Tolnai Népújság, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-12 / 267. szám

1994. november 12., szombat GAZDASAG KÉPÚJSÁG 5 Az Argenta Broker befektetési szemináriuma A kormányzati szándékkal összhangban gyorsítani kell a privatizációt, bizonyos ese­tekben azonban a túlzott siet-. ség zavarólag hathat a piaci mechanizmsokra. Ez károkat okozhat a stratégiai befekte­tőknek és a vállalatoknak egyaránt - mondta Kazár Pé­ter, az Állami Vagyonügynök­ség igazgatója az Árgenta Top Broker által szervezett nem­zetközi befektetési szeminári­umon, pénteken. Az elképzelések szerint a jövőben a privatizációban a korábbinál nagyobb részt kap a részvények nyilvános forga­lomba hozatala. A készpénzes és kárpótlási jegyes vásárlások aránya kiegyenlítettebb lesz. Várha­tóan fontosabb szerepet kap a privatizációs folyamatban a tőzsde - emelte ki a kül­földi befektetők előtt Kazár Péter. A kárpótlási jegyeket érintő elgondolások egyike szerint a papirokat főként az energi- aszketor részvénykínálatának kellene felszívnia. Lehetséges, hogy kárpótlási jegyekért a ki­sebb vállalatok részvényeit is felkínálják, bár ezek valószí­nűleg inkább a kínálat átme­neti bővítését szolgálják majd. E papírokat nem lehet tőzs­dére vinni, így megfonto­landó, hogy a készpénzes vagy a kárpótlási jegyes vásár­lók számára ajánlák-e fel azo­kat. A privatzációs döntéshozók előtt álló egyik legnagyobb kérdés, hogy miként lehet gyorsítani a privatizációt, és emellett helyesen állapítani meg a nyilvános kibocsátások részvényárfolyamait. A piac kialakulatlansága miatt kevés a fogódzó a valós árfolyam megállapításához. Az alá vagy föléértékelés ugyanakkor a papírok tőzsédre bocsátása után nagy árfolyamingadozá­sokhoz vezethet, ami árthat a vállalat és a befektetők érde­keinek - fejtette ki Kazár Pé­ter. (MTI) Átalakulás után: MAHIR Rt. A szorgalmas újságolvasó gyakran találhatta a MAHIR át­alakulásáról szóló híreket a bot­ránykrónikákban. Vannak szak­emberek, akik szerint a negatív reklám is jó reklám. — Ennyire hosszú ideig azonban már inkább káros - mondja felvetésünkre Schöck Gyula a MAHIR Szekszárd Kft. ügyvezetője. — Jobban örült volna valami gyors lefolyású skandallumnak? — Igen. Meggyőződésem, hogy egy-egy jó kis botrány - ha nem tart túl sokáig - még használ is a cégeknek. A MA­HÍR átalakulása azonban oly annyira elhúzódott, hogy ne­hezen viseltük el belülről is. Ez volt az oka például, hogy Sztárcsevity Ervinné, - aki hosszú évekig volt a korábbi megyei igazgatóság vezetője és akitől én nagyon sokat ta­nultam - elment tőlünk. Én nagyon sajnálom, hogy ez így történt, de szerencsére nincs közöttünk harag, Sztárcse- vitynével ma is nagyon jó vi­szonyban vagyunk. — Mitől volt nehéz ez az a két év? — Attól, hogy teljes bi­zonytalanságban voltunk, és nem lehetett tudni, hogy hoz­záértők lesznek-e a gazdáink. Szerencsére a helyzet meg­nyugtatóan alakult. — Végülis augusztus elejére befejeződött az átalakulás. — Igen, a cégen belül mi kft-vé alakultunk. A MAHIR részvénytársasággá alakításá­ról Szekszárdon a Művészetek Házában a vezérigazgatónk részvételével kedden tartunk egy tájékoztatót. — Miben változik az Önök tevékenysége? — A munkánk szerencsére kevéssé függ a politikai széljá­rásoktól. Ez a lehető legszemé­lyesebb szakma a világon. Ide nem a Magyar Hirdetőbe jön­nek be az emberek, hanem az ismerősöket keresik. Nálunk bárhová - újságokba, tévébe, rádióba - feladhat bárki hirde­tést. A központi médiákba felvett hirdetéseink talán na­gyobb volumenűek, mégis számunkra nagyon fontos az a sokszáz hirdető, aki a megyé­ben megjelenő kiadványokba, köztük a Tolnai Népújságba adja fel hirdetését. Hangyál-Ótós Schöck Gyula Nemcsak pénzt, információt is kell adni Alapítvány a vállalkozókért A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA)ügyve- zető igazgatója a napokban eljuttatta szerkesztőségünkhöz az MVA éves jelentését. Ebben a többi között az áll, hogy az ala­pítvány kilábalt a korábbi válságból, amelybe az emlékezetes Neményi ügy és néhány más meggondolatlan lépés miatt ke­rült. Akkor menesztették az alapítvány vezetőit. Amíg a tájé­koztató úton volt, a kuratórium tagjainak egy részét ismét le­cserélték. Ezt már Fodor Tibortól tudtuk meg, akiről bizo­nyára kevesen tudják, hogy egyéb tevékenysége mellett tagja ennek az országos hatáskörű grémiumnak is, mégpedig azon néhány stabil ember közé tartozik, aki közel négy éve ott van a helyén. Fodor Tibor — Ez a változás újabb válsá­got jelez? — Szó sincs róla. Az alapí­tóknak joguk van változtatni a kuratórium összetételén. Azt gondolom, hogy a mostani újí­tás nem vált kárára az MVA-nak, hiszen mind olyan emberek kerültek be, akik a saját bőrükön tapasztalták a kormányzati lépések követ­kezményeit. Olyan sikeres vállalkozókkal bővült a kura­tórium, akik az előző években már bizonyítottak. — Talán nem mindenki em­lékszik rá, hogy kik az alapítók. — Az MVA még a Németh kormány idejében jött létre. Az indulóvagyon - 4,2 milli­árd forint - nagy részét, több, mint hárommilliárd forintot a kormány - különböző minisz­tériumokon keresztül - tette le az asztalra, a többit pénzinté­zetek és biztosítók, országos érdekképviseleti szervek - köztük a Magyar Iparszövet­ség - adták össze. 1990 és 1994 között a Phare program kere­tében 59 millió ECU érkezik az alapítványhoz. (Az ECU középárfolyama a jelen­leg 135,10 Ft. A Szerk.) — Emlékeztetőül nem árt fel­idézni, mi okozta a válságot az MVA életében. —■ Nem voltak korrektek a pénzkihelyezés szabályai. így történhetett meg, hogy a Ne­ményi Rt-nek, a Cél Rt-nek és a Tilla Kft-nek aláírt három váltó nyomán az alapítvány­nak hatszázmillió forintos hi­ánya támadt. Ezt akkor meg lehetett tenni a kuratóriumi tagok feje felett átnyúlva. — Ma nem lehetne? — Szerencsére nem, hiszen épp ezekből az esetekből okulva változtattuk meg a pénzkihelyezési szabályokat. — A legnagyobb tőkével a kormány támogatta az alapít­ványt. A kurzusváltások meny­nyire befolyásolják a munkát? — Mindkét kormányvál­táskor változott a kuratórium összetétele, a mostani eseté­ben - mint már említettem - inkább szakmai szempontok szerint. A kormányt képviselő minisztériumok azonban a többi alapítóhoz hasonlóan csak egy-egy szavazattal ren­delkeznek. Nincs tehát abszo­lút befolyásuk a dolgok mene­tére. —- Néhány év alatt kiépült a vállalkozásfejlesztési központok hálózata. Nem túlzás, nem pazar­lás, hogy szinte minden nagyobb településen van alközpontjuk? — Ellenkezőleg. Ez is jelzi, hogy nem lehet a vállalkozás- fejlesztést Budapestről irányí­tani. Fontos, hogy ott legyünk minden városban, és nagyobb községben, ahol a megfelelő szakemberek - akik ismerik, hogy milyen feltételek vannak az adott településen - hasznos információkkal szolgálhatnak a vállalkozóknak. — A legutóbbi alapítói érte­kezleten nemcsak a kuratóriumot választották újjá, hanem a straté­giát is meghatározták. — Egyértelmű, hogy a né­gyéves időszak lezárását kö­vetően váltani kell. A hang­súly az új kis- és középvállal­kozások alapításának támoga­tásáról áttevődik a már mű­ködők segítésére. Szinte minden alapító egye­tértett abban, hogy nagyon sok párhuzamos szervezet és intézmény jött létre a kis- és középvállalkozások fejleszté­sére: érdekképviseleti szerve­zetek, kamarák ... Fontos lenne, hogy ezek a szerveze­tek minimalizálják az átfedé­seket és fogjanak össze. Azt gondolom, hogy e munka ösz- szefogására a megyei vállal­kozói központok alkalmasak. A már jól bevált hitelformákat - mikrohitel, PHARE-hitel- program, kamattámogatási rendszer, Reorg Start-hitel, START Hitelgarancia Alap, - biztosítani kell. Régóta hangsúlyozzuk, hogy nem elegendő pénzt adni a vállalkozónak, taná­csot, információt is kell nyúj­tani neki, hogy a megkapott tőkét jól tudja hasznosítani. A megfelelő tanácsadó helyek kiépültek már, de olyan em­bereket kell odaültetni, akik érzik és ismerik a vállalkozá­sok buktatóit és segíteni tud­ják a kis- és közepes vállalko­zókat. Hangyál-Degré A jogosulatlan kereskedelmi tevékenység visszaszorítására tett intézkedések A fekete gazdaság feltárása és visszaszorítása az arányos közteherviselés általános kö­vetelményeinek érvényesítése szükségessé teszi, hogy hely­színi ellenőrzéseket végez­zünk a piacokon, közterülete­ken. Az ellenőrzés során kiemelt szempont annak vizsgálata, hogy az értékesítést végző személy vállalkozói igazol­vánnyal rendelkezik-e, az adóhatósághoz bejelentke- zett-e. Az állampolgárok életszín­vonalának romlásával egyre többen próbálkoznak jogosu­latlan kereskedelmi tevékeny­ség folytatásával jövedelemre szert tenni. Ez a jogellenes magatartás nemcsak a vállal­kozói igazolvánnyal rendel­kező kereskedőket, hanem a becsületesen adózó állampol­gárok igazságérzetét is sérti. Ezért egyre több bejelentés ér­kezik hivatalunkhoz, melyben felhívják figyelmünket az en­gedély nélkül értékesítést végző személyekre, gyakran a tevékenység folytatásának he­lyére és időpontjára is. Ezen bejelentések alaposságát bi­zonyítja, hogy az elvégzett helyszíni vizsgálatok során számos esetben tárunk fel mu­lasztást arra vonatkozóan, hogy vállalkozói engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül folytatnak a bejelentett személyek. Az adózás rendjét szabá­lyozó törvény mulasztási bír­ság kiszabását teszi lehetővé abban az esetben, ha adóköte­les tevékenységet bejelentés nélkül folytatnak az adóala­nyok. Az adóhatóság által ki­szabható bírság első alka­lommal 100.000,- Ft-ig, ismé­telt esetben az előző alkalom­mal megállapított bírság két­szereséig terjedhet. Az adóhatósági szankciók összegszerű emelésének ész- szerűségi korlátái vannak. Bi­zonyos adókikerülő magatar­tások esetén a pénzbírságok emelése nem is fejti ki a kívánt hatást, mivel a jogsértő maga­tartás „hozama" messze fel­ülmúlja a törvény szerint ki­szabható bírságok összegét. Ezért a jogalkotók tör­vénybe iktatták, hogy az en­gedély nélkül folytatott tevé­kenység esetén a tevékenység eszközét, illetve az árukészle­tet az eljáró revizorok a hely­színen lefoglalhassák. A lefog­lalt értékek a helyszínen előírt mulasztási bírság fedezetét képezik. Tolna megyében az év so­rán folyamatosan végezzük a jogosulatlan kereskedelmi te­vékenység feltárására irá­nyuló ellenőrzéseinket. Megállapítottuk, hogy a közterületeken és a piacokon jellemzően magánszemélyek és egyéni vállalkozók végez­nek értékesítést. Az elvégzett helyszíni vizsgálatoknak csak minimális részében találkoz­tunk társasággal. Ellenőrzése­inket a társszervekkel - Vám- és Pénzügyőrség Nyomozó- hivatala, rendőrség, Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség, helyi önkormányzat - összehan­golva valósítjuk meg. A folyamatos ellenőrzések közül kiemelkedik a Tolnán, illetve Dunaföldváron lefoly­tatott „razziaszerű" ellenőr­zés. Mindkét városból több jelzés érkezett a vállalkozók­tól, akik sérelmezték a kül­földi árusok tevékenységét. A feltárt hiányosságok ese­tében éltünk az adózás rendjét szabályozó törvény adta lehe­tőségeinkkel, a helyszínen ki­hirdetett határozattal mulasz­tási bírság megfizetésére köte­leztük a mulasztókat. Akik a bírság összegét a helyszínen nem tudták megfizetni, ott a kiszabott bírság erejéig, annak biztosítékaként az árukészlet egészét vagy egy részét lefog­laltuk. Az ellenőrzéseink eredmé­nyeképpen a „feketézők" egy időre eltűntek az adott hely­színről, vagy pedig utólag eleget tettek bejelentési köte­lezettségüknek. Folyamatos ellenőrzéseink ellenére továbbra is sok he­lyen tevékenykednek illegális árusok, így újabb helyszíni vizsgálatokat tervezünk elvé­gezni az év során. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Hogyan működik a tőzsde? A tőzsde világa sokak számára maga a titok. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) „szentélyébe" csak a beavatottak léphetnek be. Mi történik a pénzvilág e fellegvárá­ban? A tőzsdén három fajta üzlet köthető: az úgynevezett azonnali-, a határidős- és az opciós üzlet. Az azonnali esetében 5 napon belül megtörténik a szerződés aláírása a fe­lek között, a határidős gyakorlatilag késlel­tetett üzletkötés, amikor a felek kötelezett­séget vállalnak arra, hogy egy későbbi idő­pontban „nyélbe ütik" a megállapodást. Az opció elővételi jogot jelent a vevőnek másokkal szemben az adott értékpapírok megvásárlására. A kereskedés történhet nyílt kikiáltással, illetve nyilvános ajánlattétel keretében. Az előbbit főként az alacsony forgalmú papí­roknál alkalmazzák, az utóbbit pedig azokra, amelyek gyakran és nagy tételben cserélnek gazdát. A tőzsdén rendszeresí­tettek egy könyvet, amelybe a brókerek be­írják ajánlataikat (a keresletet és a kínála­tot). Ez nemcsak a brókerek munkáját könnyíti meg - hiszen nem kell annyit kia­bálniuk -, hanem lehetővé teszi, hogy minden eladó, illetve vevő megtalálja a számára legmegfelelőbb partnert. A könyvbe bejegyzett ajánlatok ugyanis előnyt élveznek a szóban elhangzókkal szemben, s így akár 1-2 napon belül a leg­jobb üzletekké válhatnak. A BÉT négyéves működése során egyre nagyobb szerepet kapott az értékpapír pia­con, s ez számítógépes kapacitásának ál­landó fejlesztését követeli. Nagy lépés volt ebben az irányban az idén márciusban be­vezetett úgynevezett automatikus kereske­dés, amely a legmodernebb tőzsdei mód­szernek számít a világon. Ez annyit jelent, hogy a brókerek betáplálják a számítógépbe az általuk felkínált vagy keresett papírok adatait (árát, mennyiségét) és a gép saját maga összepárosítja az ajánlataik alapján egymáshoz legközelebb álló partnereket. Az automatikus kereskedés csak bizonyos kijelölt papíroknál alkalmazható. Jelenleg ezek száma meghaladja a húszat. A gép se­gítségével percenként négyszer annyi üzlet köthető, mint nyílt kikiáltással. A BÉT tervei szerint rövidesen a bróke­rirodákba is telepítenek munkaállomáso­kat, olyan számítógépeket, amelyeken ke­resztül lebonyolódhat a kereskedés. így nemcsak a tőzsdén köthetnek majd üzlete­ket a brókerek, hanem saját karosszékükben is. A terminálok összekötése révén jelentő­sen megnőhet az értékpapírok forgalma. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy-Europress A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 171,89 175,37 ausztrál dollár 80,87 82,47 belga frank (100) 340,30 347,22 dán korona 17,98 18,34 finn márka 23,05 23,51 francia frank 20,44 20,86 görög drachma (100) 45,60 46,52 holland forint 62,64 63,90 ír font 169,07 172,53 japán yen (100) 109,82 112,02 kanadai dollár 79,05 80,63 kuvaiti dinár 359,18 366,42 német márka 70,24 71,66 norvég korona 16,06 16,38 olasz líra (1000) 68,56 69,96 osztrák schilling 9,98 10,18 portugál escudo (100) 68,89 70,29 spanyol peseta (100) 84,49 86,21 svájci frank 83,74 85,44 svéd korona 14,75 15,05 USA dollár 107,37 109,51 ECU (közös piac) 133,73 136,45 Mutató a Mutatóból A november 16-i adás tartalmából: Hitelek kezes és hitelbírálat nélkül - OTP II. és III. értékpapír alap. Mit válasszunk? Egy per a számítógépről. Kistelepü­lési fejlesztési projekt. Ven­dégünk: Rigler István, az Alisca Patent ügyvezető igazgatója. Hol szorít a market-ing? Egerszegi Krisztina és az üzleti élet. Mérvadó - A részletre vá­sárlás az ÁFA törvény előí­rásai alapján. Hírek: Agrár­kamara, Munkaügyi Köz­pont. A ZOOM Produceri Iroda gazdasági informá­ciós magazinja kétheten­ként szerdán 19.15 órától látható a Szekszárdi Városi Közszolgálati Televízó csa­tornáján, illetve a szerdai adást követő hétfőn a POP TV megyei hálózatán. Cí­münk: ZOOM Produceri­roda 7100. Szekszárd, Bródy köz 10. Telefon: 74/315-865.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents