Tolnai Népújság, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-17 / 297. szám

Egy hölgy, aki mindent tud a szexről Egy hét múlva megmondom Nem kérdeztem tőle, hogy hány éves, igaz ezt egy hölgytől nem is illik, bár bevallom őszintén, saccolgattam magamban. Hiába, aki ilyen kényes témában „utazik”, vállal­nia kell, hogy gyakran mérlegre teszik. Két gyermek, egy 13 éves lány, és egy 17 éves kamasz fiú édesanyja. Ehhez képest viszont nagyon jól tartja magát, hiszen nem néz ki többnek, mint hu­szonhét. Egy hölgy, aki mindent tud a szexről, legalábbis elmé­letben. (A gyakorlatról nem mer­tem érdeklődni.) Mióta megsze­rezte a diplomáját, előadásokat tart fiataloknak, serdülőknek a szexuális életről, a védekezésről és az ezzel kapcsolatos problé­mákról. Majd két évig a felnőttek problémáiban igyekezett segíteni Priskin Zoltánná, olyanoknak, akik a nem kívánt terhességüktől szerettek volna megszabadulni. — Az emberben csak ott buj­kál a kisördög, ne vegye rossz néven, de megkérdezem, aki ennyit beszél a szexről, mint ön, annak bizonyára nincsenek pár­választási, együttélési gondjai? — Szerencsés vagyok, mert jól választottam. Hogy ez akkor mennyire volt tudatos, arra már nem emlékszem, de az idő ben­nünket igazolt. Az akkori meg­ítélés szerint majdhogynem „idős” fejjel, 23 évesen kötötték be a fejemet. A férjemmel Sze­geden egy táncos helyen, afféle mai diszkóban ismerkedtünk meg. Szerelem volt az első lá­tásra. Rá egy évre megszületett a fiam. Azóta eltelt 18 év és úgy érzem, nem választottam rosszuk — A férjét nem zavarja, hogy a felesége arról ismert a városban - hiszen a helyi rá­diókban is van állandó műsora hogy sze­xuális felvilágosító előadásokat tart? — Eleinte kicsit furcsállotta, de mára már beletörődött. Néha viccelődik velem, ez egyébként jellemző a gyermekeimre is, akik már megkérdezték tőlem, „mondd anyu, nem unalmas ennyit beszélni róla?” — Önnek voltak-e hasonló problémái kamaszkorában, és ha igen, kivel beszélte meg? — Bár nagyon szoros családi kötelék volt a miénk, de nem volt szokás gyermek­koromban a szexualitásról érdeklődni. Ha volt valamilyen problémám, inkább szak­könyvekből próbáltam rá választ keresni. De úgy látszik, erre volt már akkor is érzé­kem, mert a főiskolán a szakvizsgámat a serdülőkori gyermekek fogamzásgátlásáról írtam, ami abban az időben szokatlannak számított. — Kapott-e már olyan kérdést, ami Ön­nek is nehézséget okozott? — Igen, egyszer megkérdezte tőlem egy 17 éves fiú, az egyik előadásom alatt, hogy ha gumióvszert használnak a férfiak, akkor az milyen érzés a nőknek. Hirtelen nem tudtam mit mondjak, mert tapasztalatból Priskin Zoltánné erre nem tudtam válaszolni. Abban marad­tunk, hogy egy hét múlva megmondom. Az eset után a férjem viccelődött is velem amikor az abortusz ügyekhez kerültem, mondván, reméli, nem kell művi vetélésen is keresztül mennem ahhoz, hogy beszélni tudjak majd róla. — Két évig felnőttek panaszait, prob­lémáit hallgatta, majd újból visszatért a fia­talok közé, miért? — Én nagyon szeretem ezt a korosz­tályt, bár sokan panaszkodnak még a szü­lők közül is, hogy a kamaszok nehezen ke­zelhetők. Az én alapelvem, hogy partner­nek kell tekinteni őket és ez a saját gyer­mekeimre is vonatkozik. A lázadásaikat el­fogadom, néha lenyelem ha valamit más­képpen csinálnak mint ahogy azt várná tő­lük az ember, de nagyszerű humoruk van, érzelgősek is, miközben ezt nyegleséggel leplezik. Tudni kell kezelni őket. A legtöbb családban az a baj, hogy nincs idő egy­másra, nincs idő beszélgetni. Az abortusz ügyeknél, ha már megtörtént a baj, a legy­gyakoribb eset az volt, hogy az anya sírva kiabált, hogy „pedig én mindent elmond­tam neki.” Nem elmondani kell, hanem meghallgatni őket. — A mai szülőket sem lehet igazán okolni, hiszen mi sem ideális légkör­ben, nyitottságban nőttünk fel. Nincs tehát mit kulturáltan átadni. — Én mégis azt mondom, hogy minden a szülőn múlik. Már a kis­gyerek is kérdez, csak van aki erre úgy reagál, hogy „ez nem rád tarto­zik”. Ha ezt gyakran hallja, akkor egy idő után nem kérdez, de ez nem jelenti, hogy nem foglalkoztatja a do­log. A serdülőkorban pedig magára marad. Nézzünk őszintén magunkba, mit mondunk a középiskolába kerülő gyermekeinknek? „Semmi mással ne foglalkozz, csak a tanulással.” Pedig ez az a kor, amikor nem csak a világ­ban való helyét keresi az ember, ha­nem még érzelmileg is a legvédtele­nebb, ráadásul hormonálisán is „beé­rik”. Vagyis megjelenik a szerelem az életében, ami törvényszerű, és az, hogy mennyire kiegyensúlyozott lesz majd a párkapcsolata, az nagy részt ezen a pár éven is múlik. Na­gyon fontos tehát, amikor igényli, megértő társai legyünk a gyermeke­inknek, amikor pedig elkezdődik a szülőről való leválás, hagyjuk őket boldogulni. Tudom, hogy nem köny- nyű megtalálni a helyes arányokat, de az őszinte beszélgetés a gyerekkel mindig segít. — Pár évet a felnőttek gondjaival is eltöltött, miben mások azok a problémák? — Minden házasságnak vannak fotó: ótós buktatói, ha nem alapvetően ellenté­tes beállítottságú emberek kerültek össze, akkor türelemmel, empátiával min­den kapcsolat megmenthető. Ehhez persze az kell(ene), hogy egy vita, veszekedés úgy záruljon, hogy mind két félben elinduljon legalább a kétség, hátha igaza van a másik­nak is. Ebből az alapállásból már lehet kompromisszumot kötni. A szexuális élet­tel nagyon sok házasságban baj van, a leg­rosszabb az, ha már egymással sem beszél­nek róla. Ezzel együtt kialakul a fásultság és az elhidegülés, illetve a külső kapcsola­tok keresése. Mindez azért is veszélyes, mert a gyerekek kétféleképpen reagálnak arra, amit látnak. Vagy úgy, hogy ezt így kell csinálni, a családi élet az azt jelenti amit tapasztal, vagy úgy, hogy teljesen el­veti még a család gondolatát is, mert azzal azonosítja amit lát és abból elege van. Ezért mondják a szakemberek, hogy mindenről a felnőttek tehetnek és minden lényeges tu­lajdonság, amely meghatározhatja az éle­tünket, már gyermekkorunkban eldől. Mauthner A szépség szolgálaté ban A Stella Welt cég elnökasszo­nyával, Simó Tiboméval a nemrégiben Szekszárdron meg­rendezett egésznapos fod­rász-kozmetikai bemutató al­kalmával beszélgettünk a Stella Welt cég termékeiről, a divat­ról... — Mi a Stella fő profilja, s milyen termékeket forgalmaz? — A legfontosabb tevé­kenységünk, hogy folyamato­san látjuk el a fodrászokat és kozmetikusokat anyagokkal és eszközökkel, itt az üzletek tel­jes felszerelését értem, az olló­tól a kozmetikai székig. Mit je­lent ez? Négyezer olyan áru­cikkünk van, amely a fodrász, a kozmetikai üzletekben, s az otthoni házi szépségápolásban szolgálja a szépséget. Egy-egy termékkel csak akkor lépünk piacra, ha saját szakembereink már kipróbálták, megtanulták a termékekkel kapcsolatos eljárá­sokat. így tanfolyamokat tu­dunk szervezni, hisz alapvető fontosságú, hogy a szakember a termékeket a leghatékonyabban tudja alkalmazni. — A közeljövőben egy újabb nagy rendezvényen látják ven­dégül a szépségszakmát. — Egy olyan átfogó divat­fórumot rendezünk 1995 febru­árjában, ahol a fodrász-kozme­tikus bemutató mellett divat- bemutatóval is várjuk az érdek­lődőket, meggyőződésünk ugyanis, hogy a divatirányzatok ezekben a szakmákban szoro­san kapcsolódnak egymáshoz. Elsőként kívánjuk Magyaror­szágon egy ilyen divatfórum keretében a holnap technikájá­val a jövő szolgáltatásait felvo­nultatni. — A