Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-20 / 247. szám

2 «ÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1994. október 20., csütörtök Több lesz a beutaló nélkül felkereshető' orvosi rendelés? A háziorvosi beutaló nélkül felkereshető szakorvosi rende­lések körének kibővítését ter­vezi a Népjóléti Minisztérium. Jelenleg éles szakmai viták folynak arról: pontosan me­lyek legyenek azok a rendelé­sek, ahová nem kell majd beu­taló, ezért e pillanatban még nem tudni, mikor készül el végleges formájában a rende­lettervezet. Már a kormányprogram egészségügyi fejezetében is szó van arról, hogy bővíteni kell a szabadon, vagyis beu­taló nélkül felkereshető szak­orvosi rendelések körét. Ma még ugyanis csak a leginti­mebb problémáikkal fordul­hatnak közvetlenül szakor­voshoz a betegek, vagyis csak a nőgyógyászatra, az onkoló­giára, a bőr-, a nemi- és a tü­dőgondozóba nem kell beu­taló. Az elképzelések szerint az úgynevezett „kisműtétes" szakrendeléseket, tehát az urológiát, a szemészetet, a se­bészetet, a traumatológiát és a bőrgyógyászatot is bevonnák ebbe a körbe. A lista azonban - mint meg­tudtuk - még korántsem te­kinthető véglegesnek. .A két­ségtelen előnyök mellett - ne­vezetesen megkímélné a la­kosságot a felesleges járkálás- tól - a rendelkezésnek számos hátránya is lehet. Az orvosz- szakma és az egészségbizto­sító leginkább azt kifogásolja, hogy amennyiben egy ilyen rendelet életbe lép, a jelenle­ginél jóval többen keresik majd fel ezeket a szakrendelé­seket, valószínűleg nem min­dig indokoltan. Ez pedig nemcsak plusz kiadást jelent a biztosítónak, de bizonyos érte­lemben presztízsveszteséget is a háziorvosoknak. Ezért az egészségbiztosító bizonyos finanszírozási meg­szorításokhoz köti beleegye­zését, míg a háziorvosok tájé­kozottságának elősegítése ér­dekében a készülő rendelet előírná: a szakorvosoknak minden esetben jelezniük kel­lene a beteg családi orvosá­nak, hogy kit és milyen diag­nózissal kezeltek. Áramdíj- emelés: kevesebb többet érne Talán nem véletlen, hogy éppen Pakson, az Atomváros­ban tartott rendkívüli sajtótá­jékoztatót a Munkáspárt a vil­lamos-energia tervezett ár­emeléséről. A helyi művelődési házban megjelent érdeklődőket Vaj- nai Attila alelnök köszöntötte, majd a Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula értékelte a ki­alakult, illetve a várható hely­zetet. A villamos-energia árá­nak tervezett 50-60 százalékos emelése túlzott és indokolat­lan - vélekedett a pártelnök. Ezt a döntést nem termelési vagy gazdasági okok váltják ki, hanem egy rossz politiki döntés, nevezetesen a kor­mány azon elképzelése, hogy az iparágat gyorsított ütem­ben privatizálja. A Munkás­párt véleménye szerint bizo­nyítható, hogy a gyorsított privatizáció nélkül elegendő lenne a 30-35 százalékos eme­lés. Ugyanakkor megengedhe­tetlen az, hogy az ÁV Rt. hibás energiaipari koncepciója miatt közel 5 ezer erőműves dol­gozó és 15 ezer bányász mun­kahelye veszélybe kerüljön. Thürmer Gyula kérdésekre válaszolva három ágazatot so­rolt a kiemelten fontosak közé. A komoly hagyomá­nyokra visszatekintő mező- gazdaság, a húzóerővel ren­delkező - s emellett déli szomszédságunkban idővel biztos keresletre számítható - építőipar, illetve az