Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-12 / 267. szám
4 KÉPÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1994. november 12., szombat Az EGÉSZ-SÉG Hónap 3. heti programja Eladási realizmus Vé, mint Vati November 15. kedd A tolnai művelődési házban, 17 órakor „Elválva is együtt" címmel Dick Zsuzsa klinikai gyermek-szakpszichológus (Nevelési Tanácsadó Gödöllő) előadását hallhatják az érdeklődők. November 17. csütörtök Reggel 8-tól délután 4 óráig rendkívüli véradónapot tartanak a művelődési házban. A szervezők minden segíteni szándékozót szeretettel várnak. Az elmúlt héten az SZDSZ Tolna városi listáját közöltük itt - a „Tolna és környéke" oldalon -, most pedig az MSZP juttatta el hozzánk jelöltjeinek névsorát. Polgármesterjelölt: Mohai András (a Tolna megyei Munkaügyi Központ igazgató-helyettese, a Magyar November 18. péntek A Zeneiskolában 17 órától dr. Füle Sándor kandidátus (Budapest) Az ifjúság nevelésének időszerű kérdéseiről ad tájékoztatást. 19 órától „Mölnlycke az iskolások hygiénés kultúrájáért" címmel Bechtold Mária (Budapest) tart előadást. November 20. vasárnap A Városi Sportcsarnokban 9- 12-ig a „Játssz velünk!" EGESZ-SÉG Kupa vetélkedői kerülnek megrendezésre. Munkaügyi Kamara alel- nöke). Képviselőjelöltek, választókerületenként: 1. Hochsteiger János, 2. Báli János, 3. Bordás Gábor, 4. Versánszki János, 5. Mohai András, 6. Németh István, 7. Néber Tibor, 8. Krekó György, 9. Fáth János, 10. Andi Józsefné. Másfél éve él és dolgozik Vati V. József festőművész Faddon. A szó nemes értelmében világfi, hiszen New Yorkban tán többen ismerik festményeit, mint lakhelyén. Az ország nagyobb városainak galériáiban állandóan jelen van alkotásaival — a felsorolásból a fővárosi Csontváry, valamint a szekszárdi Dórba galéria neve lehet legtöbb olvasónknak ismerős. Képei eladási árát jónéhányunk éves bruttó fizetésnek is elfogadná. Ennek ellenére (vagy tán éppen emiatt) a 32 éves fiatalember igen szerény, eredményeit hosszas faggatózásra engedi feltárni. De vágjunk a közepébe - mármint a művész nevének közepébe: — Mire utal a „V." ? — Megkülönböztető jelzés, hiszen édesapám, kinek Sző- nyi volt a mestere már „lefoglalta" a szignót. Tőle nem csupán a technikai fogásokat leshettem el. Meghatározóbb volt művészi következetessége. Egyébként óvott a festői pályától, de ennek ellenére segített. Igazi támogatóm a családban egy rokonunk, kit apám barátjaként is tisztelt: Sarkantyú Simon. Neve Tolnában sokaknak ismerős, hiszen valamennyien Dombóvári származásúak vagyunk. — Nem lett volna szerencsésebb egy nyüzsgő kulturális életű nagyvárosban letelepedni, mint egy csendes kis faluban ? — Kialakult kapcsolat- rendszeremet nem szűkítik a távolságok. Persze az átlagosnál többet kell utaznom és telefonálnom — ez barátaimra is érvényes. Most éppen az igen tehetséges utcai zenész Lóczi Péter vendégeskedik nálam. Amikor társammal, Mártival rádöbbentünk, hogy egy mindenféle értelemben sivár fővárosi környezetben kellene felnevelnünk gyermekünket Gergőt, úgy döntöttünk Faddra költözünk, hiszen szüleim nyaraik jó részét a holtág mellett töltötték. így horgászélményeim során megismerhettem a helyi természeti értékeket. Egy, a faddiaknak tán emlékezetes napon elkértük az itteni kultúrházat, és a Gemini együttes tagjai szűk körben igazi színpadi koncerttel búcsúztatták a napi kapcsolat- tartás lehetőségét. — Itteni beilleszkedés...? — Nagyon szimpatikus emberek élnek Faddon, egyre közelibbé válnak az ismeretségek - és ez így természetes. Vati V. József Élnek itt művészetekre fogékony emberek, tényleg csak példaként említeném Gáti Mariannt, akit gyakran meglátogatok. A pecabotom is hozott beszélgetőpartnereket. Már vagyunk annyira vidékiek, hogy ha felutazunk Pestre, ott már egy hét is sok. — Az itthon látható festményeid döntően természetábrázolások ill. Krisztus és kereszt kompozíciók. Ezek érdeklődési irányok? — Képeim többsége természetesen galériákban van, vagy zsűriztetésen. Alkotói érdeklődésem szélesebbkörű annál, ami a kérdésben megfogalmazódott. Közismertek a művészpálya anyagi nehézségei. A laikust bizonyára mellbevágja egy festmény néha többszáz ezerforintossal mérhető ára, hiszen nem ismeri a felmerülő költségeket. Bizony: néha a napi létfenntartás is gondot okoz a drágának tűnő festmények eladását követően is. A piac gyakran korlátozza szabadságomat. Kell festenem a vásárlóképes kereslet által meghatározott ízlésvilágnak is. Ezt hívom kicsit kesernyés szájízzel „eladási realizmusnak". Valóban sokat foglalkoztat Krisztus példája. Örök, és általános emberi kérdés a szenvedés. Nem hiábavaló az embertársaink érdekében is vállalt fájdalom, magában hordozza a fejlődő megújulást is. Úgy érzem van bennem erő egy életmű kialakításához, hivatásom mércéje szerint is fiatalnak számítok. Már megkerestek egy faddi kiállítás igényével. Nagy örömmel mutatkoznék be a helyi érdeklődőknek. — Nem ad-e pesszimizmusra okot a világnak a természettől és bizonyos fokig a művészetektől való fokozatos elfordulása? — Ez egy bonyolult kérdéskör, melyről hosszabban is szívesen kifejteném véleményemet. A lényeg igencsak leegyszerűsítve: kapcsolatunk az univerzummal génjeinkben programozott. DNS-ünket meghazudtolni nem lehet, pejoratív értelmezésben véve nem amerikanizálódhat a világ. Az optimizmusnak nincs alternatívája. — Köszönöm a beszélgetést. Ódry Károly Kampányoló Az MSZP Tolnán Ayres mozgásfejlesztő eszközök az iskolában A tolnai 1-es iskolában az 1990/91-es tanév óta működik a „0." osztály, ami egy képességfejlesztő, felzárkóztató csoport azon gyerekek számára, akik betöltötték ugyan a 6. életévüket, de valamilyen ok folytán nem felelnek meg az iskolaérettségi kritériumoknak. A csoport eredményesen működik. Hogy még eredményesebb legyen, az iskola megvásárolta az Ay- res-féle szenzomotoros mozgásfejlesztő eszközcsaládot. Jean Ayres egy híres amerikai gyermekpszichológus, 1972-ben jelentette meg a Szenzoros integráció és tanulási zavarok című munkáját, amelyben leírja, hogy a tanulási zavarok hátterében valószínűleg rendellenes neuro-fi- ziológiai folyamatok állnak. Az Ayres-terápia az emberiség ősrégi tapasztalataihoz viszonyulva alakított ki egy gyökeresen új koncepciót. A módszer segítségével nagyon pozitív eredményeket lehet elérni hiperaktív, tanulási nehézséggel, beszédfejlődési és olvasási zavarokkal küzdő gyerekekkel, ezenkívül elősegíti a hátrányos helyzetű gyermekek kompenzációját is. Ez ez az eszközcsalád tehát nemcsak az adott csoportokban, hanem logopédia foglalkozásokba beépítve és az általános iskolai tanulási zavarok korrekciójánál is alkalmazható. Akadnak olyan kisgyermekek, akik úgy kerülnek be az iskolába, hogy nehezen tudják mozgásukat, tevékenységüket úgy szervezni, hogy közben folyamatosan figyelembe vegyék saját testük és az őket körülvevő világ jelzéseit. Nem képesek arra, hogy érzékelésüket, mozgásukat megfelelően integrálják. Ilyen esetekben olyan helyzeteket kell teremteni, ahol a gyermek belső motivációjától hajtva tudja ezeket a mechanizmusokat működtetni, normalizálni. Ebben segítenek a speciális eszközök, amelyek még újsze- rűek a fejlesztőpedagógia gyakorlatában is. Máténé Tóbi Sára Nyitás az ötödik évben fia november, akkor EGÉSZ-SÉG hónap Tolnán, s ha EGÉSZ-SÉG hónap, akkor Bab-Lencse. Merthogy a Bab-Lencse Reform Gyógynövénybolt a rendezvénysorozat aktív résztvevője, minden előadás helyszínén termékbemutatót tart a szünetekben. Az „egészséges" családi vállalkozás vezetője, Lencse László elmondta, hogy négy éve nyitották kis üzletüket az Árpád utcában. A forgalom nem éppen elképesztő, de azért megélnek. Most már a szakkönyveken, gyógynövényeken, gyógyhatású szereken, készítményeken kívül, gyógyító ásványok is kaphatók náluk. És november közepétől ingyenes vérnyomásmérésre is várják a kuncsaftokat. Négy éve nyitottak, de az igazi nyitást jövőre, a bolt fennállásának ötödik évfordulóján tervezik. Arról van szó ugyanis, hogy most kissé el- dugottan, hátul, a szülői ház udvarán át megközelíthető helyiségben található az áruda, 1995-ben viszont, némi átalakítás, építkezés árán, „kijönnek" az utcafrontra. Wy—őr A „hátsó" üzletben Apály a holtágon Döntenek az „F"-ről Három fontos kérdés kerül a tolnai képviselőtestület jövő szerdai (november 16.) rendkívüli ülésének napirendjére. A képviselők tájékoztatót hallgatnak meg az önkormányzat '94-es költségvetésének aktuális helyzetéről, döntést hoznak az intézmények „F" fizetési osztályba sorolásaival kapcsolatban, és tárgyalnak a költségvetés végrehajtásának módosításáról. Rendkívül kevés a víz a tolnai holtágban. (Mint az fotónkon is látszik.) Egy nem túl kemény télben is könnyen előfordulhat, hogy fenékig befagy az igen sekély víz, ez pedig a halak pusztulását okozhatja. A tolnai halászok 9 mázsa körüli amurnál többet nem is mertek telepíteni őszszel a holtágba. Mesterséges vízbepótlás (pénz híján) idén már nem várható. Esetleg még a monszunesőzések segíthetnének a vízszint emelésében, ám ezek, mint tudjuk, Tolna környékén meglehetősen ritkák. A holtágért, és a benne élő halakért aggódók tehát most csak egy enyhe télben bízhatnak, valamint abban, hogy jövőre végre realitássá válik a paksi hűtővíz bevezetése a környéki Holt-Duna-ágakba, és megkezdődhet a holtág fel- támasztása. Fotó: Ótós Réka A város, ahol lakom Nem tesz jót ez a november. Szürkét. El nem lehet képzelni, ki találta ki a novembert, hogy kinek volt szüksége rá? A november szomorít is. Nem szenvedélyesen, nem is elégikusan, hanem csen- desen-csúnyán szürkén-szomorít. A november még a szomorúság szépségét is bekebelezi. Mégcsak nem is mohón. Étvágy nélkül, kedvetlenül, de könyörtelenül. Nem tesz jót ez a november a városnak sem, ahol lakom. Randa november, randa város. Vagy legalábbis csúnyácska szegénykém, halmozottan. Hol egy túlméretezett végtag, hol a pattanásos bőr, máskor a kacskaringós gerinc, egy-egy visszataszító arcvonás tolakszik a képbe. (Majd egyszer, valaha, jobb időkben, lesz mit plasztikázni rajta.) Ráadásul az én kis városomnak néha koszos a körme is, nem ad túl sokat magára, (néha meg olyan ízléstelenül tud felöltözni), olykor nem is mosdik. Az álmodozó tavaszon, vagy a szertelen nyáron még csak-csak elsiklik az ember a lehangoló látvány felett. De a gonosz november ahelyett, hogy eltakarnáf még jobban kiemeli a fogyatékosságait a városnak, ahol lakom. (Es akkor még az ónos eső nem is lett megemlítve.) Még ész reveszem, még nem szoktam meg a csúnyaságát az én (kis)városomnak. — Addig kell otthagyni, amíg hozzá nem kopik az ember, amíg ó is olyan szürke nem lesz, mint a hely, ahol él - mondta valaki valakinek egyszer. Csakhogy ez a valaki kihagyta a számításból, hogy jelen esetben Tolnáról van szó, ahol (évek óta) lakom. Az a valaki bizonyosan nem kalkulálta bele az élelmiszerbolt előtt sepregetó boltoskisasz- szonyt, az emeletesház lépcsőjén ücsörgő hosszú hajú fiúkat, a mosolygós széplányt a biciklin, az udvarias kocsmáros urat, a valamit mindig rakodó rakodómunkásokat, az autókból integető ismerősöket, a barátságos kóborebeket, és az örökösen dolgozó barátaimat is, - ha véletlenül arra járnak -, akik mind elóreköszönnek nekem, amikor sötétedés után egyedül ballagok ebben a csúnya, szürke novemberi városban hazafelé, a famíliámhoz. sk Epülget a gimnázium A Korall Építőipari Szövetkezet - a fővállalkozó - emberei derekasan dolgoznak, meg az alvállalkozók is, mégsem lesz könnyű befejezniük jövő nyárra a munkát. Gimnázium épül Tolnán, a volt laktanya területén. A 200 milliós oktatási intézmény talán az évszázad legjelentősebb beruházása lesz a kisvárosban. Sajnos a kivitelezést nem várt akadályok is nehezítik. Az alapozáskor például egy jókora jégveremre bukkantak a munkások, s már hetek óta „felsőbb döntésre várnak", hogy betömjék, bebetonozzák, vagy mit kezdjenek vele. Lehet, hogy nem mindenkit sürget a határidő? - Wy Fotó: Ótós Réka
