette annak szere­pét - mutatott rá Papp Nándor, az Agrárszövetség megyei listá­jának vezetője. — Hatásköre, feladata első­sorban a megyei intézmények irányítása, középszintű szolgál­tatások teljesítésére korlátozó­dott. Gazdátlanná váltak olyan feladatok, mint a térségi fejlesz­tések, rendezések, az idegenfor­galom, a települések közti egyeztetések. Az önkormányza­tok közül is sokan több szakmai segítséget vártak volna. Az el­múlt évek során bebizonyoso­dott, hogy az önkormányzati megye feladatait és hatáskörét bővíteni kell. A törvényalkotók szerint a mostani közvetlen pártlistás választással az eddi­gieknél szélesebb felhatalma- zottságú testület jön létre. Véleményem szerint a megyei közgyűlésnek az eddigieknél erőteljesebben és hatékonyab­A rendszerváltást követően a hazai államépítés decentralizált irányítási modellt célzott meg. A hierarchikus, végrehajtó jel­legű tanácsrendszer helyébe önkormányzati struktúra lépett. Az önkormányzatokról szóló törvény megteremtette az al­kotmányos alapokat a hatalom decentralizált gyakorlásához. Az önkormányzatok rendelkez­nek szervezeti és döntési önálló­ságuk alkotmányos garanciái­val. Az önkormányzati törvény 1994-es módosításával a megyei önkormányzati közgyűlés tagja­inak megválasztásának módja a legjelentősebb látható változás. A FIDESZ úgy gondolja, hogy a központi hatalom híven követi elődje hagyományait abban a tekintetben, hogy a fent említett hatásköröket és az új finanszí­rozási normákat a választás eredményétől teszi függővé. Ezért ma még pontosan nem de­rül ki, hogy a kormánypártok ál­tal deklarált szándék - mellyel a megyéket erősítenék - mit tar­talmaz. Meglátásunk szerint hiba lenne, ha nem a jelenlegi Bartha Sándor, az FKGP me­gyei szervezetének elnöke és lis­tavezetője szerint e lényeges kérdés megválaszolásakor, vagy bármilyen javaslat megfo­galmazásakor elengedhetetlen, hogy milyen középszintű igaz­gatás kiépítése jelölhető meg célkitűzésként. A válaszadás természetesen nem korlátozható egy-egy területre. Középszinten is határozott szerepkört kell biz­tosítani a Tolna Megyei Önkor­mányzatnak, s jó együttműkö­dést kell kialakítani a települési önkormányzatokkal is. Közös feladat a területfejlesztési lehe­tőségek szakmai kidolgozása és megvalósítása. Az önkormány­zatok a központi költségvetés­ből kapott támogatásból gaz­dálkodnak, valamint saját bevé­telből és helyi adókból. A pén­zeszközök takarékos és célzott felhasználásával elősegíthetek és megvalósíthatók azok a fel­adatok, melyek az állampolgá­rok jobb jövőjét biztosítják. A közművelődés fejlesztésben na­gyon fontos az oktatás maga­sabb szintre emelése, a pedagó­gusok szakirányú végzettsége, továbbképzése, így megvalósít­ható a jövő nemzedék magasabb szintű műveltsége. A szociális ellátás, egészségügy fejlesztés területén elengedhetetlen a kór­házi ellátottság, a műszerezett­ség fejlesztése, kistelepüléseken a tényleges háziorvosi szolgálat, ban kell közreműködni a térség és a megye gondjainak megol­dásában és mindent elkövetni annak érdekében, hogy ehhez minél több kormánypárti segít­séget kapjunk. El kell készíteni á kistérségek komplex fejlesztési programját, a települések együttműködési lehetőségeit. Fontos, hogy folytatódjanak és megvalósuljanak az infrastruk­turális fejlesztések, kiemelten kezelve a víz, szennyvíz, úthá­lózat, telefon fejlesztéseket, a gázprogramot. A falusi munka- nélküliség egyes falvainkban különösen aggasztó, annak közvetett morális és kedvezőt­len társadalmi hatásai még fel nem mérhetőek, ezen a téren is nagyon sok tennivaló volna. A megyei közgyűlésnek a jö­vőben is biztosítani kell a me­gyei intézmények zavartalan, de ugyanakkor takarékos működé­sét. Szorosabbá kell tenni a me­gye és a helyi önkormányzatok kapcsolatát, együttműködését, nem feladva az önállóságot. lehetőségekből indulnánk ki. A FIDESZ véleménye szerint a Megyei Közgyűlésnek az eddi­giekkel ellentétben szerepet kell vállalnia a munkanélküliség ál­tal sújtott hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásában, az újonnan felálló kamarák, a Vál­lalkozói Központ és a gazdasági szféra meghatározó szereplői közötti koordinálásban a megye infrastrukturális és gazdasági fejlesztése érdekében. Vállaljon nagyobb szerepet a terület- és településfejlesztésben, a kör­nyezetvédelmi tevékenységek­ben, a megyei idegenforgalom fejlesztésének koordinálásában. Mivel Magyarország is csat­lakozott a helyi önkormányza­tok európai kartájához, a me­gyei önkormányzatokat nem le­het a többi önkormányzatok fölé helyezni, szerepüket a területfej­lesztési törvényben lehet és kell korlátozni, újraelosztó szerepe is természetesen csak eszerint valósulhat meg. Ezért úgy gon­doljuk, hogy partnere kell, hogy legyen a többi települési ön- kormányzatnak. * a szociális rászorultság esetén a gondozónői ellátás megvalósí­tása. A gazdaságfejlesztés és vállalkozásfejlesztés területén a helyi önkormányzat elősegítheti és támogathatja a vállalkozáso­kat a helyi érdekek érvényesü­lése alapján. Megemlíteném a falusi turizmus lehetőségeinek bővítését, a melegvizes gyógy­fürdők, parkerdők fejlesztését. Ehhez kapcsolódóan elhanya­golhatatlan feladat a környezet- védelem, itt is - pl. az atomhul­ladék kezelése, vízgazdálkodás, csatornázás, légszennyezettség csökkentése, közutak tehermen­tesítése - van tennivaló. Egy ilyen program természe­tesen munkahelyteremtéssel is jár, segít a munkanélküliség ke­zelésében. Az állampolgárok széles körében fel kell merülni az igénynek, hogy személyesen vegyen részt saját életkörülmé­nyeinek javításában. A helyi kö­zösségek bevonásával a terve­zés, szolgáltatás hasznosnak bi­zonyulhat az önkormányzatok számára. A források feltárása, a település fejlesztése hatéko­nyabb lehet. Az állampolgári aktivitás megnövekedésén ke­resztül jobban elősegíthető a fej­lődés minden téren. A befizetett adók visszafordíthatok így a költségvetésből a területfejlesz­tés minden régiójában. Dióhéj­ban ez az FKGP koncepciója, mellyel a MIEP is egyetért. — Szükséges lenne bővíteni a megyei önkormányzat jogköreit és feladatköreit - állapította meg Csorna József, a KDNP lis­tavezetője. — Méghozzá olyan módon, hogy erősítse az ön­kormányzatiság szerepét, se­gítse a területi koordinációt. Biz­tosítsa területi szinten az állam és az önkormányzatok partner­ségét. Ésszerű feladatmeghatá­rozással és szervezéssel csök­kentse a közigazgatási költsége­ket. Össze kellene kapcsolni az önkormányzati feladattelepítést az államigazgatási eszközrend­szerrel, illetve a feladatokat a hatáskörökkel. Ezt úgy kellene megoldani, hogy elkerüljük a szervezeti önállóság korlátozá­sát, illetve esélyt sem adjunk a központosítás közvetettebb formájának térnyerésére. Bőví­tendők a megyei önkormányzati feladatkörök, a kötelező szolgál­tatások (oktatás, egészségügy, szociális ellátás). Lényeges, hogy a megyei ön- kormányzat területfejlesztési feladatokat kapjon. Ide értve a megyei és települési érdekelt­ségű önkormányzati infrastruk­túra területi (térségi) fejleszté­sét, a terv- és programkészítési, környezetvédelmi feladatokat, az idegenforgalmi területi érde­kek egyeztetését, a megyében — Olyan megyét szeretnénk, melynek feladata nem merül ki az intézmények fenntartásában, s nem szeretnénk olyan megyét, amelyik rátelepszik a községek, városok önkormányzataira - hangsúlyozta Priger József, aki pártonkívüliként vezeti az MDF listáját. — Éppen ellenkezőleg: több segítséget kellene adni a fejlesztés, az ellenőrzés terén. Változatlanul az a vélemé­nyünk, hogy a közvetlenül a minisztériumoknak felelős de- koncentrált szervek egy része a megyei önkormányzat kereté­ben működhetne, olcsóbban, ha­tékonyabban, mint jelenleg. A megyei feladatok ellátása sokkal célszerűbb lenne a testület irá­nyításával. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni azt az igényt, hogy a me­gye rendelkezzen bizonyos pénzösszeggel - akár az utóla­gos elszámolás kötelezettsége mellett - az aktuális tennivalók ellátására. Elsősorban az elemi csapások, balesetek anyagi el­lentételezése jöhet szóba ezen a téren: a jelenlegi gyakorlat ér­telmében ilyen ügyekben a köz­A módosított választási tör­vényből fakadóan a megyei ön- kormányzatok erősen átpoliti­záltak lesznek. Ennek ellenére a szocialisták azt szeretnék - és minden erejükkel azon lesznek -, hogy a közgyűlés munkájá­ban ne a pártszempontok érvé­nyesüljenek, hanem a területi érdekek jelenjenek meg, munká­jában a szakmai szempontok domináljanak. Közszolgáltatási feladatköré­ben kiemelten, stratégiai ága­zatként kell hogy kezelje az ok­tatási, kulturális és népjóléti fel­adatainak ellátását, biztosítania kell ezen feladatainak zavarta­lan működését. Tolna megye a térkép szerint „központban" fekvő megye, azonban térségi és gazdasági kapcsolatait, a letelepedett vál­lalkozások számát tekintve - megítélésünk szerint - a perifé­rikus megyék közé sorolható. Ennek a holtpontról való ki­indulásnak lehetnek sarokkövei az alábbiak, mint önként vállalt feladatok: — Megfelelő kommunikáció létrehozása a megyei közgyűlés és a települési önkormányzatok között, mely kölcsönös informá­cióáramlást tesz lehetővé. Ez alapján létre kell hozni egy me­gyei gazdasági katasztert, mely nélkül nem képzelhető el egy lévő hátrányos helyzetű térsé­gek felzárkózásának segítését, a foglalkoztatás térségi, kistérségi feladatainak támogatását. Szá­mottevő kell legyen a megyei önkormányzatok szerepe az inf­rastrukturális önkormányzati fejlesztések előkészítésében és megvalósításában. A környe­zetvédelemben a megyék foko­zottabb szerepvállalására van szükség, mivel ez szorosan ösz- szekapcsolható a térségfejlesz­téssel és a foglalkoztatással. A megyének kellene összefogni és szervezni a regionális gazdasági erőforrások mobilizálását, nem­zetközi kapcsolatok létesítését. Államigazgatási feladatok kor­szerűsítésével és kiszélesítésé­vel párhuzamosan karcsúsít­ható lenne a területen létrejött dekoncentrált közigazgatás. Az általam elmondottaknak akkor van igazán értelme, ha mindeh­hez hozzárendelődik a finanszí­rozás lehetősége úgy, hogy ne kerülhessen valamiféle újrae­losztási pozícióba a megye. Összefoglalva: szélesebb jo­gosítványokkal rendelkező, ha­tározott irányvonalú térségi inf­rastruktúra, intézményi és gaz­daságfejlesztő lehetőségekkel felruházott, gondoskodó, de a településekre rá nem telepedő megyét szeretnénk. ponti szervekhez kell fordulni. Az új megoldás bevezetése megkövetelné a szabályozási rendszer változtatását is, ami egyébként most nem túl szeren­csés. Ugyanis az ebből a rend­szerből következő pénzelosztás nem a feladathoz, hanem a fej­kvótához igazodik. Ez a szisz­téma természetesen néhány megyének jó, néhánynak vi­szont - így Tolna megyének is - meglehetősen rossz. Nehéz megérteni azt is, hogy központilag miként lehet köz­vetlenül kapcsolatot teremteni a helyi önkormányzatokkal. A megfelelő kontaktus megvalósí­tása érdekében feltétlenül szük­séges lenne egy középszintű szerv - ez lehetne a megyei ön- kormányzat, mely közvetítené is a különböző helyi gondokat, megoldási javaslatokat is adna. A testületről szólva elmond­ható, hogy a képviselők az el­múlt négy évben a realitások ta­laján álltak, jól mérték fel a lehe­tőségeket. Amennyiben a kö­vetkező testület is ezen az úton jár - s ez bizonyára így lesz - akkor nincs ok az aggodalomra. vállalkozásbarát megye. — Az egyedi településfejlesz­tési érdekek egységes területfej­lesztési érdekké - akár kis, akár nagytérségi - való integrációjá­ban szerepet kell, hogy kapjon a megyei közgyűlés, hisz ahogy van városkép, ki kell hogy ala­kuljon egy megyekép is. Ezért előkészületeket kell tenni a területfejlesztési taná­csok létrehozásának elősegítése érdekében, mely az előzőekhez kapcsolódóan részt vesz, segít­séget nyújt az elmaradott, illető­leg depressziós térségek prog­ramjainak kidolgozásában. — Jelentős feladatot kell kapnia a megyei közgyűlésnek a környezetvédelem területén, többszereplős részvétellel régiós hulladékgazdálkodási terv ki­dolgozásában. — Ha igaz az, hogy egy or­szág életében húzóágazat lehet az idegenforgalom, miért ne le­hetne az egy megye életében? Az itt említettek csak kiinduló pontjai lehetnek egy olyan tele­pülési és megyei önkormányzati közös munkának, melynek megvalósítása nélkül Tolna me­gye megmarad egy stagnáló, gazdaságilag visszafejlődő me­gyének, melynek polgárai más megyék városaiban vállalkoz­nak és a várt tőkebeáramlás he­lyett elkezdődik a kiáramlás. Fejlett, korszerű iparral és újra virágzó mezőgazdasággal rendelkező, a ma még munka- nélküli segély keserű kenyerét fogyasztókat is foglalkoztató, jó­létben élő lakosságú megyét szeretne a Munkáspárt, amely­ben eltűnnének a városoknak és falvaknak peremén ma még gyakran meglévő elmaradott kerületek, visszaélésektől men­tes, tisztult közélet lenne, a mai­nál lényegesen magasabb le­hetne a műveltségi szint és kor­szerűbb az egészségügy, s en­nek révén magasabb az átlagé­letkor - és lehetne sorolni to­vább a kívánságokat. De tudjuk, ilyen maximális igénnyel ugyan fel lehetne lépni, de ennek nem sok lenne a realitása. A XX. szá­zad utolsó évtizedének gazda­sági, politikai viszonyai nem szerepelnek majd történelmünk legfényesebb korszakai között. Újjá kell építenünk az egykor virágzó mezőgazdaságunkat. Tolna megy hajdan az ország­nak egyik legfontosabb mező- gazdasági területe volt. Biztosí­tani kell a szövetkezeti, a ma­gán, az állami és az önkor­mányzati vagyon egyenjogúsá­gát. A Munkáspárt támogatja a többszektorú mezőgazdaságot, de alapelve, hogy a föld magán- tulajdona ne szülhessen tőkés nagybirtokokat. Tolna megye egykor jóhírű építőiparral rendelkezett. Énnek — Az önkormányzati tör­vény módosításával a megyei önkormányzatok helyzete, sze­repe jelentősen megváltozik. Az SZDSZ következetesen képvi­seli azt a véleményt, hogy a me­gyék ne kerüljenek a települé­sekkel szemben hatalmi pozíci­óba - húzta alá Stocker Antal, a szabaddemokraták listaveze­tője. — E nézethez hűen az SZDSZ a megyei kormányzás­ban a partnerség elvére épít és a korábbinál nyitottabb politizá­lást kíván folytatni. Az a cél, hogy a települési önkormányza­tok, az egyes településtípusok és a megye sajátos tájai, kistérségei gondjait a közgyűlés közvetle­nül érzékelhesse és az érintet­tekkel közösen találjon rájuk megoldást. A megye települési önkormányzataival való szoros együttműködés mellett fontos feladat a megye társadalmát és gazdaságát összefogó szerveze­tekkel (kamarákkal, civilszerve­zetekkel, stb.) való kapcsolat- rendszer intézményesítése. Tu­datos településfejlesztési politi­kához nélkülözhetetlen egy fej­lesztési koncepció, amely azt cé­lozza meg, hogy a megye sajá­tosságaiból a hátrányokat csök­kentse, az előnyöket pedig fel­erősítse, s e céloknak rendeli alá eszközeit. Tolna megye társadalma, gazdasági szerkezete, infrast­ruktúrája, környezeti állapota, településszerkezete számtalan ellentmondás hordozója, jelen­tős területi különbségek feszítik, ugyanakkor fellelhetők a kilába­A Művelődési és Szabadidős Intézmények Tolnatáji Szövet­sége négy évvel ezelőtt, 1990-ben jött létre - egy meg­szűnő megyei kulturális funkció hiányában - a közművelődés szakmai képviseletében. Tolna megye hagyományok­ban és kulturális értékekben az ország egyik leggazdagabb me­gyéje. A társadalmi aktivitásnak ez ma fontos forrása. Szerveze­tünk civil szervezet - a megyé­ben listát állító egyetlen ilyen -, így mindazokat képviselni kí­vánja, akik hisznek az azonos gyökerek, a hagyományok ösz- szetartó erejében, s abban, hogy az iparágnak fejlesztése elen­gedhetetlen a kátyúból való ki­mászáshoz. A megnövekedő foglalkoztatás megalapozhatná egy újabb lakásépítési program kidolgozását és megvalósítását. Ebben számottevő szerep jut­hatna a megyei és a helyi ön- kormányzatoknak is. Tolna megye jó lehetőségek­kel rendelkezik a korszerű ipar fejlesztéséhez. A híradástech­nika újra telepítése a legfejlet­tebb, legkorszerűbb technikát je­lentené területünkön. Törekedni kellene arra is, ha atomerőmű­vekkel kívánják az elektromos ipart fejleszteni, az a paksi Ato­merőmű bővítésével történjen. Ez újabb foglalkoztatási lehető­ségeket biztosíthatna. Nem fe­ledkezhetünk meg a fejlett élel­miszeripar további működteté­séről sem. Mindenütt kelendőek húsipari és konzervipari termé­keink. Jogos lehet a kérdés: honnan szerezhetünk pénzt az elképze­lések megvalósításához? A Munkáspárt azt vallja, nem igaz, hogy hazánkban nincs pénz a gazdaság fejlesztésére. A pénz kerüljön oda, ahol azt a legjobban hasznosíthatják. Új adó- és hitelpolitika és infláció- ellenes intézkedések révén, a belső piac bővítésével, valamint a pénzügyi politika egyéb esz­közeivel a szükséges összegek előteremthetők. lás irányai és garanciái is. A me­gyében sok elmaradott kistele­pülés van, kedvezőtlen a kor- összetétel, lassú a privatizáció, elmaradott a telekommuniká­ciós rendszer, stb. Ugyanakkor a megyeszékhelyen viszonylag fejlett a szolgáltatási szektor, az átlagosnál jobban képzett a munkaerő, a sokszínű, változa­tos természeti és társadalmi adottságok a kilábalás többté­nyezős esélyeit kínálják. Alapvetően változtatni kell a megye érdekérvényesítési stra­tégiáján, hiszen olyan térségről van szó, ahol a közeljövőben je­lentősen elmélyülhetnek a vál­ságjelenségek, amelyek néhol már most is tapasztalhatóak. Döntően azonban nem a kor­mányzati támogatásra, hanem saját erőforrások mozgósítására kell építeni, amelyben a megyei önkormányzat fontos szerepet játszhat. Különösen fontos az, hogy összefogjuk, szakmailag és ko­ordinációval segítsük a megye gazdasági és infrastrukturális fejlődését célzó kezdeményezé­seket. A megyei önkormányzat feladata az intézmények mű­ködtetésén túl elsősorban az, hogy fórumot szolgáltasson az érdekegyeztetés és koordináció számára és segítséget nyújtson szakismereteivel, információi­val, szervezetével, kapcsolat- rendszerével és forrásaival. A megyei önkormányzat kiterjedt nemzetközi kapcsolatait az ed­digieknél sokkal célirányosab­ban a térség fejlődésének szolgá­latába kell állítani. ez szellemi és anyagi gazdago­dás forrása is lehet. Magyaror­szágon ezer éves hagyomány a megye is, ezért akarunk megyét, de csak olyan megyét, amely a törvényben előírt feladatokat színvonalasan ellátja, de nem hatalmi szóval, hanem segítő szándékával, szaktudásával áll a települések mellett. Lehetősé­gei szerint megerősíti és képvi­seli a helyi és kistérségi kezde­ményezéseket. Bízunk abban, hogy szervezetünk, a Tolnatáji Szövetség szakmai ereje mások­kal együttműködve társadalom- formáló erőt jelenthet égy ilyen megyében. FIDESZ: partneri szerep FKGP-MIEP: átfogó koncepció MDF: feladat-központúság MSZP: kiindulópontok SZDSZ: partnerség Tolnatáji Szövetség: híven a hagyományokhoz

Next

/
Thumbnails
Contents