informa­tika fejlesztése lendíthet az or­szág sorsán. A legjobban meg­térülő beruházás az oktatás - mutatott rá a pártelnök: az je­lenti a legtöbbet, ha rendelke­zünk szellemi tőkével, felké­szült emberekkel. -szá­Robbanás Tel-Avivban Legkevesebb huszonkét ha­lottja van annak a szerda dél­előtti tel-avivi pokolgépes me­rényletnek, amelyet a város központjában, a Dizengoff úton, az ugyanilyen nevű be­vásárló központnál követtek el. A robbantást a Hamász Isz­lám Ellenállási Mozgalom vál­lalta. Ezt telefonálók közölték izraeli és palesztin rádióadók­kal - jelentette a Reuter. A Londonban tartózkodó izraeli miniszterelnök, Jichak Rabin - még a telefonhívást megelőzően - egyértelműen merényletről szólt és a béke el­lenségeit, a szélsőséges mo­hamedán terrorista csoporto­kat - a Hamászt és a Dzsi- hadot - gyanúsította az elkö­vetéssel. A robbanás körül­ményei még nem teljesen tisz­tázottak: egygs értesülések szerint egy gépkocsi robbant fel egy utasokkal teli autóbusz mellett, áldozatok nemcsak az utasok, hanem a járókelők kö­zött is vannak. A busz szétroncsolódott és kiégett. Szemtanúk szerint fe­jetlen hullák, széttépett testek hevertek az úttesten - írta a Reuter és az AFP. Kisebbségi Kerekasztal, Szekszárd Nem lesz kettős hatalom- Nem akarunk, és nem is fogunk országos és helyi pártpolitikai ügyekbe beavat­kozni, nem lesz kettős hata­lom, a kisebbségi és a telepü­lési önkormányzat között mindenféle rivalizálás kizárt - jelentette ki dr. Józan-Jilling Mihály német kisebbségi szó­szóló a szekszárdi Kisebbségi Kerekasztal tegnapi ülésén. Óva intette továbbá a pártokat attól, hogy olcsó népszerűsé­get szerezve nyerjék el a ki­sebbségekhez tartozók szava­zatait. Konfliktus csak akkor várható a két önkormányzat között, ha a Kisebbségi Kom­penzációs Alap kasszája nem elegendő ahhoz, hogy finan­szírozza a kisebbségi önkor­mányzatokat. Józan-Jilling Mihály elsősorban a kulturális feladatokra helyezte a hang­súlyt, kiemelve a Német Szín­ház hatékony működését, és az anyanyelv ápolását, ahol ez már nem lehetséges, ott haté­kony oktatását. - A nemze­tiségi oktatás ma nem az, ha­nem pénzszerzés, az erre igé­nyelt állami támogatást más célra használja fel az iskolák egy része - mondta, és sür­gette az oktatásra szánt pén­zek célirányos felhasználását. Ehhez csatlakozott Balogh László, a Szekszárdi Cigány­szövetség elnöke, aki alá­húzta: a roma lakosság nem­csak kulturális, hanem szociá­lis hátrányban is van, és első­sorban nem politikai megerő­södésre van szüksége. Az et­nikai kisebbség tagjai eljutot­tak a felismeréshez, hogy el­fogadják a segítséget. A ro­mák, mint Balogh László el­mondta, a települési önkor­mányzatba is megpróbálnak bejutni. A kerekasztal két ajánlást fogadott el: egyrészt a kulturális bizottság készítsen egységes művelődési kvóta- rendszert, másrészt a rendsze­res kapcsolattartás céljából ja­vasolta kisebbségügyi bizott­ság felállítását. Vándorgyűlés Pakson Október 21-22-én a paksi Energetikai Szakképzési Inté­zet ad otthont a Magyar Üzemegészségügyi Tudomá­nyos Társaság 1994. évi ván­dorgyűlésének, amelynek té­mája a foglalkozásegészségü­gyi szervezetek és a gazdál­kodó egységek humánpoliti­kája közti kapcsolat lesz. Pén­teken délelőtt plenáris