Stella - a szekszárdi bemutatón már láthatták a szakemberek - egy új kozmeti­kai felfogás, eljárás felé nyitott. — Eddig a kozmetikusok csak a dekoltázsig kezelték a vendéget. A jövő a fejtetőtől a lábujjig való kezelési eljárásé. Ez egy ősi kínai masszázs tech­nológiájára épül, kiegészítve az akupuntúra, az akupresszúra, a reflexológia és a nyirokérrend­szer kezelésével a tipho terápi­ával. Ezek olyan módszerek, amelyekhez magas kozmetikai tudás szükséges. A módszere­ket komoly tanfolyam kereté­ben tudják a kozmetikusok el­sajátítani. — S mennyivel lesznek szebbek, fiatalabbak a nők (s a férfiak is) ezzel az új kezelési el­járással? — A mai kor emberének szervezete, s így bőre, haja a környezeti hatások miatt nagy veszélynek van kitéve. Cél­szerű az egész testet ápolni, hisz az összhatás akkor jó, ha a hajtól a lábig egyformán ápol­tak vagyunk. Az általunk for­galmazott és használt anyagok csak növényi alapanyagokból állnak, ami igen fontos, hiszen bőrbarát, nem roncsolja a hajat, kitűnő hatóanyagaikkal beé­pülnek a szövetekbe. A fodrá­szoknak ajánlott termékeink például a teljes hajápolást fog­ják át. Tehát nemcsak festést, hanem pakolást, balzsamozást, kondicionálást, méghozzá olyan kiszerelésben, hogy a termékek otthon- házilag is használhatók legyenek. — Milyen a jelenlegi divat- szín a női hajnál? — A meleg színek. A kel­lemes vörös árnyalatok, s a barna szín minden árnyalata. A legfontosabb még a színek előtt az ápolt haj a fejbőrtől a hajvé­gekig. — S a kozmetikában ? — Amint már említettem, nem „vesszük” ki az arcot a testből. A jó kozmetikus az egész testet ápolja, illetve ad tanácsokat a házi ápolásra. Termékcsaládjaink úgy kerül­tek összeállításra, hogy a szép, szakszerűen ápolt arc mellett minden megtalálható, ami a test más részeinek ápolásához, a hi­bák korrigálásához szükséges. A középkorú nők nagy ellen­sége a cellulitis (narancsbőr) is kezelhető. Az elfáradt lábakat krémekkel, frissítő zselékkel, fertőtlenítő, dezodoráló folya­dékkal, fáradtságcsökkentő fürdőkkel ápolhatjuk. A szinergikus kozmetikai lánc olyan eljárás, amely új kozmetikai szolgáltatást láván bevezetni. Felújítani a hajat, az arcot, az egész testet. A szépség ápolása, őrzése a szakmám, s szent meggyőződé­sem, hogy a szépséget csak az egészséggel, az ápoltsággal ér­hetjük el. A Stella Welt cég az egész test ápolását tűzte ki célul, ezért képezi szakembereit magas szinten, s állítja elő termékeit világszínvonalon. Sas Erzsébet Több kártya, több munka Teljesítmény-orientált gyógyítás Az orvosnak jobb, a betegnek mindegy Két és fél éve, hogy a körzeti orvosoknál bevezetésre került a teljesítmény alapú finanszíro­zás, népszerűbb nevén a kár­tyapénz és ezzel párhuzamosan háziorvosokká avanzsáltak a körzeti orvosok. Vajon járt-e olyan mélyreható változással az alapellátás teljesítmény finan­szírozására alapozott gyógyító tevékenység, mint azt az egész­ségügy reformjában bizakodók vélték? Ennek a kérdésnek pró­báltunk meg - több-kevesebb sikerrel - utánajárni. — Szerintem semmi nem változott, csak az orvosok fize­tése lett több. Ha a rendelőbe jövök, itt a rengeteg beteg, vár­hatok, aztán ha bemegyek, jó ha tíz perc jut rám. Ha meg ki­hívom a doktort, az minimum egy ötszázas, mert különben legközelebb nem jön, - sum­mázta véleményét röviden, de velősen, az a férfi, aki órák óta hiába várja az egyik szekszárdi háziorvos rendelőjében, hogy bejusson receptet íratni a feleségének. A nevét nem adja a nyilatkozathoz, mert „kiszol­gáltatottak vagyunk kézcsó­kom, előbb-utóbb beteg lesz mindenki.” Az orvos és a szakszemély­zet sincs könnyű helyzetben, tudtuk meg dr. Jámbor Margit­tól, a szekszárdi 11. számú kör­zet vállalkozó háziorvosától. — A több kártya több mun­kát jelent az orvosoknak, de persze egyben megmérettetést is, bár nem feltétlen tükrözi a szakmai teljesítményt, - állítja a Csatári-torokban lévő új ren­delőben a doktornő, aki vállal­kozó orvosként látja el a „vá­rosvég” lakóinak gyógyítását. Több előnye van annak, ha a háziorvos vállalkozó, állítja dr. Jámbor Margit, majd rögtön magyarázattal .is szolgál. — A több bevételt arra for­dítom amire jónak látom, nem más határozza meg a fejleszté­seket. Én például fizikotherá- piás berendezést vettem, amire itt nagy szükség volt és üzenet- rögzítőt. Mindkettő a betegek javát szolgálja. Persze ez kétélű dolog. Ha nem használnám ki a lehetőségeimet, mint vállako- zóorvos, fele annyit kellene dolgoznom. Ha például nem lenne EKG-nk és más műszere­ink, jóval kevesebb munkák lenne, de rosszabbodnának a diagnosztikai feltételeink. — Ebben a körzetben, a la­kótelep miatt sok ember él. — Az aktív dolgozók egy része az üzemorvosánál adja le a kártyáját, úgy egyszerűbb táppénzre mennie, ha beteg. — Mennyi lenne az ideális kártyaszám? — Felnőtt körzetben 1800 kártya. Vállakozóként mérle­gelni kell, mekkora összegből lehet gazdaságosan működni. — A Csatári-torok környé­kén nemrégiben került sor kör­zetmódosításra. — Nem igazán volt szeren­csés az itteni körzetmódosítás, mert most három körzet, - Hir- ling Ádám utca, Alisca, Csa­tári-torok van egy térségben. — Mit tesz, ha rendelési időben szól be valaki,„hogy rosszul vagyok, doktornő, nem kapok levegőt! ” — Mit tehetnék? Ha sürgős a hívás, azonnal kimegyek, ha nem, akkor megvárom a rende­lési idő végét. — Önnél „be lehet jelent­kezni ”, — Valóban, nálam lehet elő­jegyzést kérni, ha valaki előtte telefonon ideszól. Sokan van­nak, akik,nem szeretnek a többi beteg között várakozni. A betegkártyák forint értéke országosan meghatározott, és évente változik. Ha sarkosan akarnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, három év, három kormányrendelet, háromféle fi­nanszírozási rendszer. Mi a vé­leménye minderről a társada­lombiztosítási igazgatóság sza­kemberének, erről kérdeztük Török Máriát, a Tolna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár fi­nanszírozási osztályvezetőjét. — Az 1992. nyarán beveze­tett reformnak, mely az alapel­látás teljesítménydíjas finanszí­rozására épül, számtalan ténye­zője van - kezdte Török Mária. - Az úgynevezett kártyapénz bevezetése óta évente változá­sok történtek, így a reform el­képzelések csak részben való­sulhattak meg. 1992-ben úgy indult a háziorvosi rendszer tár­sadalombiztosítás által történő finanszírozása, hogy az egy éves előirányzott bázis pénz egy havi összegét kapta meg a működtető, ami a juttatás két­harmadát tette ki. A „kártya­pénzek”, melyeknek pontértéke számítás alapján a betegek életkorától és a háziorvos szak- képzettségétől függött, egy harmadot alkotott. 1993. nyará­tól ez az arány megváltozott, a „kártyapénz” kapott nagyobb szerepet. A működtetők jelen­leg havonta kapnak a rendelő fenntartására egy fix összeget, amit kiegészít a területi díj és a „kártyapénz”. Ez utóbbi, azaz a teljesítményfinanszírozás ma már nem 20 forint, hanem mi­nimum 37 vagy több, de ez ha­vonta változik. Ami a lényeg, az alapellátásnak ugyanúgy a betegek által leadott kártya­szám az alapja, mint kezdetben volt. Hogy ez jó vagy rossz, an­nak megítélése a törvényalko­tók dolga. Mindenesetre a tör­vényalkotásnak a jövőben fel­tétlenül érdemes lenne a házi­orvosok teljesítményét reáli­sabban kifejező tényezőket, a korszerűbb, színvonalasabb el­látást biztosító külön szolgálta­tásokat figyelembe venni és a finanszírozásba beépíteni. F. Kováts Éva

Next

/
Thumbnails
Contents