ülésen az atomerőműben kidolgozott humánpolitikai és egészség­megőrzési program ismerteté­sére kerül sor, a délutáni szek­cióüléseken a többi közt dr. Czeizel Endre és dr. Ótós Mik­lós ismerteti az erőmű 30 ki­lométeres körzetében fejlődési rendellenességekről végzett vizsgálatot, valamint a PA Rt. Egészségügyi Szolgálata be­számol á dohányzásról le­szoktató program tapasztala­tairól, az erőmű munkaválla­lói körében végzett egészség- állapot-vizsgálatökról, és szó esik az allergiás betegségekről is. A karének szekszárdi ünnepe Színvonalas komolyze­nei hangversenysorozat­tal várja a karének kedve­lőit október 21. és 25. kö­zött a hat kórus részvéte­lével megrendezésre ke­rülő szekszárdi Nemzet­közi Kamarakórus Feszti­vál. A fesztivál ünnepé­lyes megnyitásán 21-én, pénteken a Művészetek Házában a Jobbágy Valér vezette Szekszárdi Mad­rigálkórus és Lozsányi Tamás orgonaművész működik közre. Itt folyta­tódik szombaton délelőtt 11 órakor a program kö­zös énekléssel - Palest­rina: Cantata Domino című művét adják elő a kórusok, az este fél nyolc­kor kezdődő hangverse­nyen három együttes, a szolnoki Bartók Béla Ka­marakórus, a Belgiumból érkező Kodály Kórus és a Bonyhád Városi Vegyes­kar lép a közönség elé. Vasárnap délelőtt a város templomaiban, miséken közreműködőként vesz­nek részt az énekkarok, a szolnokiak az evangéli­kus, a belga kórus a re­formátus, az Óbudai Ka­marakórus pedig a belvá­rosi katolikus templom­ban mutatkozik be. Dél­után négy órakor kerül sor a fesztivál bonyhádi rendezvényére, a Vörös­marty Mihály Művelődési Központban három kórus részvételével, este, 19 óra 30 perces kezdettel pedig a Janus Pannonius Tu­dományegyetem Női Kara és az Óbudai Kama­rakórus ad koncertet a Művészetek Házában. A fesztiválra száz, ze­nebarátbérlettel ötven fo­rintért váltható belépő. Tiszta elszámolás, jó barátság - a gépkörben A német belügyminiszté­rium megbízottai jártak ked­den este Tolnán, hogy négy­napos magyarországi tartóz­kodásuk során többek között itt is felmérjék, milyen segít­séget igényelnek a gépkörök. (Mint ismeretes Tolnán ala­kult meg az első magyaror­szági gépkör.) A vendégek - B. Zedelma- ier, E. Ballis, Imre Bárdos - maguk is a gépköri mozgalom tevékeny résztvevői, beveze­tésképpen vázolták a német helyzetet. Németországban 30 éve léteznek gépkörök, azzal a céllal, hogy a gazdák meglevő gépeit minél jobban ki lehes­sen használni, a minimálisra csökkentve ezzel a költsége­ket. Kölcsönös segítségnyújtás ez a gazdák között, de nem szövetkezet, - hangsúlyozzák. A „szomszédi segítségtől" pedig az egymás számára el­végzett munkák korrekt el­számolása különbözteti meg. „Tiszta elszámolás — jó barát­ság", mondják a németek. Jelenleg 272 gépkör műkö­dik Németországban, ezek 220 ezer gazdát fognak össze. A gépkörökben egy évben el­végzett munka 900 millió DM-t tesz ki. A vendégek a rövid ismer­tető után arra vártak választ a jelenlevő gazdáktól, hogy mi­lyen segítségre lenne szüksé­gek a gépkörökkel kapcsolat­ban. A hozzászólók panaszá­radattal halmozták el a ven­dégeket, akik viszont kényte­lenek voltak hangsúlyozni, hogy például a piacszerzés, a kedvező hitelfeltételek kidol­gozása, vagy éppen a kor­mány leváltása nem az ő kompetenciájuk. Azt minden­esetre megjegyezték, hogy Németországban is hasonlóan rossz a gazdák helyzete, va­lamint, hogy örökösen a ne­hézségeken bánkódva kevés esély van arra, hogy valami jót is kisüssön az ember. Végül aztán a gazdák kifej­tették, hogy elsősorban arató-cséplő gépekre, szárító- és tároló berendezésekre lenne szükségük. A német szakemberek viszont saját ta­pasztalataikból kiindulva vi­tatták ezeket az igényeket, szerintük - a modernizáció elősegítése érdekében - in­kább például zöldsiló készítő gépet kellene beszerezni. Kézzelfogható eredménye is volt a gazdaestnek: a jelen­levők közül 13 új taggal bő­vült a tolnai gépkör. A német delegáció pénteki hazautazása előtt többek kö­zött Mórra és Baranya me­gyébe is ellátogat. Reményeik szerint itt-tartózkodásuk ide­jén ezeken a helyeken meg­alakulhat legalább még 4-5 gépkör, ami már egyfajta gép­köri bázist jelent. Mindenfajta - így a német - (anyagi) segít­ség feltétele ugyanis nyilván­valóan az, hogy legyen kit tá­mogatni. sk Kormányülés - előzetes A kormány csütörtöki ülé­sén téma lesz a paprikaügy, pontosabban az, hogy mikor lehet feloldani a fűszerpap­rika-őrlemény forgalmazásá­nak tilalmát. A Kormányszóvivői- és Saj­tóirodán szerdán az MTI-nek elmondták, hogy a kormány megvitatja a környezetvéde­lemről szóló törvényterveze­tet. Előterjesztést hallgatnak meg a miniszterek a földren­dező és földkiadó bizottsá­gokról szóló törvénymódosí­tási szándékról. Ezen kívül szóba kerülnek a gazdasági kamarákkal kapcsolatos tör­vény kormányzati feladatai, továbbá a borsodi acélipar fo­lyamatos működtetésének kérdései. • • / Ötvenöt óra Göncz Árpáddal Franciaországban Háromszáz kilométerrel a jövőbe Göncz Árpádnak nem sokat kellett utaznia a vendéglátói­val folytatott tárgyalásokra. A belvárosban a Concorde téren régi, de előkelő szállodában, a Hotel Crillon elnöki lakosztá­lyában helyezték el. A politi­kai küldöttség tagjai is itt lak­tak. A gazdasági szakembe­reknek és nekünk újságírók­nak nem messze a diadalívtől foglaltak helyet, a modern La Fayette Concorde szállodá­ban. A 33 emeletes szálló lapí­tott hengerre emlékeztet és színvonalban leginkább a kö­zelmúltban épült budapesti hotelekhez - Fórum, Hűtőn, Atryum Hyatt - hasonlítható. Ez már a XXI. század színvo­nala, a vendégek számítógé­pes nyilvántartásával és kulcs helyett kártyára működő szo­bazárral, no meg a 33. emele­ten a panorámás bárral, ahon­nan a pénzes vendég estén­ként gyönyörködhet a kivilá­gított Párizsban. Mert hát - ez is a képhez tartozik - aki a La Fayette Concorde-be belép, az jobb ha megnézi, van-e annyi pénz a zsebében, hogy fe­lemelt fejjel tudjon kijönni majd onnan. A szoba ára egy éjszakára 1400 frank (durván 28 ezer forint) amiben nincs benne areggeli. Ha a gyanút­lan vendég-lemegy reggelizni, akkor 100 frankjába kerül a svédasztal, a szobai bárszek­rényből pedig 25 frankért ihat egy kisüveg kólát. Persze a városban sem sokkal alacso­nyabbak az árak. Igaz, hogy a Kiéber sugárúton már 45 frankért lehet reggelizni, de a Champs Elysée-n 25 frankért hoznak ki egy pohár sört a felújított sugárút kisvendéglő­jének utcai teraszára. De hagyjuk az árakat, in­kább pillantsunk be az Elysée Palota elnöki szobájába. Ott látta vendégül Mitterand munkaebédre Göncz Árpádot. A menü: gombás halpástétom, pireneusi borjúcomb rozma­ringgal, hozzá kelbimbó köret szósszal leöntve, majd mo- dzarellás gomba, sajttál és be­fejezésül csokoládés-naran­csos torta. Az ebéd alatt végig folyt a diskurzus. Mitterand súlyos betegségét feled tetően jókedvű volt, a honfoglaló őseinkről, a hunokról és az avarokról beszélt, alaposan felkészült Magyarországból. Elnökünk a jövővel foglalko­zott és - francia körök szerint - kőkemény volt Mitte- rand-nak. Az Európai Unió­hoz csatlakozásunkkal kap­csolatban elmondta, hogy megfizettük az árát a belépés­nek: az egy milliárd dollárt meghaladó többletszállítá­sokkal, a másfél milliárdos embargós veszteségünkkel és azzal, hogy megállítjuk mind­azt a szemetet, ami délről és keletről fenyegeti Nyugat-Eu- rópát. Mitterand a jogi és gaz­dasági feltételek teljesítése meUett a szomszédokkal való viszony rendezését tartotta fontosnak. Utóbbi megjegyzé­sének olyan olvasata is lehet, miszerint a feszültségekért bennünket tesznek felelőssé. Egy francia újságírót kértünk meg, értelmezze Mitterand ki­jelentését. Nézete szerint jó helyre fordulunk, amikor a határainkon kívül élő magya­rok érdekében kérünk közben­járást az angoloktól vagy a franciáktól, történelmük arról szól, hogyan irtották a nemze­tiségeket. Az átlag francia és angol jobb esetben úgy gon­dolkodik, hogy a határon kí­vül élő magyarok legyenek jó románok, ukránok, szlovákok vagy szerbek és akkor a dolog el van intézve. Sem az angol, sem a francia átlagember nem érti, mit keresnek Erdélyben, a Felvidéken és másutt a ma­gyarok, egyáltalán, hogy ke­rültek oda? A kormányok per­sze toleránsabbak - ismerte el francia kollégánk -, s ez jel­lemző Mitterandra is. Ismerik a körülményeket, de ragasz­kodnak az alapszerződések­hez, amelyek fejében el tud­nak képzelni bizonyos kisebb­ségi jogokat. De azokat is in­kább papíron, mert jól tudják, minél keletebbre mennek,az ígéretek és a papírok annál kevesebbet érnek. Márpedig az ígéretek fonto­sak. Küldöttségünknek is megígérték, kellemes prog­ramban lesz része a hivatalos látogatás utolsó napján. Nem csalódtunk. A fő attrakciónak a TGV, a francia szuperexp- ressz bizonyult. Ezzel a sínen száguldó „repülővel" vittek bennünket Poitiers-be. A ko­csikban szuperkényelem, szupertisztaság és szuperele­gancia. Épp, hogy elindultunk megjelent a stewardes és hozta a reggelit. Benne van a jegyben - mondták 9 helyiek. Miközben óránként 300 kilo­méteres sebességgel robogott velünk a szerelvény, fogyasz­tottuk a mézet, a vajat, a sü­teményeket, a kávét (szigo­rúan húsmentes menü). Mintha százhússzal rohanó autóban ülnénk, a sebességet alig éreztük. Alig valamivel több, mint egy óra alatt értünk a 330 kilométerre fekvő Poi- tirs-be, ahol felépült a jövő század városa. Futuroscope a neve, s területén csillagvárosi épületek és technikai attrak­ciók vonzzák a látogatkat, évente két millió érdeklődőt. A látottak után felülni a TU-154-esre és hazarepülni vele, utazás a jövőből a je­lenbe. Aztán Budapestről ha­zaautózni, kalandozás a múltba. Nem sokáig. Az elnök és kíséretének útja talán hoz­zájárul a múlt és a jövő közötti távolság lerövidítéséhez. (Vége.) Arpási Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents